Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1933 (33. évfolyam, 1-104. szám)

1933-07-26 / 59. szám

4 oldal KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE julius 26 A „zöldhalmi csárdában“ minden csendes Betyár történet: Irta: Gaál Gyű1 a dr. I. A nap már lemenőben volt és az áhi- tatos pusztai csendben egy lassumoz- gásu négyökrös szénásszekér cammo­gott a szabadkai országúton. Ember nemjárta nádasok, iombsutto- gásos sötéterdők, egekignyuló pálma- jegenyék, kajjlaágu galagonyabokrok zöl- deltek a távolban. A szénásszekér mellett, — hosszunye- Ui ostorral a válíán, — suny tekintetű öregember bandukolt és kecskerágó gyengeszárából fúrt pipaszárán keresz­tül bodorfüstöt eregetett a nagy min­denségije. Gyaloglás közben nagyokat szusszan­tott. Nagyon kövér volt, nyakát is any- nyira elhízta már, hogy szinte nem is volt nyaka. Tatárvágásu, kemény, kunkoponyájá­ra nyomott taslakalapját szemére húzta és amikor a nagyhomokban az ökrök megálltak, Istent magára haragitóan ká­romkodott. Orrán a borvirágok piros és lilaszin- ben pompáztak. Egész egyéniségén meglátszott, hogy a buckák szülte, vadösztönü emberek közül való és, hogy fortélyoseszü és csalafintás. Már egészen besötétedett, mikor a szekér az országút mellett ágaskodó gémeskuthoz ért. Az öreg megitatta ökreit, majd a szekérsaráglyából, kivájt tökből készí­tett bögrét vett elő, ezt megbuktat­ta a vödörben és nagyot ivott. Mikor csendes akkurátossággal elvé­gezte az itatást, elővette mándlija zse­béből az acélt, kovát, meg a tüsöktap- iót, tüzet csiholt pipájába s nagy ostor­pattogás és káromkodás közepett meg­indította az ökrös fogatot. Az esthajnali csillag már lebukott az égen, mikor a szekér megérkezett a Vojnics-uradalom kastélyához. Nagy kutyaugatás támadt az idegen szekér nyikorgására s az alacsony kő- falkerités kapuja nagy várakozás után megnyílt. — Maga az Gömböcz bácsi? — kér­dezte egy nő halk hangon. — Ne lármázz, tudhatod és láthatod, hogy én vagyok. — Már hogy láthatnám, mikor ak­kora a sötétség, hogy az orrom hegyét se látom. — Ne lefetyölj annyit, hanem azt mond mög, hogy lecsöndtesedett-e már a kastély? — Mindönki alszik, így a »vércsét« ellőhet röpültetni — nevetett az asszony. — Akkor hát a szekérrel az istáló elé állok. Az öreg Gömböcz, amint mondta, úgy is csinálta. A szekeret az urasági istáló elé vontatta. — Jöjjön be a konyhába, — invitálta az öreget az asszony. A mécs pislafényénél összedugták fe­jüket. Izgatottan beszélgettek. — Hát tudod, Nyaksi mögött becsu­kódott a csikorgós-sarku vasajtó. A palánki búcsún beitta kocsiját, lovát. Ez lőtt aztán a veszte. Addig muzsi­káltatott, mig egyszöresak Bari Cirok pandúr azt kérdözte tőle, hogy honnan van az a sok pénz? A sok csürés-csa- varásra felelni nem tudott, igy osztán rányomták csuklójára a lakatrajáró vas- bilSncsöt. — De Pújával talán nem történt va­lami baj? — kérdezte tovább az asz- szony. — Avval nem. Csak Vaski Gyurka hajította fejbe egy kicsit. Pedig akit az egyször fejbevág, nem felejti az el soha. Ahova Vaski Gyurka egyszer odaüt, ott nem nő többet szőr. Hanem sok be­szédnek sok az alja. Adj már egy kan­csó bort, mert a hosszú utón igön ki­száradt a nyeldöklőm. Az asszony a faliszekrényből borral lelt kancsót tett Gömböc elé. — Isten éltessön hugám, — mosoly­gott az öreg és addig le se vette szájá­ról a kancsót, amig az üres nem lett. — De jó szufléja van, — nevetett az asszony. I — Van annak, aki mög nem issza, — nevetett hümmögve Gömböcz és pipára tömött. — Hát Manó Trézi mit csinál? — Föl-alá jár a csárdában, akárcsak a kakukkosóra ingája. Mög osztán éne­köt a vendégüknek. Hanem most már Marcsám én mög eltagosodok innen, mert nem sokára fölgyün a holdvilág, pedig nemi szeretném, ha ezen a tájon möglátna valaki. Gömböcz kilöpódzott a kastély ka­puján. A kapu előtt, — a szekérről' magával hozott szénacsóvát meggy uj- totta és mikor a csóva lángot fogott, feje felett megforgatta azt. Erre a jelre kis idő múlva a mesz- szeségben hirtelen kigyult pásztortüz adta meg a választ. (Folytatjuk). Megjelent a halasi piacon az újbúza Az újbúza 77-82 kilogrammos Az aratás előrehaladtával egyre gyorsabb ütemben a cséplés is megindult a halasi határban és a piacon már meg is jelent az új­búza. Az eddigi eséplések arra mu­tatnak, hogy az újbúza minőségileg és mennyiségileg is tűrhető tesz. A felhozott újbúza hektóliter faj- súlya 77—82 kiló között váltako­zott. Az újbúza mázsájáért 12 pengő körüli összeget fizetnek. A rozs a halasi határban meny- nyiségiteg javult, minőségileg valamit esett. A rozs ára 8—8 P. 40 fillért Az óbuza ára 12 pengő, tavalyi árpa 6 pengő 50 fillér, uj árpa 6 pengő, tavalyi zab 8 pengő, tavalyi rozs 8 pengő. í Uj zab még nincsen, annak az aratását, illetve cséplését még nem kezdték meg. Megtették az előkészületeket a halasi OFB. telkek és birtokparcellák adóosztálybasorozására Mint illetékes helyen értesültünk a pénzügyminiszter rendelkezése folytán Halason is megtették az elő- intézíkedéseket arra, hogy az OFB. telkeket és birtokparcel­lákat adóosztályba sorozzák. Értesülésünk szerint ez a munká­lat szemlével fog járni a helyszínen és arra szeptemberben kerül majd sor amikor is a minisztérium által kiküldött becsüs fogja megálla­pítani, hogy mely helyeket mi­lyen adóosztályba fognak beso- sorozni. Az OFB. telkek, parcellák eddig is adókötelezettség alá esték és ennek a mostani készülő szemlének az a célja, hogy véglegesen megállapítsa az adóosztályt. Ugyancsak arról is értesültünk, hogy ennék a munkának a során meg fogják szemlélni az újonnan telepített erdőket és sző­lőket is, hogy azok adómentessé­gét megállapíthassák. Országos vásárok helyett havi vásárokat kérnek az Iparosok és kereskedők A zalaegerszegi iparosok, kereske­dők és gazdák az országos vásárok helyett havi vásárokat kémek. Az i egész ország iparosságát és ke­reskedelmét már régi idők óta foglalkoztatja az országos vásá­rok kérdése. 1 A súlyos gazdasági viszonyok kö­zepette és a nehéz megélhetés miatt már régi idők óta az az óhaj me­rült fel az ország iparossága és ke­reskedelme körében, hogy a keres­kedelmi miniszter szüntesse be az országos vásá­rokat, amelyen tudvalévőig nemcsak a helyi iparosok és ke­reskedők, hanem más házalók is résztvehet- nek. így a helyi iparosság ,és kereskedelem érzékeny veszteségeket szenved. Most a zalaegerszegi iparosok és kereskedők indítottak érdekképvisele­tük utján erőteljes mozgalmat az­iránt, hogy az országos vásárok he­lyett inkább havi vásárokat tartsanak. Ugyanis a havi vásárokon kizárólag csak a helyi iparosok és kereske­dők vesznek részt és igy exiszten- ciális érdiekeiket a havi vásárok ré­vén megvédve látják. 6*5 millió P. volt a gyümölcsexport értélte 1932-ben 47 százalékkal esett vissza A budapesti Kereskedelmi és Ipar­kamara kiadásában most jelent meg »Kereskedelmünk és Iparunk az 1932. évben« címmel egy vaskos könyv, amely felöleli az elmúlt év minden fontosabb adatát a magyar iparról és kereskedelemről. A minket legközelebbről érdeklő adatokból vesszük, hogy gyümölcs- exportunk 1932. évben 6.5 millió pengőt képviselt. 47 százalékkal esett vissza iaz előző évi eredménynél, amelynek fő oka a bizonytalanul in­dult kiviteli lehetőség, a szerződé­sek hiánya volt. Exportunk mind­össze 268.922 mázsát eredményezett. a kiviteli nehézségek miatt Ebből 3398 mázsa volt cseresznye, 136 ezer pengő, és meggy ,10 ezer 988 mázsa, 627 ezer pengő ér­tékben. Barackból 27.783 mázsát ex­portáltunk 1 millió 126 ezer P ér­tékben. Az előállott nehézségek el­lenére 264 százalékkal többet, mint az előző évben, amikor áz egész kivitel nem tett ki többet 7634 má­zsánál 330 ezer P értékben. Szőlő- exportunk azonban ugyancsak vissza­esett 36.5 százalékkal, 2 millió 315 ezer P értékben 117.705 mázsa volt. Almából és körtéből 24.832 mázsa 742 ezer P, szilvából 40.606 mázsa 771 ezer P értékben volt a kivitel. _ GAZDALEXIKON — Méhészeti tanfolyam nyílik Hala­son. A földmivelésügyi miniszter ren­deletével a Gazdasági Egyesület kérel­mére engedélyezte, hogy Kiskunhalason, szeptember 4-étől 10-ig kaptár készítés­sel egybekötött gyakonalti méhészeti tanfolyam, rendeziessék. A tanfolyamra je'entkezni lehet a Gazdasági Egyesület titkáránál naponként a délelőtti órák­ban. A tanfolyam díjtalan. Ugyancsak a földmivelésügyi miniszter október 22- ig háztartási tanfolyam rendezését en­gedélyezte. A tanfolyamon szabás, var­rás, főzés, sütés, befőzés^ gyümölcs- konzerválás, gazdaságtan, kertészet, tej­termelés, gyermekápolás és háztartást gyakorlati irányban tanítanak. A tan­folyamra jelentkezhetnek tanköteles ko­ron túl lévő leányok és fiatal asszonyok. Je'entkezni tehet Paczo'ay Győző tit­kárnál a Gazdasági Egyesület helyiségé­ben a délelőtti órákban. — Majd öt millió mázsával több bu- ZTi-ik lesz |az idén, minit a matt évb;n. A hivatalos lap vasárnapi számában jelent meg a földmivelésügyi miniszter vetés jelentése, melyet nagy érdeklődés­sel vártak s amely az előbbiektől elté- rőleg már számszerű adatokait is tartal­maz. A jelentés szerint a búza aratása országszerte folyamatban van. A vetés sok helyen megdőlt, de azért a kalászok fejtetitek, a szemek szépen beértek, tel­tek és igen jó minőségűek. A gazdasági felügyelők és a gazdasági tudósítók, becslése szerint kaíasztrális holdanként országos átlagban 805 kiló, összesen mintegy 22 millió 27 ezer 800 mázsa búza várható. Az országos átlag a műit évben ka­ta, sztrális holdanként 656 kiló volt, ösz- sze.en 17 millió 544 ezer mázsa, tehát az idén 4 millió 737 ezer mázsa bú­zával várhatunk többet. A rozs országos átlaga katasztrális holdanként 770 kilő, összegen 9 millió 10 ezer 700 mázsa, 1 millió 410 ezer 500 mázsával több, mint a múlt évben. Az árpa országos átlaga katasztrális holdanként 852 kiló, összesen 7 millió 256 ezer 800 mázsa, 15 ezer 500 mázsá­val több, mint 1932-ben. A zab jól fejlődik. Magas és sűrű, 3 millió 47 ezer 600 mázsát várnak, 110 ezer 300 mázsával kevesebbet, mint a múlt évben. A tengeri sokat javult, erőteljesen gyarapodik, bár egyes vidékeken már visszamaradt, alacsony és gazos. A gyü­mölcsösök álta'ában jó termést ígérnek. — A vadászati titató idő módosítása. A földmivalési miniszter randeteteti adott ki a vadászati tilalomidő módosí­tásáról. Az általános ti'ailom január 1- től junius 30-ig tart. Tekintet nélkül az általános tüa’om idejére, tiflos dám- bikára vadászni december 1-től1 augusz­tus 15-ig, dámtehénre február 16-tól ok­tóber 15-ig. Mezei nyulra tilos a va­dászat február 1-től augusztus 31-ig, siket- és nyirfajdkakasra junius 1-től március 31-ig, tojóra minden időben. Fogolyra és fürjre január 1-től julius 31-ig, fácánra febriuár 1-től szeptember 30-ig. Nyári hidra és tőkés kacsára tilos a vadászat március 1-től julius 30-ig, egyéb vizimadárra április 16-tól junius 30-ig. Minden időben tilos a va­dászat házi galambra, éneklőmadárra, kócsagra, gémre, vércsére, a bagolyok minden fajtájára és a sirályra. A tilalmi időszak alatt is szabad vadászni a sere­gekben vonuló vadludakra, vadkacsák­ra, szarkákra, verebekre. A rendelet aug. 1-én lép éjeibe.

Next

/
Thumbnails
Contents