Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1933 (33. évfolyam, 1-104. szám)
1933-07-22 / 58. szám
1933. julius 22 szombat XXXIII. évfolyam, 58 szám Politikai. társadalmi es közgazdasági lap ELŐFIZETÉSI ÁR EGY ÉVRE I I MEGJELENIK SZERDÁN ÉS SZOMBATON ОДуЬся- - - 1* P — Vidékre ...............- ....... te P I Alapítóira. PRÄGER FERENC I ' Szerkesztőségi Molnára. 2. — Telefon 45 EGY SZÁM ÁRA M FILLÉR I I Kiadóhivatalt Városháza épületében Kállay Miklós földművelésügyi miniszter ma délután félkettőkor falasra érkezett Hoyos Miksa gróf az Orsz. Mezőgazdasági Kamara elnöke és Staub Elemér ny. h. államtitkár, a Duna— Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara elnöke, dr. Gesztelyi Nagy László gazd. főtanácsos, kamarai igazgatóval szerdán Mezőhegyesre utaztak, ahol Kállay Miklós földművelésügyi miniszterrel találkoztak. A miniszter ugyan is megkezdte alföldi útját, amelyen végig kisérik. Akkor este a miniszter és kísérete Purgly Emil volt földművelésügyi miniszter, tompa-pusz af, birtokára utaztak, ahol vacsorán voltaik. A földművelésügyi miniszter onnan Makóra, Hódmezővásárhelyre és Szentesre ment. Kállay Miklós miniszter innen csütörtökön délután érkezett Kelebiára és az éjszakát is ott töltötte. Kelebián megtekintette az állami birtokot. A kelebiai birtok megtekintését különösen nagy várakozások előzték meg politikai körökben is, mert a kelebiai birtok kezelése, — amely eddig a belügyminisztérium hatáskörébe tartozott — most már rövidesen a pénzügyminisztérium rendelkezése alá kerül. Kelebiáról a miniszter Tinójárásra | ment, onnan Jánoshalmára és János- I halmáról Kiskunhalasra. A minisztert Bácskában mindenütt nagy lelkesedéssel fogadták. Késik a miniszter Az eredetileg megállapított Programm szerint Kállay Miklós földművelésügyi miniszternek ma, pénteken délelőtt fél 12 órakor keltett volna Halasra érkezni. Már 11 órakor nyilvánvaló volt, hogy a miniszter nagyobb késéssel fog Halasra érkezni és amint később kiderült, annak oka az volt, hogy a miniszter utólag még programmba vette Szentest is és ottani tartózkodása okozta a késést. Közben délelőtt negyed 12 órakor hatalmas túraautón Halasra érkezett Erdélyi Lóránt Pestvármegye alispánja, báró Kaas Albert országgyűlési képviselővel, Lohrerer miniszteri tanácsossal, az államépitészeti hivatal főnökével és Pilisy Géza gazdasági főfelügyelővel, hogy Kállay minisztert pestmegyei kőrútján elkísérjék. Már a délelőtt folyamán Halasra jött Wagner János gazd. felügyelő és Krizmamts Ferenc a szabadszá lási erdőhivatal főnöke, akik szintén a miniszter fogadására jöttek. Az alispánt a városi tisztikar élén dr. Fekete Imre polgármester üdvözölte és tekintettel a miniszter késésére az alispán és társasága a Sóstóra mentek ki. Közben állandó telefonértesítés jött a városhoz, hogy a miniszter hol tartózkodik. Déli 12 órakor még úgy volt, hogy a miniszter csak délután fél 3 órakor érkezhet Halasra, de az utolsó pillanatban a miniszter megrövidítette jánoshalmi útját és délután fél 2 órakor Harsra érkezett. Á miniszter fogadása a Yárosbáza előtt A városháza előtt a vármegye alispánjával az élén nagyobb társaság várta a minisztert. A miniszter társaságában érkezeit Hoyos Miksa gróf, Staub Elemér ny. h. államtitkár, Koós Miklós ny. államtitkár, Medveczky Károly gazd. főtanácsos és mások. A minisztert nagy éljenzéssel fogadták és elsőnek Pestvármegye közönsége nevében Erdélyi Lóránt alispán üdvözölte néhány meleg szóval. — Pestvármegye nevében mély tisztelettel és szeretettel köszöntőm Nagyméltóságodat — mondotta az alispán — és kérem, hogy személyes tapasztalatai alapján a bajokat kedvezően méltóztasson elintézni. Ezután dr. Fekete Imre polgár- mester üdvözölte a földművelésügyi minisztert. A földművelésügyi miniszter néhány szóval válaszolt az üdvözlésekre és — úgymond — nemcsak a bajokat néztem meg, hanem a jó termést is gyönyörűséggel szemléltem. Ezután a miniszter és kísérete a városházára ment és a polgármesteri szobában néhány percig tartózkodott, nagy érdeklődéssel nézte meg a város halasi csipkéből készült címerét. A miniszter innen a városi tanácsterembe ment, ahol különböző küldöttségek várták. A Mezőgazdasági Bizottság nevében köszöntik a mlnisz- tért A városi tanácsteremben Tegzes Károly gazd. tanácsos, a Mezőgazdasági Bizottság nevében üdvözölte hosszabb beszéddel és többek között a következőket mondta: Nagyméltóságu Földmivéésügyi Miniszter Ur, Kegyelmes Uram! Kiskunhalas megyei városnak a határa, amelynek a tervétén most Nagyméltóságodat és kíséretét, a városi mezőgazdasági bizottság, a város gazdaközönsége és a mezőgazdasági munkásság nevében mély tisztelettel üdvöziiöm, 112,000 kát. hold. A közel 30.000 lé-ket Számüáló ősi kun város lakóinak a fele kint, a pusztákon él. Ott köti, telepíti és szántja közéi 5000 gazda az ősi, nagyrészben homokos talajt. Dolgos kezében most Kegyelmes Uram nem az ásó, ka. pa és az eke szarva, hanem Istennek I hála, még mindig az élesre kalapéit kasza van. Vastagon dőltek a rendek, nemi tagadjuk, —• és sűrűn sorakoznak különösen rozsból a keresztek. Mégis Kegyelmes Uram, éppen úgy, mint a muH j i évben, most is busán és lehorgasztott fővel aratott a halasi gtazda is, mert amikor a legnagyobb napban, egyéni fáradságos munkájának a gyümölcsét gyűjtötte, az jutott eszébe, hogy most ismét másoknak, bankoknak, kárteleknek és még ki tudja, hogy kinek nem arat. A csodálatos munkabírás, a vasszorgalom Js a halasi kunmagyarral veleszületett természetes ész jellemzi az én gazda- és munkástársaimat. Ha a munkától kérges a tenyér, a nagybajban most erősebben is szorítja meg1 a ka- szarxyelet és ha méltán nyílik is panaszra az ajkunk, és itt Kiskunhalason is éppen úgy, mint máshol’, a magyar gazdaközönség részéről olyan megmozdulástól, ame'y fe’Jforgatásra és pusztulásra kívánja alapítani a jövőjét, — soha sem kell tartani Kegyelmes Uram, mert mibennünk mélyen gyökerezik a törvény tiszteete és még mélyebben a magyar föld szeretető. Mindezt azért mondom Kegyelmes Uram, mert mi halasi gazdák és munkásság most úgy érezzük, hogy az ország első gazdája előtt állunk, akinek minden gondolata közös a mienkkel, tehát nyíltan és őszintén meg kell mondanunk mindent. Kegyelmes Uram! Mi ezt a találkozást Nagyméltőságodda’. már vártuk. Nem azért, hogy panaszkodjunk, hanem azért is, hogy megmondjuk azt is, hogy a busán és lehorgasztott fővel arató halasi gazda lelkében is, éppen úgy, mint a többijében, a keserű gondolatok mellett ma már ott van a hit is a magyar gazda szebb és boldo- gab jövőjében. A memorandum A miniszternek Tegzes Károly beszéde végén memorandumot nyújtott át, amely memorandum Halas város mezőgazdasági helyzetét és ki- j vánalmait tárta a miniszter elé. Az átnyújtott memorandum a következőképen szól: »A város határa általában homokos talaj. Egyes pusztarészeken azonban gazdag, mély rétegű, könnyen művelhető, búza, árpa, cukorrépa,, tengeri és zab termelésére alkalmas területek is vannak (barna homok.) Főterményünk kalászosokban a rozs. A várható átlagos terméseredmény, a határ különleges talajviszonyát figyelembe véve, kát. holdanként őszi búzából 6, rozsból, mert eltérő minőségű talajokon termelik, az országos átlag 6 mm- körül van, őszi árpából 6 mm., zabból, mert a gyengébb minőségű tálaikon vetik, 4 mm. A kalászosok szalma termése kielégítő, néhol a szalmán rozsda észlelhető. Szénatermés az idén a tavalyinál gyengébb tesz, mert nedves, hideg időjárás volt az elmúlt hó és az azelőtti napokban. A tengeri a junius havi sok eső következtében fejlődésében visszamaradt Csak az utóbbi hetekben indult meg a növekedése. Burgonyából közepes termés várható. A dohány szépen fejlődik, bár penész támadta meg. i Szőlőből közepes, barackból és szilvából jó, az alma- és körtéből gyenge termés Ígérkezik. A város határában és a város körül nagy szőlőtelepek vannak sok borszőlővel, bár az utóbbi éveikben mindinkább áttérnek a csemegeszőlő termelésére. Az egyes határrészeken futóhomokból a vasszorgalom valóságos paradicsomot varázsolt. Pirtó pusztarészen terem a halasi kifér körte özv. Szathmáry Sándorné 30 holdas gyümölcsösében, mely mintaszerű. Múlt évi gabonából a gazdáknál készlet nincs, ellenben annál több a még visszamaradt borkészlet. Mesterséges takarmány termesztésével, mert nagy területű legelők vannak, a gazdák nem foglalkoznak, ennek dacára azért a jószág és a baromfitenyésztés nagymérvű. A város összes területe 112.000 kát. hold. Összesen alig 30 km.-ter állami és 37 km.-ter kiépített törv.-ható- sági ut megy csak keresztül a határon, a többi közel 1600 km. ut községi és mezei közös dlülőut, amelynek a sorába tartozik a Budapest—szabadkai országút is. Ezt az utat hiába kérelmeztük, nem veszik fel az állami vagy mezei utak sorába, mert délfelé vezető irányban vármegyénkben nincs folytatása. Pedig a stratégiai célokat is szolgáló ut Kelebiát, Öttömcst, Tompát és Kisszállást kötné Halashoz. Kiépit- tetlen még a Kiskunhalas—soltvad- kerti útrészen is 7. km.-teres útszakasz, amely pedig Halast közvetlen Budapesttel kötné össze. Kiskunhalason nagy területek vannak kijelölve erdősítési célokra. Eddig volt Kiskunhalason erdőmérnöki hivatal, hogy mi okból, azt nem tudjuk, de megszüntették és Bajához csatoltak bennünket. A nagy ki terjedésű határ gazdasági felügyelője is Kunszentmiklóson székel. Nagyhatáru városunk gazdaifjusá- ga ezidöszerint csak gazdasági ismétlő iskolába járhat, amit a kultusz kormány tart fenn. Szükséges lenne egy magasabb szakismeretet nyújtó középfokú gazdasági iskola felállítása határunkban, amire kiválóan alkalmas lenne a város tulajdonát képező fehértói ingatlan, ahol a szántó mellett erdő és tógazda,- ság is van. A községi pótadó százaléka 80. A gazdák, különösen a nagyobb gazdák, el vannak adósodva. Egy hütő, gabonatárház és bor- közraktár kellene Kiskunhalasira, amely elöbb-utőbb a déli rész központja lesz bor, gabona és gyümölcsben. Nincs méntelep. Halas a nagykőrösi félvér jellegű körzetbe van
