Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1933 (33. évfolyam, 1-104. szám)
1933-07-22 / 58. szám
2 oldal beosztva, bár a város különleges viszonya a nóniusz körzetbe való beosztást igényelné.« A miniszter beszéde A miniszter Tegzes Károly beszédére többek között a következőket mondta: — Hálásan köszönöm az üdvözlést. Meghallgattam a panaszokat és azon leszek, hogy azokat a lehetőség szerint orvosolhassam. Ismerem a gazdák bajjait, magam is gazda vagyok, szabölesmegyei birtokos és így nem mint miniszter, hanem mint gazda is, rajta tartom a kezem az ország bajain. Szép termés ígérkezik az országban, azonban nekünk abban az irányban is mindent meg kell tennünk, hogy a gazdák tér- ' ményeiket megfelelő áron tudják értékesíteni. Ezután a miniszter hosszasan szólt arról, hogy a kormánynak milyen nehéz helyzete volt azirányban, hogy a terményeknek megfelelő külföldi piacot tudjon biztosítana. A miniszter a gazdaladósságokról szólva kijelentette, hogy az már ismeretes, hogy ebben az irányban a kormány milyen intézkedéseket tett. Három hónapra Mfüggesztették az árveréseket és ez 1 azért történt, hogy ez idő alatt a végleges rendezést előkészítheti a ' kormány. A kormány átérzi a gaz- , duhajokat és panaszokat és minden erejével azon van, hogy azokon se- j githessen. A miniszter még kifejtette beszédében, hogy az ország gazdasági válságának enyhülése nem tőlünk függ, azt világgazdasági okok befolyásolják. Épen ezért, aki gyors javulást ígér, az a helyzetet illetőleg tájékozatlan. A miniszter végül an- j nak adott kifejezést, hogy mint a j nagy magyar gazda képviselője jött i ide és kéri, hogy őt igy is köszöntsék itt. A miniszter beszédét a jelenlevők nagy éljenzéssel és tapssal fogadták. Kiss Illés Antal az Ipartestüket nevében köszöntötte a minisztert és kérte az iparosság támogatására. A miniszter válaszában kijelentette, hogy régi barátja az iparosságnak, ismeri a bajait és tisztában van azzal, j hogy a társadalomnak ezt a hazafias rétegét és annak kívánságait és panaszait a lehetőség szerint orvosolni kell. A halasi Kereskedők Egyesülete nevében Weisz Ignác elnök üdvözölte és köszöntötte a minisztert. A miniszter válaszában kijelentette, j hogy életcélja a magyar gazda megse- j gitése és ehhez jó kereskedőkre van j szükség. Velük szemben is épenolyan ' szeretettel vagyok, mint gazdatársaimmal. Ezután Bleiyer Mór, a Schneider cég főnöke üdvözölte a minisztert és meghívta a Schneider cég te'epének megtekintésére. A miniszter készséggel fogadta a meghívást. Ezzei a miniszter fogadtatása és üdvözlése véget is ért a tanácsteremben. A miniszter ezután kíséretével a polgármesteri szobába vonult vissza és onnan rövid tartózkodás után a Schneider cég telepének megtekintésére ment. A miniszter nagy érdeklődéssel szemlélte végig a telepet és több ízben adott megelégedésének kifejezést a látottak felett. A miniszter a telep megtekintése után eltávozott Halasról és tovább folytatja szemleutját. Medveczky Károly gazd. főtanácsos Informálta a minisztert a halasi gazda» kívánságokról Medveczky Károly gazdasági főtanácsos, a halasi Gazdasági Egyesület elKISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE 1 nőké még csütörtökön Bácskába utazott és résztvett a miniszter bácskai kőrútján. Medveczky Károly a miniszterrel együtt érkezett meg Halasra. Beszélget- I tünk Medveczky Károllyal, aki a követ- | kezőket mondta munkatársunknak. — Jánoshalmáról Halasra jövet Káí- j lay földművelésügyi minisztert teljes I részletességgel informáltam a halasi gazdakivánságok felől. Elmondtam neki, hogy szeptemberben nagyobb gazdasági kiállítás lesz Ha'ason és arra a minisztert meghívtam. A miniszter kilátásba is he’yezte, hogy ha rendkívüli hivatali elfoglaltsága nem fogj.a gátolni, a kiállításra lejön. A minisztert ezután a halasi gyümölcsterme'és felkarolására kértem és felemlítettem neki Sóstó-fürdőt is és annak fejlesztéséhez kértem .a földművelésügyi kormányzat segítségét. Kértem még a minisztert, hogy a bo- gárzói lecsapoló társaságnak 4—5 ezer pengő segélyt utaljon ki a miniszter, valamint a tanyai népházak megsegítésére és támogatására is felhívtam a figyelmét. A miniszter kegyesen fogadta előterjesztéseimet és megígérte, hogy a halasi kívánságokat komoly mérlegelés tárgyává fogja tenni. Nyugati mintára Pest vármegyében is szabad kilátást biztosítanak a vasúti utasoknak Hit kell tudni a rendelkezésről a vasutmenti W*t<*;:<js«»frnak! A vármegye szabályrende'eti! eg rendezi most azt a fontos kérdést, hogy milyen formában biztosítható a vasúti utasoknak a vonatból való szabad kilátása. Ezt a kérdést a nyugati államokban régen megoldották már és örvendetes, hogy Pest vármegye is rendezi most ezt a jelentős kérdést. A kérdést szabályozó rendeletről Halas város hatósága most az alábbi hirdetményt bocsájtotta ki: »A vasúti átjárók és közúti kanyarok közelében a szabad kilátás biztosítása érdiekében Pestvármegye közönsége szabályrendeletet alkotott, amely szabályrendelet meghirdetés végett a rendőri büntetöbirói hivatalnak kiaadatott, a|hol az érdeklődök megtekinthetik. A szabályrendelet intézkedése értelmében a vasúti átjárónál 100 méter távolságon belül a magasnövésü fákat ki kell ritkitanii és legalább 3 méter magasságig fel kell gallyazni, s az élősövényeket 1 méter magasságra kell lenyirni. Vasúti vonalak átjáróinál 100 m. távolságon belül építeni csak alis- páni engedéllyel szabad. Közutak külső szakaszain a szabad 'kilátás a magasnövésü fák kivágásával, illetve kiritki'tásával biztosítandó, az élősövények pedig 1 m. magasságra lenyirandók. Belterületen a saroktelek sarkának megfelelő levágásával biztosítandó a kilátás.« Országos iparos kongresszus lesz Keszthelyen A kongresszus alkalmával avatják fel az első iparos gyógyházat Az idei országos iparos kongresz- szust augusztus 27—28. napjain Keszthelyen tartják meg. Az IPOK elnöksége meghívta a kongresszusra j Fabinyi Tihamér dr. kereskedelmi j minisztert, aki megígérte személyes részvételét. A Máv. kedvezményes jegyet biz- i tosit. Ezenkívül gondolkodnak a je- ! lentkező iparosok olcsó ellátásáról A kongresszussal kapcsolatban avatják fel Hévízen az első iparos gyógyházat. Keszthely városa nagy : ünnepséggel fogadja a kongresszusra utazó iparosokat. ju'ius 22 zeti vörös-keresztes alakulatai szövetkeztek egymással egy rendkívül nagyjelentőségű fcékeprogrammnak keresztülvitelére, amely programm- nak csak kezdete van, de vége nincs, minthogy magában foglal — mint sajátmagának a koronáját —• egy olyan célt is, amelyet követni a legszentebb emberi kötelesség, a melyet azonban kimeriteni sohasem lehet. Ez a cél: az emberiség szenvedéseinek az enyhítése. Enyhíteni az emberiség szenvedéseit! De hogyan, miként? Ezerféle módon; ahogyan csak lehet! És mindez az ezerféle mód is kevés, amint hogy kevés lenne újabb tízezer mód is, amelyet emberi elme kieszelni és emberi sáv meleg szeretettel magáévá tenni képes lehetne. Mert ez a feladat emberMetti. De éppen mert emberfeletti, azért any- nyira emberi is egyszersmind; emberi, a szónak legmagasabb értelmében. Az ember csak akkor igazán ember, ha a maga mélyebb, elrejtett természetének erejénél fogva felül tud emelkedni az egyénen és meg tudja látni az egyénben és az egyén felett az Embert. Ha pedig egyszer meglátta, akkor nem képes többé sekélyes egyéni célok után futni, hanem szolgálnia kell az Embernek. Ez a modern Vörös-Kereszt. Nem a harcosok sebeinek bekötözé- se csupán,hanem harcos maga is: az emberiség lényegében fekvő, tényleges emberi egységnek és érdekközösségnek tevékeny előharcosa. Lobogójának alapszíne a fehér. A semlegesség színe; de nem a közöny semlegességéé, — ennek a színe a szürke, — hanem azé, amely azért semleges, mert minden szint magában egyesit. Ez az Ember semlegessége. A lobogón a Kereszt ékeskedik- Az a jel, amelyben győz az Ember és amelyben az ember legyőzi saját magát és a vüágot. A Kereszt színe pedig vörös: az önfeláldozó szeretetnek szimbolikus színe. Az Ember szeretetéé. a. - ----■ Gaál Gyula dr. regénye lapunk legközelebbi számában Újból feltámasztják Halason a Vörös Kereszt Egyletet j Ismeretes a közönség előtt, hogy országszerte és igy Halason is annak idején megalakult a Magyar Vörös Kereszt Egylet, amely igen ál- . dásos működést fejtett ki a beteg- I ápolás terén. A Vörös Keresztnek i azonban az igazi működési lehetősége a világháború idején bontakozott ki, amikor valóságos fogalommá magasodott az az emberfeletti munka, amelyet a Vörös Kereszt végzett a szenvedő és beteg, sebesült katonák szenvedéseinek enyhítése körül. Halason emlékezetes még, hogy itt a városban is milyen dicséretes tevékenységet fejtett ki a Vörös Kereszt, sok szenvedő halasi katona is enyhülést és gyógyulást szerzett a Vörös Kereszt révén, általában a Vörös Keresztre, mint intézményre, csak a legnagyobb hálával gondolhat mindenki. A halasi Vörös Kereszt önmaga is nagyon agilis szervezet volt, később az összeomlás után pedig, mint ugyancsak sok helyen máshol, nálunk is ellanyhult a Vörös Kereszt intézménye, mondhat- ' nánk azt is, hogy megszűntnek volt ‘ tekinthető. г ; Az országos Vörös Kereszt Egylet most friss ütemü szervezkedést kezdett meg az egész országban, hogy újból feltámassza a Vörös Kereszt áldásos intézményét. Mint értasülünk, ez a munka sok lelkes hívet talál ismét a Vörös Kereszt iránt érdek- ; lődők sorában és minden remény meg van arra, hogy újból fellobog a Vörös Kereszt lelkes munkája. A halasi Vörös Kereszt újból való gyökeres megszervezésére tárgyaié- ; sok indultak meg a központ részé- j rői és a tárgyalások eredményeké- j pen Medveczky Károly gazdasági főtanácsos vállalta el az elnökségét a halasi Vörös Keresztnek és egyúttal ő fogja megszervezni is azt. Semmi j kétségünk aziránt, hogy ebben a leg- 1 szebb és legáldásosabb emberi munkában mindenki lelkes tevékenység- : gei fog sietni Medveczky Károly gazd. főtanácsos munkájának meg- j könnyítésére, sietni fog, hogy tag- j ságával erősítse a Vörös Kereszt emberfeletti munkáját. A háború utáni Vörös Kereszt munkáját a következőkben összegezhetjük: A háború után a világ összes nemLapunk legközelebbi számában kezdjük meg a régi betyárvilág kivételes irodalmi értékkel megirt regényes korraj zot, amelyet lapunk évek óta illusztris tollú irodalmi munkatársa dr. Gaál Gyula irt. Ez az írása az írónak mondhatnánk a legszebb alkotása, gördülékeny, friss és üde ütemű stílusa magával ragadó. Az egykori alföldi betyárvilágot rajzoló irók, ezt a hőskort úgy mintázták meg, mintha léleknélküli zsi- ványvilág lett volna csupán, holott ez az időszak érző embereket vetített az élet színpadára és Gaál Gyula tollát dicséri méltán az, hogy minden sorában lovagias lovasnépségnek állítja be a betyárokat és vezérüket Rózsa Sándort. De van ennek az írásnak külön miliő-jelentősége is, az, hogy itt játszódik le a halasi tanyákon, tehát helyi jelentőségű írás is. Dr. Gaál Gyula nagyon közvetlen, szép és emlékező korrajzát ezúttal is a közönség megkülönböztetett figyelmébe ajánljuk. A korrazot minden szerdán és szombaton folytatjuk. Cegléden nincs munkanélküli Geg- léd város a felmerülő földmunkák elvégzésére harminc munkást keresett napi 2 pengő 50 fillér napszámért. Heteken keresztül nem akadt Hjelentkező s igy a város abonyi munkásokkal végeztette el a munkát.
