Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1934 (34. évfolyam, 1-103. szám)
1934-03-31 / 26. szám
2.'oldal KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE március 31 Hatalmas és nagyhatású beszédben utasította vissza a Villamostársaság elnöke a vállalat ellen elhangzott A Halasi Villamossági Rt. szerdán délelőtt fél 12 órakor tartotta meg évi közgyűlését a Gazdasági Bank helyiségében. A közgyűlés iránt szokatlanul nagy érdeklődés nyilvánult meg, mert a városban az a hir terjedt el, hogy a Villamossági Rt. közgyűlése viharos lefolyású lesz, a város részvényeket vásárolt és a város részéről felvonul az ellenzék. Ez a hir nem vált be. A közgyűlés méltóságteljes, nyugodt lefolyású volt. Kedden délben tényleg négy darab részvényt, négy részvényes: Nagy- pál Ferenc dir., Práger József dr., Kiss Illés Antal és Lakatos Vinee nevére elhelyeztek. Ebből következtették, hogy a fenti négy részvényes részéről fog az ellenzéki akció megindulni. Az ellenzéki felszólalók felvilágosítást kérő kérdéseikre teljes tárgyilagossággal megkapták a választ, ami természetes is volt, mert a részr vénytársaságnak semmi takargatni valója nincs, ami a részvényeseket érdekelheti és a nyilvánosságra tartozik és nem belső kérdés, arra mindig szívesen iád felvilágosítást. A közgyűlésnek, mondhatnánk .szenzációs eseménye volt dr. Zeisz Károly elnök felszólalása, aki egyik részvényes fel- világosító kérdésére, hosszabb, nagy beszédben taglalta, hogy mostanában miért érik sorozatos támadások a Halasi Villamossági Rt-ot. A beszéd és iámnak minden részlete a legtárgyillagosabb megállapi- táás szerint bizonyára a város legszélesebb rétegeiben visszhangra fog találni és hatása nem fog elmaradni, Dr. Zeisz Károly meggyőzően az igazság erejével boncolta a kérdést és sorra megcáfolta és megdöntötte a társaság ellen időnként elhangzott támadásokat és ezt a nagy port felvert ügyet helyes megvilágításban tárta elő. Megkezdődik a közgyü» lés A közgyűlésről munkatársunk a köp vetkezőket jelenti: A közgyűlésen dr. Zeisz Károly elnökölt. A közgyűlésen 26 részvényes volt jelen, összesen 1059 részvénnyel. A vidéki részvényesek sorában láttuk May Gyulát, dr. Bodnár-Házát és Pártos Endrét. A szokásos formaságok elintézése után dr. Zeisz Károly elnök, Kosztolnyik Kálmán igazgatót kérte fel az igazgatósági jelentés ismertetésére. Mit mond az igazgató« sági jelentés ? Az igaizgatósági jelentés részletesem felöleli a Halasi Villamossági Rt. 1933. évi üzletévének működését. A jelentés többek között ezt tartalmazza: •»A folyó üzjölévben folytattuk az előző évben megkezdett hálóaatbővi- íéisi munkálatokat, a Szász Károly utam lés Mélykúti utón végig az öregszőlőkig, valamint a Földbirtokrendezö Bíróság által juttatott telkeken létesített uj városrészekben is. Az áramárakat az év elején általánosságban 10 százalékkal leszállítottuk s ezenfelül is sok különböző engedményt nyújtottunk fogyasztóinknak, melyek közül megemlítjük, hogy aki az 1932, évi áramfogyásatásává! szemben 1933. évben többet fogyasztott, aimaak a többletmennyiség támadásokat értékének fe'ét visszatérítettük. A hálózatbővítésekké’, továbbá egyéb beruházásokkal és karbantartásokkal felmerült rendkívüli kiadások, valamint az áramdijleszállitással, engedményekkel ! és visszatérítésekké! csökkentett bevé- ■ te’eink mellett csak úgy tudtunk megfelelő eredményt elérni, hogy kiadásainkat igyekeztünk a legminimálisabbra csökkenteni. A felszólalások Az igazgatósági jelentés felolvasása után dr. Práger József rövid felszólalásában arra kért felvílágo- sitást, hogy az igazgatósági jelentésben miért nincs megemlítve a város és a villanygyár közötti per és az igazgatóság miért nem hatott oda, hogy ez az ügy a részvényei- sek és a város érdekében békésen intéztetett volna el. A másik felszólaló Kiss Illés Antal volt, aki felszólalásában azt mondta, hogy az igazgatósági jelentést nem fogadja el és felvilágosítást kért a mérleg különböző adataira és indítványozta, hogy az 1933. évi mérleget is vizsgálják felül könyvszakértők és annak adatait hozzák nyilvánosságra. Dr. Zeisz Károly rögtön válaszolt a felszólalásokra, előbbire azzal, hogy a Villamossági Rt. sohasem állt útjába a békés megegyezésnek és a városon múlott, hogy ez a béke дет jöhetett létre. Ami a villanypert illeti, azt az igazgatósági jelentésbe mázért sem lehetett bevenr ni, mert az ügy még befejezetlen, a bíróság előtt van. Kiss Illés Antalnak a mérleg tárgyalásánál szívesen ad felvilágosítást, de ezt az igazgatósági jelentés tárgyalásánál nem teheti meg. Ezután a közgyűlés szavazással 1055 igen és 4 nem ellenében tudomásul vette az igazgatóság jelentését és elutasította Kiss ülés Antal inditváj- nyát. A közgyűlés második tárgysorozati pontját :a felügyelöbizottság jelenté- sét Kolta Ernő terjesztette elő, amelyet a közgyűlés egyhangúan tett magáévá. í A mérleg és eredményszámla ismertetése Ezután Kosztolnyik Kálmán ismertette a mérleg,, és eredményszám- lát és a következő nyereségfelosztási javaslatot: A bemutatott záró számadásaink szerint az 1933. évi tiszta nyereség 8049 P 04 fillér. Ennek felosztására indítványozzuk, hogy: adassák 1177 drb. 30 P n. é. részvényre 10 százalék osztalék fejében darabonként 3.— P, összesen 3531 P, Kiskunhalas megyei városnak a pótszerződés f) pontja értelmében a 6 százalékon felüli osztalék egyharmad része fejében 1177 drb. részvény után darabonként 40 fii- j lér, összesen 470 P 80 fillér, helyeztessék értékcsökkenési tartalékba 1500 P, a visszatérített hátózatfenntartási dijak leírására 1289 P 51 ffiér, az igazgatóság jutalékára fordittassék 1100 P, a fennmaradó 157 P 73 fillér pedig az 1934. üzletév javára vitessék át.« Ezek ismertetése után Kiss ülés Antal az üzleti költségtételekre kért felvilágosítást, amelyet Kosztod nyik Kálmán részletesen ismertetett. Dr. Nagypál Ferenc úgy ennél a pontnál, mint a felmentvény megadásánál indítványozta, hogy a közgyűlés ne vegye tudomásul a mérleget és ne adja meg a felment- vényt. Szavazásra került a sor és a közgyűlés impozáns többsége 22 részvényes 1055 szavazattal 4 részvényes 4 szavazat ellenében elutasította aiz indítványt. Igazgatásági tagok vá» lasztása A következő pontot, az alapszabály módosítást dr. Zeisz Károly elnök ismertette, amelyet egyhangúan fogadott el a közgyűlés és ugyancsak egyhangúlag tette magáévá az igazgatóság tagjaira vonatkozó előterjesztést is. A régi igazgatósági tagokat választották meg újra. Uj igazgatósági tagok lettek: Id. Halász D. Sándor és Kosztolnyik Kálmán igazgató. A felügyelőbizottsági tagok választásánál is egyhangú volt a közr gyűlés állásfoglalása. A régi tagok maradtak meg. Uj tagként a felp ügyelőbizottságba beválasztották dr. Kemény Pál cégvezetőt. Ezzel a tárgysorozatra kitűzött pontokat a közgyűlés le is tárgyalta. A közgyűlés befejezése előtt Szántó Emánuel álampénztári főtanácsos kért szót. Nagy figyelemmel halb gatott beszédében többek között ezeket mondta: — A Halasi Villamossági Rt. a legsúlyosabb viszonyok közt is mindig kifogástalanul látta el a város közvilágítását, kötele®-» ségét a várossal szemben mindenkor teljesítette. A vfllanygyár vezetőségét ezért köszönet és eH ismerés illeti meg. Mégis mostanában a Halasi Villa“ mossági Rt. egymásután érik a sorozatos támadások. Arra kér felvilágosítást, hogy mi lehet ennek az oka és hogy ezt a villanyügyet miért nem intézhették el békésen a várossal. Dr. Zeisz Károly elnök nagy beszéde Általános érdeklődés és figyelem mellett, a közgyűlés tüntető helyeslése közepette válaszolt dr. Zeisz Károly Szántó Emánuel érdeklődésére: 1932. évig — mondotta Zeisz szolgálatot tett a város építőipai Fosainak. Tudjuk, hogy már akkor is nagy volt a munkanélküliség, pangott az építőipar és ez az építkezés akkor Károly dr. — hagyományos jó vi- i valóságos utolsó mentsvárként jelent- szony állt fenn a város és a Vil>| kezett, sok munkásnak adott munkát lamossági Rt. között. Ez a jóvi- és kenyeret, szintén jeléül annak. szony 1932-ben felbomlott. Engem is fájdalmasan érintett ez, de mindenkit a városban, aki a város ügyeit szivén viseli és még sajnálatosíabb, hogy ez a dolog idáig fajult. Kutatjuk az ókát, ami ezt a hagyományos békét felrobbantotta, de erre alig találunk komoly okot. A Villamossági Rt. a legnehezebb viszonyok között, különösen a háború utáni időkben ,szinte egyedül nz országban, minden fennakadás nélkül látta el a város közvilágítását. j Mindenkor teljesítette kötelességét, azon keretek között, amit a város érdeke és a részvényesek érdeke elő- ( irt. I — De tovább megyek. A Halasi j Gazdasági Bank Rt. eggyé nővé a Halasi Villamossági Rt-aí, évtizedíes békességben élt a várossal és nem i minden eredmény nélkül. Mindenkor száz százalékban ЬЫ t töltötte feladatát, hivatását i hogy a Gazdásági Bank altruistasá- 1 gát és érzékét a köz iránt jelképezze, i — A hiteligényeket is a mai rend- ; kívüli viszonyok között, most is kielégíti, ahogy azt a mai viszonyok I megengedik. ! — Ennyi közgazdasági tevékenység mellett — folytatja emelt hangon — , amikor a közterhek viselésében is nagy mértékben vett részt ez az intézet, jelentős adót fizet az államnak, igy közvetve Halas városának is, és ha visszatekintünk a régebbi idők ^ re, mit látunk? A Gazdasági Bank i nagy szolgálatot tett a városnak a j Dobó telep és a Bessenyey telep par- j cellázásávaL Szegény kisembereket juttatott telekhez és ezáltal szociális szem-i pontból is nagy szolgálatot tett a lakosságnak, közvetve pedig a városnak is, amelynek la helyze- ] tét megkönnyítette a szegényebb sorsú lakosság életének meg-i ; könnyítése terén. De itt még nem nem állt meg az áldozatok terén, mert hiszen köztudomású, hogy a telekhez jutottak később a leromlott koronával fizették ki a nekik juttatott ingatlanok árát. Valóságos hivatást teljesített ezen a téren. De még tovább menve, másra nem kell rámutatnom, mint a postapalota felépítésére. A posta kicsi, j összezsúfolt helyiségben volt efflie- ■ lyezve és a postának olyan palotát épített, amely bármelyik város díszére válna. Ez az építés annak idején nagy valósággal kétségbe kel! esni, hogy szabad-e egy ilyen közgazdasági tényezőt mindenben et-1 gáncsolni és olyan támadásoké ban részes’teai, amelyek az utób^ bi időben sorozatosan érik. Azt a vállalatot, amelynek az elmúlt időkig elnöke volt néhai dr. Ba' bó Imre, aki a maga nagy to- dásávaal és energiájával mozdította elő ennek a vállalatnak a fejlődését és mindenkor félve őrködött azon, hogy a vállalat vezetésénél a város érdekeit se tévessze szem elől. Д város jó! felfogott érdekében csak egy felelet lehet: nem szabad. — Ezután mindinkább nagyobb figyelem mellett folytatja beszédét. Kitér a könyvvizsgálatra is. Itt is súlyos gyanúsításokat próbálnak elhinteni a városban, de kérdi, lehet-e egy befejezetlen perrel kapcsolatban, amelynek kimenetele még teljesen ismeretlen — újságcikkekben és másutt bedobni a közvéleménybe olyan dolgokat, amelyek azt a látszatot keltik, mintha a Villamossági Rt-nál szabálytalanságok történtek volna. — Itt ebben az igazgatóságban olyan közélettel bíró emberek ülitek, i akiknek személye garancia, hogy itt szabálytalanságok nem történhettek és nem történhetnek. A Halasi Villamossági Rt. ilyen támadásokat nem érdemel meg, igaz, hogy bátran állíthatom, hogy ezek a támadások a közvéleményben gyöj- keret verni nem tudtak.
