Halasi Hirlap, 1933 (1. évfolyam, 1-34. szám)
1933-08-29 / 16. szám
Kiskunhalas, 1933. augusztus 29, kedd I. évfolyam, 16. szám A Gazdasági Egyesület félhivatalos közlönye. Politikai, gazdasági és társadalmi lap ELŐFIZETÉSI ÁR: Felelős szerkesztő lapvezér: Szerkesztőség és kiadóhivatal: MEDVECZKY KÁROLY hurt könyvkereskedés gazdasági főtanácsos Fél évre — — — — — 2 pengő 50 fillér Negyed évre — — — — 1 „ 25 „ Vidékre fél évre — — — 3 „ 50 „ (Városháza épület) öngyilkossági szándékról beszél a gyilkos Juhászné naplója. Elitélte a törvényszék az angyalcsináló Csatárinét és társait. Tudósítás a 4 oldalon. Tiszai hajózás a Duna-Tisza csatorna előkészítésére Már Holós Mátyás, a magyar renaissance nagy kiillurkirálya elrendelte négy és félszázad- dal ezelőtt a két nagy folyamot összekötő hajózási csatorna megtervezését és kiépítését. Korai elhunyta miatt végzetszerü akadályok üldözték a hatalmas munkálatnak megvalósítását. Épp ilyen sorsa lett a magyar polgári tör- vénykodex bevezetésének is. Parancsot adott reá az »Igazságos«, a legragyogóbb történetü fejedelem. Mire Verbőczi István itélömester elkéf- szült nagy müvével, országunk Mohács után háromfelé esett széjjel. Ma az ötfelé darabolt Magyarországnak csonka állapota akasztja meg a magyar »Code Napoileon«-nak életbeléptetését, mit a kormányzósági korszak szorgalmas peesétőirei nagy gondossággal előkészítettek volt. A jelen év folyamán a nagy hajózási csatorna ügye jelentős lépéssel haladt előre. Megvalósítása érdekében a nemzeti cselekvés kormánya erős közvéleményt szervez; öt éven át hetvenezer szaMöldmunkást kiván vele foglalkoztatni szociális szempontokból is a munkanélküliség enyhité- tésére. Néhány nap múlva kezdődik meg a Tiszán Tokajtól Szegedik a Széchenyi István emlék- hajózás; a kormány buzdító részvételével az államélet, a közgazdaság és a sajtóvezetőség száz kiváló szakembere és törvényhozója két napon át két szakaszban hajózza, végig a »szőke magyar folyót« az Alföld' és Tiszavidék népét jobb jövő boldogulása elé vezetni a 'hajózás akadá-í lyainak eltávolításával1, áldozva a legnagyobb magyar: Széchenyi István gróf nemes emlékének. Száz éve kötött ki a Tisza szűz partjain Szeged lelkes népe között 1833. szept. 3-án Széchenyi a legelső gőzhajóval. Soha ilyet még nem láttak; keresztet hányva magukra, lelkesen üdvözölték az I. Ferenc gőzhajón érkező alkotó vedért. »Magyarok Teremtőjének« tekintették. »Legyen annyi hatalma, mint tudománya, esze és akarata vagyon«, — kiáltottak fel száz felköszöntés keretében. A legnagyobb magyar kedvenc tervét képezte a Duna—Tisza hajózási főcsatorna. Hiszen már a Rákóczi-szabadságharc után III. Károly, Mária Terézia atyja térképekkel felszerelt törvénycikket készíttetett róla az országgyűlésnek. 1867. után újra törvénybe foglalták, Parisból nagy frankkölcsönt vettek fel reá, sajnos, ezt 'az összeget bécsi katonai körök nyomására hadászati vasutfővonalakra kellett elkölteni. 1906-ban Kossuth Ferenc óhajtotta megoldani a nagy csaíomakérdést, de újra elgáncsolták Bécs- ből. Végül 1926. után a Duna—Majna—Rajna német csatornatársulat újra felkínálta a pénzügyi fedezetet a Schröder-bankház utján a Soroksár— Csongrádi mély bevágásu megoldásra. Hangsúlyozva a hajózási útnak1 622 km-es megrövidítését, 400.000 hold szikes és mocsaras alföldi területinek végleges lecsapolását, öntöző müvek létesítését, a Szegedkörnyéki száraz területekre és villamossági erőközpontok (energia centrálék) létesítését a vízesést erők behasználására. Az akkori földművelési miniszter nem mert belevágni a megoldásba, sokallotta a kívánt hét százalékos kamat biztosítását, nem ment bele a j a kivitelezésbe. (?) Ä Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kamara a nagy kérdési állandóan napirenden tartani igyekezett, a munkásság szempontjai! is méltányolva. Népszerű oiszágoshirü igazgatója: Gesztelyi Nagy Látszló dr„ vetette fel a tavasz folyamán a Széchényi emlékhajózás nagyszerű eszméjét. »Tiszai Hajózás« c. mos! megjelent könyvében teljes erővel száll síkra nemzeti kormányunk hajózási tervezeteinek népszerűsítése mellett uj, erősebb közvéleményt iparkodik felsorakoztatni a vízi utak fejlesztésének sürgetésére. Gesztelyi Nagy László dr. dolgozta fel először ezen kérdés tejes anyagát, megnyervén az Alföldi Bizottság akkori fáradhatatlan elnökét, nagyemlékű Klebelsberg Kunó grófot, az Alföld apostolát, Széchenyi legnagyobb célkitűzésének nspirendre-hozaialához. A teljesen kész műszaki tervezet országos érdeklődésbe helyezésénél rendkívüli érdemei vannak a vizépitési főosztály vezetőjének, Sajó mán. tanácsosnak, kitűnő modelt készíttetett a hajózási főcsatornának úgy Szolnoki, mint Csongrád—szegedi bevágásairól. A budapesti májusi kiállításon is szerepelt vízválasztó domborzati viszonyait remekül feltüntető mintadarabnak bemutatását a kiskunhalasi őszi kiállítás keretében is tervbe vettük1 és elkérni fogjuk a »Föld« kormányától. Lelkes szívvel üdvözöljük a Széchenyi emlék-, hajózás százados évfordulóját. A termelést és kiviteli szállítást olesósitó középeurópai hajóút megalkotása öt évszázad próbálkozásai után főköve- telményét képezi a magyar munkáspártoknak is. R Soroksár—Csongrád—Szegedi von?Jvez;_ést sürgeti az egész Délvidék, mellette foglalt állást újabban Bács-Bodrog vármegye is. Fé'egyházia irányából fiókcsaíorma-ágat kell biztosítani Kecskeméten kívül Halas városnak is, hogy végre vízi kikötőhöz juthassanak és a nagyvárosias kiíejtór, dés követelményeinek birtokába lehessenek hresi gyümölcstermelő városaink. Végre belvizeinktől is megszabadulhassunk víznyomó t harmincezer haM- nyi értékes talajú területünknek megmentésével. Kérjük a nemzeti lendület törhetetlen kormányát, indítsa meg a gazdák kamaráinak, a dolgozó munkástársadaJomnak nagyerejü támogatásával a történeti hátterű nagy hájózó csatorna munkálatait, az eddig szétforgácsolt inségalapok összefoglalásával teremtse elő a szükséges kilenC- venmilliós költséget s a búza terményadó bekapcsolásával öt éven át foglalkoztassa a szakmunkások tömegeit a Horthy Miklósról elinevei- zendő nagy csatorna épitésénél. Medveczky Károly. A Polgári Olvasókör fennállásának 70 éves évfordulója Mit mondanak a sárguld papirosok? Szeptember 2-án ünnepli Halas város polgári társadalma, legrégibb' egyesülete, a Polgári Olvasókör fennállásának 70 esztendős évfordulóját. Ez ünnepélyes alkalomra kössünk hát bokrétát mi js szép halasi mezei virágokból, s tegyük azt méltóképen azon koszorúba, melyet városunk közönsége az egyesület alapitói, egykori vezetői és küzdő közkatonái emlékezetének szentel. Emberi természetünk, hogy szeretünk olykor a múltaik emlékeivel is foglalkozni, felidézni, öszJ szeszedni annak fontosabb eseményeit, azokból me- V ritvén magunknak bölcs tapasztalásokat. Az egyesület története egyúttal a magyar kultúra története is. A magyar ős-erőnek, fajunk éini- ak-arésának, küzdelmének, dicsőségének egyik ékes gyöngyszeme a Polgári Olvasókör múltja, jeliemét és jövendője. A kör történetének kezdő eseményei a múltak ködeiben egyre halványulnak. A régi jegyzőkönyvek sárguló lapjait forgatva látjuk, hogy az? Egyes szám ára 10 fillér.
