Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1935 (35. évfolyam, 1-104. szám)

1935-01-26 / 8. szám

2. oldal KISKUNHALAS HELYI ÉRTESITÖJB január 26 ANTAL ISTVÁN IJj képviselővel gazdagodott a tör­vényhozás. Nem növekedett, hapem — valóban, igaz értékkel — gaz­dagodott. Jászberény városa Antal Istvánt választotta országgyűlési kép­viselőjévé. A mandátumátadás ugyan még nem történt meg, de a válasz­tás tulajdonképen már befejezést nyert, mikor a város 5800 választója közül 4200 Antal Istvánt ajánlotta, jelölte képviselőjének és más aján­lás egyáltalán nem érkezett. Olyanok szerint, akik nemcsak az uj képviselőnek eddigi pályafutását, politikád működését, törekvését és egyéniségét ismerik, hanem a magyar országgyűlés utolsó néhány évtize­dét is közeliről szemlélték, bátran; megállapítható, hogy a parlament vérfrissítésére idők során érkezett uj, meg uj nemzedékek soraiban, sok­oldalú tanulság és tudás, mUnkakészí- ség és munkaképesség és — amit talán előbb kellett vo’na említs,, jnünk — a szónoki talentum tekin­tetében, emberöltő ójfca alig akadt, vagy Legalább is igen kevés akadt hozzá fogható. Antal István harmincnyolc éves. Jogi tanulmányait Budapesten, Pa­risban, Halléban végezte; tökéletesen beszél anyanyelvén kívül németüli, franciául, jogi- és államtudományi doktor, diplomás ügyvéd. Mielőtt azonban e tanulmányait befejezte, a budapesti 1. honvédgyalogezred kö­telékében, mint önkéntes zászlós, majd mint hadnagy, számos ütközet­ben vett részt, az olasz harctéren súlyosan meg is sebesült és bátor magatartásáért több kitüntetést ka­pott. A kommun alatt Szegeden Göm­bös Gyula honvédelmi álalmtjtkár mellett irányítója, volt a nemzeti hadi- sereg propagandájának és a szegedi kormány sajtópolitikájának. A kom­mun bukása után Budapesten meg- alíapitoíta az egyetemi ifjúsági szer­vezeteket. Mint ügyvéd, lelkesen és hatásosan működött közre az Orsz. Közp. Hitelszövetkezet fejlesztésében és népszerüsj tésébe n intézte a szövet­kezet jogi ügyeit és a szövetkezeit hi­vatalos lapját is szerkesztette. Érté­kes tanulmányokat irt a szövetkezeti jogról és eleven tollú, szívesen ol­vasott vezércikkírója volt a Szózatá­nak és más budapesti újságoknak s elsőrangú külföldi szaklapokban je­lentek meg közgazdasági és jogi dol­gozatai. Politikai téren kezdettől fogva Gömbös Gyula, mellett munkálkodott és aligha tévedünk, ha azt mondjuk, hogy Gömbös Gyulának legbizalma­sabb munkatársai közé tartozik. Göm­bös Gyula a kormány elnökség át­vétele után Antal Istvánt kineveze­tette mi ni szfte rí tanácsossá és meg­bízta a miniszterelnökségi sajtóosz­tály vezetésével — igen-igen tágkörü ismeretet, biztos politikai érzéket és tájékozottságot, a kaleidoszkopszerü- en felvetődő kérdéseknek rögtö1- tönös, hibátlan mérlegelését, mássZó- val teljes rátermettséget követelő munka — amit Antal István elviltat- hatLan hozzáértéssel és látható, tel­jes sikerrel végez. »Eddig — írja egyik kritikusa — a sajtóorchesztrum! felett senki se vezényelt olyan bo­szorkányos és felsőbhséges karmes­teri büvészettel, minit Antal István.« Mi a mlagun'k részéről ebei a meg­jegyzéshez még csak annyit füzünk, hogy a sajtófőnöki őr állásra hiába törtetne, híjába vállalkoznék olyas­valaki, akinek ehez nyilvánvaló, ha­mar próbára kerülő tehetsége, meg­felelő felkészültsége nincsen; akiben pedig ezt fölfedezik, az nem rejtőz- ködihetik él, mert felkutatják, meg­találják, a sors kezet muta/t rá és vezeti, vonszolja gondviselésszab tiaj helyére. Oszlopos tagja a Nemzeti1 ! Egység Pártjának, népszerű veizér- | szónoka a politikai és társadalmi gyűléseknek, akit Jászberény váro­sa most Apponyi Albert gróf örök­ségébe, Imrédy Béla volt pénzügy- miniszterünk helyébe választott kép­viselőjévé. 1 —, Bár reám, mint fiatal közé­leti emberre nézve — mondotta programmbeszédébenn — felette meg­tisztelő az, hogy iaz ö nyomdokai­ban folytassam pályafutásomat: én- nem annyira a megtiszteltetés passziv terhét, mint az ebből fakadó köte­lességek aktiv súlyát fogom érezni és akarom szem előtt tartani. Mélységes, tiszteletet keltő szef- rénység — Antal István egyéniségé­nek egyik erős jellemvonása — nyi­latkozik meg ezekben a sorokban és egy áhitatos vallomás, részleteí- zés nélkül is sokat jelentő programm, amely nem jogokat, hanem kötelessé­geket hangoztat és nem a mások kötelességeit feszegeti, aminek nagy divatják éljük, hanem mindenek fö­lött a maga kötelességeit. (Végzi is ; ezeket, kétségtelen tudatossággal lel- j kiis menetesen, úgy ahogy Isten en- ' gedi:!) И (II Gömbös Gyula. Ez a név a prog­ramm. Antal István reformpolitikái programmjának, amelyet jászberényi beszédében kifejtett, az aranyfogla­latja. Gömbös Gyula azért jött, hogy erős kézzel átépítse, átszervezze és uj energiákkal töltse meg az állam, a gazdaság, a társadalom egész gé­pezetét. És azok, akik az ő eszmei- világának és céljainak szolgálatában állanak, azért vannak mái helyükön, hogy a míagyar népet a boldogulás és a megerősödés útjára segítsék ve­zetni. Ez a törekvés irányítja, ez az eszme hatja át külső és belső gaz­dasági politikánkat és Jászberény* érdemes képviselőjének egész közéleti működését. A szerb megszállás, Bácska leggyötrőbb napjainak szomorú története Károlyi Mihály miniszterelnökének vallomásában Hogy estek el az akkor már végvárak: Zombor, Szabadka Baja A sokat megirt, szinte unalo­mig agyonvitatott forrada'mak kegyében epizódjai ismét nap­világra kerültek. Megint Lö­szének róluk, tagla’ják őket és érdekes, hogy ezek a visszaem­lékezések mindig felszínre vet­etek egy-egy érdekes olyan va­lamit, ami még ismeretlen, volt eddig előttünk. Ilyen például Be- rinkey Dénes októbrista minisz­ternők alábbi érdekes vallo­mása is a bíróság éőtt. Most folytatja a budlapesfti tör­vényszék Rákosi Mátyás volt nép­biztos bünperének tárgyalását. Berin- key Dénest, Báloghy Ernőt és Suza Barnát, a Károlyi-kormány volt mi­nisztereit hallgatták ki tanúképpen és vallomásukból döbbenetes erővel bontakoztak ki 1918 és 1919 esemé­nyei. Minket halasiakat közvetlenül eb­ből a megdöbbentő tárgyalásból az a rész érdekel legjobban, melyben Berinkey Dénes, Károlyi Mihály volt miniszterelnöke a szerbeknek Délma- gyarországra valló betöréséről és megszállásáról mond el borzalmas , emlékű részleteket: — Délmagyarország megszállása -- j mondotta — egyrészt a belgrádi fegy­verszüneti szerződés előtt, másrészt ennek alapján történt. Kövess tábor­nok hadseregéből november 1-én ki­vált a német hadosztály, hogy Ma>- ckeusen hadseregéhez csatlakozzék. Más hadosztályok is kiváltak. A maí- gyar katonák szétszéledtek. A dunai flottila Bdapestre hajózott. Kövess tábornok megmaradt csonka hadseregével szemben ál­lott a szerb és ántánthaderö 44 hadosztálya. Ennyi volt а В ajkán-hadsereg. Ami­kor Károlyi a fegyverszüneti szerző­dés le tárgyalás a végett Belgrádba ment, akikor la szerbek már megszállták Dél­magyarország nagyrészéi. No* vejnber 13-án egy szerb had-/ osztály megszállja Zombort Sza­badkáit, Bajád, egy másik szerb hadosztály Pécsett, Mohácsot, Barcsot. Egy harmadik szerb hadosztály később követve az elvonuló németekét megszállta Te­mesvárt, Nagybecskereket, Aradot és más városokat. A keceli és kalocsai akasztások A tárgyaláson a vidéki tanuk az Alföld különböző részein a vörösök által végrehajtott borzalmas kínzá­sokról és halálos Ítéletekről tesznek megdöbbentő vallomást. Dónál Ró­bert ceglédi kereskedő 1919 májusá­ban Adonyban volt, ahol akkor el­lenforradalmi megmozdulások voltak. A vörösök azonban ezt elnyomták, sok embert, közöttük őt is elfogták és súlyosan összeverték. Bátyai Ferenc kalocsai koresmáros az 1919 junius 19—20-ikí kalocsai ellenforradalmi megmozdulásról és annak leverése után bekövetkezett szörnyű vörösretorzióról, vérengzé­sekről tett vallomáslt. — Kalocsán 1919 junius 19-én és 20-án ellenforradalmárok gyülekez­tek és csatározások után, melyekben 12 vöröskatona elesett, elfoglalták a várost, 20-án este távirat jött a vö­rös had vezetőségtől: — fldjátok fej ia várost, mert máskülönbéin ágyu-üz alá fog jutni. — 23-án bevonultak a vörösök Kalocsára- Ö az ellenforradalmi har­cokban nem vett részt, mégis el­fogták, mert rajta szerepelt azon a listán, melyen az ellenforradalmárok nevei szerepelnek. Az ő neve két csil­laggal volt csak megjelölve. i Akinek a neve mellett három csil­lag volt, i C ! \ azt kihallgatás nélkül mind agyonlőtték. A hírhedt Szamuely ítélkezett a listán lévők felett. Két laikus; embert vett maga mel­lé bírónak, de azoknak nem volt szavuk. Ötvenhét vádlott állott a vö- j rös gyilkos előtt. Voltak, akiket Sza- ) muelily ki sem hallgatott. Csak any- j nyit mondott, ceruzájával az asztalra * kopogtatva: ! ■ ; I i.J »A szegedi transzporthoz őket.« — Ezeket a teremben lévő bőrka­bátos terroristák megragadták, nya­kukra kötelet dobtak és elhurcolták. Szamuelly húsz embert ítélt ekkor halálra egy délután. Ezek közül ti­zenhatot felakasztottak, négyet agyonlőt­tek. A kivégzés alatt állati kegyetlenségl- ge! kínozták meg a halálraitélteket. Saját maguknak kellett a kö- ] teilet a nyakukba tenni és aki efllenkezett, azt szuronnyal ké­rész" ülszurták. »Most legalább vörös leszel, ha ed­dig fehér voltál«, — ordították a kibuggyanó vér láttára. — A holttesteket egy kocsira rak­ták fel, mint a hasábfákat és szál­lították a városon keresztül ki a temetőbe, öt is soká vallatták a vö­csök és megverték azért, mert nem akart eHenforradalmárokat megne­vezni. Szamuely az ítélkezéseken kí­vül négymillió hadisarcot vetett ki a városra. Ezt szétosztották a polgá­rok között és rá is húszezer korona jutott. Ezjt az összeget egy mázsa zsírral, vagy pedig 15 évi börtönnel meg lehetett váltani. Ő inkább a húszezer koronát fizette meg, mely­ből később valami csekélyét vilsZ- sza is kapott. — Kik voltak a listára felírva? — fordult most az ügyész a tanú felé. 1 : II — Tanárok, katonatisztek és azok, akikre csak a legkisebb gyanú es­hetett. — Д kiskunhalasi levonták búcsúztató vacsorája nagysikerűnek ígérkezik. A vacsora január 27-én, vasárnap este pontosan 7 órakor kezdődik a Róm. Kath. önképzőkörben. Az 1913. évfo- iyambeii ifjak vasárnap este 6 órakor gyülekeznek a központi iskolában, ahonnét negyei 7 órakor a levente zene­kar kíséretével vonulnak fel a 'társas vacsorám. A vacsorán mintegy 200-an fognak résztvenni. A rendezőség kéri mindazokat, akik meg jeentkezni afear­H isználja ki a fokozatos á к iramdijkedvezményt! Magasabb fogyasztás — alacsonyabb egységár Ä к z áramfogyasztás csak fokozott ihász n áfás esetén gazdaságos fii e he nap gyak t< I 6 Fe kedd kor i foly az 1 Fél hétfő növei 6 r foly. a refe < a lak: u. 1 1 mér 1 Bére oki Fi Mí Ó a ga: épület tart f; resztő és sze válasz ánst, pénzt, töt (ti gas ái és ék: Apó Vasé fél 4 Két si 16 év: ещ Vif t Ví anni * Zené ó fiák a vacsorára, hogy ezt a szándékukat A. legkésőbben vasárnap délig jelentsék be e a Kath. önképzőkör gondnokánál. Egy i, teríték ára 1 P 50 fillér. Vacsora után, >- , 9 órakor kezdődik a táncmulatság. Erre ír a be'épődij személyenként 1 P, családi i, jegy 2 P 50 fillér, katonák és leventék i- 60 fillért fizetnek. Akik a vacsorán részt- s vesznek, táncmulatságra nem fizetnek D külön be'épődijat. A rendezőség meg­i hívás né kül is mindenkit szive-

Next

/
Thumbnails
Contents