Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1935 (35. évfolyam, 1-104. szám)
1935-01-02 / 1. szám
2. oldal KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE január 2 Az uj esztendő küszöbén Ismét egy esztendő végére értünik s uj reményetekéi eltelve, egy uj esztendő küszöbén láíllumík. Az elmúlt esztendő a komoly előkészületek esztendeje volt, az uj esztendő az előkészített munka gyakorlati megvalósítását hivatott bizonyítani. ( j j ( ; j' I Az elmúlt esztendőben a magyar (nemzet tudatára ébredt a Nemzeti Egység ''megvalósításának fontosságára, az uj esztendőben várjuk annak végleges megteremtését. Az elmúlt esztendőben megkezdődött gazdasájgi életünk javulása, aZ uj esztendőben várjuk gazdasági életünk teljes íalpraállátását éjs a 'fartos javulás állandósulását. Az 'elmúlt esztendő a külpolitika (bemén a baráti kapcsolatok megteremtésének az esztendeje volt, a küszöbön áló lesztendő la baráti kapcsolatok gyakorlati fontosságának és kümélyitésének az esztendeje lesz. általánosságban tehát az 1934. esztendő a nemzeti újjáépítés munkájú" nak az előkészületeiben merült ki, az uj esztendő a tényleges éjs produktiv munka esztendeje fasz. A Nemzeti Egység kormánya áltál előkészített hatalmas korszakalkotó és történelmi jelentőségű reformjavaslatai most már a nemzet országgyűlése ellőtt fekszenek és azok törvényerőre váló emelkedése után a 'magyar nemzet a régi romokon Slsmét megkezdheti! azt a munkát, amely a fejlődés és a történelmi hivatás útjára vezetheti. Ebben a nagy munkában a nemzet minden egyes tagjának oly kitartással, o|ly erélyel és olyan lelkesedéssel kei résztvennie, mintha a nem1-* zet mindén egyes tagjának külön- kiilön egyéni érdeke tenne a nemzeti megújhodás. Mindig csak a látszat az, hogy a nemzed munkában váló részvétel csak a köz érdekeit saollgálja. A való helyzet aZ, ha természetesen jobban belemélyedünk az ügyekbe, hogy a közjóért folytatott munka egyénenként ugyanúgy érezteti a hatását, mint az egyéni érdekekért folytatott munka. A kettő között a különbség az, hogy az egyéni munkánál nem nézünk a magla- ssabb érdekekre s ez élöbb-utóbb veszedelembe sodorja az egész nemzetet, míg a közért végzett általános munka bizfnsitja a nemzet jövőjét s így ezzel kapcsolatban az egyéni érdekeket is. A Nemzeti Egység és a nemzeti szolidarizmus jegyében mindén magyar testvér tehát munkára fel’, acé- lozzufc meg izmainkat lelkes és soha nem csüggedő munkával és meg lesz a jobb magyar jövő. Egység emelt fel a történetem folyamán mindenha nemzeteket, népeket, az egység segíti elő a boldogulást és a jobb, szebb, tökéletesebb magyar jövendő minden’ záloga abban az egy hitvallásban van, hogy minden magyar azon a felfogáson építse fel szándékait, amely az ország boldogulását célozza. 776 születés, 476 halálozás 1934-ben Halason "" ír Mozgalmas és mégis egyhangú volt az 1934-es esztendő — hivatalok tükrében és a közönség életében egyaránt Ismét émulott fejünk fölött egy esztendő, búcsúztatjuk az e'mult 1934-es évet, belépünk egy uj év küszöbére, hogy erkzedjük ismét és a látszat szerint megint egy (sab'ónos év szürke napjainak monoton életét. Ilyenkor, egy év elmúltával a közönség érdeklődése szinte szükségszerűen abban az értéemben is megnyilvánul, hogy kiváncsi tesz arra, hogy ez az esztendő, ame'.y már a hátunk mögött van, milyen eseményeiket hozott és hogy nagyjában mik azok a mozzanatok, amelyek feljegyzésre érdemesek, krónikásán felemlítve, hogy megörökitíessenek a jövő számára. Az alábbiakban megpróbálunk hü képet nyújtani arról, hogy Halas elmúlt egy esztendeje hogyan fest a hivato’os fe’jegy zések tükrében', ugyanakkor arról is beszámolni, igyekszünk, hogy az egyéniek éretében és a népesedés terén milyen változások, illetve történések voltak, ugyanakkor arról is említést akarunk tenni, hogy a közgazdasági élet egyes részeiben milyen események fordultak elő. Mind érdekes és figyelemreméltó azok számára, akik kiváncsiak a harasi élet változásaira és az események hullámzására. 146 ezer 783 pengő 98 fillér a város múlt évi fogyasztási bevétele A város lakosságának a fogyasztása az emuit évben is derekas számokat e.edményezett. Ennek érdekes jele öz a kimutatás, amelyet a fogyasztási adó- hivatartól szereztünk be. Eszerint a város szeszadó pót'ékből 1165.78 pengőt, helypénzből 31.688.20, husfogyasztási adóból 19.335.73, vágóhídi díjból 22.026.32, husszemle díjból 7519.60, hiusszék haszná'ati díjból 36.95, akó’díjból 3.80, vigalmiadéból 2360.92, pincevátságból 35.414.59, bor haladóból 17.626.79, italmérési illetékből 8919 P 24 1, szeszital forgalmi ilettékbőí 195.64, bírságból 434.52, tanudijból 17.90, hirdetési díjból 38.— pengő. — Össze:en 146.783.98 pengő. Mennyi állatot szállitott- tak el Halasról az elmúlt évben Ha[asról az idén nem sok á’latkiszál- titás történt, ami nem is csoda, mert hiszen kivitelünk országos viszonylatban is kevés volt. A kiviteTről a következő számok beszédnek. Elszállítottak Hatosról 1934-ben baromfit 28.809 darabot, szarvasmarhát 25, növendék marhát 24, borjut 127, lovat 1, hízott sertést 4062, süldőt 49 és matecot 4 darabot. Halas állatállománya stagnál Hates állatállománya stagnált az: e'mult évhez képest. Ennek az okát nehéz volna megállapítani, de a legvalószínűbb feltevés áz, hogy az állattartást nem látják rentábilisnak a gazdák. Az állatállomány az 1934. évben a következő vo’t. Ló 3815, szarvasmarha 5207, juh 4524, sertés 6043, szamár 18, öszvér 8 és kecske 75. 574 építkezés között csak 10 uj ház épült A hatesi építkezések 1934-ben sem akartak megindulni. A lakosság tartózkodott az épitkezések'tői és jóllehet, 574 építkezés vo’t, ezek közül uj ház csak 10 épült, a többi tatarozás, javítás és toldalék építkezés volt. Sajnos, a jelek szerint semmi remény sincs arra, hogy a következő évben meginduljon az építkezés nagyobb tempóban. Születés, halálozás, házasság és eljegyzés több volt az idén, mint 1933-ban A népesedés terén igen érdekes észteletek tehetők. Az 1934-es esztendőben több vol’t a születések, halálozások, házasságkötések száma és az ©jegyzések száma is, mint az e’miult 1933. évben. Az anyakönyvvi kimutatás a népesedésről' igy fest: 1934 évben szü etett 775, 1933-ban 715, szaporu'at többlet 60- — 1934 évben kötött házasság 261, 1933-ban 191, többlet 70.— 1934 évben eljegyzés 338, 1933ban 268, többiét 70. — 1934 évben elhalt 470, 1933-ban 456, több et 14. Emelkedett a kihágások száma 1934-ben a rendőrségnél és a városnál is A kihágási ügyosztályoknak úgy a,z államrendőrségnél, mint a városházán egyformán emelkedett a forgalma, Több kihágást követtek ed' az elmúlt évben, mint 1933-ban. Az á'lamrendőrkapitányságnál a kihágások száma 1933-ban 547 volt, 1934- ben ezzel szemben 598. A kihágások emelkedése értesülésünk szerint abban keresendő, hogy a köz’ekedésügyi kihágások száma egyre nő, mint a kimutatásból kitetszik, ezek a közlekedési kihágások emelték a kihágások emelkedését. A városi büntető bíróságnál szintén több a kihágások száma. 1933-ban 567 volt a számuk, mig 1934-ben 1057. Ez a nagy ku önbség abból állt elő, hogy 1934-ben nagyon sok volt a trachoma- beteg ©s ezeket nem jelentették bé a hatóságnak. Itt ez okozta a lényeges emtekedését a kihágási ti gyeknek. A bankok fizethetnek osztalékot — nincs osztalékfizetési tilalom Most, hogy a bankok az évvégi mérlegeiket készítik és készülnek a közgyűlések megtartására, amelyeket a halasi bankok is a jövő év elején, megtartanak, most is felmerült a gondolat, hogy a bankok fizetnek © oszjttalékoit. A mérte grendele tröl folytatott tárgyalások kapcsán olyan hirek is terjedtek el, hogy az aj rendelet nemcsak fenntartja lázit a rendelkezést, hogy az alapszabályokkal ellentétben a részvénytársaságoknak, joguk van az osztalékfizetést mellőzni, hanem az uj rendelet egyenesen osztalékfizetési tilalmat is fog tartalmazni. Ennek a hírnek hitelessége nem nyert beigazolást és általános az a felfogás bankkörökben, hogy a pénzügyminiszter ilyen tiltó rendelkezést nem is fog kiadni. Az uj mértegrendelet ügyében pénteken délben igen fontos értekezlet volt a Pénzintézeti Központban. A tanácskozás legfontosabb eredménye, hogy az osztalékfizetési tilalmat végleg elejtették és a rendelet a tavalyi intézkedéseket tartja fenn. Ez a híradás mindenesetre eldönti azit, hogy a halasi bankóik, ha akarnák az idén is, mint tavaly a részvények után fizethetnek osztalékot. Természetesen még korai, hogy a bankok az osztalékfizetés kérdésében milyen állást foglalnak él. Megállt a gazdasági romlás Az elmúlt hét esztendő gazdasági tanulságai A világháború borzalmas pusztítását, amely nemcsak miliők életét és egész nemzedék munkájának gazdasági, eredményét tette semmivé, hanem moghasonlásba kergette az emberi lelket is, a viliág nehezen tudja kiheverni. Magyarország ebben a háj- ború viselt leromlott világban a legszerencsétlenebb áldozat. Mipket a háborút követő békeszerződések a tegnéikülözhetettenebb életfeltételeinktől fosztottak meg. Mindezek dacára az 1931. évi nagy bankzá^lat óta, amikor a gazdasági romlás mélypontjára jutottunk, úgy látszik, mégis elindul tűnik a jobb jövő felé. Mintha a romlás folyamata, megá,!- lana, viagy lassabb ütemű lenne. Irtott már a javulás tünetei is mutatkoznak. í Első vigasztaló tünet, hogy minden megpróbáltatás: munkanélküliség, termélési válság dacára a népszaporodás emelkedőben van, a kivándorlás, amely 1931-ig lényegesen túlhaladta a visszavándorlások a t, állandóan csökkent. Ennek azonI ban nemi ай a magyarázata1, • mintha a boldogulás itthon tehetővé vált volna mindenki számára, hanem az, hogy a külföldi mumkíaivál- j lalás tehetőségei megszűntek. Minden I ország bezárta kapuit a kivándor- I lók előtt. A legújabb hivatalos kimutatás azt í mondja, hogy az OTI. keretében biztosított dolgozók létszámának a hanyatlása: is megadott. Ma már ismét annyi tagja van az OTI-nák, mint 1931-ben. Ez azt mutatja, hogy ismét annyi dolgozó ember áll a gépeik meUtett, mint 1931-ben. Annál megdöbbentőbb, hogy ugyanakkor, amikor a munkáiba,lkalímalk szaporodnak, a munkabérek hanyatlása tovább folyik. Alig egykét szakmában, igy a bádogos és az asztalos- iparban emelkedett valamit a munkabér. A legnagyobb haszonnal dolgozó textiliparban és á széntemelés- ben, amint az elmúlt esztendők bérharcai is mutatják, nyomasztóan alacsony a munkabér és a létminimumot .«pm adja meg a munkásoknak.
