Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1935 (35. évfolyam, 1-104. szám)
1935-04-20 / 32. szám
április 20 KISKUNHALAS HELYI EBTESITOJB 7 oldal Mekkora az automobil- király vagyona ? Fórénak, a,z amerikai autókirályi- n-ak kétmilliárd dollár vagyona van. Hogy ez az óriási vagyon mekkora, ama szemléltetően mutat rá az alábbi kimutatás. Aranybaln 4,500.000 kilót, ezüstben 75 millió kilót tenne ki. Magyar ezresbankókban 26.000 kilót, tehát 260 méter- mázsát, 26 tonnát nyomna. Ha ezekből a bankjegyekből építkeznének, négyszer olyan magas tornyot lehetne emelni, mint az Eiffel-torony. Ha ezeket a bankjegyeket szőnyegül használnák fel, harminc holdat lehetne velük beteríteni. A 70 éves Farénak születése óta percenként ezer pengőt kellett keresnie, hogy ezt a vagyont összehordhassa. в: Három darab választási malacot adtak 6 pengőért a bajai vásáron A tavaszi bajai vásár közepesnek mondható. Bár tömeg volt, az állatvásár igen kis felhajtást mutatott. Feltűnő volt a sertésárak zuhanása. A süldők és választási malacok ára erősen lefelé tendált. Eleinte kettő, majd később három malacot adtak hat pengőért. Egyebekben gazdát cseréit 147 ló (középminöség 200 pengőig), 190 szarvasmarha (kgtr-ja 36—40 fülér), 6 kecske, 151 sertés, 41 juh. Osztrák és olasz keresklei- dök is érdeklődtek a vásár iránt, de Ausztriába mindössze 2 lovat, Olaszországba 2 szarvasmarhát indítottak. A kirakó vásár sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. íbd: Rejtélyes tanyai dráma: gyilkosság, vagy " öngyilkosság ? Pólyák Vilmosné kiskundorozsmai tanyai asszony bejelentette a csendőrségen, hogy a férje az éjszaka revolverrel főbelőtte magát A esen- dőrségnek gyanús volt a dolog és azonnal kimentek a Polyék-tanyára, ahol a házaspár hálószobájában az ágyban keresztíbefekve átlőtt fejjel, holttan találták a gazdát. Revolvere mellette hevert. A megindult nyomozás során kiderült, hogy Polyákéknak volt egy albérlőjük, Tóth Béla földműves, aki — több tanú szerint — jó barátságban volt Pólyáiméval. A további vizsgálat folyamán olyan adatok merültek fel, melyek szerint Tóth Béla az asszony biztatására álmában ölte meg a gazdálkodót, mert az már nagyon útjában volt feleségének. A csendőrök Tóth Bélát elfogták és tagadása ellenére letartóztatták. Pólyák Vilmosné állhatatosan kitart amellett, hogy férje öngyilkos lett. Valószínűleg az ő őrizetbevételére is hamarosan sor (kerül. Akit Kossuth Lajos csókolgatott négy é/es korában A menekülő Kossuth egy napja Vichnyén — Szabadságharci emlékek egy szemtanú elbeszélésében — A betörő muszkák keresték Kossuthot .. — Pesti és debreceni emlékek a múltból :n Borpiac Cegléden fokomként 2.2 fillér. Kerekegyházán fokonként 2.—2.2 fillér. Albertirsán 28 fillér. Keoelen '26 fillér. Dunapentelén 32—45 fillér. Cibakházán 28—32 fillér. Szekszárdion 35—45 fillér. Gyöngyösön 'fokonként 2.2 fillér. Az árak termelő pincéjében, nagybani eladásnál, literenként értendők. Emlékek, futó, távolodó homályosodó emlékek. Igyekszünk megmenteni minden emléket, minden visszaemlékezést, melynek egy kevés köz® is van a magyar műkhöz, mely erőt adhat a magyar jövendőre. í Lassan kihal az a nemzedék, amely szemtanú volt. Ma már esemény, ha egyik-másik kilencvenen felüli ember találkozik, aki a nagy idők tanújaképpen mesélni tud a kossufhi idők dicsőségéről, szomorúságáról. Egy itt maradt beszélő élmény özv. Némethy Lajosné, született Májer Aranka nagyasszony a maga 91 esztendejével. Itt ülök szembe a nagyasszony- nyal, aki matrónai korával olyan elevenen, olyan é'es megfigyeléssel ad vissza mindent, amire a szive mélyén a betűért, eseményért rajongó, vágyódó újságíró gondolni mer. — óh, napokig tudnék _4n beszélni a tekinttetes urnák ... — mondiíi a nagyasszony derűs mosollyal.. . Tekintetes lur: mennyi zamata, menynyi fenséges, pompás színe és ize van ennek a megszólításnak, egy gyönyörű kort megért magyar ur'asszony szájábó*. — Igen, hát arrrót beszélek, hogy hogyan ebédelt nálunk menekülése közben Kossuth Lajos. Úgy volt az, tetszik tudni, hogy én négy éves kis leány voltam. Selmecbánya mellett laktunk. Vichnyén, ahoi az apám, dr. Májer György bányamérnök volt. És hát azokban az időkben maga is katona, honvéd főhadnagy, a Kossuth katonája. Nagyanyám, anyám, meg az anyám, testvére, no aztán én, a négy esztendős kis gyermek voh a ház lakója, mert mint mondtam, nagyapám nem élt, apám, pedig katona volt. Arra már nem emlékszem, hogy melyik hónapban történt, csak azt tudom, hogy nyár vo'ttt. Egyszer csak megérkezett a mi házunkhoz Kossuth Lajos. Erre már úgy emlékszem, mintha ma történt volna. Nagy sürgés, forgás voh a házunknál és nekem a nagyanyám mondta németül, mert ő is, a család is, jómagam is csak németül beszéltünk akkor, hogy nézzed csak kislányom, ez a bácsi Kossuth »önki«... Kossuth bácsi. — Szép szál embernek láttam én, a gyermek akkor Kossuthot, aki karjaiba kapott, összevissza csókolt. Nem is egyszer, de többször, míg ott volt miná- lunk. Igaz, hogy nem sokáig, talán egy napig volt a -házunknál. Egyetlen ebédre emlékszem, amit asztalunknál költött el. Mint gyermeknek,, legjobban tetszett a Kossuth kalapján lévő gyönyörű toll, amit mindig megsimogattam, valahányszor felemelt a karjaiba, hogy engem megcsókoljon. Magas tetejű, széles karimája, tollas kalapja volt Kossuthnak, ami nekem tetszett. Sokra nem emlékszem, de azt tudom, hogy menekült Kossuth és ma is látom magam előtt, mikor Kossuth és nagyanyám egy egész csomó szebbnéf-szebb nemzeti szalagot dugtak a kályhába, meggyujtották és elégették. Én igen sajnáltam a sok szép- szalagot. Aztán még arra is emlékszem, hogy ottléte a’att egy alkalommal tenger sok ezüst pénz volt halomba rakva az ebédlőasztalunkon. Majd hirtelen, úgy ahogy érkezett Kossuth, kezet csókolt anyámnak, nénémnek, engem ismét magához emelt, összecsókolt és e’sietett a házunktól, hogy hova, merre, nem tudom, csak arra emlékszem, hogy ml megsirattuk és azt mondták, hogy menekülnie kell... > — Aztán úgy volt az, tekintetes ur, — folytatja özv. Némethy Lajosné, — hogy amint elment, vagy jobban mondva, elmenekült Kossuth, nyomban megjelentek a német katonák. Egész sereg osztrák-német katona. Berontottak a szobákba, padlásra, pincébe és egyszeribe összeturkáltak, felforgattak mindenünket, megnéztek minden zugot és keresték Kossuthot. Tűvé tették érte a házat, de persze akkor már Kossuth Isten tudja, hogy hol járt. — így vissza emlékezve most sejtem, hogy hirt kaphatott Kossuth arról, hogy üldözik, azért menekült olyan- nagy gyorsasággal. Az osztrák-németiek megszállották a falut, majd másnap megérkeztek az orosz csapatok is. Rengetegen voltak, hatalmas medvebőr kucsmájuk volt. Engem felemeltek karba nagyanyámék és néztünk ki az ablakon s agy láttuk, hogy az udvarunkon az itatóvályut tele húzták vízzel és abból ittak a- muszka katonák, mint a lovak, tehenek. Hatalmas üstökben ételt főztek számunkra az udvarunkon, mert nekünk keltett igen sok muszkát ellátni. Mivel a szabadságharc leveretése után apám is kimenekült az országból és Kossuthtal járt Bulgáriában, Törökországban, majd Olaszországban, mi sem maradhattunk Vichnyén, felkerültünk Budára. Arra is jól emlékszem, hogy postakocsin mentünk, de többet se Kos- suthról, se az apámról biztosat nem hallottam. Budán nevelkedtem fel és azokra az időkre emlékszem a legb-oldo- gabban vissza, mikor a házunkhoz járt Liszt Ferenc is többek között, mert tel mindannyian igen szerettük a muzsikát, magam is világé'etemben nagy zenebarát voltam és a divatos szép operákat ma is szinte kívülről tudom. — Milyen kedves emlékei vannak még a nagyasszonynak? ' i — Arra emlékszem még, hogy sokszor láttam- Erzsébet királynét fehér lovon lovagolni Budán. Gyakran volt a kíséretében Andrássy Gyula, az idősebbik. Egyszer, -amint a Normafánál lovagolt a királyné, hát látja, hogy ott alszik egy szegény ember. A királyné megállította a lovát, leszállótt róla é.s az alvó szegény embernek a bocskorába néhány aranyat tett. Hát nem szép dolog ez? — mosolyog felém ragyogó kék szemével a nagyasszony, míg én arra gondolok, hogy íme, igy születnek a mesék, legendák. i i j •— Aztán a másik, kedves emlékem meg az, hogy mikor meghalt Kossuth és temették, valaki hozott nekem az egyik ’teme-ttési koszorúból egy zöldlevelet. Ma is őrzöm-, mint legkedvesebb emlékemet, őrzöm, kedves, ma is őrzöm... B. K. A kisbéres megölte a nagybórest Endre Sándb-r kiskunfélegyházi gazda tanyáján Borsos János öreg. béres volt a cselédség főnöke. Nemrég répát rakott az egész háznép a kocsira, hogy a városba vigyék eladni. { ;■ A munka lassan haladt, mire Borsos rászólt a konyhában dolgozó Molnár Sándor kisbéresre, hogy jöjjön segíteni. Molnár megtagadta az engedelmességet, mire az öreg béres mindenki szeme láttára ököllel az arcába vágott. A legény rettenetesen elkesérédétt és elhatározta, hogy szégyenében otthagyja a tanyát, de előbb bosz- szut áll. összeszedte holmiját és elindult, kezében fogta vasvégü botját. A kapuban meglátta az öreg Borsost. A háta mögé lépett és a bot vasas végével bezúzta a fejét. Borsos János pár nap múlva meg. halt. A gyilkost elfogták. Most került a kecskeméti törvényszék elé. A tárgyalást orvosszakértők 'meg. hallgatása végett elnapolták. Meghalt a szegedi kórházban a fiatal kelebiai gazda Simon Károly 23 éves szabadkai : kettősbirtoko-s, mint azt már megir- I tűk, a múlt héten Kelebián, munka : közben, egy szalmahuzó horogra esett és a horgot ki sem tudták- rögtön venni bordái közül, hanem I vashoroggal a testében szállították ! be a szegedi kórházba. A fiatal gaz- I da a szegedi kórháziban egy heti I kínos szenvedés után meghalt. I A szerencsétlenül járt Simon Ká- roiy állapota a műtét után, mintha javult volna, de néhány nappal ez; előtt hirtelen válságosra fordult s a -leggondosabb kezelés sem tudta meg. I menteni az életnek. Simon Károlyt Szegeden temették el. mm 4x6 -és feles 8 felvételes 26 Sch P 1.28 I 6x6 6 felvételes 26 Sch, P 1.18 j 5x7 és feles 8 felvételes 26 Sch P 1.28 6 és felesxll 8 felvételes 26 Sch P 1.60 PAKKFILMEK: 4 1/2x6 cm, 6x9 cm, 9x12 cm. merer lekben, i I i , SCHÖNHEIM BÉLANÉ festé'kkereskedése IZSÁK JÓZSEF HT. 1 bizományi íerakata , Malom uoca 6., Kőrösy-malom. mellett.
