Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1933 (33. évfolyam, 1-104. szám)
1933-09-06 / 71. szám
szeptember 6 KISKUNHRLAS HELYI ÉRTESÍTŐJE 3 oldal A HELYI ÉRTESÍTŐ KÖZGAZDASÄGI ANKÉTJA Az esetleges devalváció nem ellenkezik a gazdasági törvények szellemével Nem kell félteni a hiteléletet attól, ha a becsületes magyar gazdát megmentik Közgazdasági ankétünk egyre nagyobb érdeklődést kelt. Alábbi hozzászólást, amely rendkívül érdekesen világítja meg a tennivalókat, az alábbiakban közöljük : A bajbajutottak dolgával kezdenek már törődni. Nem a felsőbb körökre , gondolunk, mert hiszen ott a jószándék, a bátorítás leghamarabb és legelőször nyilatkozott meg sorsa iránt, kiket önhibájukon kívül, a valutáris és közgazdasági áreltolódások vittek a pusztulásba, vagy legalább legszélére az anyagi romlásnak. Tehát kezdenek törődni ezzel a kérdéssel nemeslak a hivatalos körök, de maga a közélet és a társadalom is, mely mind hevesebb vitáknak állítja központjába ezt az ügyet és felháborodással szereti odavető: — bogy Jövök én ahoz, hogy a más adósságát kifizessem? Nem követjük az aggodalmaskodódat és nem gerjedünk indulatba, mert a szőnyegen levő kérdést, — jnely akár akarjuk, akár nem, ma már az ország, a nemzet közös ügyévé lett — komolyan, higgadtan, bátor szembenézéssel, elfogulatlanul' s a méltányosság és érvek erejével kívánjuk letárgyalni. Az, akinek tőkéje van, vagy legalább is a hitelezők közé tartozik, érthetően veti föl ezt az aggodalmat. És még az is megérthető, ha a maga érdekét minden áron megvédelmezni igyekszik. Hegedűs Lóránttól kezdve a bankvezéreken át le a falusi kis szatócsig, aki talán csak heti tiz- husz filléres kamat mellett látja el 5—6 pengőnyi forgó tőkével a piacokat Járó kisembereket, akik kánikulában portól, verejtéktől lépetten, ősszel esőtől verve, tél havában hófúvás közt róják az országutat, rá- zatják magukat kiszuperált autóbuszok viharvert párnáin, vagy a vasúti harmadosztályú kocsi fapadján — mindenki, aki hitelt nyújtani szökött, a hitelélet — tönkretételét félti, erre hivatkozik s akár a szofizma káprázatával, akár a tőire szentségének érin the tétlenségére hivatkozva •zörnyüködik, hogy milyen merény Jet készül a keservesen szerzett vagyon gazdasági frázisai ellen. És a tragédia megrázó erejével veti fel a kérdést: vagy hát lehet akkor itt takarékosságról, vagyongyűjtésről beszélni, ha még csak szó is lehet bizonyos adósságoknak a dévaivá dójáról. Hát mi merjük azt mondani, hogy igen is lehet, sőt kell is, mert muszáj. Nem azért, mert ha ezt el nem követjük, méltatlanul pusztul el az exisztenciáknak sok-sok olvasat- len tizezerje, hanem azért és, mert nem az esetleges devalváció ellen kezik a gazdasági törvények szellemével, hanem az, ha részvétlenül nézzük a mind hatalmasabb úrrá való pénznek emberek sorsa, sőt az erkölcsi világ feletti erősödését és mindenhatóságát. Amikor 150 pengőért meg lehet vásárolni ezreket érő ingóságot; jmi- kor egy pesti vendéglő, melybe százezer pengőt ölt bele munkája mellett egy jobb sorsra érdemes család, nyolcszáz pengőért cserélt gaz dát dob ütés révén; és mikor azon a pénzen, mely pár évvel ezelőtt egy hold földnek az ára volt, ma játszva hármat lehet megvásárolni, akkor nem a bajbajutottak részéről дун latkozik meg jogtalan igény, hanem ennek a helyzetnek továbbtürése jelentené az erkölcsi törvények, leg- brutálisabb sérelmét. Vagy ha valaki 5 évvel ezelőtt eladta a házát s ma abból' a pénzből három kis palotát tud magának szerezni játszva, itt is a helyzet maga inmorális és nem kívánság, mert a pénznek mindenhatóságát helyezi a közérdek fölé. Ha tiz-tizenkét évvel ezelőtt szemrebbenés nélkül tudta valaki kifizetni húsz viliáss zár vu ökörnek az árát egy pir ga- lambfiókbó(l s erre a valorizációnak kellett, mint egyetlen orvos- szemek elkövetkeznie, a mai helyzetben, mikor a defláció fojtogatja az emberek tízezreit, ép úgy el kell követkézül az érték kiegyenlítésének, ami nem más, mint a devalorizáció. S ami épen olyan törvényes és jogos, mint ahogyan akkor amannak törvényességét senki mégcsak vitatni sem merte. Nem kivánják azok a bajbajutottak, hogy adósságukat mások fizessék ki, de viszont joggal várhatják, hogy ötholdas uj szerzemény nie vigye el az addig adósságSnentes 30 holdas birtokot és házat, sőt még az emberi becsületet is ráadásul. Aki követte a természet és a nemzeti vagyonosodás örökös parancsát, mely az előretörést és haladást írja elő, nem lehet megbüntetni azzal, hogy mert ezt tette, most már koldusként taszítsák ki az ut szélére. És nem lehet illetéktelenül haszonhoz, gazdagodáshoz Juttatni, aki esetleg óvatosan ej tudta hárítani magától a nemzeti kötelességet és megzsugorgatott egy aranyért most három arany árát tudja privilégiumként megszerezni az élettől. Aki pedig valaha szóba sem állt adósával, csak búza alapon, sem Isten, sem emberek előtt nem követelheti azt, hogy megszorult adósa 5 mázsa búzát fizessen vissza száz kiló helyett. Két oldala van az éremnek s ha a háborgás arra hivatkozik: hogy jövök és ahoz, akkor az a bajbajutott is méltán kérdezheti: milyen címen kötelezhetnek en- gemet arra, hogy csekélyebb értékű adósságomért most silokki módon, adjak húsbavágó ellenszolgáltatást... Csökken Halason a születés és apad a halálozások száma A népesedés terén nem sok újság adódik általánosságban, de ha nem is érdekes, mindenesetre figyelemreméltó, hogy Hajason az idén csökkent a születések száma és apadt a halálozásoké. Ha a születések csökkenése nem is nagyszámú, mégis jelentősnek ne- j vezhető eltérést mutat a múlt évihez képest. Megtudtuk ugyanis, hogy az elmúlt évben a mai nap dátumáig születés volt 538 és halálozás 345. Ezzel szemben az idén ugyancsak a mai napig született 479 és meghalt 322 személy. Értesülésünk szerint ilyen eltérés mutatkozott már más években is az előző évvel szemben és hogy ezeket az eltéréseket a születések számánál még kipótolhatják a jövendő hónapok, az év végéig. Divatba jön a mérgezés — házastársak vigyázat! Háláiba kergette afülöpszállá- si asszonyt a férjjel megitatott méreg-bájital Józsa József 43 éves csendőr-alhadnagy felesége kétségbeesve panaszolta Lami Pálnénak, a hires la- josmizsei javasasszonynak, hogy férje elhidegüJt tőle. Bójitalt kért, amellyel ismét megnyerheti férje vonzalmát. Laminé Örkénybe utazott Bozsik András ottani javasemberhez és tőle kérte a bájitalt, amely nem volt más, mint cukros és rumos víz. Ezért a varázsszerért 12 pengőt kért és kapott Laminé a csendőr-alhadnagy feleségétől. A varázsszer azonban nem használt. Józsáné erre egy másik »nagynevű« javasemberhez, Meskó Péterhez fordult, aki vállalkozott is, hogy »visz- szahóditja« az elhidegült csendőrhadnagyot. Gödröt ásott az udvar közepén és egy tyúkot kért az asz- szonytól. i i i — Ha a tyuk kiugrik a gödörből, — mondta — akkor Józsa József magától is vissza fog térni. Ha azonban benn marad, akkor nekem kell segíteni. És a tyúkot beledugta a gödörbe. A tyuk nem ugrott ki... A javasember erre megbízta fa' mulusát, Puttinger Pált, hogy szerezze meg a szükséges »varázsszereket« a patikából. Puttinger ártalmatlan altatószereket vásárolt, ame lyeket Kollár József javasember jelölttel együtt tésztába gyúrtak és úgy adták be az alhadnagynak... A varázsszer, bár 33 pengőbe került, nem használt. Amikor Laminé, az első javas asszony megtudta, hogy Józsáné utána a konkurenseket kereste fel, bosszúból elmondta az alhadnagy nak, hogy felesége milyen módon akarja őt visszahódítani. Elmondta azt is, hogy az asszony arra pz esetre, ha a bájital nem használna, lassan ölő mérget kért tőle, hogy férjét eleméssze. A csendőr-alhadnagy felelősségre vonta feleségét, aki a leleplezés feletti elkeseredésében és szégyenében ez év áprilisában felakasztotta magát és meghalt. Eljárás indult a javasasszony és konkurense ellen. A kecskeméti törvényszék ma tárgyalta a bűnügyet. Lami Pálnét két hónapi fogházra, férjét Lami Pált, aki segédkezett az asszony üzelmeiben, egy hónapi fogházra, Kollár Józsefet 8 napi, Meskó Pétert 15 napi, Puttinger Pált 15 napi és Puttinger Pálnét 8 napi elzárásra itélte. TANYAI ÉLET Felsökistelek, Halas legnagyobb kiterjedésű tanyarésze Felsökistelek Halas város legkiterjedtebb tanyacsoportja. Kezdődik a gyepmesteri telepnél és tart... meddig tart? — egészen a soltvadkerti határig, felöleli az úgynevezett fef- sőkisteleki iskolát, a sóstói iskolát és ugyancsak az úgynevezett három pirtói iskolát, pirtói csecsemővédő intézeti házat, itt vannak a legérdekesebb, legvadregényesebb illancs- részek és itt vannak a legerősebb borókát termő futóhomokok, itt vannak a le'gterméketlenebb részei Halasnak, de ugyanakkor itt vau özv. Szatmáry Sándorné gyönyörű kiffer körtése, itt vannak a széles járások, ahol a birka is alig talál legelőt, ugyanakkor itt van a gyüdi sík, a maga pompás talajával, acélos búzát termő barna, helyenként fekete homokjával. Felsökisleleket nagyon elhanyagolták itt bent a városban, elhanyagolta a mindenkori hatóság, nem törődött ezzel a néppel soha senki, hagyták, hogy magában fejlődjön ki azzá, ami lenni tud és meglepő és dicséretes, hogy ez az önmaga erejére való rábízás csodálatos szépségeket termelt ki maga körül, gyümölcsben, szőlőben, gabonában, veteményesben, már amennyire a talaj termőképessége engedte ezt a számára. De egy kétségtelen tény és pedig az, hogy Felsökistelek, eltekintve sok homoktalan nincstelenjétől, virágzó életet él és talán itt maradt meg mK- radéknélkül igazán és változatlanul Halas város és a halasi nép szokásai és ősi tulajdonságai. Meglepő és csodálatot keltő ennek a népnek a vendégszeretete, csodálatot keltő imár csak azért is, mert legtöbbje szegénysorsu és jókedvűen adja azt, ami tőle telik. Felsőkistelek egyébként egy darab halasi történelmet is hordoz magában: itt volt évtizedekkel ezelőtt a gyönyörű ménes a gyüdi síkon és még néhány évtized az idő rokkáján visszafelé, itt tanyázott nagyon szívesen Rózsa Sándor is a bandájával. A betyáréletböl ma romantika lett, ma szép és szorgalmas élet folyik Felsőkisteleken, ahol százszorta nehezebb helyzete van a gazdaembernek, mint bárhol másutt. A birtokosok: özv. Szatmáryné, Sárvári, Kocsis, Oláh, Zsemberi, Varga, Dóczi, Kiss, Szemerédi, Darányi, Király, Német, Barta, Szeifried, Tóth, Szőllősi, Odor és a többi birtokos, akik mind serény szorgalommal igyekeznek virágos és gyümölcskertté varázsolni az egykor terméketlen felsőkisteleki buckákat. a .... — Boldog Majsa. Kiskunmaisáról jelenti tudósítónk, hogy a szomszédos községben a jövő éi'ben 43 százalékos lesz a póladó. ■ ,
