Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1935 (35. évfolyam, 1-104. szám)

1935-02-16 / 14. szám

4 KISKUNHALAS KLY1 ÉRTESÍTŐJE február 16 16, hogy a termelést igenis szük­séges és igenis kell irányítani, le­galább is abból a. szempontból, aho­gyan most azt dióhéjban tettük. Kell irányítani már csak azért is, mert a gazdák maguk vagy nem találják meg a helyes gazdálkodás irányvona- lát, vagy pedig tanács és útbaigazí­tás nélkül nem is keresik azt. Az irányított, a helyes irányban ét vo­nalvezetésben haladó gazdálkodás j j mindig meghozza a maga nagy ered­ményeit és az én véleményem az, hogy Hálás számára a mezőgazda­sági fellendülés minden szükséges kelléke megadatott, ki kell használni a lehetőségeket, arra kell gondol­nunk, hogy nemcsak magunknak ter­melünk, nem magunknak dolgozunk, de utódaink számára is egyengetjük a jobb jövő áldásait, a szebb és a haladó gazdálkodás terveit és irány­vonalait. A jó tanács sohasem jön későn és ha ezt megfogadja a gaz­daközönség, a saját és utódai javát szolgálja, közvetve pedig a magyar nemzetgazdaság zavartalanabb jövő útjait, pallérozza, j ] ' Most hagyta »I a sajtót Nagy Szeder István, a neves történet- , j író legújabb könyve, amelyben, i szenzációs Sikerű adatokkal bő­j l vitt Halas város történetét. Eb­i 1 [ böl a kötetbői valók az alábbi í sorok, amelyek a betyárvilágról szólnak. 1' A török hódoltság , alatt elpusztult helységek pusztán hagyott területén, a nagy rónákon legelésző ^nyájak már a török világban is célpontjaivá váltak a mások vagyonára ásitozó, dologtalanul élő embereknek, csakhogy piég ebben az időszakban nem hivták ezeket betyárok­nak, a betyár szó a békés foglalkozást űző nőtlen pásztoroknak jvoU a neve, (míg a rablók szökött katonák és a ma­gyar véghelyekben tartózkodó hajdúk voltak. Maga a, haj du szó cseh eredetű, a Heiduck szóból »;•! s katonai őrvidéki lakost jelent ; ,, > L A fentebb előadottakban láttuk, hogy a törökvilág idején milyen sok szörnyű­séget követtek .el Halas város vidékén ezek a kóborló katonák és hajdúik, egy török okmány szerint 1630 előtt maga az elpusztult, vagy elhagyott Halas vá­rosa is »az átkozott hajdúik tanyája« volt egy ideig. V , < _ 1650-ben Pest vármegye a , törvé­nyekre hivatkozva kihirdette, hogy aki rablótól vagy katonától jnarhát vagy más állatot vásárol, haláBal bűnhődik. 1663-ban az u. д. paraszt-vármegyét állí­tották feli Kecskemét .vidékén e rablók ellen, azonban a manapság fokosnak nevezett baltával felszerelt parasztvár- megyézők nem sokra mentek a fegyve­res hajdúk e.Ien, sőt a Szorongatott rabló, ha valamelyik szerzetes rend­házba meneküd, az akkori törvények szerint ott menedékhelyet talált s elfog­ható n©m volt. .így menekült be a sze­gedi barátokhoz 1701-ben a lólopás mi­att üldözött Deák Ferenc, a későbbi ku­ruc vezér és egy szegedi méSzároSj aki a halasi pusztán egy juhászt agyonütött^ Ezeknek nem történt .semmi bajuk, de 1702-ben Bangó János és Pap Istók sze­gény legények már horogra kerültek a hailasi pusztákon, i i i , t i . 1749-ben Mária Terézia adott ki pa­rancsot a szökött és rablóként bujdosó katonák eien. 1765-ten DaUó János sze­génylegény került Fé egyházán az akasz­tófára. A sok háborúskodás szülte ab­ban az időben a zsiványokat, mert ja sok szökött katona, vagy a háború után hazatért s a dolOgtalansághoz hozzászo­kott, rosszra hajló tegény ezt a könnyű életmódot választotta. ■ ; Kiskun-Ha as tanácsa 1772-ben a Kö­tény—Harka—Kisszálás pusztákon buj­káló jött-ment kártékony emberek éhen я várost sövénnyel megrakott árokkal akarta bekeríteni négy kapu kihagyásá­val, mint Kecskemét ahogy be volt ak­kor kerítve, mert a zárványok már a városba is bemerészkedtek, i A zsiványok 1777 után szaporodtak nagymértékben el, miután a kínvallatást és a kalodát eltörölték. 1782-ről Matkó Zsuzsánna és Gyevi Kovács Péter Fél­egyházán kivégzett zsiványok végrende- Ketei maradtak fenn. 1785-ben a város határában 15 ökör, 98 marha, 72 16 tűnt el a betyárok kezén, míg az 1790—91« években már 89 ökör, 177 tehén, 233 ló, 37 üsző,és tinó, 173 juh és 102 sertés kára volt a halasi gazdáknak 17.494 frt értékben. Hozzájárult a betyárvilág terjedéséhez sok esettben az, hogy egyet­értettek a közbiztonságot elátó pandú­rokkal. 1796. novemberben például a jászkun komiszáriust a , betyárokkal szemben hadnagyai magára hagyták. Л büntetésnek az a módja pedig, amit a Jászkun kerületek gyakoroltak, hogy az elitéit rabokat a halasi Tajó pusztán a Kerületek ménesénél oly módon foglal­koztatták, hogy bejárhattak a városba mulatni, vagy 1795-ben, amikor a Fe­renc-csatorna építéséhez küldték le őket, ahonnan csak az nem szökött meg, aki nem akart, — éppen nem volt alkalmas a betyár világ megszüntetésére. A Jászkun kerületek , közbiztonsági szervei mellé a város is állított két puszta inspektort, akik részére 1802-ben szigorúan körülírt rendszabaátyt készí­tettek. i ^ 1807 decemberben a tűrhetetlenül el­szaporodott betyárok élen Szeged vá­rosa közös üldözésre hívta meg a vá­rost. Kiskun-Halas város tanácsa az esz­mét örömmel fogadta, mert itt is úgy állt a helyzet, mint Szeged irta, hogy a pusztákon, réteken, szántó és kaszáló mezőkön annyira elszaporodtak ,a más véres verejtékével keresett jószágokra ásitozó és ólálkodó gonosz emberek, hogy azok éjjel-nappali vakmerő csavar­gások és erőszakoskodások miatt a jám­bornak sem jószága, „ sem élete többé elegendő biztonságban nincsen; .tehát az ilyén gonoszoknak köz és egész erő­vel üzését s összefogdosását, méltó bün­tetését s megzabolázását elkerülhetetle­nül szükségesnek tartotta Kiskun-Ha­las is. , I A közerővel való .betyárüldözést a városi tanács 1808 január 11-én kez­dette meg Szegeddel egyetértőéin s úgy Szeged, mint Kiskun-Haas városa1, fel­hívta a szomszédos pusztákat és közsé­geket is az egyöntetű e járásra. 1. Tíz lovas indult Fehértón, Füze­sen és Kisszálláson keresztül a Né­gyeshatárig. f 2. Tíz lovas Alsószálláson, Göböly- járáson át szintén a Négyesig. 3. Tíz ember Zsanán, Baliotán keresz­tül a Kőhatárhoz. i 4. Tíz ember Bodoglár—Tajó—Mérge­sen át ugyancsak a Kőhatárhoz. 5. öt ember Kistelek—Rekettyén ke­resztül Debeák felé. 6. öt ember Pirtóra ment vizsgálódni. A szegedi közerő ugyanezen, pontokra volt irányítva. Azonfelül írtak Lázár urnák, hogy Kötönyre—Harkára 11—12- ére jó erőt küldjön és Eötvös urnák, hogy Kisszállásra legaább tiz embert küldjön. ( 11 , i iii Találkozás január 12-én reggel a Kő- határnál és a Négyesnél volt s minden ember három napi élelemmel látta, el magát. ; , , Ezt a közös erővel megindított hajtó­vadászatot napróii-napra folytatták az egész környéken, sok csavargó betyár került az üldözők kezére, a többi pedig üldözött vadként bujkált, nyugalmat se- holsem találván. Egy i.yen szorongatott haramia banda, ame.y abban az időben réme volt a pusztáknak, január 24-én estefelé Bodoglár pusztán a Kocsi Mi- hály-féle tanyán fegyveres kézzel meg­támadta a Juhász (fényszarusi) Mihály kiskunkerületi hadnagy vezetése alatt húsz tagból álló haasi Ibvascsapatot, amint a tanyában pihenőt tartván, fala­toztak. (Folytatjuk). EZ IS FARSANGI TÉMA Mibe kerül ma egy bál Halason A bálozó közönség elmegy a mu­latságra, belép az ajtón, kedvesen mosolyog az udvarias, fürge rende­zőkre — azután átadja magát a báli mámornak és másnap... lehetőleg sú­lyos kritikát mond a bálról. Rende­zési hibákat fedeznek fel egyesek — mások drágálják a bált — a har­madiknak a zene nem volt rnegfe- lelő stb.... stb... s ugyanekkor nem gondolnak arra, hogy a kis vidéki bálnak a megrendezése mennyi te­mérdek munkába, mennyi drukkolás­ba és mennyi fáradtságba került, amíg az a bál eljutott odáig, hogy minden klappolt és ami a fő: a rendezőség nem fizetett rá a jóté­kony célra rendezni kívánt bálra. Nem érdektelen, ha elmondjuk, most a báli szezon közepén, hogy miként is készül egy úgynevezett »elit« bál Halason annó 1935. j A mai bálok mindig jótékony cél­ra rendeződnek. »A mulatni kívánó közönség ne feledkezzék meg szó­rakozásában sem a szegényekről« —■ ez az elv s így a belügyi kormány­zat intézkedése alapján csak jóté­kony vagy kulturális célra tehet en­gedélyezni bált. Tehát a bál gon­dolata mindig valamelyik egyesültet vezetőségének a körében születik meg. Tetszik mindenkinek az ötlet, — az ellenvélemények elhallgatnak s bálbizottságot alakítanak, amely meg­kezdi az előkészítés munkáját. Elsősorban is keresnek dátumot, amelyen nincs lehetőleg másik nagy bál. Azután megérdeklődik a termet. Amikor minden klappol, kitűzik a dátumot és megkérik a helyi lapok szerkesztőségeit az előzetes reklám megindítására. Most jön a meghivók megszövegezése — vadászait jó báli névsor után s végül pedig 3—4 na­pi megerőltető munka: a legalább 1000 drb. meghívó megcimezése, kel- lő szelektálás mellett. Azután jön a terembérlet megbeszélése, veszekedés a zenével, jönnek a sértődések a meghivók miatt (ez sohasem marad­hat el) stb... stb... végre megjön a nagy est és a bálon megjelenik kb. 250 bálozó (ez már jól sikerült bál), amely közül 200 váltott á 2 pengős jegyet, a többi. 100 pedig család - jeggyel jött be, amelyért befolyt '150 pengő, tehát a bál bevétele 450 P. Egész szép összeg igy messziről, de lássuk csák a kiadásokat. Másnap, a kijózanodással egyidő- ben jönnek a számlák s a bálbázott- ság kifizeti a következő tételeket: Teremért 40 P, világítás kb. 20 P, fűtés kb. 20 P, jegyek ára 5 P, meg­hívók 1000 drb. 30 P, meghivók postaköltsége 30 P, rendőrségi díj és bélyeg 40 P, zeniejogdíj 25 P, vigalmi adó 40 P, forgalmi adó 18 P, zenészeknek kb. 60 P, te| remtakaritás és vikszeiés, borravai- lók stb. 20 P. Összesen: 347 P. A bálbizottság izzad a nagy té­telek láttán és reszket, hogy vájjon nem fizet-e rá — s a jótékonycélra bizony mindössze százhárom pengő marad csak meg. De viszont egy jói sikerült előkelő bálát említettünk most fel, mert ha a bevétel csak 100 pengővel tett volna kevesebb, akkor bizony már ráfizetés mutat­koznék. I j _ i . I Természetesen az itt felsorolt adla- tok csak mintát jelentenek — mert vannak bálok, ahol sok költség ki­sebb marad — teremért, stb. sok­kal kevesebbet keli fizetni — viszont ezeknél a báláiknál rendszerint a ren­dezési költség (teremdiszités, külön- leges villany, stb.) a nagyobb ösz- szeg, vagy pedig a bevétel kevesebb s igy általában meg kell állapítani, hogy a mai viszonyok között leg­alább 85—90 százalék költséggel kell számolnia к a bálát rendezni merész- ke dőknek. ' ;' j i---------------■■-Г--ца-| , ■1,.Уд.;.,;.тд Lengyel lap Horthy kormányzóról A Polska Zbrojna, a lengyel kato­nai körök lapja közli Horthy Miklós kormányzó fényképét és részletes cikket közöl Magyarország kormány­zójáról. A lap a cikkhez a követ- kezöket fűzi: j !■.-;! 1 I Több országnak van ilyen gondl- viselésküldötte férfiúja, aki a vezérij tulajdonságokat az államférfiul ké­pességekkel egyesit! magában és akit cselekedeteiben nagy lelkierő ég mélységes hazaszeretet vezérel. | A HALASI BETYÁRVILÁG A TÖRTÉNELEM HŰSÉGES TÜKRÉBEN 1663-ban a tekerni jarasztrámegye'-se bin a betyárokkal — akasztófa, kínzás, „nyereg nasszns“ nem érte meg a takmeri) ás elszánt zsitányokat

Next

/
Thumbnails
Contents