Halasi Hirlap, 1933 (1. évfolyam, 1-34. szám)
1933-08-01 / 12. szám
2 HALASI HÍRLAP augusztus 1, kedd ■dalos (kezdeményezéssel erősíti minden irányban azdkat a külpolitikai kapcsolatokait, amelyek a szebb és boldogabb magyar jövő fel ételeit vannak hivatva biztosítani számunkra. E kapcsola.ok közül mind gazdasági, mind politikai szempont,bői legfontosabb az, amely Ausztriához és Olaszországhoz fűz bennünket. Ezért mindénkiépen örvendetes, hogy a miniszterelnök bécsi és római útja titán a magyar—osztrák és magyar—olasz politikai és gazdasági viszony további elmélyülésére számíthatunk. Az egymással szoros gazdasági szövetségbe jutó Ausztria és Magyarország súlyban ős tekintélyben sóikat fog emelkedni a kisántánt államaival szemben, amellett, hogy megjelelő gazdasági föllendülést is fog majd élvezni. Olaszország s mind nagyobb külpolitika', hatalomra emelkedő vezérének ,Mussolininak értékes barátsága és hűsége pedig biztos zá’oga a jogos magyar (kívánságok teljesülésének. Akárhogy magyarázzák is a négyhatalmi paktumot, abban bizonyosak lehetünk, hogy Mussolini a revízió gondoláiét nem adta föl, hanem tovább is vezérharoosa marad ö végső diadalig. Nyugodtak lehetünk tehát, hogy Magyarország előbb-utőbb el fogja nyerni méltó helyét a Duma-völgyében és fontos tényezője lesz az újjászervezendő Középeurópának. Gömbös Gyula miniszterelnök pedig, aki: e nagy cél felé ve- •aat bennünket, megérdemli, hegy nehéz munka jában pártkülönbség nélkül támogassuk, mint a nemzet vezérét. Meghalt Szentgyörgyi Lajos Sepsiszentgyörgyi és timafalvi Szentgyörgyi Lajos nyug. Mr. tanfelügyelő f. hó 29-én, életének 80-ik évében hosszas betegség után elhalálozott. Halálával súlyos veszteség érte társadalmunkat, amelyben a hozzá hasonló markáns egyéniség ma már szinte ritkaság számba megy. A régi hires polihisztorokra emlékeztető sokoldalú műveltségével, magasíoku intelligenciájával tüzes magyar létek és puritán jellem párosult. Hivatását a resztetekre kiterjedő pontossággal és reális érzékkel töltötte be, mig másokkal való viszonyé* ban a kicsinyességeiken felülemelkedő bölcs világszemlélet és megértő emberszeretet vezérelté. Egyéniségében a gazdag élettapasztalatokból táplálkozó józan reálizmus és a lékéből! fakadó nemes ideálizmus csodálatos harmóniában egyesült. Mindent megszépítő és megenyhitő humorának szelíd fényében az elet fonák jelenségei és fájó durvaságai elvesztették bántó élüket. Ez a lelki dórii tette képessé súlyos csapások elviselésére s ez aranyozta meg hanyatló életének magános alkonyát is. Elhunytéval szegényebb lett a mi sivár homoki életünk az erdélyi magyar lélek lobogá- sának nemesítő hatásával s csüggedő társadalmunk egy hivő és bizakodó élet bizonyságával. Szerencse, hogy izies magyar bestédének nemcsak halványuló emlékei élnek lelkűnkben, hanem írott bizonysága is maradt számunkra. Ebből a szempontból is különösen becses legutóbbi könyve a boszorkányokról. Vasárnap délután 6 órakor temették az egész város közönségének osztatlan részvételével s a ref. uj temetőben lévő családi sírboltjukban helyezték örök nyugovóra. A Magyar Vörös-Kereszt Egylet újjászervezése Halason is megalakítják 200 taggal az uj nagy választmányt A fehér mezőn pirosló vörös kereszttel közelebbről sokan csak a világháború borzalmas éveiben ismerkedtünk meg. Ott izzóit, piroslott ez időben lassú, szomorúan gördülő vonatok, autók oldalán, állomások, középületek homlokán, de ott piroslott, izzott nagyon sok hősies, önfeláldozó magyar nő gyenge karján is. S tudtuk, hogy ahol a vörös keresztet látjuk, ott a szeretet jegyében a szenvedők fájdalmán enyhítenek, köny- nyet törülnek, sebet beggeszfenek s életet mentenek. Pedig a Magyar Vörös-Kereszt Egylet a magyar társadalom áldozatkészsége folytán már 1879 óta működik. Alapprograimmja: a szenvedés enyhítése. Munkálkodása nem is merült ki az elsősorban hangoztatott háborús sebesültek mentésében és ápolásában, hanem a békeidőnek is áldása volt, mert ott találhattuk minden nagyobb elemi csapásnál, árvíz, tűzvész, földrengés, Ínség vagy veszedelmes járvány sújtotta vidék szerencsétlenjeinél s mindenütt készségesen segített, amint csak erejétől tellett. A világháborúban kifejteit heroikus munkásságára még mindnyájan emlékszünk. Tudjuk, hogy 1132 fiókegyesületével, 1000 hivatásos és 10.000 önkéntes ápolónőjével fáradozott a legnemesebb hivatásban: szenvedő magyar katonák fájdalmának enyhítésében, egészségük, életük mentesében. Arra is jól emlékszünk még, hogy hány magyar hadifogoly kétségbeesett bizonytalanságban szenvédő családjának hozott örömhírt, felkeresvén a régen elveszettnek vélt apát, fiút vagy testvért. Nem homályosultak el még előttünk azok az érdemek sem, melyeket szegény sokat szenvedett hadifoglyaink hazaszállítása körül szerzett k'sérö és fogadó bizottságaival. Most ez a legemberbarátibb intézmény, miután az összeomláskor történt anyagi tönkreme- nésbői újra talpraállott s1 áldásos tevékenységét újra folytatja elhatározta, hogy működésié kiterjesztésére tagokat gyűjt és vidéki fiókjainak számát megszaporitja. Hijszen áldásos működésére igazán nagy szükség van most is, midőn a nagy háború sebei még nem gyógyultak be egészen, s országúink is egy nagy sebesültnek tekinthető. Abban a reményben bocsátja ki tehát gyüjtöj- iveit, hogy akadnak még nemesein érző emberek, akik esetleg te tudnak mondani egy-egy kis s zórakozásravalóról, síZESzélykielégitésről', néhány nélkülözhető fillérjükről, ha tudják, hogy ezzel1 egy- egy nedves szemet törülnek szárazra, egy-egy elkeseredett ember életkedvét vagy egy-egy szerencsétlen beteg testvérük életét adják vissza. Kiskunhalasion is ki fogják bocsátani a napokban az Egylet taggyüjtő iveit, s meg fogják alakítani a helybeli fiókot. Remélhető, hogy 3a város társadalma, mely a világháború nehéz megpróbáltatásaiban olyan nagy buzgalommal működött az egyesület szolgálatában, most sem felejti el kötelességét s egyöntetűen nagy számmal áll a szeretet piros keresztjének zászlaja alá. Tizenegyév előtti rablógyilkosság tettesét fogta el a halasi csendőrség Szabó Istvánná öngyilkossági kísérletének különös háttere és fejleményei Megírtuk előző számunkban, hogy Szabó Istvánné soft vad kér ti asszony, ki a halasi kórházban kisegítő ápolónő volt, 23-án délután a hősök szobra mögötti pádon megmérgez'te magát. Szabóné azóta meggyógyult, de öngyilkossági kíséretének érdekes e.özmény© van, miről a következőket sikerült megtudni. Hamis vád a férj esten; Szabó Istvánná férjétől különválva él, ez év április hava óta Nem rég valaki valakinek az beszélte, hogy az ő férje 10 évvel ezelőtt egy Szólik József niefvü szegedi emberrel Kelebián, ahol akkor laktak, megölt egy négytagból álló tanitócsa’ádot. Ez a beszélgetés a halasi csendörörs tudomására jutott és megindult a nyomozás. A gyanúsítottak elén azonban az asszony meséjén kívül semmi bizonyítékot sem találtak ,sőt megállapították, hogy Szabóné a gyilkosságról szóló mesét csak azért találta ki, mert férjétől könnyűszerrel meg akart szabadulni. De mikor látta, hogy ártatlan férjét a csendőrök kisérgetik, megrettent saját lelkiismeret ©nségétől; bánatában és féelmében öngyilkosságra szánta maigát. Szabó Istvánt a csend- őrség szabadon engedte, az asszonyt pedig a kórház állásából ebocsáj tóttá s ezze. az esetnek eiz a része véget ért , í Azonban a nyomozás során a tettestársként gyanúsított Szólik Józsefről kiderült, hogy az tu'ajdonképen Faragó József és a kecskeméti ügyészség 1922. év óta rablógyilkosság miatt körözi. A 11 év előtti gyi.lre? ság. Faragó József 1921. évben, mint szökött katona, szülővárosában, Kiskunfélegyházán bujdosott és betörésekből, meg lólopásokból1 élt. 1921. év október 14-én összebeszélt Kürtösi Istvánnal, Tóth Ferenccel és Horvát János cigánnyal, hogy Zsadányi József galambos—szőlőhegyi gazdát kirabolják. Katonafegyverekke1. és fejszével fölszerelve be is áütottak éjszakai a tanya udvarába és bezörgettek az ajtón. Zsadányi kiment az udvarra s ott Faragó és Horvát ráfogták ja puskát, de Zsadányi elkapta Horvát kezében a puskacsövet és dulakodni kezdett a támadókká]. Ezalatt rikoltva kiszaladt a gazdái fe'esége és leánya is, az pedig egy vas fazekat vágott a támadók közé. Erre Kürtösi, Tpt és Horvát elszaladt, Faragó pedig rálőtt a gazdára, aztán ő is elmenekült. Zsadányit a lövés eltalálta és sérülésébe másnap belehalt. Elfogják a gyilkosokat Faragót., mint katonaszökevényt, nem sokára elfogták és csapattestéhez, Székesfehérvárra vitték. Innen trachomás szeme miatt az angyalföldi katonai rabkórházba szállították. 1922 január havában Kiskunfélegyházán elfogták Kürtösit, Horvátot és Tótot is; ezek azután ráva'ottak Faragóra. A gyilkosságot Faragó sem tagadta a nyomozás során, de februárban a rabkórházból megszökött. A három bűnsegédet a kecskeméti törvényszék elitélte, ezek a büntetésüket már ki is töltötték, Faragó elen pedig körözést rendeltek el. Játék a batösÉgok'nrf^ Faragó József a szökés után Szólik József név alatt Bugaco.r. tartózkodott, majd Kelebiára ment és ott Szabó Istvánhoz beállt csikósbojtárnak. Itt vad- házasságban élt egy leánnyal, de nem értették meg egymást és 1923. októberében átszökött Jugoszláviába. Onnan decemberben visszajött és Szegeden jslantké- zetti a hatóságoknál, azt adva elő, hogy ő Szólik József mentái születésű szerb katonaszökevény. Előadását elhitették és időnkinti je'entkezási kötelezettség mellett tartózkodási engedélyt kapott, majd a belügyminiszter megengedte, hogy megnősüljön és házasságából most két Szólik névre hallgató gyermeke is van. Újra csendörkézrtí. így élt tehát Faragó József a hatóságokat kijátszva és a gyilkosság következményeit elkerülve 10 évig Szegeden. Azonban ugylátszik, hogy a lelkiismerte te nem volt nyugodt, mert mikor a halasi csendőrök a Szabó Istvánné által kitalált gyilkosság ügyében Szegeden elfogták, a csendőrök keresztk érdesére, a kele- biai gyilkosság helyett, a valóban elkövetett kiskun- féiegyházai bűntettéről kezdett beszélni és beösmerte, hogy ö nem Szólik, hanem a gyilkos Faragó. A csendőrség 28-án, pénteken a furfangos szökevényt átadta a kecskeméti kir. ügyészségnek, hogy megkapja méltó büntetését néhai Zsadányi József meggyilkolásáért. Ma délelőtt reneklvőll közgyűlést tart a képviselőtestület. A küzgyülés tárgy» sorozatának főbb pontjai: A közgyűlés tárgysorozatának főbb pontjai: A belügyminisztérium lenciee.e a város határában Sevő utak építési költségeinek viseléséről1 a kötö tt szabályrendeletről. A városi alkalmazottak meXékfogialkozása tárgyában kelt vármegyei véghatározat. A fehértói bizottság kiegészítéséi e vonatkozó polgármesteri javaslat. Járványkórház céljaira megszerzendő Gondán-féle ■felek álengedése tárgyában a tulajdonossal folytatott tárgyalás eredménye. Vadászteriié ek és üzte.ek bérbeadására vonatkozó szerződések bemutatása.
