Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1935 (35. évfolyam, 1-104. szám)

1935-04-20 / 32. szám

6 KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE T i r 'I I r április 20 Mi várható a baromfiexport terén ? Dr. Vaja Béla a mezőgazdasági Kamara h. igazgatója elmondja, hogyan lehetne újabb Külföldi piacoKat teremteni a magyar baromfinaK , A baromfiexport kérdésé | minden évben jobban és job­ban érdekli a ha’asi gazdák jelentősen nagy csoportját. A baromfiexportot kétségtelenül fejleszteni kel, számára újabb piacokat 1e:emteni és minden irányban előbbrevinni. Ezt a kérdést a Helyi Ér­tesítőhöz juttatott nyilatkoza­tában az alábbiakban mondja el dr. Vaja Bé'a, a Duna-Ti- szaközi Mezőgazdasági Kama­ra h. igazgatja Agrárcikkeink közül a baromfi az, amely a legjobban meghódította a külföldi piacokat, die egyúttal éppen a legszegényebb néposztály megse- sitője is. Elég, ha arra hivatkozunk, hogy Anglia bevitelében a magyar pulyka első helyen ál; Németország és Ausztria pedig igen nagy vevőnk, a b aromfitermeléssel pedig idehaza főleg kisgazdáink foglalkoznak. — Értékesítési szervezetünk a kül­föld felé jól ki van építve. Eddig minden piacra kerülő baromfit ér­tékesíteni tudtunk s ez a reménysé­günk a továbbiakra is meg van. Vannak azonban kívánságaink, ame­lyeknek teljesítése a helyzetet ked­vezőbbé teheti. — Elsősorban meg kell hódítani a svájci piacot is. Svájc kitűnő vásár­lója agrárcikkeinknek, de — sajnos — sem élő, sem vágott baromfit tő­lünk nem vásárol. Nekünk pedig ér­ire a piacra is nagy szükségünk van. Különösen hizlalt csirkét s kappiant lehetne ott elhelyezni és erre ré- mény is mutatkozik. Meg keli keres­ni és találni a svájci export lehető­ségét, ami nem is olyan nehéz, mert éppen elég pénzzel tartozunk Svájc­nak, a kamatszolgálat viszont szü­netel és Svájc hajlandó lesz ma­gyar baromfit elfogadni, hogy ezzie* is csökkenjen tartozásunk. E téren sokat várunk uj berni követünktől, lászlóíalvi Velics Lászlótól, aki még müncheni főkonzul korában megmu­tatta, hogy milyen fogékonysággal vi­. sejtetik a gazdasági kérdésék iránt. — További kívánságaink a deviza politikai.-irányelveink célszerű alkal­mazására irányulnak. Itt elsősorban a mezőgazdasági érdekeltségek meg­hallgatását kívánjuk, ami már csak abból a szempontból is elengedhetet­len kívánság, hogy a deviza poli­tikát úgy kell irányítani és olyan ki­viteli lehetőségeket és felárakat kel megteremteni, amelyek számolnak a gazda önköltségével, számolnak az­zal, hogy e téren a legszegényebb néposztály érdekeiről van szó és fi­gyelembe veszik azt, hogy аЪагош- ükivitel egyike a legjobb devizaszer­zési lehetőségeiniknek. A mezőgazda­ság megmutatta, hogy tudatában van annak, hogy milyen fontos a deviza gazdálkodás, a pengő vásárló j erejének fenntartása és e célból kész- j séggei hajlandó áldozatot 'hozni, sőt hozott is már áldozatot, igazsága tudatában azonban kéri jogos igé­nyeinek figyelemben tartását, külö­nösen akkor, amikor ezek az igé­nyek nem túlzottak és cSupán arra irányulnak, hogy az önköltségi árat megkapja és egy kis szerény polgári haszna legyen. A mezőgazdaság a más foglalkozásuakkal szemben az önköltségi ár kiszámításánál eddig is szerény volt és nem olyan szá­mítást végzett, amely számítás túl­zó, luxus igényeik kielégítését is biz­tosítja. — Legközelebbi kívánsága a mező- gazdaságnak az osztrák és a nemet kivitellel kapcsolatosan a jelenlegi de­vizahelyzet megoldása és olyan de­vizapolitika megvalósítása, mely a ki­vitelt elősegíti. Itt arra célzunk, hogy az osztrák schilling a magyar pen­gő rovására nagy értékemelkedést ért él, miértis megfelelő megoldást kell találni. Meg kell találni a mód­ját annak is, hogy a magypir-német kliringben mutatkozó márka többlet ne akadályozza a kivitelt, vagy ha ez a márkatöbblet megoldhatatlan helyzetet teremt, úgy készséggel tu­domásul vesszük, hogy a devizapoli­tika a baromfikivitelt más országok­ba tereB, azonban ez esetben azt kérjük, hogy azt az árat, amit Né­metországban kapnánk, a másik or­szágba irányuló export esetén is megkapjuk. — Az angol font súlyos áresései bénitólag hat a kivitelre és pedig lázért, mert a fent áresésével az áru értékének az emelkedése nem követ­kezett be. Ez a körülmény nehéz helyzet elé állatja a deviza politika intézőit, de meggyőződésem, hogy ezt a nehéz helyzetet célszerűen át fog­ják hidalni, annál is inkább, mert Angliával kliring egyezményünk nin­csen s az oda irányuló export va­lóságos devizaszerzési lehetőséget jelent. — Ezek a szempontok irányadók ma a baromfi kivitellel kapcsolatosan és meggyőződésünk, hogy vállvétett munkával a jelenlegi helyzetünket nemcsak megtartani, hanem erősíteni is tudjuk, amire minden reményünk megvan, mert úgy a kormány, mint a Külkereskedelmi Hivatal mindent megtesz a kivitel biztosítása érdeké­ben s ezzel szolgálja nemcsak az or­szág érdekeit, hanem elősegíti azt is, hogy nyugalom szálljon abba a sok kis fehér házba, amelynek lakói . baromfitenyésztéssel foglalkoznak. Kóbor cigánykaravánok hurcoliák a legveszedelmesebb járványos- betegségekéi A trianoni határ mentén sok rablás és lopás történik. Kiderült, hogy a legtöb­bet kóbor cigányok követik ét, akik az ország belső vidékein is rengeteg bajt, veszedelmet okoznak. Megállapították, hogy a kóbor cigányok tervszerűen fertőzik meg a jószágokat, csakhogy ilyen módon minél több elhullott állat teteméhez jussanak. A mezei tofvajlá- soknak s a vidéken történt lopásoknak, betöréseknek igen nagy százalékát kó­borló cigányok követik el. Ez a nomád népség irtózik a munkától és csak ab­ból''tartja fenn magát, amit másoktól koldul vagy lopkod. Faturól-faiura, vá­ró srói-városra kóborolnak, szertehor­dozva az országban a fertőző bajok csi­ráit. A járványok terjedésében kimu- tathatólag igen tevékeny részt vesznek, sajnos, hogy eddig még nem találták meg a módját annak, hogy hogyan le­hetne megszabadulni a veszélyes nép­ségtől. Minden egyes cigánykaraván veszélyt jelent arra a vidékre, melyen átvonul, emberei a betegségeket terjesztik, állatai pedig a vészes ál’atbetegségek széthur­colói. A kiütéses tífusz adatokkal bi­zony ithatólag a kóbor cigányok között ütötte fel legjobban fejét és ők is hur­colták szerte az országban. A veszedel­mes gyermekparalizises járványnak is ők voltak egyik fő terjesztői. Az uccu­kon kéregetö és házakhoz betolakodó szennyes cigánynépség minden egyes esetben a veszély jelenlétét adja és a közegészségügynek tesznek elsősorban nagy szolgá’atot azzal, ha a cigányokat letelepítik, rendes munkához szoktatják s megszüntetik a további nomád életü­ket. A felsővárosi iskola mellen, a mostani tenniszpálya bolyán, az egyház saját telkén tenet felépíteni az aj reí templomét Hónapok ótia folyik már Halason | a gyűjtés abból a célból, hogy a tér- . vezeti uj ref. templom céljaira az önkéntes adakozók áldozatkészsége is hozzájáruljon. A Helyi Értesítő hasábjain már többükben foglalkoztunk az uj ref. templom építésének részleteiről és megírtuk illetékes helyről szerzett j információ alapján, hogy az uj tem- 1 plomot öt éven belül szándékoznak j felépíteni és átadni nemes és lélek­nevelő hivatásának. A közönség köréből több érdek­lődés érkezett már hozzánk, arra vo­natkozólag, hogy a tervezett templom a városnak mely részén és hol fog megépülni. Munkatársunk ebben az ügyben illetékes helyen érdeklődött, ahol a következőket mondották: valószínű, hogy az uj templom a felsővárosi iskola mellett, a mostani tenniszpálya helyén épül fel, mert ez a telek a ref. egyház tulajdona. Ez a megoldás azért is valószínűséggel bir, mert ez a tefek már megvan és igy a mai nehéz pénzviszonyok mel­leit nem kellene telekvásárlásra is gondolni, ezenkívül pedig ez a hely a templom céljára tel­jesen megfelelő és pasztorációs szempontból is minden tekintet­ben megfelelő az egyháznak ez a telke erre a célra. Lehet, hogy a megvalósítás küszöbén más terv fog érvényesülni a templom felépítésének helyét illetőleg, bár az előbb említett megoldás a legreálisabb és leggazdaságo­sabb. — Hogy az uj templom hol épül fel, arra nézve végleges vagy biztos választ még nem adhatunk. Annyi tény, hogy aizt a város felső részén építjük fel. Az építés helye még koránt sincs megállapítva, de ítagyon Elmondották még munkatársunk­nak, hogy az uj ref. templom iránt az érdeklődés örvendetesen élénk és a ref. lakosság erejéhez és lehe­tősségéhez képest lelkesen karolja fel az uj templom építésének megvaló­sítását. j i * ej Л nyomozás során Tisza­zug lelt a jánoshalmi férj mérgezésekből - a nyo­mozás vezetéséi csendőr­tiszt vette át Az a bűzös kelevény, amely Nagy Péter jánoshalmi gazda mérgezési bünpörével kapcsolatban fakadt fel a mélyből s amely a csendőri nyo­mozás fordulatai során szinte elbo­rítani látszott törteiméivel Jánoshal-1 mán jónéhány családot, értesülésünk! szerint, néhány lelketlen kuruzsló asszony visszaéléseire vezethető visz- sza. Nem lehet eléggé súlyos szava­kat találni azokra a hiszékeny és ba- ! bonás asszonyokra, akik a vallás ta- ! nitásai, az iskola oktatásai ellenére száz kilóméterekre is eljárnak a ku- ruzslókhoz, a Léleklátó Jánosokhoz s azoknak a csodaszereivel döntik! nemcsak családjukat, de önmagukat is anyagi és erkölcsi romlásba. A legutóbbi napokban feltűnő iz­galommal fordult Jánoshalma közön­sége a csendőri nyomozó munka eseményei felé. Különösen feltűnést váltott ki egy jómódú iparosasszony felvonulása á csendőrszuronyok kö­zött s több napon át tartó kihall- gaatása a községházán. Rajta -kívül még két asszony, köztük egy tom­pái lakos őrizetbevétele vált köztu­domásúvá. A tompái asszonyt a jánoshalmi csendőrök vitték Jánoshalmára ki­hallgatás végett. A nyomozás szálai ugyanis Tompára vezettek s megál­lapították, hogy többrendbeli kuruzs- lószer, közöttük méreg is, Tompá­ról került Jánoshalmára. A tompái asszony, értesülésünk szerint, először tagadott mindent, de aztán több kuruzslást beismert, úgy hogy az eljárás megindult ellene. A jánoshalmi kihallgatások során szó esett a csépai Léleklátó János bácsiról is, akinél Jánoshalmáról is többen megfordultak, pedig jó rnesz- szire, a Tiszazug tövében lakik. Lé­leklátó János bácsi aztán az érdeklő­dőknek a halottak sorsáról adott bő­séges felvilágosítást, természetesen jó pénzért. Az őrizetbe vett, illetve kihallga­tásuk miatt visszatartott asszonyokat már elengedték a községházáról s értesülésünk szerint újabb berendelé­sekről, egyelőre, nincs szó. A csen­dőri nyomozás tovább folyik s arról hivatalos közlést nem adnak ki ép­pen a nyomozás érdekében. A bíró­sági vizsgálat és a törvényszéki tár­gyalás fogják majd napvilágra hoz­ni a neveket és eseményeket, ame­lyekről ma, sokszor erősen túlozva, annyit beszélnek már Jánoshalmán.

Next

/
Thumbnails
Contents