Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1933 (33. évfolyam, 1-104. szám)

1933-06-10 / 46. szám

6 oldal KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE junius 10 Magánhirdeíések RÉGI keztyiijébtfl diívjafcos, nj keztyíit készítek. SZÁNTÓ ILUS, Ram u. 1. sz. SZÖVETSÉG tér 4. sz. alatt egy szo­bás különbej ára tu uri szoba kiadó. Hasz­nált fazsindely eladó. ELVESZETT egy női fehér szarvasbőr keztyü, bal1 kézre való, a Szathmáry S. ucca és Alkotmány ucca között. Megta-I látó adja be e lap kíadőhivat|ai!ába, hóé jutalomban részesül. DUNDI BABAHINTÖPOR, Dundi baba- crém megakadályozza a csecsemő bő­rének kipálását, kivörösödését. Dundi gyermek fürösztő szappan kitűnő. Kap­ható RACZ-PATIKÄBAN, Kossuth u. 1. sz. (Takarék épület). ÜGYES fiút tanulónak felvesz Gyurity füszerkereskedés, Gazdasági Malom mel­lett. HASKÖTŐT, orvosi rontMÉsn, fűzőt, kombinéfüzőt és melltartót a legújabb divat szerint készítek. Javítást és tisztí­tást vá'la'ok. Precíz munkáért felelek. NEUMARKNÉ Petőfi ucca 2. (Zi'ah-ház) izr. templommal szemben. GÖBÖLJARASON az iskola szomszéd­ságában körülbelül 110 kát. hold szántó és erdős legelő tanyásbirtok egészben vagy kisebb részletekben eladó. Bővebb felvilágosítást ad Dohány u. 3. sz. alatt özv. Bor'oás Imréné. özv. PRAGER Dávidné két uccai szo­bás lakást, esetleg egy szobást is kiad. SZEMÜVEGET, úgymint nap- és por- védő, munkás-, autó-, bicikli-, olvasáshoz valót, távolba látót nagy választékban kaphat a RÁCZ-patikában, Kossuth ucca 1. sz., (Takaréképü'et). Dr. ZILAH Benő-fél© füzesi 56 holdas tanyásbirtok haszonbérbe adandó. Érte­kezhetni vasárnaponként Fürdő ucca 3. sz. alatt. Eladó a majsai müut mentén, a várostól 6 km.-re, 25 hold szántó és legelőből álló birtok .kisebb rész­letekben is, vetéssel együtt. Érte­kezhetni Szász Károly ut 2 sz. alatt, az alsóépületben. SÓSTÓN füvet és zöldnádat adnak ki kaszálásra. Bővebbet a sóstói halász­kunyhónál. OZOM KÖLNI, kellemes, discrét il­latu, jó minőségű. Zsíros, fényes, mittes- seres arcnál kitűnő. Az arcot felfrissíti, arcápolásnál nélkülözhetetlen. Egészen olcsó árban is kapható RACZ JANOS J gyógyszertárában, Kossuth ucca 1. (Та- [ karék épület). ÖNKÉNTES ÁRVERÉS. Néhai dr. Krieshaber István hagyatékához tartozó bútorok, gazdasági eszközök, hordók a felsőszállási tanyán 1933. junius 11. nap­ján délután 2 órakor a legtöbbet Ígé­rőnek készpénzfizetés mellett el fognak adatni. Néhai VÉBER István nyug. esperes plébános örökösei Szent Imre u. 12. sz. házukat elköltözés miatt eladják. Érdek­lődni lehet fenti ámen. A kapitányság 1. sz. szobájában őri­zetben lévő talált tárgyak junius 21-én délelőtt 10 órakor nyilvános árverésen el fognak adatni. Az árverési jegyző­könyv bélyegilletéke vevőt terheli. ELSŐRENDŰ budapesti légszeszgyári koksz, úgyszintén a legjobb minőségű magyar szenek a következő fűtési idény­re már most ©’©jegyezhetők Szekulesz Hermannénál. GóZONu.41. sz. jókarban levő lakóház kerttel, minden elfogadható árért eladó. A KÖZPONTBAN bútorozott szoba ju tus 1-től kiadó. Cim a kiadóhivatalban. ALSÓSZALLASON két hold príma feketeföld (Soket-tanya közelében) el­adó. Érdeklődni tehet a rendőrkapitány­ság 1. sz. szobájában. ÚJBÓL megnyílt a volt Virág-hentes­üzlet, hol zsír, töpörtü, szalámi és min­dennemű hentesáru kapható. Tisztelettel Kovács Pál hentes. 115 hold tanyásbirtokot fehértói viz közelében bérbead dr. Bori Benő. TISZTELETTEL értesítjük a n. é. hölgyközönséget, hogy női divatszalo­nunkat V. kér., Alsónádor ucca 1. sz. alá helyeztük át. További szives pártfogást kérünk. JUH ASZ TESTVÉREK. KÉT szoba, előszoba, konyha és mel­lékhelyiségből álló lakás kiadó Kossuth ucca 31. sz. alatt. HALASZ MIKLÓSNÉ örökösei Tajó pusztai tanyásbiríokHkat haszonbérbe ad­ják. Értekezhetni a helyszínén 24. ta­nyaszám alatt. GÁL Antal 2 hold szőlőjét e’adja. Két lóra való sarágját és zablát elad. Értekezhetni Széchenyi u. 27. sz. alatt. EGY pörgető e’adó. Cim a kiadóhiva­talban. OZOM PUDER francia módra készült, finom púder. Jól tapad, kellemes illatu, olcsó. Minden színben kapható RACZ JANOS gyógyszertárában, Kossuth u. (Takarék épület). ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY. A kiskun­halasi árviaszéknek 1326—1933. számú véghatározata folytán, — dr. Cseh Szombathy Lászlóné, dr. Vasvári Mar- kovics Dezsőné és szili Kováts Lászlóné budapesti lakosok kérelmére, — néhai dr. Kriszháber István összes hagyatéki ingóságai — Gyenizse Balázs városi közgyám megbízott közbejöttével árve­rés utján el fognak adatni. — Árverésre kerülnek: bútorok, könyvek, régi és exotikus műtárgyak, gazdasági felszerelések stb. — Az árverés junius 11-én, vasárnap délután 3 órai kezdettel a szegedi országút (3 km.) melletti Kriszháber-féle tanyán fog megtartatni. Kiskunháas város árvaszékének 1217 —1933. sz. határozata folytán kiskorú Kis Rabata Sándor fe’.sőszállási 16 hold ingatlanából három kát. hold jóminőségü szántó közig, próbaárverés utján el fog adatni. Az e'adamdó három hold terület az ingatlan keleti oldalából lesz kimérve f a vevő részére útszolgalmi jog bizto- sittatik. A kiméréssel járó mérnöki) költ­ség kiskorú eladót terheli. Egyéb feltéte­tek a következők: 1. Kikiáltási ár: 1500 pengő. 2. Árverezők a kikiáltási ár 10 százalékát kötelesek eljáró közgyám ke­zeihez az árverés megnyitása előtt le­fizetni. 3. A legmagasabb ajánlattevő bánatpénzét a leütött1 összegnek megfe­lelő ár 10 százalékára kötetes kiegészí­teni. 4. Az árverés eredménye a legma­gasabb ajánlattevőre azonnal, mig kis­korú eladóra nézve csak a gyámhatósági jóváhagyás után lesz kötelező. 5. Gyám- hatósági jóváhagyás esetén az ingatlan 1933. október 26-án adatik át vevőnek, azonban az őszi vetéshez szükséges ke­verést 1933. szeptember havában végez­heti. 6. Utóajánlat is tehető és pedig az árverés napjától számított 15 napon be­lül a leütött összegnek megfeteő 10 százalék többlelte'. Fenti feltétetek mel­lett az árverés 1933. junius 17-én, szom­baton d. e. 9 órai kezdettel a közgyámi hivatalban fog megtartatni. A VAROS HIVATALOS HIRDETÉSEI: Kiskunhalas város hatósága közhírré teszi, hogy a város tulajdonát képező kislakások épületében lévő 5. számú három, szoba elő,szobás lakrész augusz­tus l-é,r© megüresedik. Ennek a'apján a jelzett lakrészt a város hatósága egyen­lőre augusztus 1-től 1934. aguusztius 1-ig terjedő egy évre nyi vános árveré­sen bérbeadja. A nyilvános árverés ju­nius 14. napján, szerdán d. e. 10 órakor fog megtartatni a város jegyzői hivata­lában. ÁRLESZÁLLÍTÁS! Tisztelettel értesítem a n. é. közönsé­get, hogy (Kossuth u. 3. sz. alatti Hói­méi,ster-ház) üzletemben a kiszolgálási dijakat: leszállítottam,. Borotválás 30 fill., haj vágás 60 fiJ., fejbonotvá'ás.70 f., fej­mosás 40—60 f., női hajvágás 70 f., fiú hajvágás 40—50 f. — BÉRLETARAK: Bérletjegy 10 számmal 2.70 P, heti: egy­szeri borotválás, havonta 1.50 P, heti kétszeri borotválás, havonta 2.70 P, heti háromszori borotvá'ás, havonta 3.60 P, másnaponkénti borotvá'ás, havonta 4.50 P, mindennapi borotválás, havonta 6 P. A bérletárak kizárólag e’őre fizetve ér­tendők. üzletenkivüü kiszo’gálásért 25 o/o-kalí többet számítok. BÉDI SÁNDOR fodrász. Felelős szerkesztő és kiadó: PRAGER JANOS Néró Élete és Bűnei TÖRTÉNELMI REGÉNY Folytatás 20 Eleinte természetesnek találta, hogy végrehajtsa magán Néró ítéletét. De órá­kig tartó bolyongás után lázadozni kez­dett benne az élet s a szolga fejében uj sors tehetősége világosodott meg. Meg­fogadta, hogy e’tenszegül a legfőbb aka­ratnak s hogy uj életet kezd. Bevonul valamelyik, őserdőbe s levezeku az is­tenek előtt szörnyű bűneit. A zsinórt pe­dig, amit a császártól kapott, merész öt­lettel kivitte a temetőbe, ahol megkereste azt a helyet, ahol az éjjel eiföldelték Ok- táviát. Majd felszólította a temetőőrt, hogy azonnal' állítson oszlopot a hant felett. Az őr persze vakon engedelmes­kedett, hiszen jól ismerte.a császár min­denható kegyencét s még azon órában felállította emberei segítségével a kí­vánt oszlopot. A három méter magas oszlop tetejére kampót veretett Anice- (tus s a kampóra, ráakasztatta a selyem- zsinórt. A temetőőrt még a hideg is kitelte, amikor meglátta a kiakasztott zsinórt ,de tiltakozásra nem is mert gon­dolni. Úgy vélte, hogy ez megint va­lami bolond császári szeszély lesz. Anicetusnak arra is volt gondja, hogy rávésesse az oszlopra a következőket: »Itt nyugszik Oktávia, Néró császár hitvese. Megölte öt a fenti selyemzsinór.« A szabados szigorúan meghagyta az őrnek, hogy a szemefényénél is jobban ügyeljen az oszlopon függő selyemzsi­nórra. Aztán elsietett és soha senki nem látta őt többé IRTA: К A VE CÉZÁR A kegyvesztett szabadost akkor nyelte el az őserdő, amikor Nérónak hírül vit­ték, mi történt a temetőben. A császár annyira fölindult a vakmerőség felett, hogy a gondatlan temetőőrt még azon órában felszegeztette Oktávia siroszlo- pára, majd közhírré tétette Rómában, hogy mindazok, akik saját szemükkel látták a gúnyos feliratot, tanuságtétel céljából haladéktalanul je'entkezzenek a császári pa'otában. Akik jelentkeztek, azokat egy rozoga gályára vitette a csá­szár s egytől-egyig a tengerbe veszí­tette. S amikor megkérdezték tőle, miért ke'lett elpusztítani az ártat'an embereket, Néró pöffeszkedve csak annyit mondott: — Meg ke'lett halniok, mert különben széltében-hosszában kipleíykázták volna a városban, hogy én ölettem meg Oktá- viát. Bizonyos, hogy ez az indokoás csak arra volt alkalmas, hogy Néró tökéletes züllöttségét, erkölcsi rothadását és bes­tiális lényének elképpesztő szemétdomb­ját teljes nagyságában megmutassa. A császár ekkor már oly mélyen állt az erkölcsi lejtőn, hogy jog, törvény, vagy emberi étet a fületten gombánál is ér­téktelenebb volt előtte. A legcsekélyebb semmiség is elég volt abhoz, hogy okot és ürügyet találjon a hetedizigten való gyilkosságok végtelen sorozatán. Tigris természete egyre jobban el­hatalmasodott rajta s nem egy ízben lepte meg kétségbeesett környezetét az­zal a kijelentéssel, hogy a jövőben fiatal leányok ropogósra sült húsával fog táp­lálkozni. S csak akkor állt e' ettől a -mindunta'an visszatérő szándékától, ami­kor orvosai kitartóan magyarázgatták előtte, hogy az emberevéstől1 épp úgy megfeketedne, mint Afrika vademberei. A hiú e.nber megborzongott a gondo­latra, hogy hófehér bőre megfeketedjék s igy orvosai tanácsára minden esetben tetett állatias ösztönének valóra váltásá­ról. Azt azonban senki emberfia nem tudta meggátolni, hogy a keresztényeket, akik az ő idejében már igen elsokasodtak, ezerszámra ne vitesse válogatott módo­kon a halál torkába. Szenvedélyes cir­kuszlátogató volt s olthataitan gyönyör­rel élvezte az aréna homokján lejátszódó borzalmakat. Később maga is kedvet kapott arra, hogy saját »isteni személyében«, mint előadó művész megjelenjen a cirkusz véráztatta porondján. Csillogó diadémek- ke'.1 homlokán, aranypalástban odaállít a nép elé s énekelt, szavalt, komédiázott, természetesen roppant tehetségtelenül és sokkal szánalmasabbul, mint akár a leg­utolsó vidéki ripacs. De ha felhörgött rekedt hangja, ha szavalt vagy énekelt, mennydörgésszerű robajjal verődtek ösz- sze a fizetett tapsolok, tömegének te­nyerei. Ez a hazug komédia természete­sen csak arra volt alkalmas, hogy az amúgy is betegesen beképzelt ember a földkerekség legnagyobb művészének higyje és tartsa magát. Ennek a tébolyszerü beképzelésnek esett áldozatul hiras nevelője és az ókori történelem egyik legnagyobb bölcse: Burrhus is. Amióta elhatalmasodott Néró felett a cirkuszban való szereplési viszketegség, állandóan Burrhussal ké­szíttette az előadandó szavalatok vagy énekek szövegét. Burrhus lángelme volt 1 s igy sokkal különb szövegeket készített, semmint azok cirkuszba vagy Néró szá­jába lettek volna valók. Egy ízben vala­mi undorító trágárságot rendelt a csá- j szár Burrhustó! s amikor Róma bölcse i az aljas témát nem tudta elég trágárul I megírni, Néró úgy összerugdalta a sze­rencsétlen embert, hogy félájultan vitték ki a vesztőhelyre. Ott aztán végleg vé­geztek vele. Levetkőztették és beledug- ták egy bugyborékoló, hatalmas kon- dérba. A forró o'aj oly gyorsan végzett Burrhussal, hogy még annyi ideje sem maradt, hogy megátkozza azt az embert, aki öccse, anyja és felesége után ár­tatlan nevelőjét is megölette. < Я Amióta cirkuszi pojáca tett Néró csá­szárból s amióta a világ legnagyobb művészének képzelte magát (a megfize­tett csőcselék tapsai után valóban nagy művésznek látszott), azóta mindenkire és mindenre nézve közveszélyessé vált a jelenléte. Jaj volt annak, akit a közelébe sodort a végzete. A legkisebb Ok is elég volt arra, hogy tömegesen küldje kin- padra az embereket. Ha pedig nem volt ok, akkor keresett. Ha eszébe jutott egy név, intett a testőrtisztnek, hogy menjen el az illető lakására. Menjen ei, és mond­ja meg neki, hogy vagy bujdosson eí örökre, vagy pedig ölje meg magát. Az ilyen szerencsétlenek aztán, ha akartak, ha nem, végre kellett, hogy hajtsák magukon a parancsot. Rendsze­rint forró fürdőt vettek s miután felvág­ták ereiket, megadással tűrték, hogy el­vérezzenek. Ez a halál volt rájuk nézve a legkevésbé fájdalmas. Nincs az az őrültek házából kiszaba­dult bolond, aki annyi és oly váogatott kegyetlenségeket tudna elkövetni, mint amilyeneket Néró leleményessége nap­nap után kitalált. Ami aljasság csak. el­képzelhető, mind lelkes pártolóra, talált őbenne. Miután az udvari orgiák már nem, izgatták, éjszakánként álruhába öl­tözött s hozzá hasonló barátaival rabló­bandát szervezett. Végigcsatangolta a rosszhirü helyeket, az éj leple alatt megtámadta: az utasokat és kifosztotta őket. (Folytatjuk)^ HxnaMI • Httf IriMttl UfPTtibkt-sx»dábu, KiilRUÜMkKM.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents