Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1935 (35. évfolyam, 1-104. szám)
1935-07-13 / 56. szám
4 KISKUNHALAS HBLYI ÉRTESÍTŐJE julius 13 hetek fel egységesen. Országos Szövetsége, mely súlyos Most a vidéki baromfi- és kisállat- feladatok elé néz, de remétetötóg tenyésztő társadalom érdekeinek hat- ' tisztára a gazda és tenyésztői érde- hatós megvédésére országos egyesü- ' keket képviseli és már az .export- letben tömörül, j évad elindulása előtt megkezdi munMegalakul a Kisál1 lattenyésztők káját. * | HAJNALTÓL NAPESTIG JAVÁBAN BÚGNAK A CSÉPLŐGÉPEK A HALASI HATÁRBAN Közepes termés—kitűnő minőségű gabona, holdanként 7-10 mázsa búza, 6-7 mázsa rozs, 7 mázsa árpa és 8 mázsa zab A cséplőgép halálcséplése — egy kecskeméti tanyán Szerdán este fél 8 éra tájban Kecskemét határában, a, várostól 15 kilométernyire, a belső Balló-szögben borzalmas cséplési szerencsétlenség történt. Sándor Ferenc 18 holdas bérlő földjén a munkások csépelek. Napnyugta után a cséplőgép felmondta a szolgálatot. Borbély István 47 éves gépész, a cséplőgép tulajdonosa, felmászott a gépre, hogy kijavítsa a hibát. Néhány percig dolgozott, amikor a kazán hatalmas dörrenéssel felrobbant és szétvetett darabjai a levegőbe repültek. Borbély István, aki a gép tetején volt, nagy ívben repült le a magasból és összetört tagokkal, véresen terült el a földön. A cséplőgép körül fogla’atoskodók, szám szerint tizenöten, súlyosan megsebesültek. Közülük hat a halállal vívódik és felépülésükre nincs remény- A felrobbant gép darabjait 30 méternyi tár volságra röpítette a robbanás ereje. A súlyos sebesülteket három kocsin szállították a kecskeméti városi kórházba, ahol azonnal mozgósították az összes orvosokat és ápolás alá vették őket. A vizsgálat megindult, hogy kit terhel felelősség a su;yos Szerencsétlenségért. Újabb sir-kihaníolás volt szerdán Jánoshalmán Még 1926-ban történt Jánoshalmán, hogy aug. 3-án hirtelenül elhunyt Horváth József ismert szikvizgyáros. Az alig 37 éves, ismert iparos hirtelen halála nagy fe.tünést keltett és részvéttel értesült Jánoshalma közönsége arról, hogy szivszélhüdás okozta a törekvő, fiatal iparos halálát. j A Jánoshalmán közelmúltban meg- \ indult nyomozások során, olyan adia- I tok jutottak a csendőrség tudomásé- { ra, mintha nem természetes halállal í halt yollna meg Horváth József. 1 A széles körben lefolytatott eljá- I rás után, miközben nagy feltűnést keltő előállítás is történt a kihallgatások során, a bajai kir. ügyészséghez kerültek a nyomozás adatai s ezek alapján az ügyészség elrendelte Horváth József holttestének kihan tolását. A kihantolást szerdán délután tartották meg a Kápolna-temetőben, melynek egyik családi sirboltjábó- emelték ki a kilenc évvel eze őtt eltemetett holttestet. Az orvosi, illetve vegyintézeti vizsgálat fogja azután eldönteni, hogy mennyiben igazak a súlyos vádak Horváth József szikvizgyáros hirtelen halála ügyében. SZERDÁN TARTOTTA AZ 1SKOLAGODNOKSÁG TANÉVZÁRÓ GYŰLÉSÉT Példát mutató volt az elmúlt tanévben is a halasi elemi iskolák nevelő és oktató munkája Szeptember 9-én kezdődik az uj tanévben a tanítás A halasi állami elemi iskolák gondnoksága a tagok nagyszámú részvétele mellett szerdán délelőtt tartotta meg tanévzáró gyűlését. A gyűlés mindvégig nagy érdeklődés mellett folyt le. A tárgysorozat során az első pontiként la gazdjasági iskola jelentése szerepelt. Ennek a pontnak érdekességet adott az a rész, amelyben ismertették a gazdasági iskola termelését és ennek kapcsán azt, hogy az iskola kertjében termett tiz mázsa, kajsziinibariackot a helyszínen 82 filléres árban értékesítették. Ismertették a gondnokság zárszámadását, amely szerint az iskolák bevétele 14 ezer pengő volt, kb- adása .pedig ugyanennyi. Ezután a vizsgaelnökül kiküldött gondnoksági tagok számoltak be tapasztalataikról és megállapították, hogy úgy a városi, mint a tanyai iskoláknál kitűnőek voltak az eredmények és a legnagyobb dicsérettel emlékeztek meg a kiváló tanítói karról, amely pompás eredményeket produkált a tanítás és nevelés terén. Minden iskola kivétel nélkül: derék és dicséretes munka eredményét mutatta be. A gondnokság felmentési kérelmeket tárgyalt le s az uj tanév kezdetét szeptember kilencedikében állapította meg. A tárgysorozat utolsó pontjaként az alsófehértói gazdák iskolaépitési, illetve bérelési kénemének tárgyalása volt, a gondnokság ennek az iskolának a szükségességét ki is mondotta és a kérelmet pártolólag terjeszti fel a kultuszminisztériumba. A gondnoksági ülés a déli órákban ért véget. Az aratás végétért. A határ minden táján, hajnái 3 órától este 9—10 óráig búgnak, duruzsonak a cséplőgépek. Most, amikor a. tikkasztó nyári napok alatt Lidón, Abbáziában és másutt örömünnepet ül az mgy©nkapott élet, szemérmet ©nkedik a divat, pöífeszkedik az arany és hűvös árnyékban emészt a jólét: a magyar rónák bronzarcu, kérges tenyerű hősei legnagyobb harcukat vívják az é etért, a kenyérért, a betevő falatért. A csépi őmunkás égető, pokoli, napsütésben, csapzott hajával, poros homlokával némán, serényen v©láz az asztagon, görnyedve zsásol. Tarlószag- gatla asszonyok, lányok roskadozva, de megállás nélkül viszik-viszik a poiyva- hordót. És hajna pirkadástól estaarmat- huüásig muzsikál a gép, hull-huii a drága é.et-mag, a kövér, piros búza a zsákba. j i * . i A tavasz ezúttal is többet ígért, mint amennyit a nyár adott. Egy kis fagy, egy kis aszáiy ismét meglátogatta a határt és megtépázta azt a reményt, me.yet gazdáinknak egy bőséges termés kilátása nyújtott. Most, a cséplés kezdetén, nehéz vorna még százszázalékos bizonyossággal megái apitani, hogy mivel háiá ták meg a földek a barázdákba szórt magot és rájuk hullatott verejtéket. Nemcsak a határ különböző részein, de egy dűli övei errébb, vagy üdébb nagy különbségek vannak a termésben. A sokfé e bemondást összevetve az állapítható meg, hogy a gabonatermés kielégítő, közepes. A minőség — kevés kivé te.,el — elsőrangú. Het- vennégy-hetv©nölös fajsúlyú rozsot is csépe.tek már. A búza 7—8, jobhföli- dekben 9—10 mázsát, a rozs átlag 6—7 mázsát ad holdanként. Az árpa hol- dankénti átlagos termése 7, a zabé pedig 7 és fé, 8 mázsa. Ha tehát nem is vá.tak valóra te.je.ten a tarméshez fűzött remények, még örülhetünk, hogy ezt a szeszé,y©s tavaszt megúsztak pusztító zivatarok, jégverések nélkül. Ha sok-sok csép.ögép metett ott n©m állna a végrehajtó, hogy a gabonát elvigye adóba, bankkamatba, a gazdák tálán még örülni is tudnának. « Nincs a világon az az ipari, vagy más fizikai munka, mely nehezebb, fárasztóbb és emtoernyuzóbb volna, mint amit a cséplőgépeknél dolgozó mezőgazdasági munkások végeznek. Hőségben, .csípős, tüdőtfullasztó,, szemet- könnyeztető porban 18—19 órát állni a dobon, minden pillanatban balesetnek kitéve szórni a kévét, vellázni a súlyos kévéket, hordani a petrencét, rakni a kaza t, azután 7—8 héten át napi 4—5 órát a’udni: emberfeletti teljesítmény az emberről. És mindezt napi 20 kiló vegyes gabonáért szenvedi el a cséplőmunkás. A gazdáik minden száz mázsából nyolcat adnak a gép tulajdonosnak. Ebből négy a munkásokat illeti, egyenlő arányban. A gépész a tulajdonos részéből kap tizedet. Ha nincs üzemzavar, vagy a gép vontatás közben a homokban elakadva félnapokat nem vesztegel, a cséplőmunkás heti kereset© 1 mázsa 20—30 kiló vegyes gabona. Pénzben kifejezve 14—15 pengő. Szörnyű kevés, de mégis sokat érne, ha, azt a csép őmunkás felrakhatná a padlására, mert megvolna a téli kenyere. Legtöbbnek azonban mindjárt ei is kell adni a keresményét, hogy a következő héti© legyen magának és családjának zsírra, sóra, krumplira való. Ilyenkor legolcsóbb a gabona, amikor ezek a szegény emberek adják el vérrel- veiejtékkel szerzett keresményüket. Legfájóbb problémájuk a cséplömunkások- nak, hogy a gazdák á tatában nem. adnak kosztat. Pedig a gép csak reggelire félórát, ebédre egy órát és uzsonnára egy órát ál Ezalatt nem jut idő főzésre. Ha pedig a munkások egyrésze főz,, lassabban megy a munka, kevesebb a kereset. így aztán a nehéz munkától elcsigázott emberek napokig, esetleg egész héten száraz koszton vannak. Nemi várják ők a régi idők tyukleve- ses, birkapaprikáso ; t aktá.t. (Hiszen sok esztendők óta karácsonyra sem főzhet húst!) Tésztaleves, paprikáskrumpli is megfeelne, hogy kevesebb legyen a szenvedésük és nagyobb ft munka, í- rásuk. Ez talán a gazdáknak sem jelentene tulnagy áldozatot. Hisszük, hogy a derék, emberséges halasi gazdáit ha nem is lesz az alkuban — belátják ezt és legalább ©gy-egy főtt ebéddel teszik elviselhetőbbé a cséplonwmkások nehéz napjait. —ft —e. A vidéki kis állattenyésztők egységes szervezetbe A vidéki baromfi- és kis állat lény ész tök hosszú esztendők óta érzik a szervezetlenség hiányát. Nincs összefogó szervezet, mely megvédene őket ügyes-bajos dolgaikban, melynek révén felléphetnének, amikor a kartelalakulatok árdiktaturája ellen kellene harcolniok. A múltban számtalanszor beigazolódott, hogy a gazda társadalom nem tud a baromfitenyésztés, a galamb és nyultenyésztés terén olyan eredtömörülnek menyeket elérni, melyek elsősorban biztosítanák, hogy a munkájukért a, megfelelő árakat érjék el, másodsorban elősegítenék a tenyészetek fejlesztését. A gazda csirkéjétől a pulykáig, a galambtól a nyulig, ezer dolog akad, ami védelemre, támogatásra szorul. A vidéki egyesületek bármilyen szorga'ommal, igyekezettel támogatják a tenyésztőket, nem tudnak nagy eredményeket elérni, mert nem iépKeiiemeíien szomszédság az izzadó test közelsége, ami kellemetlen megjegyzésekre adhat alkalmat. Előzze meg a kínos helyzeteket TOmÜkY biDiliei eömitíöuuor hintőporra}. Ez a tökéletes ellenszere a kellemetlen hónalj izzad ásnak. Kapható: TÖMÖRY ELEMÉR gyógyszerésznél (Mikes patika). Ingyen saemélymárieg.
