Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1935 (35. évfolyam, 1-104. szám)

1935-01-26 / 8. szám

január 26 KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJB 3 oldal A piaci belypénz revízióját, a vásártéren gyümölcs­piac felállítását és a népművelés kiszélesítését szor­galmazza a halasi Mezőgazdasági Bizottság A Gazdasági Egyesület helyiségé­ben szerdán délelőtt 10 órakor Hai- deeker Ervin elnökletével népes ér­tekezletet tartott a Mezőgazdasági Bizottság, amelyen* több aktuális kér­dést beszéltek meg. Az értekezletén megjelentek a. gaz­dák szép számmal és résztvett azon Medveczky Károly gazdi főtanácsos, a Gazd. Egyesület elnöke, a. város részéről pedig jelien volt dr. Halász D. Sándor városi tanácsnok. Haideeker Ervin üdvözölte a meg­jelenteket, majd jelentette, hogy több fontos kérdésben jöltek össze megbe­szélés céljából, ezek közt, mint egyik nagyon fontos ügy, a piacrendezés kér­dése ájU. A kérdéshez többen szóllak hoz­zá, majd elhatározták, hogy szorgalmazni fogják a piactér kikövezését, a vásártéren a mos- : tani sportpálya helyén gyümölcs- piac féláüiitását, ugyanakkor pe­dig szükségesnek tartják, hogy a piaci hejypénzkérdési vegye re­vízió alá a városi hatóság és azt szállítsák le. A Bizottság tárgyalta az export- baromfi kérdést és fennek a kérdés­nek a napirenden tartására bizottságot alakított, amelynek elnökévé Medveczky Ká­roly gazd. főtanácsost vália&ztoltták meg. Ezután tárgyalták a tanyai mén- : lóistállók felállításának kérdését és ebben a kérdésben úgy határoztak, ' hogy felkérik a polgármestert, lép- | jen érintkezésbe a tanyacsoporfokkaí. j hogy mely ianyarész volna hajlandó ötszáz pengővel hozzájárulni ménlóistál­ló felépítéséhez és annak ellátásához, amely eseti­ben négy ilyen tianyacso'port kapna ménistállót, hogy az állattenyésztést ezáltal is megkönnyítsék. Szóba került az értekezleten a ta­nyai iskolák fásítása és megtárgyal­ták, ho g y a népművelésbe intenzivebben kel­lene bekapcsolni a mezőgazdasá­gi tudnivalóikat és e célból a Mezőgazdasági Bizott­ság is erőteljesen be fog kapcsolódi­ni az iskoiánkivülá népművelésnek erre; a nagyon fontos területére. Az értekezlet 12 óra körül ért vé­get, utána pedig a Mezőgazdasági Bizottság elnöke a polgármesterit ke­reste fel és ismertette vele a Bi­zottság határozatait és kívánalmait. Az 01В Árnál, halasi íönnállása óla a százat meghaladja a betegek száma 724 előadás különböző előadóktól. Mindezek a belterületen, tanyákon a 22 iskolában és a két gazdakörben folynak le. Mint ismeretes és mi is megírtuk, Halason is felállították aiz OTBA or­vosi rendelői és azt dr. Kovács Ele­mér halasi OTBA körzeti orvos ve­zeti. Az OTBA rendelője december har­mad! kától működik, most helysége a régi posta épületben van. Munkatársunk kérdést intézett az OTBA orvosához a rendelő műkö­dését illetőleg és tőieaa következő­ket tudtuk meg: — Az OTBA rendelőjét állandóan 'keresik a tisztviselő betegék, ebben a hónapban már negyvennél több beteg fordult meg a rendelőben, az elmúlt december hónapban pedig hat­I vianiat is meghaladta a számuk. A betegek közül többeket kórházba is utaltak és pedig minden beteget abba a kórházba, ahova kérte magát be­utalni. ugyanis az OTBA betegnek saját választása, van a kórházat il­letőleg. Több olyan beteg is van, aki ál­landó kezelésre jár és általában az OTBA nagyon jól bevált Halason, mint azt orvosa mondja. Kijelentette még az OTBA orvosa, hogy minden jel szerint állandóan szaporodni fog azoknak a szárma, akik az OTBA rendelőjét fel fogják keresni. Megtudtuk még, hogy Halason a költségvetésben 2804 pengő áll ren­delkezésre a népművelés céljára1, eb­ből a vármegye ötszáz pengőt ad, a többit pedig a város. Tekintettél a kevés összegre és a sok élőadásra, így került a sor laíriiai, hogy egy nép­művelési előadásért csak 22 fillért fizethetnek, holott vannak helyek, mint például Vác, ahol sokkal ki­sebb a népművelési tevékenység és ahol mégis 16 ezer pengő jutott a költségvetésben a népművelésnek. Mint érdekességet itt írjuk meg, hogy á vármegye tíz könyvtárt aján­dékozott a halasi népművelésnek, ezek különböző tanyarészeken nyer­tek elhelyezést. EZEK A NEMZET IGAZI NAPSZÁMOSAI Csak huszonkét fillér jut Halason j egy népművelési előadónak 51 tanfolyam, 147 műkedvelő előadás és 724 előadás az iskolánkivüli népművelés 1934—1935 évi programmján Mindezeket összevetve élesen viliág­uk ki, hogy a népművelés dereka­san elegét tesz hivatásának és elhiva­tottságának és erre a munkára a halasi tainyavíliágbain kéíségtele- nül nagy szükség iis van. A nép művelésére, oktatására, tanulására é- pallérozottságának elöb brevi te lére. A népművelés munkája egyébként mint minden évben, most is novem­ber 1-én kezdődött meg és március végéig tart. Az iskolánkivüli népművelés gyö­nyörű és szépséges célkitűzései még mindig lelkesen fogják össze a ma­gyar közönséget, a-z egész országban folynak ilyenkor a legszebb és ieg- oktatóbb programmal összeállított népművelések és érdekes, hogy még iaz a tény sem tudta ezt a lelkese­dést elsorvasztani, hogy bizony év- röl-évre mind kevesebb az az ősz- szeg, amelyet a magyar városok és községek erre a nemzetmentő és nemzetépilő célra fordítani tudnak, jóllehet ettől a népműveléstől függ nagyjában az, hogy a felnőtt gene­rációt tovább nevelje, lelkét és agyát tovább nemesítse és hogy a fé,tö­rekvő uj nemzedéknek erős funda­mentumot adjon a jövőre és az élet­re való felkészülésre. Nagy dolog és rendkívüli munkateljesítmény az, amit az iskolánkivülií népművelés ha­zánkban immár második évtizede vé­gez és egy újságcikk kerekei kicsl- . nyék aho-z, hogy ezt a munkíát kel­lőképen vázolhatnánk, itt most csak .arra szorítkozunk, hogy Háláson és főleg annak tanyavilágában felmér- he teilen" ti edménnyet dolgozik ez a népművelés és annak lelkes és oda­adó gárdája. Legutóbb a közgyűlési teremben volt ilyen előadás előkelő előadók jelenlétében és erről részletesen meg is emlékeztünk lapunk hasábjain. ! i Gazdag programm a halasi népművelés munkalistáján Munkatársunk uűeítékes helyen ér­deklődött afelől, hogy a halasi nép­művelési programm milyen formá­ban nyert összeáll jitást és hogy meny­nyi az a költség, amell'y rendelkezé­sére! áill. Megtudtuk,, hogy sajnos, Halason csak 22 filler jut ma már egy nép­művelési előadónaik, de ennék elle­nére imponáló munlkakedvvel folyik mégis a népművelés tevékenysége tanyákon épenugy, mint a be'terülfe- j ten. íj Halas blkoiáiríkivüü népművelésének 1934—1935. évi programmján 51 tan- ] folyam van felvéve és pedig 4 anal- \ fabéta, 1 elemi ismeret terjesztő, 10 nőnevelési, 12 gyakorlati, 10 ének, 2 zene és 12 jejtemiképző tanfolyam, ezenkívül .147 műkedvelő előadás és TOLL és TINTA Megfagyott a jégszekrénybe bujt csábító Borzalmas halálW Limit egy spanyol fiatáember azért, mert egy barcelonai mészárosmester feeségének udvarolt. A fiatalember gyakran jött a mészáros házába, bár annak felsége figyelmez­tette, hogy a sűrű látogatás féltékennyé fogja tenni férjét. A fiatalember azon­ban nem hallgatott a figyelmeztetésre, amikor azonban néhány nap e őtt a mé­szárosmester várafanul tért haza, ijed­tében hirteen egy hatalmas jégszek­rénybe bujt. A mészárosmester, aki tény eg egy barátjának jóindulatú figyelmeztetésére sietett haza, örömmel nyugodott meg, mikor feeségét egyedül találta. Sőt, hogy féltékenységét 'jóvátegye, azzal kedveskedett feleségének, hogy va­csora után színházba vitt#. A színházi előadás alatt a mészáros feleség© rend­kívül nyugtalanul viselkedett, de azt a féltékeny férj csak az érdekes előadás­nak tulajdonította. Annál nagyobb volt másnap reggel a mészáros meglepe­tése, amikor fényitotta a hatalmas jég­szekrényt és abból a fiatal udvarló csonttá fagyott holtteste esett ki. A vizsgálat megállapította, hogy a fiatalember nem tudta belülről kinyitni a jégszekrényt, miután pedig az asszony férjétől való félelmében nem merte be­vallani a fiatalember látogatását, an­nak buv0he"yet sem árulta el a férjének. A fialáenüter a külső segítség nél­kül az egész éjjelt a jégszekrényben töUtötte, ahol a nagy hideg következté­ben már néhány óra a’att holttá fagyott. A házasságot ígérő férj, a megcsalt feleség és az elcsábított lány Egy tapasztalatlan vidéki kis le^ny kiábránditóan ható szeremének részle­tei kérd tek nyilvánosságra egy bírósági tárgyaláson. László Erzsébet 25 éves leány évekkel ezelőtt Fé’egyházáról Sze­gedre jött. Itt megismerkedett Pákái József gázgyári főtiszt viselővel, aki a kisvárosi naiv leánynak könnyűszerrel elcsavarta a fejét. A lelkiismeretlen férfi eltagadta a leány előtt, hogy nős em­ber, akinek két gyermeke is van és nagy hévvei udvarolt László Erzsébetnek, aki­nek nem sok idő múlva házasságot is ígért. »Komoly szándékát« bementette a leány szüleinek is, akikhez elutazott Fé'egyházára és kérte a hozomány előre való kiadását. A férfi ezzel a viselkedé­sével elérte azt, hogy a íeány enge­dett a csábításnak s ma ott á$, hogy várja gyermeke világrajövetelét. A becsapott leány csak december 6-án tudta meg, hogy »vőlegénye« csa­ládos ember, aki leikiismeretlenül ki­használta tapasztalatlanságát. Ezen a na­pon a Széchenyi-téren durva szitkok­kal) rátámadt László Erzsébetre egy asz- szony, akiről később megtudta, hogy Pákái József fe'esége és kérdőre vonta, amiért »©szerette« az urát. Majd meg­fenyegette, hogy ha még egyszer az urával meglátja, kizsuppo'tat'a a város­ból. j László Erzsébet a,z asszony becs­mérlő kifejezései miatt feljelentést tett a járásbíróságon. Ujváry István dr. járás- bíró tárgyalta az ügyet. Pákái Józsefné tagadta, hogy sértegette vo'na a leányt, csak annyit mondott neki, hogy hiába is kér gyermektartásdijat, úgy sem fog kapni. E akarta távolítani László Er­zsébetet az urától, aki a leány miatt el­hanyagolja otthonát és őt üti-veri. A tai- nuk igazolták a sértések elhangzását. ítéletre nem került sor, mert Pákái Józsefné a bíró f© hívására bocsánatot kért a zokogó László Erzsébettől és így a bíróság az eljárást megszüntette,

Next

/
Thumbnails
Contents