Halasi Hirlap, 1933 (1. évfolyam, 1-34. szám)
1933-08-01 / 12. szám
augusztus 1, kedd HALASI HÍRLAP 3 Közgazdaság — Mezőgazdasás Rendezendő Kérdések A Halasi Hírlap részére irta : Haidekker Ervin ny. huszár ezredes, a pirtói Gazdakör elnöke Gazdálkodásunk végső célja az önellátáson kívül az értékesítés. A m,ai: válságos viszonyok közt ez a legnehezebb- Ezért, 'kell gondosan elhárítani minden akadályt, amely az értékesítés útjában áll. Pillanatnyilag a vasúti tarifa magassága a legelső akadálya annak, hogy a mi mezőgazdasági terményeink olyan áron legyenek értékesíthetők, amely mellett a gazda megtalálhatja számítását. Amikor terményeink árban emelkedtek, a vasút nemcsak követte, de meg is előzte tarifaemelésével a termények áremelkedését azon elvből indulva ki, hogy nagyobb értékű áru nagyobb szállítási költséget bír el. Amint az árak elkezdtek visszafejlődni, az elvet sutba dobta és tarifáját, ha csökkentette is, némely árunál nevetségesen kicsi, 5—20 százalékot kitevő mértékben; az egyáltalában nem áll arányban az áru értékének 70—80 százalékos esésével. Ahol megfelelő erős nyomás, politikai és gazdasági, kényszerűé íte, ott jnegyobbmérvü tarifamérséklést is lehetett az államvasuttól kicsikarni, ami bizonyára nem járt a vasút kárával, mert a felélénkülő nagyobb forgalom fedezte a leszállított tarifából előállott hiányt. Az üres vaggonok vámvizsgálása is pénzbe kerül és ezt is a csekély forgalomnak kell viselnie. Ha azt állítjuk, hogy a mi vasutunk nem drága s ezt az állítást mindig a tarifák összehasonlításával akarják igazolni. Nem csak a tarifákat, hanem a termények árait, az utazó közönségünk üresebb erszényét is számításba kell venni, hiszen nálunk az olcsóbb áru s a szegényebb közönség nem viselheti azt a költséget, amit például a sokkal drágább német termény és a sokkal pénzesebb német utas elbír. A posta a gyümölcsérés idején felére szállította le díjtételét. Ha az a tarifale* szállítás tavaly a postának kárt okozott volna, úgy egész bizonyosan nem sietett volna már a gyümölcsszezon kezdetén a díj létei leszállításával, hanem legalább is megvárta vokta, amig aj közhangulat arra kényszeríti. Miért nem kísérli meg a Máv. hasonlóképen radikálisan legalább egy cikknél, pl. a gyümölcsnél? Most amit az áilamvasut tesz, t. i. leszállója 5 százalékkal aj személydijszabást a szomszédos forgalomban, az igazán csak szemforgatás, mert most azt fogja mondani: »Lám én leszállítottam a díjtételt, a forgalom még sem élénkült meg, de az én pénztáramban nagyobb lett a hiány.« El lehet-e képzelni, hogy 2—3 filléres árkülönbözet arra fog valakit lelkesíteni, hogy felüljön a vonatra, ha maga is a legnagyobb pénzlehetetlemséggel küzd? Legfeljebb azt fogja gondolni, hogy ezentúl a gyaloglással is kevesebbet lehet megint keresni. Az emberek ma számolnak. Csak akkor fognak felülni a vonatra, ha a megtakarított idő megéri a kiadott költséget. Ha a vasúti díjtétel költségét összhangba hoznák az áru értékével, úgy nem csak a forgalom nagyobbodna, hanem a lokális uzsora is megszűnne. Lehetetlen állapot, hogy Soltvadker- ten a rozs 1—1.20 P-vel olcsóbb, mint Halason. És az ilyen árfolyamkülönbség soha sem a gazda javára szolgál. Halason pl. a borjucomb szelet 1.60 P, Vadkerten 1 P. Az élő borjú ára Halason csak 5 fillérrel drágább, mint Vadkerten. Ez a példa is mutatja, hogy a gazda a nagyobb húsárban nem részesedik. A vasút nem csak maga szállít drágán, hanem azt is megakadályozza, hogy más, pl. az autó olcsóbban szállítson. Mindent elkövet, hogy az autószállitást a kezeközé kaparintsa, ahol ezt nem teheti, ott megakadályozza az autóforgalmat. Hivatkozom a kecskeméti és nagykőrösi kereskedők küzdelmére, amelyet azért folytatnak, hogy a gyümölcsöt, főzelékfélét autón szál'lithias- ság a piacra, ahol a fogyasztó közvetlenül meg- vehetné. Hányszor és hányszor szednek vámot azon h szerencsétlen árun, mig végre a fogyasztóig eljut, aki sehasem tud annyit vásárolni, ameny- nyire szüksége van, hanem sovány erszényével kell a drága árat összhangba hozni. A kereskedő szükséges feladatot old meg és megérdemli a hasznát. Épen igy nem válik semmiféle áru hasznára, ha ma sok kézen megy át, mert mindegyik* hez ragad belőle valami azonfelül, hogy törődik is az áru. Az autószáUitásnál kevesebb rakodás kell és rövidebb idő alatt bonyolódik lé, tehát olcsóbb és gyorsabb, mint a vasút, még is rendéletek tiltják. Tehát nem a nagyközönség, termelő és fogyasztó érdeke jön tekintetbe, hanem a vasúté. Itt az ideje, hogy az érdekeltség hál- iassa szavát ebben a kérdésben. Gazda és kereskedő fogjon össze és együttesen követeljék ezen kérdés elviselhető rendezését. A tarifaemel léseknél nem kérdeztek meg minket és miután nem tiltakoztunk (?) azt hitték, hogy minden rendben van. Itt az ideje, hogy feljajduÍjunk, mert nem bírjuk tovább. Kormányrendelet készfii a gyümölcs minősítéséről, osztályozáséul és csomagoláséról A földművelésügyi minisztériumban rendelet- tervezet készül a gyümölcs minősítéséről, osztályozásáról és csomagolásáról. Általában három főosztályt állapit meg a tervezet a legtöbb gyümölcsnemben, még pedig kiviteli, fogyasztási és ipari gyümölcsöket. A tervezet szerint a két első csoport között csak annyi eltérés van, hogy a kivitelre kerülő fajtákat egyenként meg kell állapítani. Egyébként mind a két csoportba foglalt gyümölcsöket minősíteni kell, mégpedig a kővetkezőképpen: 1. különleges, 2. kiváló, 3. elsőrendű, 4. másodrendű. A tervezet részletesen megállapítja azokat a kellékeket, amelyek szerint a minősítés készül. Megjelöli a rendelet az eredeti magyar csomagoláshoz használható eszközöket is. A csomagolóeszközökre szabványos jelzésék kerülnek, még pedig a szállító cég neve, a fajta és a származási vidék megjelölése, továbbá exportárunál a »Hungária« szó. A tervezet külön-külön megállapítja a minősítés és csomagolás módját a következő gyűr mölcsnemekre: alma, körte, birs, naspolya, berkenye, galagonya, kajszi- és őszibarack, szilva, aszialtszilva, cseresznye, meggy, dió, gesztenye, szamóca, málna, szeder, egres és ribizke. GytímÖlcsvédelmi hangos film. Most indult útjára a földművelésügyi minisztérium Növényvédelmi Irodájának második gyümölcsfavédelmi propagandafilmje. E film a gyümölcsfákat károsító kaliforniai és teknős pajzstetüvel, különböző színű levéltetvekkel és az almafa vértetüjével foglalkozik. A mikroszkópos nagyítással készült felvételekben az egyes növényi kártevők a vásznon óriási nagyításban jelennek meg. A filmet Urbányi Jenő dr. egyetemi tanársegéd, a növényvédelmi pathológus áhította össze és rendezte nagy szakszerűséggel. í > , i A kecskeméti piacról naponta 50—60 vaggon gyümölcsöt szállítanak el külföldre Ebben azonban benne van az a gyümölcs is, amit a környékbeli termelők Kecskemétre visznek be eladni. Elképzelhető, micsoda aranybánya nek be eladni. Elképzelhető, micsoda aranybányája Kecskemétnek a gyümölcstermelés, hiszen csak szamócából 250.000 pengő forgalmat csináltak. Ezzel szemben Halasról és környékéről csupán a Schneider-cég szállít ki átlag napi 2—3 vaggont. A mázsás tételekben elszállított gyü- mölcsmennyiség jelentéktelen. Pedig a halasi gazdáknak is meg volna a lehetősége a több és jobb minőségű gyümölcstermelésre. Az ez irányú érdeklődés fokozását is akarja szolgálni az őszi kiállítás. Valahol el kell kezdeni, Kecskemét sem magától lett aranybánya! Terméseredmények A város környékén tartott próbacséples eredménye A késői aratás miatt a cséplés is eltolódott Halason. A próbacséples a' város határában már több helyen megtörtént, a város közelében a kisebb helyeken a terméseredmény jó. Búzából kai. holdanként 12—16 mm. Rozsból 8—12 mm.. Árpából 12—17 mm. átlagot lehetett kiszámítani. Ezen termésátlag a város összes területére nem mondható, mert a város ailaltt vannak a legjobb és legjobban kezelt földek. A zab cséplése még nem történt meg, mert az még nem érett meg, de az idén a zabból is jó termés várható. A nagybankok, 610 ráditiállomás ás kétmillió asszon; támogatja Roosevelt újjáépítési akcióját Roosvelt elnök újjáépítési akciójához most már a nagybankok a rádió társaságok és a különböző hölgyligák is csatlakoztak. Az Egyesült Államok tizenegy legnagyobb pénzintézete közös nyilatkozatot adott ki, amelyben ünnepélyes fogadalmat tesz, hogy minden rendelkezésére álló eszközzé, támogatja az elnök gazdasági újjáépítési programmját. A nagybanokok a hiíe'piaeon akarják megkönnyíteni az újjáépítés munkáját, nagy kölcsönöket akarnak rendelkezésére bocsátani az iparnak és ilymódion akiaimak hozzájárulni a munkanélküliség csökkentéséhez. A nyilatkozatot aláírta Amerika öt mammutbankja is. A rádiótársaságok is nagy lelkesedéssel állottak Roosevelt elnök programújának szolgálatába. Mind a 610 amerikai rádióállomás hajlandónak nyilatkozott arra, hogy propagandaelöadásokkal csinál népszerűséget a rekonstrukciós programúinak. Levágta a vonat mindkét lábát Takard Anna 15 éves halasi leánynak. Takani Annát munkahelyéről ,ahol cipőfelsőrész készítő ta- nonc volt, nem régen eljboesáj tolták és ekkor nevelőanyja Tábor uccai lakásáról eltávozva, Kis- kunmajsára ment egy ismerőséhez. Innen kedden este indult vissza gyalogszerrel Halasra a vasúti vonalon. Konyhadüllő és Tajó között utolérte a 10 órakor Halasra éirkező vonat. Takani Anna — saját előiadása szerint — menekülni akart a vonat elől, eközben elesett s a mozdony kerekei bokában levágták mind a két lábát. Behozták Halasra s a kórházban nyomban amputálták. Az örvösök remélik, hogy életben marad.
