Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1935 (35. évfolyam, 1-104. szám)

1935-01-02 / 1. szám

6 oldal KISKUNHALAS HELYI ERTESITOJB január 2 szömetí©’- tartozik az igazgatóság Schnei­der Ignác és Utódai cégnek nemeseikü és jószivü adományáért, amellyel kór­házunk szegénysorai: betege't három napon át élelmezésben részesítette. — Я végrehajtók aj beosztása. A vá­rosi adóhivatal a végrehajtók létszám- emelése következtében január 7-tól kez­dődően uj kerüeti beosztást készített a végrehajtók részére. A több ezer pol­gártársunkat érdek’ő beosztás a követ­kező: A városi I., II. kerti et és pusztai 1. járás végrehajtója Lakatos Vince; a városi III. kerület és pusztai 2. járás­ban Mikár Ká’mán; a városi IV. kerü­letben és pusztai 3—4. járásban Kál­mán József; az V. és VII. kerii’etben és 5. járásban Kiss Károly; а VI. kerület­ben és 6. járásban Hubafi György; a 7—8. járásban Bácskai Miháy. — Kik leütik a kórházi szállítók? A Bessenyey István városi közkórház bi­zottsága szombaton dé'előtt ülést tar­tott dr. Fekete Imre polgármester ei- nöklésével. A kórházbizottság döntött a kórházi szállításokra beérkezett aján­latok felett. A tej szállítást 1935-re is Kiss Ambrus, a kenyér és sütemény szá’litást uj szállító, Heister István pék, a husszálitást továbbra is Kohn Benő hentes, a nyomtatványrende'ést pedig a kiskunmajsai Missió Rt. nyomdája kapta. — Я Nemzeti Egység Pártja pirtói ifj. alcsoportja ma, 31-én este szilveszteri bálát rendezett a pirtói Gazdakör he­lyiségeiben. — Szaporodik a vekét < a vi­déki pénzintézeteknél. Az alföldi gaz­dasági forrásokra támaszkodó pénz­intézeteknél, amelyek a kistermelési ágak körében bonyolítanak le hitel­műveleteket, illetve ilyen vdékeken fejtenek ki működést jelentékenyen szaporodik a betétek mennyisége. Szeged, Kecskemét, Nagykőrös, Hód­mezővásárhely és más vráosok helyi pénzintézeteinél megduzzadt a betét­állomány. Egyedül Szegedien ezt a gyarapodást közel két millió pen­gőre becsülik. — Karácsony a tanyán. A füzesi isko­lában december 23-án tartották meg | sok szürő és érdeklődő jelenlétében a karácsonyi ünnepé yt. Szép kis színdarab és a műsor többi számaiban gyönyör­ködtek a megjelentek. 94 gyermeknek ragyogott a szeme és boldog öröm töl­tötte ©1 szivét, szorongatván a csoma­got, amely telve volt finom, jó cseme­gékkel. Ezt az örömöt a gyerekeknek a kedves füzesi gazdasszonyok és a ta­nítónő sze.ezték, akik sok süteményt, szaloncukrot, narancsot, diót, szentjá­noskenyeret stb. hordtak össze, hogy jussion minden gyermeknek. A kedves adományokért há ás (köszönetüket ezúton is kifejezik a füzesi gyerekek az alább felsorolt jószivü gazdasszonyoknák: Monda Benőné, Monda. Sándorné, Mon­da An'ané, Váczi Lajosné, Gönczi Kál­mánná, Baki Sándorné, Szűcs Benőné, Darányi Mihá’yné, Gáspár Imréné, Grosz Lászióné, Keteesényiné, Keresztúri Já- nosné, Babó Sándorné, özv. Orbán Ba­lázsáé, Kovács Józsefné, Madarász La­josné, Madarász Vence’né, Nagypál S.- né, Mészáros Benőné, Babó Dezsőné, Babó Benőné, dr. Morava Károly, Zseni Lajosné. Nyomtatványokat ízléses kivitelben készít lapunk nyomdája Anyakönyvi hírek j — December 23. — december 30. — i SZÜLETTEK: Boldog Imre és Babos Juliánnának j István nevű fiuk. Tapodi Bea és Czakó Margitnak Margit nevű leányuk. Garas ; Balázs és Behány Teréziának Benő nevű fiuk. Csap áros Ferenc és Király Aran­kának Aranka nevű leányuk. Ádám Mi­hály és Szabó Jolánnak Mihály nevű j fiuk. Sárközi Imre és Baranyi Kriszti- | nának Krisztina nevű leányuk. Löki ■ Nagy Károly és Novák Veronikának i halva született fiuk. Huszár János es j Kovács Máriának Mária nevű leányuk, j Hirsch Gáspár és Besze GizéIának Gás­pár nevű fiuk. Hegyi Balázs és Halász Juliannának Balázs nevű fiuk. Kiss Illés Antal és Szombati Eszternek Károly nevű fiuk. Zi ah Sándor és Csorna Ju­ditnak Éva nevű leányuk. Sörös Balázs és Jakus Terézia Veronikának Lajos nevű fiuk. Albert M. Sándor és Csapi Eszternek Eszter nevű leányuk. MEGHALTAK: Molnár K. József 7 hónapos korban, Rácz János Márton 83 éves, Tóth Dö­me Rozália 1 hónapos, Széli József 67 éves, Horváth Pá'né Izsáki Mária 85 éves korban. KIHIBDETETT JEGYESEK: Kis Mihály Börcsök Máriával. Palati­nus Mihály Modok Eszterrel. Németh A. Imre Földvári Juliánnával. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Dági András Modok Juliannával. Pin­tér József kevermesi lakos Pál Jusztiná­val. Székely János keceli lakos Präger Veronikával. Kelter Ferenc Szvietnik Sá­rával. Németh: Lajos Sárközi Juliánná­val. Komócsin Antal Dunai Kovács Ro­záliával. Rokolya Károly Dezső Zseni Máriával. Folytatás 13 Az öreg asszony édesdadén nézett rá, mintha saját édes leánya volna, szeretett volna beszélgetni vele, de sehogy sem tudott magával kiiga­zodni. — Hallod-e lelkem, szólt a nagy­asszony, mólkor Zsuzsi a negyedik gombolyagot fejtette, ha valaha el­mennél tőlem, haza mégy megint Vezsenyre? — Nem tudom én nagyiasszonyom, nem kívánom én soha. — Már miért Zsuzsi? — TlaQán meg is halnék én bá­natomban, ha valaha nagyasszonyom ejjküldene — nem tudnék én már másutt élni. — Dehogy küldetek teUkkem, de hogy küldetek, ha mennél sem eresz­tenétek. — Hanem azt csak úgy mondtam! Ejnye, mit is akartaim mondám, — no csak kimondom, hát látod az Ilyen lány, már mint te — no, mert a fatetokban jobban ismer mndenki — hát az ilyen gondol a szerencséjére, г : — Oh! nagyasszonyom! szólt a lány könnyülve, hát csák ezért gon­dolja, hogy valaha itt hagynám...? — Hát hogy nie Zsuzsa ? hiszen 'csak férjhez kell menned valaha! A leány busán csóválta a fejét. — Nem én nagyasszonyom! nem rooruan mondta ezt az a lány, hogy a nagyiasszony szive is fájt tőle. Szegény leány! suttogta • magában, maga sem tudta mért, dé naigyon, megindították e szavak. — Zsuzsi te... nagyon különöset mondtál az elébb; nagy szeget ütött ez a fejembe, mert látod, hát egy­szer valamikor én is gondolkoztam volna felőled. Mondd meg csak azt nekem édes leánykám, hát miért nem akarsz te férjhez menni — soha? A leány tétovázott, arcát szégyen- pir futota el, nem mertt válaszolni', küzdött; félt a hazugságtól, melyet mondania kell. ( — No mondjad csak édes leá­nyom, biztatta a nagyasszony, miért nem? mondd meg; nézz úgy, mint­ha édes anyád1 volnék; nem hiszem, hogy jobban szeretett volna még az is. — Megmondom, édes nagyasszony, azután ne gondolja, hogy talán hí­zelkedni akarok. Hát csak azért nem akarok férjhez menni; mert nem sze­retnék elszakadni nagyasszonyomtól. Az öreg asszonynak majdnem könnye csordult ki szemeiből, a le­ány pedig szomorúan lehajtotta fe­le egészen megkönnyült, hogy mégis jét, szégyellő amit mondott; de keb- megtuidott erre a nehéz kérdésre is datos teremtés — rebegte magában a jó nagyasszony — az Isten maga küldötte őt ide hozzám s én mégis alig akartam megfogadni szegénykét, (mikor ide jött; hideg tél közepé­ben, egyetlen vékony ruhácskájában, majd megvette szegényt a hideg, nem volt semmi motyócskája; nyájas, becsületes arca volt egyetlen ajánló levele s milyen éhes volt az isten adta; nem csuda, nem evett szegény árva, Verzsenytől Kőrösig egy ha­rapást. Azt mondtai, hogy ő egy sze­gény elhagyatott árva, szolgálatot jött keresni és alázatosan könyör- gött, hogy megfogadjam. Még a kő is megszánta volna — ha nem kap egyéb hért is, mint a mindennapi kenyeret, egy ruhácskát, beszegödik, csak aizért is, hogy legyen magát meghúzni valahol, hogy meg ne fUgyjpn e ihidfeg télben, vagy éhen el ne vesszen valahol. Az arcáról láttam mindjárt, hogy lehet benne bízni, hogy igaz utón jár, hogy valóban el van hagyatb va mindenkitől... Elfafcadt sírva, mikor megofgadl- tam, térdeire rogyott s össze-vissza csókolta kezeimet. Láttam, hogy e könnyek nem hazudnak, hogy a ki­törő hála örömkönnyei azok! S hogy megszerettem azóta;, el sem tudnék lenni nália nélkül, egy ilyen leány ritkább a fehér hollónál. Zsuzsi ezalatt már a tizedik gom- bojlyagot gombolyitgatta s alzt is se­besebben, mint a többit, már hozzá szojkott az aranyokhoz is, meg sem ütődött rajtuk. A nagyasszony meg csiak nem nyughatott, nagy beszélgető kedve volt, de sehogyseim bírt oda jutni, ahova akart. Egyszerre egy kis fur- fangosságra vetemedett. Valamit fog én, soha! i j j ] fejtein». A nagyasszony megütközött e sza- > Mily áldott, mily párat]jan hálaí­Nyomatott a Helyi Értesítő Lap vállalat nyomdájában, Kiskunhalason, Molnár u. vakra. Olyan különösen, olyan szó-1 Halasi gabonaárak Január 1. Bura 80 kg»os 14'40 P Rozs: 10'40 P, Árpa: 12'— P, Zab : 12—' P, morzsolt Tengeri ó : 10'50 P, csöves Tengeri: 7‘60 P. Ferencvárosi sertesvásár. Arak könnyű sertés 54—58 közepes 64—67, nehéz 83—85 fillér. A JICTQXfLETESEBB HANCSZERH 5*1 CSÖVES VÁLTÓÁRAMÚ HÁLÓZATI RÁDIÓ F** 3a мйш hm résziéi Felelős szerkesztő és kiadó: PHAGER JANOS kérdeni, s megnézi ezalatt a leány arcát, hogy micsoda változásokon fog átmenni. Kitaláljja ő, ha van kita­lálni való, mert ő neki éles Melk(- látó szeme van. Majd meglátjuk!... Hát ha nem csupán az ő kedvéért szeretne itt maradni ez a leány örökre. — Zsuzsi te, hol van András? — Nem tudom én, nagyasszonyom válaszolt a lány közömbösen. — Hej;, hej! de eljár az a fiú a háztól egy idő óta1. No miár itt nagyot mondott, olyat, a mit maga sem hitt, ugyan mit mond rá az a lány? A leány, mivel a szó nem kér­dés volt, nem felelt. — Mit mondasz? — kérdezte a nagyasszony. — Nem mondtam én semmit, nagy­asszonyom. i — Talán a Láborék Juliskájánál van megint. — Nem tudom, nagyasszonyom!... — Ejnye de különös egy leány, nem lehet ennek se a hangjáról! se az árcáról bizonyost kitudmi. — Meg is házasítom én már azt az Andrást, ugy-e, jól teszem, Zsu­zsi?... — Igenis jól teszi, édes nagy asz- szunyom, kell is már a házhoz egy fiatal asszony, azért, hogy hagyasz- szonyom megkímélje már magát a dologtól. Ihol van ni! milyen zavar nélkül megfelelt, mintha nem esnék nehe­zére, ha András megházasodük. Hát mégis csupán csak az én kedvemért szeretne örökre itt maradni. Vagy szegény jó leány, még csak távol­ról sem mer arra gondolni, hogy Andrásnak szántam. (Szombati számunkban foiytftyuk). Apc Vasé 5=én j la \ Zaro izgaln Fii Fülén Biok órai < Dr. J( ko re Budai Sá Art ápo gép és s Tani sza kik le vi Tanát Méi I ír But Vá Ajá i i lei és szc Szí met ki m

Next

/
Thumbnails
Contents