Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1933 (33. évfolyam, 1-104. szám)

1933-12-09 / 98. szám

2 oldal

KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE

december 9

A kalocsai kir. törvényszéktől..

B. 2665-17. 1931. szám.

A Magyar Szénit Korona, Nevében!

A kalocsai kir. törvényszék, mint büntető bíróság sajtó utján elkövetett rágalmazás vétsége miatt Rásonyi Papp Gedeon ellen megtartott nyilvános főtárgyai ás alapján meghozta a következő ÍTÉLETET: Rásonyi Papp Gedeon vádlott, 52 éves, r. kaith. vaffiásu, szabolcsi születésű kiskunhalasi lakos, magyar állampolgár, nős, gyermekteen, földbirtokos, katonavolt, imi-oívasni tud, vagyona van, bűnös az 1914. évi XLI. te.

1. §-ába ütköző és a 3. §. 2. bekezdésének 1. pontja szerint minősülő rágalmazás vétségében. A kir. törvényszék ezért Rásonyi Papp Gedeon vádlottat az 1914. évi XLI. te. 3.. §. 1. bekezdése alapján a Btk. 692. §. alkalmazásával a II. Bn. 3, 5. '§-taiira figyelemmel (400) négyszáz pengő pénzbüntetésre ítéli. A pénzbüntetést az1 ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 nap alatt kell végrehajtás terhével a 45100—1931. L M. számú rendelet 1. §-ában jelzett módon a bün- tölési pénzek behajtási számlája javára az 1892:XXVII. te. 3. §-ában meghatározott célra megfizetni s behajthatatlansága esetére a II. Bn. 8-10. §-®i alapján (5) öt pengőnként egy napi fogházra kel átváltoztatni. A vádlott a Bp. 480. §ta érielmében köteles az ezután felmerült bünjigyi költséget az államkincstárnak megtéríteni. Köteles a vádtótt a Bp. 489. §-a értelmében Tegzes Kánory fő- magánvádlónak 120 pengőt ügyvédi képviseleti és 30 P-t utánjárási költség fejében az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 nap alatt végrehajtás terhével megfizetni. A »Kiskunhalas Helyi Értesítője« cimü időszaki lap szerkesztője a S. T. 43. §-ának negyedik bekezdése értelmében az 5-ik bekezdésben, illetve a S. T. 23. §-ában fog’alt jogkövetkezmények terhével ezt az ité etet tneo- kaival együtt köteles liapjában, a jogerős ité’et kézbesítés© után megje’enő legközelebbi, vagy azt közvetlenül követő számának elején rendes nyomással minden lappéldányon közzétenni, mely célból az ítéletet jogerőre emelkedése utáni a lap szerkesztőjével közölni rendeli. Az ité’eiben megállapított pénzbüntetésért, bűnügyi költségekért a S. T. 40. §-ának első bekezdése értelmében elsősorban a »Kiskunhalas Helyi Értesítője« cimü lap biztosítéki összege erejéig a top kiadója, jelen eg Präger Jáno s kiskunhalasi lakos, másodsorban Rásonyi Papp Gedeon vádlott, harmadsorban, ameny- nyiben azokat a biztosíték nem fedezi, vagy az elítélttől behajtani nem fehet, a »Kiskunhalas Helyi Értesítője« cimü lap kiadója Práger János kiskunhalasi lakos, amennyiben ettől sem volna lehetséges azt behajtani, úgy negyedsorban a »Kiskunhalas Helyi Értesítője« iapváíila'at nyomda tulajdonosa felelős. Amennyiben a pénzbüntetést egészben, vagy részben behajtani egyáltalán nem lehetne, úgy a II. Bn. 8-10. §-ai alapján a S. T. 41. §-a értelmében azt Rá- Eonyi Papp Gedeon e'itélt ellenében a fentebb meghatározott mértékben szabadságvesztés büntetésre kell átváltoztatni. Végül a kir. törvényszék elrendel, hogy az ítélet jogerőre emelkedése után a Bp. 494. §на alapján a kir. ügyészséggel közöltessék. INDOKOLÁS: Főmagánvádló (Tegzes Károly) képviselője dr. Farkas László ügyvéd1 a főtárgyalás eredményében kérte, hogy a kir. törvényszék Rásonyi Papp Gedeon vádlottat az 1914. évi XLI. te. 1. §-ába ütköző és a 3. §. 2. bekezdésének 1. pontja szerint minősülő sajtó utján elkövetett rágalmazás vétségében bűnösnek mondja ki, emiatt büntess© meg, kötelezze a sértett ügyvédi képviseleti> valamint a sértett utánjárási költségeinek megfizetésére, valamint a hozandó ítéletnek hirapi közzétételére. A vád szerint vádlott a vád tárgyává tett cse- lekmér^yt azáltal követte el, hogy a »Kiskunhalas Helyi Értesítője« időszaki lapnak Kiskunhalason 1931. évi október

17-én megjelent XXXI. évfolyam 83. számához belivként elhelyezett »Nyílt levél Halas Város közönségéhez« cimü cikkének egész tartalma, de főként a cikkben foglalt azon kijeentések által, hogy: »Tegzes hamis beállítása igen könnyen korrigálhafatílan hibákat eredményezhetne vidékünk kulturfejíődésé- ben«; »Tegzes ezt megtehette, hiszen a tékiismaret vagy lelkiismecetlienség bőségét szabályozó rendelet még nincs érvényben.« »De hogy a képviselőtestület többsége ekkora maliciózus sulyok- vetésnek felült, azt elhitte és ez alapon határozott, az csak abban lel magyar ráaatát, hogy a polgármesteri javaslat e’íen szavazók úgy ismerik a mi vidékünket. mint a Kongó legsötétebb

dzsungeléit, vagy Páris legfényesebb főtereit: ‘— itt sem, ott sem voltak soha.« »De bizony Tegzes Károly ennek felépítését is megakadályozta, mert mint pirtói földbirtokos, felelőssége tudatá- • ban állította, hogy a kijelölt helyen ar- I ra szükség nincs és Pirtón, a meglevő egy iskola teljesen elegendő.« »A ha- : tőség azonban mihamarább átlátott az i emberi érzések legalantasáből, a gyülö- j let és irigység szálaiból szőtt szitán és a j következő évben a mi kérelmünkre az ; álta.a kije ölt helyen felépítette isko- j Iánkat.« »Miért merte tehát Tegzes Ká- j roly az október 12-iki közgyűlésen még I mindig azt állítani, hogy a mai iskola i elhelyezése méltóit az ő környékén la- kólmak 6 kmről három óra hosszat kell isko'ába járni? — mert nincs lel- kusmeretlenséget sújtó rendezetünk« — »Hogy merte tehát Tegzes Ka oly iaz október 12-iki közgyűlésen még mindig azt áíitam, hogy a Ill-nak nevezett Ls- j kólára, vagyis a Il-ik számú iskola ki- j egészitésérre itt nincsen szükség? —

I Hogy? Hogy? — Mert tág a lellkiisme- I riete és nincsen annak bőségét szabá- I lyozó rendelet.« »Mert a Tegzes Károly j állításává' szemben bekérve a vármegyei Főügyészség és a vármegyei kir.

, Tanfe ügy e őség szakvéleményét is, megái.apitotta, hogy Tegzes állításai nem fedik a valóságot és a városnak igen nagy érdeke, hogy a mai nehéz gazdasági viszonyok között a szükséges I iskolához és tanítói lakáshoz ingyen1 I jusson.« »Tegzes Károly ugyanis a számtalan hamis adaton felül azt is állította, hogy ő személyesen beszélt a I kir. tanfe ügyelővé, aki neki azt mon- j dotta, hogy az én ingatlanom iskola cél- ■ jaira nem alkalmas és hogy ő — t. i. н ! kir. tanfe ügyejő túr — a vármegyéhez ; semmiféle szakvé'eményt nem adott.« * A többség a helyzet teljes ismerete hijján Tegzesnek hitte el, hogy igazat mondás úgy határozott, hogy régi, megsemmisített határozatát a vármegyével szemben is fenntartja. Nem gondolt senki arra, hogy nem csonkitja-e meg Tegzes Károly az igazságot egyik betűjétől?« »És ha a képviselőtestület többsége elmu'asztotta ezen distingválást, felettes hatóságának Igazságos intézkedése tudatában védelmükre a közvéleményt, a n%gy nyilvánosságot hívom, mondjon véleményt és Ítéletet abban a «érdesben, hogy meglettje az ügyben csonkítva az Igazság? és ha igen: melyik betűjétől? s mit jelent a maradék?« Tegzes Károly f őmagánv ádlóva' szemben nemcsak megszégyenítő és lealacsonyító kifejezéseket használt, de olyan tényeket állított, melyek valóság esetében őt közmegvetésnek tennék ki s igy a vádlott cselekménye “kimeríti a hivatkozott vétségének tényáltodéki aií- katelemeeit. Vádlott a főtárgya'ásón beismerte, hogy a fenti kitételeket tartalmazó inkriminált tartalmú közleményt ö irta és a »Kiskunhalas J-felyi Értesítője* cimü időszaki lapnak fentebb megjelölt számában közzétételt©, miért is ezt^ a kir. törvényszék tényként megállapította. Vádott azonban a cikkben foglalt állításainak valóságát kívánta bizonyítani, négy pontban foglalva össze azon4 a Tegzes Károly főmagánvádló részéről a városi képviselőtestületi közgyűlésen felhozott állításokat, melyek a képvise’»testületet az iskolaügy tekintetében kedvezőtlenül befolyásolták s amely állításai Tegzes Károlymk — minthogy azok szerinte a valóságnak nem felelitek meg — őt az inkriminált tartalmú cikk megírására késztették. Bizonyítani kívánta ugyanis vádlott azt, hogy Tegzes Károly főmagánvádlónak azon állításai, hogy: 1) azon a vidéken, hol vádlott és fámagánvádT.ó lakik, nincs szükség Il-ik számai 'iskolára; 2) hogy Pirtón1 felesleges három pusztai iskola, de ha már van, azokat úgy kellene elhelyezni, hogy egyik a Tegzes Károly, illetve a vela szomszédos birtokosok tanyarészén legyen, vagyis a Budapest—belgrádi vasútvonaltól keletre, mert az iskolák jelenlegi elhelyezése mellett a főmagánvádló határrészén levő gyermekeknek hat kilóméter távolságról három óra hosszat ke.I gyalogolniuk, hogy az iskolát e'érjék; 3) hogy nem Szükséges a harmadik számú iskola, mert a harmadik számú iskolába is alig járnak; 4) hogy vádlottnak a harmadik Számú iskola céljára: ©’adni szándékolt épülete vessző fonatból van; — a valóságnak nem felelnek meg. A kir. törvényszék az inkriminált tartalmú »Halas város közönségéhez« címzett: nyílt levélnek mikénti keletkezését illetően, tekintettel a cikk megírásának előzményeire, a vádlott előadása, Szabó Antal, özv. Tima Józsefeié szül. Somogyi Erzsébet, Tyukody Jenő, Katona Imre,

id. Hajdú Sándor, Agócs Ferenc és Szé- kesi Gyula tanúnak, valamint a tanúként kihallgatott Tegzes Károly sértettnek a főtárgyaláson tett vallomása, a Kiskunhalas város és feisőkiste'eki iskolák körzetéhez tartozó határrész térképei a 16. sorszám a'atti hát rendbeli jegyzőkönyvi kivonat és tanfelügyelő javaslat valamint a főtárgyalási jegyzőkönyvhöz 2, 3, 5, 6, /. alatt mellékelt és a f»tárgyaláson ismertetett másolatokban foglalt aaaíok alapján, mindezeket egyenként és egybefüggésükben gondosan mérlegelte, bizonyítottnak vette és igy megállapította a következő tényállást: Rásonyi Papp Gedeon vádlott és Tegzes Károly főmagánvádló jóllehet bizonyos rokoni kapcsolatok is fűzik őket egymáshoz, baráti viszonyt egymással nem tartottak fenn. Mindketten földbirtokosok, de mig egyiknek birtoka a Budapest—belgrádi vasútvonal illetve a Soltvadkert—kiskunhalasi országút keleti oldalán fekszik, a másiknak, azaz vádlottnak ingatlana a vasútvonal ellenkező oldalán terül el és pedig azon a helyen, mely Kiskunhalas átnézeti térképén: »R« betűvel van jelölve. Azon a területrészen, melyen vádlott ingatlana is van, épült mintegy két évtizeddel ezelőtt a térképen I-el jelzett iskola, mely azonban az iskolaköteles gyermekek, létszámának felszaporodásai folytán azok befogadására elegendő nem volt s szükségessé vált egy második iskola építése is, mely iskola épí tés ü gye 1926 évben a városi képviselőtestületi közgyűlés tárgyalás á'á vétetett s ezen a közgyűlésen főmagánvádló is felszólalt, felszólalása azonban nem: azt a célt szolgálta, hogy a II. számiu iskola fel, vagy fel ne építtessék, avagy más helyre építtessék, mint ahol annak elhelyezése elhatároztatott, hanem felszólalása a város teherbíró képességével arányban álló gazdaságosság elérését célozta. 1927 évben, amikor az I. számú iskolában már mintegy 140 volt a tanulók létszáma, el is készült a második számú, a térképen a Il-ve! jelzett iskola, 1928 év őszén azonban már ez az iskola is szűknek bizonyult s a lakosság körében mozgatóm indult meg ezen iskola kiegészítése1 érdekében1 в 1929 évben megnyílt a kiegészített iskola olyként, hogy a város a térképen IV-el jelzett csecsemővédő épületből engedett át egy helyiséget iskola céljára:, d© igy is 1931 évben már akként alakult a helyzet, hogy az I. számú iskolába- több mint 110, а II. számú iskolába több mint 100, a kiegészítő iskolába pedig 65—66 tanköteles gyermek járt. A kisegítő iskolának a csecsemővédő otthonban való elhelyezése azonban — minthogy az otthonból akiként egy helyiség rendeltetésétől vonatott el — végleges megoldásnak nem volt tekinthető $ aktuálissá válván egy harmadik iskola felépítése, ezen iskola elhelyezése céljából a vádlott ingatlanán fekvő épületre terelődött a figyeem, mely épületet az államépitészeti hivatal is megvizsgálta, az ingatlan megvételének és az átalakítási költségeknek részben való fedezésére a vallás- és közoktatásügyi miniszter 15.000 pengőt kiutalt s a miniszternek e tárgybani rendelete az 1931 évi juliüs hó 15. napján tartott városi képviselőtestületi közgyűlésen tárgyalás alá vétetett. Minthogy ez a határrész, mely Kiskunhalas átnézeti térképén úgy vádlott, mint főmagánvádló által A, B, C, D, E, F, G betűkkel megjelölt területet foglalja miagában, mint olyant, ahonnan a tanköteles gyermekeknek iskolába kell járni, a térképen feltüntetett lépték Szerint is megállapíthatóan oly nagy távolságokat tüntet fel, mely távolságokra tekintettel is nyilvánvalóan megvitatás tárgyát képezhette, hogy az újonnan felállitamdó iskola a kulturszükiség- leteknek megfelelően oly helyen helyeztessék el, ahol arra leginkább szükség van s mert igy természetszerűen külömbözö érdekek ütköztek össze e igyekeztek álláspontjuk helyességét elfogadhatóvá tenni, ezen a városi kép- viselőtestüeti közgyűlésen felszólalt Tegzes Károly főmagánvádló is és úgy ő, mint dr. Nagypál Ferenc oly értelmű inditványt terjesztettek a közgyűlés elé, hogy a vallás- és közoktatásügyi miniszter által felajánlóit 15.000 pengő ne a már létező két iskola közelében levő Rásonyi Papp Gedeon-féle épület megvételére és átalakítására legyen fordítható, hanem egy a tulajdomképeni Pirtó pusztáira (a térképen А, В, C, D-vel jelölt körzet), ezen iskola nélküli pusztarészen felállítandó iskola létesítésére fordittassék, illetve használtassák fel, mert ott, ahol az iskola létesítése tervbe van véve, arra szükség nincs, inert a meglevő egymástól 2 és fél km. távolságra levő és ezektől szintén nem nagy távolságban levő harmadik (III.) iskola az ottani tankötelesek igényeit teljesen kielégíti. A felszólalók indokul felhoz-* ták azt is, hogy a már meglevő Il-ik számú iskolába alig jár pár gyerek, azok egy része is a Soltvaidkerthez tartozó Selymes puszta egyrésze pedig Prónayfalva gyermekeiből tevődik ösz- sze; azonkívül is a vádlott által felajánlott ingatlan vitás is, miért az utak céljára szolgáló terülteteket is magában foglal. A községi képviselőtestület ezután Tegzes Károly indítványát fogadva el, olyként határozott, hogy a- vallás- és közoktatásügyi miniszternek ahhoz való hozzájárulását kéri, hogy a Pirtó pusztai III. számú iskolát a tényleges Szükségleteknek megfele'ően a Kiskunhalas—soltvadkerti úttól keletre eső pusztarészen állíthassa fel és pedig vagy vétel és átalakítás vagy uj építkezés utján, azonban ne a vádlott tulajdonát képező épület megvételére és átalakítására fordittessék a kiutalt összeg. A városi képviselötestü éti közgyűlés £zen határozatátazazeHen beadott fe'ebbezé- sek folytán Pest-Pilis-Solt-Kiskunvárme- gye törvényhatósága feloldotta — s a IH-ik számú iskola felállításának ügye akként Kiskunhalas város képviselőtestületének 1931 évi október 12 napján tartott közgyűlésén újból tárgyalás alá vétetvén, a polgármester azon határozati javaslatával szemben, melyet a Rá- tsonyi Papp Gedeon-fé’e ingatlan megvétele és az azon levő épület átalakításával kapcsolatosan a becsatolt 158. kgy. 12303. kig. 1931. számú jegyzőkönyv szerint előterjesztetett. Tegzes Károly felszólalása eredményében a kép vise'őtestület ismét azt a határozatot hozta, hogy kéri a vallás- és közoktatásügyi minisztert, hogy a pirtói III. számú iskola megvételére és átalakítására kiutalt 15.000 pengős áL laimsegélynél ne ragaszkodjék a vádlott ingatlanának megvételéhez, hanem arra adjon engedélyt, hogy a kiutalt segélyen a város közönsége a pirtópusztai IH-ik iskola céljaira a tény'eges szükségletnek megfelelően a Máv. vasútvonaltól és a Kiskunhalas—soltvadkerti úttól keletre' eső pusztarészen kereshessen és állíthasson fel vétel, átalakítás, vagy uj építkezés utján egy iskola helyiséget, melynek bebútorozására, taneszközökkel való ellátására:, fenntartására, tisztogatására: és fűtésére a városi képviselőtestület kötelezi magát. A közgyűlés ezen határozata a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez felteirjeszitetvén, az államsegé'yt visszavonta és igy IH-ik számú iskola ügye megoldatlan maradt. Ezen előzmények után irta meg vádlott és tétette közzé az inkriminált tartalmú cikket, mely a »Kiskunhalas Helyi Értesítője« cimü lapnak 1931 évi 83-ilk száma mellékleteként megje'ent. Ezen tényállás keretében volt elbírálás tárgyává teendő az, hogy az mkriminált tartalmú cikkben foglaltakkal vádlott meg- vatósi totta-e a vád tárgyává tett bűncselekménynek tényáíadéki alkatetóme- it, vagy pedig a főtárgyalás adatai alapján sikerültbe vádtóttnaik oly bizonyítékokat felsorakoztatni, melyek alapján a cikkben foglaltak valósága bizonyítottnak tekinthető s igy az a vádlott felmentését kel maga: után vonnia. A főtárgyalás adatai s különösen a kihallgatott tanuk vallomása alapján tényként megállapítja a kir. törvényszék, hogy azon a határrészen, mely a térképen А-G. betűkkel megjelöltetett, a III-ik számú iskola felállítására: szükség van. Tény az — miként a tanúvallomások alapján megállapítást nyert, hogy az I. és IL számú iskola egymástól kb. 2 km. távolságra van s ezen két iskola között а II. sz. iskolától kb. 350 lépésnyire van az a ház, mely a vádlottól в III. számú iskola céljára megvétel tárgyát képezte volna. Tény az, — miként az a becsatolt térkép egyszerű rátekintése után is megállapítható, hogy a Soltvadkert—kiskunhalasi vasútvonal keleti oldalán, vagyis az A, B, C, Djvel megjelölt területrészen iskola nincs s igy ezen területrészről a gyermekeknek a vasútvonalon keresztül kell a vasútvonal túlsó oldalán llevő iskolákba járni. Tyukody Jenő tanú vallomása határozott adatot tartalmaz 3te- kintetben, hogy a jelenlegi, a csecsemő- védő otthonban elhelyezett kisegítő iskolával együtt három iskolába 250—260 gyermek jár, kik közül az említett vasútvonal keleti részén fekvő Piriéről 50 —60 gyermek látogatja az iskolát s ezek közül a legtávo'abb lakó gyermek 4 km. távolságról látogatja az iskoláit. Ezen ténymegállapitások alapján az ügy mikénti elbírálását illetően elsősorban Tegzes Károlynak a közgyűlési jegyző-