Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1935 (35. évfolyam, 1-104. szám)

1935-02-16 / 14. szám

4

KISKUNHALAS KLY1 ÉRTESÍTŐJE

február 16

16, hogy a termelést igenis szükséges és igenis kell irányítani, legalább is abból a. szempontból, ahogyan most azt dióhéjban tettük. Kell irányítani már csak azért is, mert a gazdák maguk vagy nem találják meg a helyes gazdálkodás irányvona- lát, vagy pedig tanács és útbaigazítás nélkül nem is keresik azt. Az irányított, a helyes irányban ét vonalvezetésben haladó gazdálkodás j j mindig meghozza a maga nagy eredményeit és az én véleményem az, hogy Hálás számára a mezőgazdasági fellendülés minden szükséges kelléke megadatott, ki kell használni a lehetőségeket, arra kell gondolnunk, hogy nemcsak magunknak termelünk, nem magunknak dolgozunk, de utódaink számára is egyengetjük

a jobb jövő áldásait, a szebb és a haladó gazdálkodás terveit és irányvonalait. A jó tanács sohasem jön későn és ha ezt megfogadja a gazdaközönség, a saját és utódai javát szolgálja, közvetve pedig a magyar nemzetgazdaság zavartalanabb jövő útjait, pallérozza, j

] ' Most hagyta »I a sajtót Nagy

Szeder István, a neves történet- , j író legújabb könyve, amelyben,

i szenzációs Sikerű adatokkal bőj l vitt Halas város történetét. Ebi 1 [ böl a kötetbői valók az alábbi

í sorok, amelyek a betyárvilágról

szólnak. 1'

A török hódoltság , alatt elpusztult helységek pusztán hagyott területén, a nagy rónákon legelésző ^nyájak már a török világban is célpontjaivá váltak a mások vagyonára ásitozó, dologtalanul élő embereknek, csakhogy piég ebben az időszakban nem hivták ezeket betyároknak, a betyár szó a békés foglalkozást űző nőtlen pásztoroknak jvoU a neve, (míg a rablók szökött katonák és a magyar véghelyekben tartózkodó hajdúk voltak. Maga a, haj du szó cseh eredetű, a Heiduck szóból »;•! s katonai őrvidéki lakost jelent ; ,, > L

A fentebb előadottakban láttuk, hogy a törökvilág idején milyen sok szörnyűséget követtek .el Halas város vidékén ezek a kóborló katonák és hajdúik, egy török okmány szerint 1630 előtt maga az elpusztult, vagy elhagyott Halas városa is »az átkozott hajdúik tanyája« volt egy ideig. V , < _

1650-ben Pest vármegye a , törvényekre hivatkozva kihirdette, hogy aki rablótól vagy katonától jnarhát vagy más állatot vásárol, haláBal bűnhődik. 1663-ban az u. д. paraszt-vármegyét állították feli Kecskemét .vidékén e rablók ellen, azonban a manapság fokosnak nevezett baltával felszerelt parasztvár- megyézők nem sokra mentek a fegyveres hajdúk e.Ien, sőt a Szorongatott rabló, ha valamelyik szerzetes rendházba meneküd, az akkori törvények szerint ott menedékhelyet talált s elfogható n©m volt. .így menekült be a szegedi barátokhoz 1701-ben a lólopás miatt üldözött Deák Ferenc, a későbbi kuruc vezér és egy szegedi méSzároSj aki a halasi pusztán egy juhászt agyonütött^ Ezeknek nem történt .semmi bajuk, de 1702-ben Bangó János és Pap Istók szegény legények már horogra kerültek a hailasi pusztákon, i i i , t i .

1749-ben Mária Terézia adott ki parancsot a szökött és rablóként bujdosó katonák eien. 1765-ten DaUó János szegénylegény került Fé egyházán az akasztófára. A sok háborúskodás szülte abban az időben a zsiványokat, mert ja sok szökött katona, vagy a háború után hazatért s a dolOgtalansághoz hozzászokott, rosszra hajló tegény ezt a könnyű életmódot választotta. ■ ;

Kiskun-Ha as tanácsa 1772-ben a Kötény—Harka—Kisszálás pusztákon bujkáló jött-ment kártékony emberek éhen я várost sövénnyel megrakott árokkal

akarta bekeríteni négy kapu kihagyásával, mint Kecskemét ahogy be volt akkor kerítve, mert a zárványok már a városba is bemerészkedtek, i

A zsiványok 1777 után szaporodtak nagymértékben el, miután a kínvallatást és a kalodát eltörölték. 1782-ről Matkó Zsuzsánna és Gyevi Kovács Péter Félegyházán kivégzett zsiványok végrende- Ketei maradtak fenn. 1785-ben a város határában 15 ökör, 98 marha, 72 16 tűnt el a betyárok kezén, míg az 1790—91« években már 89 ökör, 177 tehén, 233 ló, 37 üsző,és tinó, 173 juh és 102 sertés kára volt a halasi gazdáknak 17.494 frt értékben. Hozzájárult a betyárvilág terjedéséhez sok esettben az, hogy egyetértettek a közbiztonságot elátó pandúrokkal. 1796. novemberben például a jászkun komiszáriust a , betyárokkal szemben hadnagyai magára hagyták. Л büntetésnek az a módja pedig, amit a Jászkun kerületek gyakoroltak, hogy az elitéit rabokat a halasi Tajó pusztán a Kerületek ménesénél oly módon foglalkoztatták, hogy bejárhattak a városba mulatni, vagy 1795-ben, amikor a Ferenc-csatorna építéséhez küldték le őket, ahonnan csak az nem szökött meg, aki nem akart, — éppen nem volt alkalmas a betyár világ megszüntetésére.

A Jászkun kerületek , közbiztonsági szervei mellé a város is állított két puszta inspektort, akik részére 1802-ben szigorúan körülírt rendszabaátyt készítettek. i ^

1807 decemberben a tűrhetetlenül elszaporodott betyárok élen Szeged városa közös üldözésre hívta meg a várost. Kiskun-Halas város tanácsa az eszmét örömmel fogadta, mert itt is úgy állt a helyzet, mint Szeged irta, hogy a pusztákon, réteken, szántó és kaszáló mezőkön annyira elszaporodtak ,a más véres verejtékével keresett jószágokra ásitozó és ólálkodó gonosz emberek, hogy azok éjjel-nappali vakmerő csavargások és erőszakoskodások miatt a jámbornak sem jószága, „ sem élete többé

elegendő biztonságban nincsen; .tehát az ilyén gonoszoknak köz és egész erővel üzését s összefogdosását, méltó büntetését s megzabolázását elkerülhetetlenül szükségesnek tartotta Kiskun-Halas is. , I

A közerővel való .betyárüldözést a városi tanács 1808 január 11-én kezdette meg Szegeddel egyetértőéin s úgy Szeged, mint Kiskun-Haas városa1, felhívta a szomszédos pusztákat és községeket is az egyöntetű e járásra.

1. Tíz lovas indult Fehértón, Füzesen és Kisszálláson keresztül a Négyeshatárig. f

2. Tíz lovas Alsószálláson, Göböly- járáson át szintén a Négyesig.

3. Tíz ember Zsanán, Baliotán keresztül a Kőhatárhoz. i

4. Tíz ember Bodoglár—Tajó—Mérgesen át ugyancsak a Kőhatárhoz.

5. öt ember Kistelek—Rekettyén keresztül Debeák felé.

6. öt ember Pirtóra ment vizsgálódni.

A szegedi közerő ugyanezen, pontokra

volt irányítva. Azonfelül írtak Lázár urnák, hogy Kötönyre—Harkára 11—12- ére jó erőt küldjön és Eötvös urnák, hogy Kisszállásra legaább tiz embert küldjön. ( 11 , i iii

Találkozás január 12-én reggel a Kő- határnál és a Négyesnél volt s minden ember három napi élelemmel látta, el magát. ; , ,

Ezt a közös erővel megindított hajtóvadászatot napróii-napra folytatták az egész környéken, sok csavargó betyár került az üldözők kezére, a többi pedig üldözött vadként bujkált, nyugalmat se- holsem találván. Egy i.yen szorongatott haramia banda, ame.y abban az időben réme volt a pusztáknak, január 24-én estefelé Bodoglár pusztán a Kocsi Mi- hály-féle tanyán fegyveres kézzel megtámadta a Juhász (fényszarusi) Mihály kiskunkerületi hadnagy vezetése alatt húsz tagból álló haasi Ibvascsapatot, amint a tanyában pihenőt tartván, falatoztak. (Folytatjuk).

EZ IS FARSANGI TÉMA

Mibe kerül ma egy bál Halason

A bálozó közönség elmegy a mulatságra, belép az ajtón, kedvesen mosolyog az udvarias, fürge rendezőkre — azután átadja magát a báli mámornak és másnap... lehetőleg súlyos kritikát mond a bálról. Rendezési hibákat fedeznek fel egyesek — mások drágálják a bált — a harmadiknak a zene nem volt rnegfe- lelő stb.... stb... s ugyanekkor nem gondolnak arra, hogy a kis vidéki

bálnak a megrendezése mennyi temérdek munkába, mennyi drukkolásba és mennyi fáradtságba került, amíg az a bál eljutott odáig, hogy minden klappolt és ami a fő: a rendezőség nem fizetett rá a jótékony célra rendezni kívánt bálra.

Nem érdektelen, ha elmondjuk, most a báli szezon közepén, hogy miként is készül egy úgynevezett »elit« bál Halason annó 1935. j

A mai bálok mindig jótékony célra rendeződnek. »A mulatni kívánó közönség ne feledkezzék meg szórakozásában sem a szegényekről« —■ ez az elv s így a belügyi kormányzat intézkedése alapján csak jótékony vagy kulturális célra tehet engedélyezni bált. Tehát a bál gondolata mindig valamelyik egyesültet vezetőségének a körében születik meg. Tetszik mindenkinek az ötlet, — az ellenvélemények elhallgatnak s bálbizottságot alakítanak, amely megkezdi az előkészítés munkáját.

Elsősorban is keresnek dátumot, amelyen nincs lehetőleg másik nagy bál. Azután megérdeklődik a termet. Amikor minden klappol, kitűzik a dátumot és megkérik a helyi lapok szerkesztőségeit az előzetes reklám megindítására. Most jön a meghivók megszövegezése — vadászait jó báli névsor után s végül pedig 3—4 napi megerőltető munka: a legalább 1000 drb. meghívó megcimezése, kel- lő szelektálás mellett. Azután jön a terembérlet megbeszélése, veszekedés a zenével, jönnek a sértődések a meghivók miatt (ez sohasem maradhat el) stb... stb... végre megjön a nagy est és a bálon megjelenik kb. 250 bálozó (ez már jól sikerült bál), amely közül 200 váltott á 2 pengős jegyet, a többi. 100 pedig család - jeggyel jött be, amelyért befolyt '150 pengő, tehát a bál bevétele 450 P. Egész szép összeg igy messziről, de lássuk csák a kiadásokat.

Másnap, a kijózanodással egyidő- ben jönnek a számlák s a bálbázott- ság kifizeti a következő tételeket:

Teremért 40 P, világítás kb. 20 P, fűtés kb. 20 P, jegyek ára 5 P, meghívók 1000 drb. 30 P, meghivók postaköltsége 30 P, rendőrségi díj és bélyeg 40 P, zeniejogdíj 25 P, vigalmi adó 40 P, forgalmi adó 18 P, zenészeknek kb. 60 P, te| remtakaritás és vikszeiés, borravai- lók stb. 20 P. Összesen: 347 P.

A bálbizottság izzad a nagy tételek láttán és reszket, hogy vájjon nem fizet-e rá — s a jótékonycélra bizony mindössze százhárom pengő marad csak meg. De viszont egy jói sikerült előkelő bálát említettünk most fel, mert ha a bevétel csak 100 pengővel tett volna kevesebb, akkor bizony már ráfizetés mutatkoznék. I j _ i . I

Természetesen az itt felsorolt adla- tok csak mintát jelentenek — mert vannak bálok, ahol sok költség kisebb marad — teremért, stb. sokkal kevesebbet keli fizetni — viszont ezeknél a báláiknál rendszerint a rendezési költség (teremdiszités, külön- leges villany, stb.) a nagyobb ösz- szeg, vagy pedig a bevétel kevesebb s igy általában meg kell állapítani, hogy a mai viszonyok között legalább 85—90 százalék költséggel kell számolnia к a bálát rendezni merész- ke dőknek. ' ;' j i---------------■■-Г--ца-| , ■1,.Уд.;.,;.тд

Lengyel lap Horthy kormányzóról

A Polska Zbrojna, a lengyel katonai körök lapja közli Horthy Miklós kormányzó fényképét és részletes cikket közöl Magyarország kormányzójáról. A lap a cikkhez a követ- kezöket fűzi: j !■.-;! 1 I

Több országnak van ilyen gondl- viselésküldötte férfiúja, aki a vezérij tulajdonságokat az államférfiul képességekkel egyesit! magában és akit cselekedeteiben nagy lelkierő ég

mélységes hazaszeretet vezérel. |

A HALASI BETYÁRVILÁG A TÖRTÉNELEM HŰSÉGES TÜKRÉBEN

1663-ban a tekerni jarasztrámegye'-se bin a betyárokkal — akasztófa, kínzás, „nyereg nasszns“ nem érte meg a takmeri)

ás elszánt zsitányokat