Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1935 (35. évfolyam, 1-104. szám)
1935-01-02 / 1. szám
január 2 Csökken az ország lakossága A sajtó már több ízben felemelte szavát és ezáltal felhívta a közfigyelmet az egyke1 szörnyű pusztítására1 Az országos statisztikai hivatal jelentése szerint a születések száma az utóbbi időben ijesztő módon visszaesett. Ez év harmadik negyedében júliustól szeptemberig az élveszülettek száma 48.645, a meghaitaké 31.134 volt, a természetes szaporodás tehát 17.471 lélek. Ezzel szemben a múlt év ugyanezen időszakában 21.812 lélekkel szaporodott aiz ország lakossága, tehát négyezer magyarral született kevesebb az idén, mint tavaly. ы-------------------------- -a Osztrák és svájci buzakivitelre számit a piac A gabonatőzsdén feltűnést kielitetft legutóbb a búza féllpengös drágulása, ami az ünnepek alatt következett be és ami annál érdekesebb, mert az olasz kivitelien kívül aig van valahova búzaexportunk. Szakkörökben a búza áremelkedését azzal magyarázzák, hogy kevés a készlet és áprí- Sifsban-májüsbun, szóval a kampány vége felé, okvetlenül magasabb áraikkal jklell számolni. Különösen az olasz kivitel lebonyolítása utón sor kerüli az osztrák kontingens leszámítására és a svájci, búzaexportra, amire erősen számat a piac. Az ifjúság elhelyezésének kérdésében beadott pályamunkáknál Hunyadi László dicséretet kapott A Budapesten megjelenő Reggel Újság című hétfői lap pályázatot hirdetett az ifjúság körében, amelyben a| feladat aiz volt, hogy dolgozzanak ki programmot arra vonatkozólag, hogy az ifjúságot hogyan lehetne elhelyezni. A nyertesiek közül a tíz legjobbnak állást szereztek, amelyeket a különböző vállalatok ajánlottak fel, többieknek pedig, akik a tizen felül voltaik, dicséretet adtak. A megdicsértek közt van Hunyadi László halasi fiú is. aki szintén frappánsan dolgozta ki külön tervét az elhelyezésről. A szőlősgazdák és gyümölcstermelők nagyszabású összejövetelt farloltak vasárnap délután Vasárnap délután két órakor a szőlősgazdák és gyümölcstermelők egye- sü'ete nagyszabású összejövetelt tartott a Horváth-fé'e vendéglőben, ahol a tagok és az érdeklődök a helyiséget zsúfolásig megtö tötték. Nagyszámtan jelentek meg a házhe'yesek is, akik előtt Ráaonyi Papp Gedeon ismertette az eddig élért eredményeket a házhelyek körül és közös összefogásra buzdította a, jéienvoltakat, majd ismertette a földbirtokreformmal kapcsolatban kiadott legújabb kormányrendeltet. Utána Töígyessy Árpád dr., a Duna- Tiszaközi Mezőgazdasági kamara titkára tartott nagyobb beszédet és a kamara támogatásáról biztosította a szőlősgazdák egyasuetét. A harmadik felszólaló dr. Bódi Lajos ügyvéd vo-t, aki a kormányrendelete: magyarázta a fö’-dbirtokreformról. A jelenvoltak a rendetet ismertetése után lelkesen éltették a kormányt. KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE ____KARTELBE TÖMÖRÜLTEK A BIZTOSÍTÓ INTÉZETEK IS I Másfél millió pengőre biztosította a város ingatlan és ingó vagyonát Négy biztosító társaságnak évi 756 pengő biztosítási dijat fizetnek A városniaik bizíositásfa ingó- és ingatlan vagyonára most járt lie dió- : c-ember 31-én. A város ennejk folytán ! pályázatot hirdetett a biztosító társa- ' ságoik számára, ahonnan 11 helyről j be is érike!ztek az ajánlatok. Az ajánlatok felbontásánál tűnt ki ; azután, hogy egyetlen biztosító tár- j sásáig ajánlata sem, olcsóbb a másik- 1 mái, pontosan egyforma feltételeiket j adtaik be, ami ékesen igazolja azt, í hogy a biztoisitótársaságoik is kartel- j be tömörültek1. A beérkezett iáján,latoik alapján kötötte meg azután a város a biztosi- j táist ingó és ingatlan vagyonára 10 évre. A biztoisiíáist négy biztos'tónál kötötték meg és pedig az Első Magyar Általános Biztosító Rt-nál 30 százalékig, a Kisbirtokosok Biztosító Intézeténél 40 százalékáig, a Hazai Első Biztositó Társaságnál 15 százalékig és a Magyar Francia Biztosító Társaságnál 15 százalékig. A város bebiztosított ingat'an vagyona. épületek stb. 1 ‘miliő 402 ezer 750 pengőre, ingó vagyona pedig 143 ezer 600 pengőre lett biztosítva,. A város az évi biztosit ásli díj feliében 756 pengőt fizet ki. FÉRFIAK VIGYÁZAT: szövetségbe tömörülnek a nők (BucUpci.i, tjdásitcak je" mii). Vasárnap az értekeztetek és gyűlések napja. A pimekalké,szitoktól a tönkrement földbirtokosig terjedő érdekelt- 1 ségek összejönnek, hogy panaszaikat a közönség e’é tárják és az illetékes köröktől orvoslást követeljenek. Vasárnap délelőtt zajlott te a legfurcsább értekezlet a fővárosban. Egy cukrászda különtermében összegyűlt néhány ifjú és néhány negyven év körüli leány. A megbeszélések szerint országos szövetséget kívánnak áakitiani, amelynek a,z a célja, hogy a fiatalemberek és á megrögzött agg’égé nyék megfete'ő kormányrendeletek után, gyors tempóban siessenek a pártában maradt hölgyekkel az anya- könyvvezető eré. Pontban tiz órakor megjetentem az érdekes ü'és színhelyén. Azt hittem, hogy úgyis, mint újságíró é,s úgyis, mint partiképes fiatarember, kitörő örömmel fognak fogadni. Ezzel szemben közölték, hogy egyelőre a nagy nyilvánosság kizárásával folytatják tárgyalásaikat, Az ülésterem melletti helységből azonban j sikerült meghallgatni a különös értekezlet felszólalóit. Az agglegények fizessenek adót Az értekez'et megnyitása nem ment simán[, mert az egyik leány azt indítványozta, hogy vá'asszák meg a körtenöknőt. Persze ez nehezen ment, mert | ugy-e bár, egy teánytól sem lehet elvárni, hogy életkorát, még hozzá a valódit, gyorsan bevallja. Végül is a mozgalom megindítója: Vadász Irma kisasszony, aki vidékről jött fel az, ülésre, vette át az e’nöki tiszteit. Székfoglaló megnyitójában rámutatott arra, hogy vi ágszert© azt mutatják a statisztikák, hogy több a nő, mint a férfi. — Ha azonban a statisztika szerint megtevő férfiak rendesen házasodnának, — fejtette ki, - akkor nem tenne baj, mert száza’ékszerüteg alig néhány leány maradna férj nélkül. A helyzet azonban az, hogy a férfiak irtóznak a házasságkötéstől. I Az e'nöknő csak úgy kapásból kije- j lentette, hogy egyszerűen meg lehet o’dani a nőkérdést: i — A kormány hozzon megfejelő intézkedéseket A nőtlen közalkalmazottakat kötelezni kell, hogy egy éven belül I megházasodjanak. A vőlegényeket soron kívül álláshoz kell juttatni, végűi nagy- összegű adóval kell sújtani az agglegényeket! Mondani sem kel, hogy fő'eg a 35 éven felüli leányok viharos örömmel üdvözölték az előterjesztést. Le a hozománnyal Nagy Kató hosszabb beszédében az országos szövetség cé'jait ismertette. Az édesnek mondható öttete szerint a szövetség tagjainak mindenütt meg kel állapítani, hogy kik a nőt'enek és azokra, megfe'elő eszközökkel, a hímen rózsaláncait rá kell rakni, A felszólaló rámutatott arra, hogy a férfiak irtóznak a nősülés gondolatától,, mert a könnyű kalandok után azt hiszik, hogy a legtöbb nő nem való feleségnek. Stein©r Teréz, aki szintén vidéki kiküldött, a hozománykérdéist boncolgatta. — Le a hozománnyal!! —• kezdte. — Törvényben kel betiltani a barbár régi szokást. Ma már e'avult az a nóta, amit a Barrisson-lányok énekeltek. Ma igenis, csak hozomány kel a házassághoz! A következő felszólaló nevét n©m értettem, de fel kellett jegyezni szavait. Eipaniaszo'lta, hogy a legtöbb férfi csak azért tesz a lapokba apróhirdetést, mert tréfát akar űzni. — Én már eddig több mint negyven apróhirdetésre vá aszoltam, — mondotta szomorúan, — de egy vá'aszt sem kaptam, pedig a fényképemet is nte lékeltem mindig. Megkockáztatva a botrányt, kicsit kinyitottam a,z ajtót és betekintettem az ülésterembe. Nem csodálkozom, hogy a felszólaló nem kapott vá'aszt. Az a tiszteletteljes tanácsom, hogy ne mellékelje a fényképét... ő bizony nem az a kimondott legényálom... Az elvált asszonyok és a férjfogás művészete Knelght kisasszony kifejtette, hogy az elvált a s onyok sokká' könnyebben kapnak férjet, mint a leányok. Szerinte nehr de’et szükséges,, hogy legfeljebb háromszor mehessen férjhez egy nő. — Az mégis csak lehetetlenség, — kiáltotta a kisasszony felháborodva-, — hogy egy elvált asszony ötször-batszor kapjon férjet és egy leány egyszer se! Ezután Német Evira terjesztett© elő nem mindennapi indítványát — Azt hiszem, hogy a iérjhezjnenés művészet, — alapította meg. — Füzetet vagy könyvet keüene kiadni nekünk a férjhezmenés művészetéről1. íróval, vagy már többször férjezett asszonnyá' írassuk meg ezt a va’óban hézagpótló müvet. Néhány harcias szónok rámutatott arra, hogy milyenek a férfiak. A gazdasági helyzet — szerintük — csak kis százalékban akadálya a nősülésnek. Az igazi ok az, hogy a fiatalemberek és agg'egények »megátalkodottak.« Nem akarnak nősü’ni. A jelenlevő leendőbeli szövetségi ala- pitótagok végül felírták egy ívre neveiket és elmeiket. Néhány napion belül közö?ni fogják azok névsorát, akiket érdemes az első nagyértekezletr© meghívni. Ha már legalább száz alapitótag lesz és megszervezték a vidéki fiókszövetségeket, a nyilvánosság elé lépnek és a Vigadóban nagygyűlést tartanak. Még nem ért véget az értekeizleit, amikor az tenökfeány, aki telefonálni ment, fe'fedezta ottlétemet. Barátságtalan szavakkal tanácsolt el... Hiába mondottam, hogy partiképes fiatatember vagyok... ' í У ватяявтяшвташ" V Tíz év óta felére csökkent az iparos- tanoncok szarna Magyarországon A kézműipar általános pangásával kapcsolatos jelenség, úgy látszik, az iparoistamoinooik számának csökkenésié i|s, amelyet élénken bizonyít az alábbi rövid kimutatás. Az iparos lanoincok száma ujgyani|S 1919-töl 1933-ig a következőképen alakult Magyarországon: Az cjparoistanomcok létszáma 1919. évben 24.337, ___________ 3 oldal 1920-ban 27.873, 1921-ben 40.843, 1922Jbien 52.369, 1923-bain 55.861, 1924-ben 60.779, 1925-ben 67.034, 1926-ban 69.981, 1927-ben 71.706, 1928-ban 72.311, 1929-ben 68.924, 1930-ban 62.689, 1931-ben 53.120, 1932-hen 43.683, 19334зап 36.437 volt. A fenti számok azt mutatják, hogy az utóbbi néhány esztendő alatt épen felére csökkent az iparoistanoncok száma. Egyben azt iis bizonyítják a számok, hogy a kézmüáparosság súlyos helyzete miatt nem igen igyekeznek fiataljaink az ipari pályára menni, П|1|И| m Castigisoni telkeit telepítési célokra aíéntotték fel A földművelésügyi; kormánynak már egész sereg birtokot aján'ottafc fiel telepítési célokra, de ilyen ajánlatokat ikaplaík és adtak tovább egyes laíltrunista intézetek is. Pénzügyi körökben elterjedt hírek szerint Castiglloni niagyértékü .albertfalvai telkeit is felajánlották megvételre a kormánynak, ugyancsak telepítési célokra. " '’’bj Boldog újévet kíván vevőinek és Halas város közönségének Záborszky cukrász
