Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1933 (33. évfolyam, 1-104. szám)
1933-07-26 / 59. szám
julius 26 igSKUNHflLflS HELYI ÉRTESÍTŐJE 3 ólad 1 Páratlanul ritka és értékes történelmi aranypénzleleteket kapált ki egy földműves a trianoni szabadkai .határban Néhány év előtt történt borzalmas gyilkossággal hozza összefüggésbe a nép a föld ötszáz éves aranyait Európai viszonytálban is páratlan értékű történelmi aranypénzleletekre bukkantak Szabadlkán, közel a trianoni magyar határihoz. Az arany- pénzlelietek valósággal izgalomban tartják Szabadka és környékének lakosságát. 1 1. j [I. A leletekről az alábbi tudósításban számol be szabadkai cikkírónk: Nem messzire a megszállt Szabadkától, a tavankuti határban a trianoni magyar határ mellett Balázs Mária idős földbirtokosnő földjén kukoricát kapált Petries Máté napszámos. Munka közben bosszankodva vette észre, hogy a kapája valamibe beleütődött. Dühösen elrúgta magától s ahogy utána nézett, úgy hallotta, mintha pénzek csörögnének benne. A ruhája alá rejtette, azután este a lakásán nagy titokban kirázta a korsó tartalmát. Tizenegy darab furcsa aranypénz darab esett ki belőle. Fogalma sem volt, micsoda pénzek ezek, a barátainak mutogatta, végre is az egyik azt mondta, vigyék be Szabadkára, majd meglátják, mit mondanak ott. Az egyik aranyműves nem szólt egy szót se, hanem húsz dinárt adott az ezüstdinár nagyságú kis sárga pénzért. Petries megörült neki, közben a tanítónak is elmondotta, mit talált a korsóiban s a tanító, aki még annakidején a magyar iskolában tanította a magyar történelmet, rájött arra, hogy csupa Corvin-aranyat dobott felszínre a földmunkás kapája. Emlékezett a tanító arra, hogy Szabadkán és Tavankuton, agy- szintén a közeli palicsi határban annakidején Mátyás királynak és fiának, Corvin Jánosnak a kastélya és hatalmas birtoka terült él és 'meglátta az összefüggést. Az volt a feltevése, hogy a korsót ötszáz évvel ezelőtt rejtettek el. Kiderült, hogy nem az első eset, amikor hasonló kis korsót találták ezen a vidéken. így például tavaisz- szal három hasonló korsót ástak ki, de akik rátaláltak, váltig azt hangoztatták, hogy az ő korsóikban nem volt aranypénz... Két korsót elő is adtaik, mind a kettő égetett agyagból való, úgy félezer évvel ezelőtt készültek s a korsók nyakán csak annyi rés van, amin egy darab aranypénz befér. Ugylátszik, valamikor ilyen kőkorsók helyettesitették a mai Wertheim-szekrényefcet, azzal a különbséggel, hogy a korsók akkor teli voltak, a szekrények nagy- része pedig ma üres. Tüzetesen megvizsgálták a Petitesnél maradt tiz darab aranypénzt, rájöttek arra, hogy más-más jelzé- süek. Az egyik oldal felírása ez: »Matias D. G. R. Ungarie«. Kiderült, hogy a legértékesebb Corvin- pénzgyüjieménynek is beillik; nyolc darab Corvin Mátyás-arany, mig a kilencedik pénz felírása ez: »San Ladislaus Rex Ungarie«. Ez a pénz tehát Szent László-korabeli, melynek másik oldalán Szűz Mária képe látható. Volt még egy darab arany, de ez későbbi időből való. Tavankuton a legnagyobb izgalmat keltette ez az arnaylelet, mert a határban néhány évvel ezelőtt borzalmas kettős gyilkosság történt. Budanovics Anna dúsgazdag bunyevác földbirlokosnőt gyilkolták meg egy téli éjszakán kegyetlenül. Előbb a két farkaskutyáját lőtték ! agyon, majd, amikor a lövések za- j jára Szfcenderovics Markó gazdatiszt \ vadászfegyverével előrohant, megelőzték: sortüzet adtak rá a hara- j miák, akik a jelek szerint négyen voltaik és a .gazdatisztet is letérhették. Aztán hatoltak be Budanovics hálószobájába. Az asszony hiába ri- mánkodott az életéért és adta elő arany-, ezüstdinárjaínak ezreit, nem írgaknaztalk neki, mert attól féltek, hogy árulójuk lesz. Másnap hajnaliban a határban elszórt ezüstpénze- ket, lelhuiajtott ékszereket és lakás- berendezési tárgyakat találtak, melyék egyrészét a környék visszaszolgáltatta ugyan a csendőröknek, más része azonban eltűnt. ,Most a nép ,azt beszéli, hogy ezék a korsók is Budanovics Anna birtokában voltak és a ! gyilkosság után elásták azzal, hegy idővel előszedik őket. Persze ez csak beszéd, mert a vi- j déktő! 15—20 kilométer távolságra 1 is találtak már Corvin-aranyakat, | azonban az egyszerű emberek nem I voltak tisztában azok értékével, ha- ; nem rendesen bevitték a közeli Sza- ; badkára és az aranyműveseknek eladták, .akik vagy beolvasztat- I ták, vagy pedig külföldi éremgyüj- \ tőknek busás haszonnal továbbadták. Jellemző a Corvin-aranyak ritka- j ságára, hogy a belgrádi állami gyűjteményben ezideig egyetlen darab sincs, most foglalták le azokat, amelyeket Petries Máté megtalált és amelyeknek értékét jóval többire becsülik százezer pengőnél. Az esel óta Tavankuton, Szabadka és Palics határában valósággal aranyláz vett erőt a lakosságon. Mindenki aranyat kutat a földben és sokain vannak, akik már a fold megmunkálását is elhanyagolják, mert abban bíznak, hogy rátalálnak egy korsó aranyra és dúsgazdag emberré válnak. Természetesen sokan ugnaszlják egymást, főleg aizo- i?at, akik már hetek óta hiába izzadnak, igy azután egyesek nappal már nem is mernek arany után kutatni, viszont éjszaka lámpák melllett ásogaitnák hajnalig a tanyájuk környékén. Természetesen igen sokan igyekeztek Balázs Mária birtokára belopódz- ni, hogy ott dolgozzanak, azonban az ‘idős asszony ez ellen felháborodva tiltakozik, mert tönkreteszik a földjét és éjszakára őrséget szervezett, akik vigyáznak, hogy a mesgye- hiatárt senki fia át ne lépje. Jellemző a szabadkai hatásági működésre, hogy Balázs Mária, amikor beidézték és kérdezték tőle, igényt tart-e valamire az aranyak után, kézzel- lábbal tiltakozott és minden igényéről lemondott Petries Máté javára, Ezt a bőkezűséget azzal indokolta:, hogy ő már öregasszony és nem akar kihallgatásokra járni a hatóságokhoz... Egyre lejebb szállítják a kórház állami hozzájárulásának összeget Ki fogja kezelni, ki fogja ápolni és ki fog gondoskodni a halasi szegény betegekről A gazdasági válság bajai egyre mélyebbek lesznek, folyton rosszabbodnak, a pénztelenség változatlanul lefelé vezető tendenciát mutat, kétségtelen ennélfogva, hogy az állam- háztartás is kénytelen kiadásait a lehetőséghez képest redukálni. Ennek a redukálási álláspontnak tulajdonítható az, hogy a halasi kórház állami hozzájárulási összegé is egyre kisebbre zsugorodik össze, úgyhogy a legutóbbi hónapban már csak havi 2700 pengő hozzájárulási ösz- szeget kapott a kórház, ugyanakkor pár évvel ezelőtt még havi 4000 pengőt és csak hóna- 1 pókkal ezélőtt is még 3080 pengőt. Közben a szegény betegek száma egyre több lesz, szaporodnak azok a vagyontalanok, akiknek feltétlenül kórházi kezelésre vagy ápolásra van szükségük, de ugyanakkor pénzük nincs arra, hogy a kórházba befekhessenek és Így a legkatasttrófálisabb helyzet elé jutottak a szegény betegek. Annak az ismételt kihangsulyozá- sávai, hogy a takarékosság az egész vonalon elemi szükséglet, mégis felvetődik a kérdés, hogy ki fog a szegény betegekkel törődni ennék ellenére is, ki fog elsősorban a halasi szegény betegek ápolásáról, kezeléséről gondoskodni. Olyan fontos és égető szociális probléma ez az ügy, amellyel sürgősen foglalkozni kellene arra, illetékeseknek. I Havonta ezer szegénységi bizonyítványt adnak Ki a halasi városházán A város szegénységi bizonyítványt kiadó hivatala a legforgalmasabb hivatal mostanában. Jellemző a hivatal nagy forgalmára, hogy havonként közel ezer szegénységi bizonyítványt álljanak ki. Ez nem kevesebbet, mint any- nyit jelent, hogy naponta átlagosan harminc szegénységi bizonyítványért is jelentkeznek a lakosság köréből. Ezek a szegénységi bizonyítványok tül azoknak statisztikai kimutatásán, vészesen tárják elénk az általános elszegényedést, jelei annak, hogy itt Halason is vennak szabályos kznyérgondok. Tudvalevő ugyanis, hogy szegénységi bizonyítványt aiz általános telinek szerint csak az kaphat, akinek jövedelme a rendes napi napszámot nem haladja túl, de ezenkívül természetesen sok olyan van, akinek még ez a kis összegű jövedelme sincsen meg. Megintjük ezt a szegénységi bizonyítvány históriáit már csak azért is, mert hozzátartozik a legborzalmasabb korképek közé. О г s z á g—V Hág 2000 munkást kizárt a Ganz-gyár. A tárgyalások a' gyárvezetőség és a 2000 kizárt munkás közt megindultak — Ismét pusztít az árvíz Erdélyben. — A jamboree-re érkezett egyiptomi cser készek mtegkoszoruzták Budapesten a Hősök emlékkövét. — Három uj gázkut tat próbálják elfojtani a mteggyesi gáz tűzvészt. — Óriási részvét melltett te mették tel Péchy Erzsit, a hires magyar primadonnát, aki közel tegy éves szenvedés után hunyt tel Budapesten csontrák következtében. — Fabjnyi keres- kedtelmi miniszter az Orsz. Weekend Egyesültet közgyűlésén nagy beszédben hangsúlyozta, hogy felkleS fedezni a magyarok részére Magyarországot. — 37 egyiptomi csterkész érkezett Budapestre a kairói mohamedán tegyetem tanárának veztetésével. — Magyarország és Ausztria között tárgyalások folynak a Fertő-tó lecsapol ás áról. — A Társada- loimbizíositó vezérigazgatója ígérteiét tett, hogy javítani fogják a kerületi orvosok he’yztetét. — Megkezdődött az apadás a Tiszán. — Budapesten háromszor annyi üres lakás van, mint tavaly volt. — Az 1937. évi világkiállításra hétszáz méter magas tornyot építenék Párisban, a toronyban szálloda és autópark is lesz. — A dunai mentő- őrség vasárnap 50 fuldokló fürdőzőt, esónakázót mentett ki a Dunából. — A lágymányosi Dunaágban vasárnap, miközben a strand szépét választották, a »szépségkirálynő« atyja a vizbefult. — Vasárnap másfélórás Ítéletidő volt Debrecenben, a tűzoltóságot mintegy 40 helyre kihívták. — Bűnügyi zárlat alá vették Stteltzer Mátyás dr. győrmegyei ügyész vagyonát. — Agárdi István debreceni levente tréfából ráfpgta fegyverét fegjob barátjára, Balla Andrásra, a fegyver elsült s Balia holtan rogyott össze. — Littke Kálmánné, az emlékezetes per felmentett vádlottja, 23 napi letartóztatása miatt perli a kincstárt. — Vasárnap éjszaka Kartnacs községben kigyulladt és leégett egy ház, amelyblen felravatalozva feküdt Dombos Gyula 38 éves földmüvles. j — Nem virágzik fáz idén a Tisza. A ( Tisza szokatlan júliusi áradása követ- ' kéziében az idén. elmarad a Tisza vi- 1 rágzása, melynek megtekintésére Nagykőrösről1 is sokan ki szoktak rándulhi Kécskére. A Tiszavirág ugyanis éppen julius hó közepe táján szokott előbujni, de az idén először a hűvös időjárás, később pedig az áradás akadályozta meg a tiszavirágok éltetrekelését. Az ár levonulása után is aligha kterül sor már az idén »virágzásra«, ellenben a I jövő évben annál nagyobb számban fogják majd ellepni a vizet a tiszavirágok, hacsak nem ltesz jövőre is nyári árvíz.
