Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1933 (33. évfolyam, 1-104. szám)
1933-04-26 / 33. szám
4 oldal KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE április 26 Pár szál gyufa miatt leszúrta az édesanyja vadházastársát cípészsegéd Jól sikerült a Róm. Kath. Önképző Egylet műsoros estje A Róm. Kath. Önképző Egylet ifjúsági csoportja 23-án este 8 órakor tartotta első műsoros estjét. Az előadásról röviden csak a legjobb kritikát adhatjuk es a szereplők mindegyikéről csak a legteljesebb elismeréssel nyilatkozhatunk. A nagyszerűen összeválogatott és előadott, hangulatos és szórakoztató műsor minden egyes számát őszinte és kitörő tapssal honorálta a hálás közönség, amely »telt házat« hozott össze az önképző Egyletben. j ) Elismeréssel kell adóznunk a bemutatkozó uj férfi énekkarról, amely Bor Imre karnagy vezetésével kitűnő együttesnek bizonyult. Külön ki kell emelnünk a csöpp Bódi Babit, aki Lakatos Bandi zenekarának kíséretével ellejtett bájos szólótáncával ismét megmutatta tehetségét, fellépésével határozott, nyugodt és kecses mozdulataival, kedves közvetlenségével ismét belopta magát a műsor közönségének szeretetébe. A táncot Béres Erzsiké tanította be, aki ezért, tanítványa mellett szintén kapott elismerő tapsokat. — Az »Éjjeli vendég« c. jelenetet hűen alakították Földvári József, Ottenwald József és Holló János. Szereplésük egész ideje alatt könnyekig kacagtatták a hallgatóságot. Ugyancsak az elismerés hangján írhatunk Mihatecz Erzsik© és dr. Kovács László énekszámairól, akiknek minden egyes énekét tapsokkal hálálta a közönség. Hálátlanok volnánk, ha Lakatos Vince művészetéről és munkájáról nem számolnánk be, azzal a tárgyilagossággal, amelyet megérdemel, ő volt egyébként az egész műsor mozgatója, irányitója, aki mint konferáns, rendező, szereplő és a »Kormányváltözás« című párosjelenet szerzője nagy és megérdemelt sikert aratott. Szerzeményében mellette kitünően alakította szarepét Denczinger Gábor is. Nagy hatást váltott ki Jakab- csics Margitka, szavalata, aki két Mécs- verset adott elő a tőle már megszokott tehetséggel. A műsor befejező számaként az »Analfabéta tanfolyam« került színre. E darabban Gazdag Dezső, mint kültelki tanító, Kováts K. István, mint iskolaszolga, továbbá Lakatos Vince, Gulyássy Ferenc, Bóka Nándor és Holló János, mint analfabéták és a csendőr szelepében Juhász József játszották meg kitünően .szerepeiket és egész jelenet alatt ,sok kacajt csaltak ki a közönségből, amely viszont nem volt fukar a tapsokban. Az előadás után Lakatos Bandi kitűnő muzsikája mellett a hajnali órákig maradt együtt a hangulatokban gazdag műsort élvezett közönség. Mint velünk közük, többek kívánságára a jól sikerült előadást, filléies helyérakkal, délutáni előadásban május 7-én megismétlik. ■— Л Kumsíénlm'Jdóson felinjgzdeft 75 gyönyörű kecskeméti postagalamb közül csak 45 tért haza, a többit elsodorta д vibaíKW, erős szét. A kecskeméti postagalambtenyésztők vasárnap tréninget rendezlek galambjaikkal Kunszent- miklós és Kecskemét között. 75 szárnyast vittek ki Kunszentmiklósra. Megkérték az állomásfőnököt, hogy vasárnap délelőtt 11 órakor engedje fel őket, a kecskeméti tenyésztők ezután hazautaztak. Elmúlt a vasárnap dél is, azonban a galambok egy része csak nem ' akart visszakerülni Kunszenímiklósról. Végül :'s kiderült, hogy 30 postagalamb hiányzik. A tulajdonosok nyilatkozata szerint a viharos, erős szél sodorta el a galambokat, amelynek legtöbbje már nagy versenyeken is résztvett. egy csikériai A bajai törvényszék Linzer-tanácsa most vonta felelősségre Narancsik ' Ferenc csikériai lakost, aki március j 9-én este 9 óra után leszúrta az j édesanyjával vadházasságban élő j Stigmund Adám 72 éves csikériai j földművest. A vádlott kihallgatása során előadta, hogy ő a rossz gazdasági viszonyok miatt Mélykútitól édesanyja házába ment haza. Dolgozott ott, ha volt munkája, mert cipész mestersége van és azt Csikérián is űzte. A végzetes estén el akart hazulról távozni és édes anyjától pénzt kért. Anyja megmondta neki, hogy a szobában a ládában megtalálja, menjen be és vegyen ki onnan. Ő bement és gyufa vliágitás mellett kereste a pénzt. Lámpát nem akart gyújtani. Lehet, hogy 3—4 szál gyufát is elhasznált, mire az öreg veszekedni kezdett vele, hogy miért té- kozolja a gyufát s miért nem gyújt lámpát. Azt felelte, hogy a saját gyufáját gyújtja. Erre az öreg felug- ugrott az ágyból és őt leteperve az anyja ágyára, fojtogatni kezdte. Tekintve, hogy az öreg kora ellenére igen erős ember volt, abban való félelmében, hogy megfojtja: önvédelemből bicskáját rántotta elő és azt beledöfte Stigmundba A fiatal cipészlegény erre kiment a konyhába, de amikor látta, hogy Stigmund ide is utána jön, még egyKecel község határában, a halasi határ közelében pazar és több száz , sirt magába foglaló népvándorlási leleteidre bukkantak, amelyek tömegüknél és gazdagságuknál fogva párjukat ritkítják. Or esik András jómódú keceli gazdáé ez. a terület. Paulám feketehálmi népiskolai igazgató-tanitó, aki a. környék lelkes, kitartó régészeti kutatója, figyelmes lett erre a területre, amikor meghallotta, hogy Orcsik gazd- uram földmunkái közben gyakran emberi csontokat hoz napvilágra. Nyomban megkezdte 'kísérleti ásatásait egy-két emberével s felismerve a találtak nagy értékét, felhívta a Nemzeti Muzeum figyelmét. Dr. Fet- tich Nándor egyet, tanár vezetésével Husvét hetében meg is kezdődtek a rendszeres ásatások s az eddig feltárt kb. 100 avar sir embertani és régészeti eredménye meglepő. A találtakat elszállították, da a további ásatásokra is még töménytelen anyag maradt hátra s a tulajdonképpeni tudományos feldolgozása csak ezután fog megtörténni. A leletek változatos sokfélesége, rendkívüli gazdagsága és művészi kivitelű tárgyai már is azt a következtetést engedik levonni, hogy felülmúlják az eddig találtakat. A 140 —180 cm. mélyen, agyagban fekvő 1300. éves avar sírok lakóinak nagyobb csontjai (koponya, végtag csontok) törhetet’en épségben kerültek elő. A koponya typusok mongol és szláv koponya féleségekre engednek az első pillanatra következtetni. Egy-egy sírb ól, nyilvánvalóan a sirszer felé csapott a bicskával1, de hogy megsebesi tette-e, azt nem tudja. A kihallgatott tanuk vallomása mindenben egyező a vádlott vallomásával, csak az a különbség, hogy ő nekjik a haldokló Stigmund mondta el, természetesen abban a beállításban, hogy a fiú támadta meg őt és az ágyban szúrta meg. A tanuk kihallgatása után dr. Ha- ranghy László egyetemi magántanár, törvényszéki orvos adta elő véleményét, mely szerint a szúrás, amely a halál közvetett okozója volt, olyan irányú volt, amely elfogadhatóvá teszi a vádlott védekezését, hogy te- tepert állapotban szúrta meg áldozatát. Vagy pedig oly helyzetben, amikor mindkét személynek álló helyzetben kellett fennie. Hogy a meggyilkoltat ágyban fekve álló helyzetben szúrta volna le, az teljesen lehetetlen. Az ügyész, vádbeszédében fenntartotta a vádat és szándékos emberölés bűntettében kérte bűnösnek kimondani a vádlottat. A védő jogos önvédelmet és erős felindulást akart bizonyítani, de, ha a báróság mégis bűnösnek találná a vádlottat, úgy enyhe ítéletet kért. Szünet után a tanács meghozta az ítéletet, amelyben bűnösnek mondta ki a vádlottat és hat évi fegyházíra ilélte. • • r lakó gazdagsága szerint kisebb-nafgyobb tömegben kerülnek elő a jellegzetes népvándorlási leletek. Ezüsttel veretezett bronz csattok, szijj- végek és bujtatók, gyűrűk, fülbevalók, kések, kardok, agyagedények, stb., olyan épségben s olyan művészi elkészítésekkel, mintha csak minap engedte volna ki kezéből az ügyes fazekas vagy a modern bronzmüvés. A történelmi következtetések szerint 558 körül tűntek fel az avarok a történelmi Magyarország déli határán s özönlötték el tekintélyes erőt képviselő hadi népükkel в Duna —Tisza közét. Körülbelül 150 évig voltak a régebben itt lakók rettegett ural s amikor a frankok legyőzték és szinte kiirtották őket, a Duna —Tisza közi »avar síkság« valóban temetői sivárság lett. A történelem azt is megjegyzi, hogy a Duna—Tisza közi avarok valóban vár-kunok voltak. A bentlakók megjelenésükkor a rettegett avaroknak gondolták őket. Mivel tetszett nekik, hogy a puszta avar név is félelmet kelt, a bentlakókat tévedésükben meghagyták, sőt aztán ők magukat is avaroknak nevezték. A keceli siTleletek helye igen alkalmas lehetett szekér városuk felállítására. Szinte félkör alakban mais felismerhető vizenyős, rétszerü terület övezte, ami a Duna árterülete is lehetett. A jórészt természetadta védelem segítségével esetleges támadások ellen könnyebben biztosíthatták zsákmányaikat, vagyonukat, asz- szonyaikat és gyermekeiket. Többszáz népvándorlás korabeli sirleletre bukkantak Halas és Kecel határában A feltárt sírokban lévő csontokon az első szemléletre sérülések nyomai nem voltak fellelhetők. Valószínűleg valamely járványos nyavaja ritkíthatta meg soraikat ezen a helyen, hogy olyan tömegesen, rendszeresen, gazdagok szegények rtiel- lett temetkeztek. Mert a. sirban találtak után lakója földi javaira is lehet következtetni. A szegényebbek csak apróbb és kevésbé kimunkált pittykéket és hasonlókat vihettek magukkal. Nekik utravalóra csak apróbb, silányabb, sima, diszités nélküli bögrécske jutott. A jobb módú már két bögrére való élelmet ás kapott, (ezeknél csirke csontok maradványait is meglelték a sirban) s ma- rékra való ezüstözött bronz ékességek voltak vele. A még előkelőbb sírjából két marékre való lelet (arany függő) is előkerült nagyobb állat (bárka, borjú) csontmaradványaival. A sirlakót fedő néhány centiméter földréteg felett szénréteg maradványok, melyek arra vallanak, hogy az előkelőknek kijáró halotti torra tüzet raktak a síron. De a jobbmóduaknak koporsó is kijárhatott, mert egyik sírból koporsó szegek és kapcsok kerültek napvilágra. Minden valószínűség szerint Kecelnek ez a határrésze nemcsak a most feltárt területen rejteget érdekes és értékes leleteket, mert hallani, hogy itt is, ott is kútfúrás, építkezés közben hasonló emlékek kerülnek elő és kallódnak el. Dr. В. M. ■SS"--! ................. r . - q Nagyszabású lesz a MANSz. május hatodiki díszhangversenye Mint már megírtuk, a MANSz, május hatodikán nagyszabású díszhangversenyt rendez a Városi Színházban tíz éves fennállásának megünneplésére. Erre a díszhangversenyre nagyarányú előkészületek folynak és a város közönségének érdeklődése is egyre fokozódik a hangverseny iránt. A díszhangversenyen megjelenik Tormay Cecile, a MANSz. országos, elnöknője is. A MANSz, hangversenyének nívós és tartalmas műsorát most állítja ösz- sze a MANSz. vezetősége és a rendezőség és azt legközelebbi számunkban mi is közölni fogjuk. A műsor kiemelkedő része tesz, hogy abban szerepeim fognak Zsámboky Miklós gordonkaművész, zeneművészeti főiskolai tanár, perbáli Hodula István zongoraművész, a Nemzeti Zenede tanára és Dullien Ella operaénekesMájus 4-én újabb árverésen bérbeadják a vadászterületeket Kiskunhalas megyei város tulajdonát képező I. és V. sz. vadászterületein gyakorolható vadászati jogot 8 évi időtartamra és pedig 1933. évi május 31-től kezdődő hatállyal nyilvános szóbeli árverésen a város hatósága bérbeadja. A nyilvános szóbeli árverés Kiskunhalas megyei város tanácstermében május 4. napján, csütörtökön d. e. 10 órakor fog megtartatni. Az árverésen fegyvertartási engedéllyel bíró és vadászati jog váltására jogosult egyének, valamint jóváhagyott alapszabályokkal rendelkező vadásztársaságok igazolt meghatalmazottjai vehetnek részt. Az árverés és bérleti feltétetek Kiskunhalas város jegyzői hivatalában a hivatalos órák alatt megtudhatók, .
