Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1935 (35. évfolyam, 1-104. szám)
1935-07-13 / 56. szám
j ulius 18 KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE c Százhuszonnégy, az idei első félév természetes születési szaporulat Halason Komoly és súlyos probléma elé került az ország népesedési hullámzása — kérdés, miért fogy a főváros és miért emelkedik a vidéken is csak egyes helyeken az újszülöttek száma A népesedés problémába nemcsak hazánknak, de az egész világ valamennyi államának egyik ílegfontosabb kérdése, valamennyi állam arra törekszik, hogy a lakosság áza- ' porodjon, ugyanakkor pedig ez a szaporodás egészséges utódokat ad- j ion az uj nemzedékben. Sajnos, j újabb jelentések arról számolnak be, | hogy a születési arányszám ma sem kedvező. Ezt a kérdést most alábbi cikkünk igyekszik megvilágítani. Csökken a népszaporodás Már hozzá vagyunk szokva, hogy az Országos Statisztikai Hivatal év- negyedes jelentései a természetes népszaporodás á hndó csökkenéséről számoljanak be, de' т£» ennek dacára is kínos meglepetést keltett a folyó év első negyedéről most közzétett jelentés. Még az elmúlt évek népszaporodása is ezar lakosra számítva 7—8 lélekszaporodást mutatott, iaddig a folyó év első negyedében a szaporulat 5.4 ezrelékre csökkent, sőt az évnegyed utolsó havában, márciusban a szaporulat már csak 3.5 ezrelék volt tehát fele sem az előző évek átlagának. Ilyen megdöbbentően alacsony szaporodási arányszámról eleddig csak Franciaországból érkeztek hi- rek, ahol köztudomás szerint legelsőnek hódított tért az »egyke« és »egyse« gyermekrendszer. Mintaszerű a közegészségügyi szervezetünk nizsa, Pesterzsébet, Szekszárd, Rákospalota nem természe‘es szaporodást, hanem fogyatkozást mutatott feh Érdekes egyébként itt megem- liteni, hogy Halason a múlt év január 1-től jul'uis 1-ig születtek 378-ian, meghaltak 235-en, házasságot kötöttek 119 esetben, bejelentettek 148 eljegyzést. Az idén ugyanezen idő alatt születtek 393-an, meghaltak 269-en, megkötöttek 111 házasságot és bejelentettek 138 eljegyzést. A múlt évi első félév természetes szaporodása tehát 143, az idei pedig 124. Ez a kis különbözet azonban évvégéig még eltűnhet. A városok fennmaradó másik felében pedig a halálozások száma körülbelül egy szinten mozgott a születésekével s igy léekszámuk természetes utón nem változott. Sajnos, nem kedvezőbb ma már a helyzet a nagyobb falvakban sem. Összesen 58 községünk lélekszámú nem éri ell a tízezret s ennek az 58 nagyközségnek összesen kilenc- százezret kitevő lakossága egy negyedév alatt nem gyarapodott ösz- szesen másfélezer fővel sem. A megyei területek közül legtipikusabb egykés vidéke az országnak közismerten Baranya és Tolna, amelyeknek népszaporodása az év első negyedében a nullával vö t egyenlő. E két megye területén — ahol több miint félmillió lélek liakiik — a születési többlet mindössze 19 fő volt, miagyarul szólva, minden 30 ezer főre esik' egy fő szaporulat. A csecsemőhalálozás Az orosházi tűzoltók tanulmányútja i Halason Az orosházi tűzoltóság az elmúlt napokban tanulmányutat tett Halasra, itt megtekintette a tűzoltók laktanyáját és a tűzoltóság felszerelését és elragadtatásának adott kifejezést a pompásan felszerelt halasi tűzoltó laktanya iránt. Nagyon tetszett nekik a múlt év végén a tűzoltóság által beszerzett autószer és elhatározták, hogy ők is ennek a mintájára hasonló autószert fognak készíttetni. GAZDALEXIKON Aggasztó a takarmány hiány Az alföldi gazdák számára egyre nagyobb gondot jelent a takarmány hiány. Korántsem egy többé-kevésbbé átmeneti jelenségről van itt szó, hanem az alföldi termőtalaj egyre aggasztóbbá váló elszegényedéséről, mely ha az eddigi ütemben folytatódni fog, úgy az az elkövetkező decennium alatt sivataggá fogja változtatni a Duna—Tisza- közét. Két ok idézi elő a talaj termő- képességének a megcsappanását: a folytonos szárazság és a trágyahiány. Az amúgy is szárazságra hajló alföldi medence csak még inkább veszített a kevés, de természetes nedvességéből, amióta a tömeges lecsapolások révén a páraképződés szinte tejesen megszűnt. Ez magával hozta a legelők és kaszálók egyre gyöngébb termőképességét e a következmény az, hogy a tak ármány - neműek mennyisége mindjobban megapadt, a takarmány megdrágult s az állattartás egyre költségesebbé vált. Ezzel párhuzamosan persze a trágyahozam is mind csekélyebb lett, míg most már a helyzet odáig fajult, hogy a módosabb gazdák műtrágyákkal’ igyekeznek úgy, ahogy pótolni a természetes trágya hiányát, míg a szegényebb termelők egyszerűen a sorsára, bízzák a földet. Nem csoda, hogy ily körülmények között már oly hangok is hallatszanak, hogy vissza kell csinálni a nemrég oly rengeteg költséggel járt belvizlevezefcé- seket és mocsár lecsapoló, sokat, miután csak a talaj fokozottabb nedvessége mellett lehet remélni a rétek, legelők egykori termőképességének visszatérítését s ezzel az állattartás és a normális trágyagazdálkodás visszatérését. Az alföldi talaj aggasztó kiszáradását mutatja az a körülmény is, hogy a Duna —Tisza közében a próbacséptósek máris számos helyen meeglehetcsen gyönge eredményekkel jártak a kalászosoknál s éppenséggel nem igazolták ebben a vonatkozásban a hivatalos termésbecsléseknek adatait. Az Alföld öntözésének problémájával tehát most már mieőbb kellőképpen foglalkoznál к kell az arra hivatott tényezőknek, miután most már nemcsak a termelési hozam állandó csökkenéséről van szó, hanem magának a termőtalajnak a mindjobban fenyegető kiapadásáról is. Följegyzésre érdemes az is, hogy a notórius takarmónyinség folytán egyes alföldi községekben erősen emelkedik a tejhiány s a mindinkább kevesbedő tehéntartó gazdák a község területén 20 fillért is kapnak a tej literjéért. A minapi eső javított a helyzeten az Alföld déli részén is. Az ország nyugati részéről kitűnő e-edményeket jeleznek a próbacsép ések. Érdeklődésünkre a közismert választ kapjuk: csökken a születések 5zárna. Ez ugyan már egy tízéves folyamat, de sajnos, folytonosait erősbödő tendenciát mutat. Halálozási viszonyaink azonban — hála elég szépen kiépített és mintaszerűen működő közegészségi szervezeteinknek — türhetőnek, sőt nyugat- európai viszonylatban is jóknak mondhatók. Ha ez magában véve örvendetes jelenség is, viszont meg kell aizt is állapitanunk, hogy egy további érdemleges csökkentése • a halálozásoknak már nem igen remélhető. Ezzel szemben látjuk a születések állandó rohamos csökkenését. Csupán egy ezrelékes szaporulatok A mély pontot ebben a tekintetben Budapest jelenti, ahol negyedévenként átlag 500 emberrel több hal meg, mint amennyi születik, de nem sokkal jobb a helyzet az összes törvényhatósági és megyei városokban sem, amelyeknek majdnem egymillió lelket kitevő lakossága az elmúlt negyedévben összesen is csak mintegy ezer fővel, azaz egy ezrelékkel szaporodott. Ez a kis szaporulat is jóformán teljes egészében Debrecen, Kecskemét, Békéscsaba, Hajdúböszörmény, Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas, Nyíregyháza, Pápa városokra — tehát az 51 v^ros közül 9-re esik — mig Budapesten kívül 15 város: Baja, Pécs, Sopron, Szeged, Budafok, Eger, Gyula, Kaposvár, Hajdúszoboszló, Makó, Mohács, Nagykatürhető arányszáma A születések ijesztő mérvű csökkenése m.e'iett — sajnos — nem látjuk a csecsemőhalálozás arányos csökkenését. Az év első negyedében majdnem 15 százalék volt a csecsemőhalálozás már megint. Pedig a csecsemőhalálozás ellen lényegesen könnyebb a küzde’em, mint az jegy,ke elten. Legalább is ezt mutatja az Orsz. Stefánia Szövetség jelentése, amelyből kiolvashatjuk, hogy azokon a helyeken, ahol a Szövetség anya- és csecsemővédő intézeteibe gondozzák a csecsemőket, csak 13 százalék volt a css- csemőha1 álozás, mig az ország többi helyein 16 százalék. Azaz, egy kis veletörődéssel minden ötödiket meg lehetett volna menteni, ami pedig évente körülbelül 3000 életet jelentene. Súlyos hiányok a csecsemővédelemben Mindennek dacára szomorú tényként kell konstatálnunk, hogy az országnak mintegy fete — és pedig a kis falvaknak és tanyáknak egészségügyileg legjobban elhanyagol lakossága — még ma is minden anya- és csecsemővédelem nélkül ál. Reméljük, hogy a most megindult egykeellenes mozgatom során uj ien- dü'etet fog venni az anya- és cse- csecsemővédelem is. Mert hiszen, kétségtelen, hogy tragikus és sorsdöntő hazánkra minden elmaradó születés, de akkor még tragikusabb a már megszületettek elpusztulása. Olaszország nem tárgyal tovább Abesszíniával Az o'asz—abesszin viszály ügyében kiküldött bizottság, amely Sche- weingenben ülésezett, az eredménytelen kísérletezések után félbeszakította tanácskozását és beismerte a teljes kudarcot. A békéltetési kísérlet hiábavalósága után Olaszország most már nem hajlandó tovább tárgyalni Abesszíniával. Hogy a viszály ügyében sikerűbe népszövetségi határozatot ki mesterkedni, ez még nagy kérdés. Ha nem: a fegyverek döntése következik. A pénzügyminiszter rendelete a dohánytermeléssel kapcsolatban A hivatalos lap szerdai száma közli a pénzügyminiszter rendeletét, a dohánytermő területek ezévben végrehajtandó csökkenésével kapcsolatos rendelkezések tárgyában. A rendelet szerint a pénzügyminiszter azoknak a dohánytermelőknek, akiknek termő területét az 1934- ben végrehajtott talajvizsgálat eredményeként, a dohányjövedék 1935. termelési évre szóló hatályai csökkentette, az előző évhez hasonlóan és a dohányterület minden kataszteri holdja után 100 P hozzájárulást, a teriüetcsökkentése következtében kereset nélkül maradt, itíetve az előző évvel szemben kevesebb területet megmunkáló dohánykertészeknek pedig 30 pengőtámogatást engedélyez. j A hozzájárulás, illetőleg támogatás iránti kérelmet az illetékes dohánybeváltó hivatalhoz legkésőbb november 15-ig kell benyújtaniBaranyából hurcolták be Bácskába a maláriát Dr. Gósy Ferenc Bács vármegyei ti&ztifőorvos legutóbb érdekes jelentést adott a megye népegészségügyé- röl. : j • • j A főorvos 'kijelentette, hogy a megyében a közegészségügy a fertőzéseket nagyobb mértékben bizonyító nyári hónapokban is ezúttal kielégítő. A tífusz még nem jelentkezett olyan mértékben, mint a legutóbbi 'esztendőkben. Kanyaró, diftéria, vör- heny mutatkozik elszórtan egy-egy községben. Találtak 5 maláriával fertőzött beteget is. Megállapították, hogy a maláriát Baranyából hurcolták be. Egy évre meghosszabbítják a gazdavédelmi rendelelet ? A gazdaadósságok végleges rendezése régóta esedékes. A kérdés azonban olyan súlyos, hogy a gyökeres rendezés a közel jövőben aligha lehetséges. Valószínűnek látszik azért, hogy a gazdaadóságokra vonatkozó rendeletet az ősszel további egy esztendőre meg fogják hosszabbítani. Valószínű az is, hogy mindazokat a kedvezményeket, amekekiet eddig a 10 holdon aluli birtokosok evezlek, ki fogják terjeszteni a 20 holdas birtokokra is, bár egyelőre nagy kérdés, hogy honnan lesz előteremthető az hhez szükséges 20—30 roü- Hó pengő.
