Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1934 (34. évfolyam, 1-103. szám)
1934-03-31 / 26. szám
március 31 KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE 42 asszony, leány és legény a vádlottak padján A szabadszállási „fehér halál“-fertő a törvényszék előtt A tiltott műtétek főbünöse sírva ismerte be borzalmas bűncselekményeit Ünneplőbe öltözött asszonyok, menyecskék. lányok töltötték meg a törvényszék folyosóit. Valamennyien szabadszállásiak. Kedden kezdte még a kecskeméti törvényszék az utóbbi évek egyik legborzalmasabb és legmonstru- ozusabb angyalcsinálási bűnügyének tárgyalását. Kilenc órakor nyitja meg a tanácselnök a tárgyalást. A tárgyalóterem szinte szűknek bizonyul, amikor betódul a megrontott falu. Egy jó félórát vesz igénybe a 42 vádlott személyi adatainak felvé'te.e. A bűncselekmények középpontja és a tiltott műtétek mestere Kovácsné, magas, szikár asszony. Sötétkék kosztümben fehér selyemkiendöte öltözött. Egykedvűen ül a szuronyos fogházőr mellett 42 vádlott. A terjedelmes vádirat Benics Juliannát magzatelhajtás kísérletével és gyermeköléssiel, Kovácsnét pedig 28 rendbeli tiltott műtéttel, az idősebb asszonyokat és a férfiakat pedig felbujtói bünrészességgel vádolják. A vádlottak, különösen a fiataliabbja, nem veszi valami tragikusan az igazságszolgáltatást. Amig a tárgyalás meg nem kezdődik, a folyosó ablakain ülve nyugodtan flörtölnek kísérőikkel, némelyike pedig bátran szemébe néz a járókelőknek és mosolyog. A társaság lány tagjainak nagyrésze fiatal lány. Némelyike alig múlt el 18 éves. Elsőnek Benics Juliannát hallgatják ki. I I — Bűnösnek érzem magam — mondja — megösmerkedtem egy csendőrrel, akitől teherbe estem. Megmondtam neki, azt mondta először, hogy fizet majd tartásdijat, később aztán megtagadta. Azt mondta, hogy minden áron hajtassam el. Majd ő vállalja a költséget. Aztán én' elmentem Kovácsnéhoz... De nem használt semmit, mert másnap megszületett a gyermekem. Elnök: Maga mit csinált a gyermekkel? Megfojtotta!? Benics Julianna: Nem! Meghalt anélkül^ hogy hozzányúltam volna. Gyönge vplt a kicsi. Elnök: Szóval1 maga tagadja, hogy megölte a gyermekeit? — Nem tudom! Lehet! Nagyon rosz- szul voltam akkor. (Benics Juliánná annak idején a vizsgálóbíró előtt azt vallotta, hogy Gálosné biztatására ölte meg a gyermeket). Kovácsné vallomása Megtört, gyenge hangon ismeri be bűnösségét. A »műtéteket« ciprusfából faragott pálcikákkal hajtotta végre és hideg vízben »fertöflenitette« őket. Mikor Benics Juliannához hivták, a gyermek már az ágy mellett, a földön feküdt holtan. A lány kérésére ő tette szakajtóba a kis holttestet és ásta eű a kamrában. Benics Juliánná azt vallotta, hogy Kovácsné biztatta fel őket. A szüléshez ■ - ....—= ■ ■ ------------=a ízléses kivitelben készít lapunk nyomdája ••• ne hívjanak orvost, vagy szülésznőt, mert a holttesten a karcolás nyomát észrevenni. Az akasztófa árnyékában sem vallja be, hogy ő végezte a tiltott műtétet. Legtöbbször a legények keresték fel Kovácsnét és jelentették, hogy baj van. De akadt nem egy anya is, aki maga vitte lányát Kovácsnéhoz. Egy-egy műtét elvégzéséért 60 pengőt is kapott. De volt úgy, hogy 6 pengőért dolgozott. Miután Kovácsné mindent töiedelme- sen beismert, az elnök megkérdezte: — Miért csinálta ezeket? — Nagyon szegény voltam .és pénzre volt szükségem. A férjem is elhagyott. — Mikor? — Amikor Kalocsán elitéltek! — Miért? — 24 rendbe'i magzatelhajtásért. Tovább már nem birjia Kovácsné. Hangos sírásba tör ki. Pár perc szünetet rendelt el ezután a tanácselnök. Nagy György dr. orvosszakértő és Vincze Jenő dr. ellenőrző szakértő tanácskoznak. Nem tudják megérteni, hogy az úgyszólván analfabéta asszony honnan szerezte azt a pontos anatómiai ismeretet, amellyel a műtéteket végezte. Kovácsné nem mondja meg. Talán tanulta valahol, , A törvényszék büntető tanácsa délután folytatta a szabadszállási ángyalcsin álók monstre bűnügyének a tárgyalását. A főbünös Kovács Józsefné — akit 28 tiltott műtét elvégzésével vádoltak meg éjs a csecsemőgyilkos Benics - Juliánná kihallgatása után a többi negy- ' ven vádlott kihallgatására került a sor. I Egyöntetű betanultsággal vallottak, a legtöbbje azt mondta: ! -— Nem voltam benne biztos, csak ! féltem, hogy gyermekem lesz és ezért ! mentem el Kovácsnéhoz. i j A vádlottak egymás után ültek vissza ■ helyeikre, a, legnagyobb nyugatommal j viselkedtek. Hat órakor kigyuitak a tárgyalófelem villanyai, sor került az orI vasszakértők kihallgatására. ( Écsi László dr. szabadszállási magán- j j orvos tett ezután vallomást. Nagy I ' György dr. orvos-szakértő megkérdezte j tőle: — Kolléga ur mit gondol, honnan sze- j rezte Kovácsné azt a bámulatos képzettséget, amellyel a műtétieket végezte? I — Azt hiszem, nálam szerezte isméi- j rétéit — hangzott a szenzációs fe'elet. j — Én ugyanis szülész és nőgyógyász j vagyok. 1920-lóit kezdve néhány évig j Kovácsné nálam1 volt takarítónő és néha I je’en volt egy-két műtétnél. Háromnegyed 2 órakor mondott ítéletet a bíróság. Kovács Józsefné 2 és fél évi börtönt, Benics Juliánná 10 hónapi börtönt kapott, a többieket 15 naptól 1 hónapig terjedő fogházra ítélték. Vass Józsefnét és Molnár Mihálynét felmentették. Az ügyész és az elitéltek fellebbeztek. VEZET! Д ................. .«и—*1 Megváltottam már sorsjegyét a következő osztályra? Siessen és válassza ki a legjobb számokat a Gazdasági Bank nál Levonás nincs, nyereményét a bank pénztára azonnal kifizeti. ___________________________7 oldal „A csendbiztos leánya“ Régi történet, a hetvenes évek pan- diurvüágában játszódik le, központja a kóbor cigányok tanyája, akik abban az időben igen elszaporodtak és nemcsak az élet és vagyonbiztonságot veszélyeztették, de mint ebből a regényből, annak rendkívül izgalmas részleteiből kiderül, mellesleg gyermekrablással is foglalkoztak. Fenti cimü uj regényünk, amelyet szerdai számunkban kezdtünk meg, értékes irodaimi nívójú könyv, tele fordulatokkal, úgyhogy mindenki érdeklődését a legnagyobb fokban le fogja kötni. A szép, színekben gazdag regényünkre ehelyütt külön is felhívjuk olvasóink figyelmét. Ol Érdekes adatok a magyar húsfogyasztásról A magyar húsfogyasztás a háború utáni általános elszegényedéssel kapcsolatban ijesztően sorvadt. Pedig soha olyan alkalom nem kínálkozott a népélelmezés feljavítására, mint az elmúlt esztendőkben, amikor a magyar állattenyésztés kiszorult az idegen piacokról és itthon soha nem tapasztalt mélypontra szállít le a hús ára is. Mindezek dacára Magyar- országon évek óta 50—60 kilogram között ingadozik az évi húsfogyasztás fejadagja. A hivatalos statisztika most azzal próbálja kedvezőbb színben feltüntetni a magyar húsfogyasztás csökkenését, hogy összehasonlítja a németországi húsfogyasztással az elmúlt esztendők kimutatásait figyelembe véve. Ebből pedig az derül ki, hogy 1932-ben, amikor nálunk 52.9 kilogram volt a feját- lag, a vitathatatlanul nagy élelmezési válsággal küzködő német birodalomban még mindig 67.2 kilogram- nyi húsfogyasztás esett minden polgárra. De ha. Európa többi rendesen táplálkozó országainak húsfogyasztásával mérnénk össze a magyar dolgozó nép húsfogyasztását, akkor még sötétebb árnyéka volna ennek a statisztikának. 1929—1932-ig állandóan esett a magyar húsfogyasztás, különösen feltűnő ez az aránytalanság, ami a vidéki és a fővárosi fogyasztás között mutatkozik, amennyiben Budapesten: átlag évenként 10 kilóval több húst eszik a nép, mint a vidéken, ahoí a legsiralmasabbak tavasz felé az élelmezési viszonyok. 1929-ben még 900 millió P értékű húst evett meg az ország. 1931-ben ellenben már csak 430 millió P-t ért az egész ország húsfogyasztása. így tejrét az állattenyésztő gazdák és az érdekelt iparágak három év alatt elveszítették bevételüknek több mint a felét. ,
