Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1935 (35. évfolyam, 1-104. szám)

1935-01-05 / 2. szám

1 1935 január 5, szombat XKXV. évfolyam. 2. szám Mozi anuar 5 és fél ЭГ JG&hwkalws 3(elui£rteb tíői '€ Politikai, társadalmi és közgazdasági lap ELŐFIZETÉSI ÁR EGY ÉVRE. Helyben ....... 12 P — Vidékre ....... 16 P EGY SZÁM ÁRA 12 FILLÉR Alapította: PRÄGER FERENC MEGJELENIK SZERDÁN ÉS SZOMBATON Szerkesztőség: Molnár u. 2. — Telefon 45 Kiadóhivatalt Városháza épületében lkai lt [kívül mválto» Isirö árak fél 4 ra érv. 3l vfi Ö I IV. 19 yokat rfien i és itatok díjtalan árak. uasí vá­irall eljes mnyi 'ét, és küld SZÉLJEGYZETEK Ujesztendő Senki se merné azt állítani, hogy minden okunk meg volna arra. hogy csupa rózsaszínben lássuk a világot. Mert baj, az van elég. Nekem is, ne­ked is, neki is, mindenkinek is. Vi­szont az idők megtanítottak minden­kit arra, hogy Petőfi bölcs cinN- mustávai nézze a világot. Vagyis hát nem zúgolódunk a sorsunk ellen, mert az a zugolódiás úgyis a legha- szontalanabb dloíög volna. És ebből a bölcs .álláspontból nézte Halas vá­ros társadalma is a világot, amikor vígan és jókedvvel búcsúzott az ó esztendőtől és jókedvvel köszöntötte az újévet. A nagy bizonytiafiánsiág, amibe az ember az uj'esztendővel lép, tulajdonképen semmivel sem több bi­zonytalanság, mint a többi fölvirra­dó nap bizonytalansága. A nap jön, de semmit se mondánk róla addig, amig el nem múlt. Ez az esztendő is csak bizony talanságg al hunyorog ránk, de azt nem merhetjük mon­dani, hogy nem lesz jobb, mint az előző volt. Hinni kel benne, hogy jobb lesz, mert ez a hit tartja meg a Imunkalkadvéit s a cselekvő bátorságot. Adófizetés A halasi nép híres volt arról min­dig, hogy megfizette az adót. Ren­desen megfizette. Nem kérkedésből' és nem ambícióból, hogy ezzel va­lami érdemet szerezzen, hanem kö- telességtudásbóil. Azt mondhatnék, hogy a halasi ember a legterhesebb adósságnak tekintette mindig az adó­hátralékot. Nem az adót, hanem az adóhátralékot. Ez megmaradt a ha­lasi emberben ma is. Ennek a bi­zonyítéka, hogy a halasi adófizetők most Is szépen, sőt illendően teljesí­tették adófizetési kötelezettségükét. Pedig ezerszerte nehezebb volt ez a kötetességteljesltés ma, mint abban a régi jó világban, amikor az adó Is sokkal kevesebb volt és a gaz­da is, iparojs is, kereskedő is, ia- teiner is bővében volt a pénznek. Jólesik ehez a tényhez hozzáfűzni ай ás, hogy adóbehajtási tragédiák nélkül lehetett elérni azt az ered­ményt, amivel a pénzügyigazgató is meg kejŰ.1, hogy elégedjék. Népmozgalom Esztendők óta nem volt olyan jó a népmozgalmi statisztika Halason, mint fáz elmúlt esztendőben. Mert valljuk be, hogy mindig félve szok­tuk megnézni az évvégi adatokat, Attól szoktunk félni, hogy a statisz­tika szörnyű számai a város lakos­ságának természetes apadását mutat­ják. Most az idei statisz­tika 61 fő természetes szaporodást mutat, ami azt jelenti, ho.gy a meg­változott gazdasági viszonyok több család alapítást tették leheltővé s el­lökték az útból, legalább némiképen |a:z — egykét. Az egykét a rffögyar nép veszedelmének legsulyosabbikát minden áldozattáal el kdti hárítani és csak jóleső érzéssel lehet szóin,! arról, hogy a halasi nép nemi vár be semmi törvényes intézkedést, ha­nem spontán gondoskodik a vesze­delem megszüntetéséről. „ENNEK A NEMZETNEK SEM FORRADALOMRA SEM DIKTATURÄRA NINCS SZÜKSÉGE“ Rendkívül érdekes és figyelemre­méltó beszéddel nyitotta meg Preszly Elemér főispán Pest vármegye újjáalakult közgyűlését Pest vármegye törvényhatósági bizott­sága szerdán dé’előtt 10 órakor tartotta újjáalakuló közgyűlését. Az ünnepi köz- gyüésre a vármegye vezetői diszma- gyarban, a bizottsági tagok fekete ün- neplőruhába.n je'entek meg. A közgyü est Preszly Elemér főispán nyitotta, meg. Megalapította, hogy a megyei választások a I’gteljei- s®bb nyugalomban, minden rend­zavarás nélkül történtek. Me’eg sze. etetni szólt a vállasztáeon közreműködő tösztviae ökröt és a sajtó munkájáról MegáLapitot'a, hogy a ma­gyar sajtó mindenben tejesíti kötelessé­gét a hazával szemben és m'nden igaz. ügyet fekarol. Bejelentette, hogy a tör­vényhatósági bizottság vá'asiztott és vi­rilis tagjainak felét újra választották és uj választás alá értéit az érdekképvise­letek tagjai is, majd így folytatta: — A nemzeti egység pártja nagy több­séggel jelent meg a törvényhatósági bi­zottság közgyü ésén. Ez a többség e:őt jetent, de ez az erő kötelez! — Bejött az e'lenzék is. Úgy, mint a knulltban, a jövőben is biztosítani akarom a legteljesebb szólásszaibadságot, de el vagyok tökéivé, hogy a törvényben biz­tosított jogaimat igénybe veszem, ha arra szükség van. Én az áka’om alatt nem azt értem, hogy egyes tisztviselők hatalma, növekedjék, hanem a hagy néptömegek részvéteiét a közűt etek kormányzásában. — Ma látjuk, hogyan szüli a forrada­lom a diktatúrát és a diktatúra a for­radalmat. Ennek a nemzetnek sein diktatúrára, sem forradalomra nincs szükséga Az ezeréves alkotmány a1 apján áló ál­lamra van szükség. Meg kell javítani a falu közegészség ügyét. Az Alföldért a ma iban sokat tettünk, de itt is sok tennivaló van. Küzdeni kell az egyke elem Folytatni keli az utak építését, mert az Alföldnek ez jelenti az élettelit. Segíteni kel, a mezőgazdaságon és meg kel már oldani végre Pestkörnyék nagy problémáit. Tizenegy tifuszos beteget ápolnak a halasi kórházban A betegség járványszeriien a cigánytelepen lépett fel A legsúlyosabb és legveszedelme­sebb betegségek agyike a tífusz, ismét fellépett hosszabb szünet után Hajason. A betegség járványszerüen a cigánytelepen 'lépett fel és vailóí- szsjnü, hogy innen is indult el fer­tőző útjára. A halasi kórházban tizenegy tifu­szos beteget ápolnak jelenleg, ezek közül nyolc cigány, a másik három {közül 'kettő tanyai és egy városi beteg. Az eddigi megállapítások szerint a víz okozta a betegséget, de az is valószínű, hogy a különféle tisztá­talanság. 1 !• 1 A kórházban mindent megtesznek’ az ott fekvők teljes elkülönítésére!, de ezenkívül' a városi orvosi ható­ság is mindent ejkövet, hogy a ve­szedelmes betegségnek nagyobb mér­vű elterjedését megakadályozza. Az orvosok munkáját egyébként a kö­zönségnek is móídjában van megköny- nyiteni azáltal, hogy a legnagyobb tisztaságra gondot fordít, miután a tífusz olyan helyeken fészkeli be ma­gát leghamarabb, ahol nincs meg a kellő elővigyázatosság és a megfe­lelő tisztaság. Dr. Fekete Imre polgármester 1740 pengős képviseleti átalányát az épitendő második református templom céljaira ajánlotta fel Mint értesülünk, az építendő máso­dik református templom céljára na­gyobb összegű adományt ajánlott föl dr. Fekete Imre polgármester a ha>- lasi református egyháznak. Ezt az adományt a következő le­vélben jelentette be: »Nagytiszte etü Szabó Zsigmond ref. lelkész urnák, Kiskunhalas. — A mai napon a város pénztára kiuta t! 1740 pengőt az 1932. évi 0'maradt képvi- feeti átalányom fejében. Minthogy én ezien összegről az 1932. évi költség­vetés tárgyalásán lemondtam, én ezen összeget saját cé ja'mra nam, kiivánom, felhasználni. E:en összeget letétként helyezem el s utasítottam a, bihairke!- lesztosi Járási Gazdasági Banket, hogy; 1740 P összegről szóló letét levelet kürdjön meg a le készi hivatal címére. Ezen ősszeget azzal a megkötésre! he­lyeztem' el, hogy 633h összeg a, máso­dik halasi református templom építke­zésére szorgál azza1, hogy 6 évem be­lül, vagyis 1939. deja.nter 31-ig tar­tozik az egyház az építkezésekéit1 meg­kezdeni. Amennyit ел a z egyház ezen építkezést korábban kezdené rr.eg, úgy, ezen összeg, kamataival együtt — azonnal rendelkezésre á'i. Ha az épít­kezést fenti határidő alatt sem kezdik meg, úgy ezen összegét más jóté­kony cé’u juttatási a kívánom fordí­tani.« A nagylelkű adományért az egy­ház nevében Bátory Gábor fögondi- nbk és Szabó Zsigmond lelkész me­leg köszönetüket fejezték ki a polgár- mesternek. ' ! Halas teriteít asztala 1934-ben Az elmúlt évben a sertésfogyasztás vezetett a husszékekben Ilyenkor az év első napjaiban ke­rül rá a sor arra, hogy számot vet­nek azzal is, hogy vájjon az egyes helyeken az emberek gyomra mi­lyen mértékben tette próbába a há­ziállatokat, mennyi húst ettek meg az emberek és általában a húsfo­gyasztás milyen méreteket öltötjt. Munkatársunk;nak sikerült a vágó­hídon megtudni, hogy 1934-ben meny­nyi közhasználatra szánt állatot vág­tak le és ebből a kimutatásból vet­tük az alább következő számokat a fogyasztásról. Eszerint a halasi vágóhídon levá­gásra került az elmúlt évben 18 bi­ka, 58 ökör, 370 tehén, 14 tinó, 19, üsző, 795 borjú, 1915 juh, 852 hát­rány, 1 kecske, 1673 sertés és 48 ló. í Ebből az utolsó adatból tudjuk !meg azt az érdekes tényt, hogy 48 lovat is megettek az emberek. A kényszervágás így alakult ki: Kényszervágás alá került 4 ökör, 26 fehén, 4 üisző, és 125 sertés. A halasi húsfogyasztást a kimuta­tás szerint a sertés dominálta. Gömbös és Eckhardt megegyezése a választójogi reformra Eckhardt Tibor, a Független Kis­gazdapárt elnöke újévi üdvözlése al­kalmából kijelentette, hogy Gömbös Gyula miniszterelnökkel teljes elvi megértésre jutott a választójogi re­formot illetően. L T

Next

/
Thumbnails
Contents