Halasi Hirlap, 1933 (1. évfolyam, 1-34. szám)

1933-06-27 / 7. szám

2 HALASI HÍRLAP junius 27 kedd lehet. Éppen ezért az Anschluss bekövetkezésével, mint állandó lehetőséggel mindaddig számolnunk kell, m;g Középeurópa feldúlt politikai nyugalma helyre nem áll. Természetes tehát, hogy Közép­európa, közelebbről a Dunavölgyének politikai rendezése áll ma a világpolitika, előterében. E súlyos és nehezen megoldható feladat foglalkoz­tatja most Európa vezető politikusait s egyik terv a másik után bukkan elő a titkos diplo­mácia kulisszái mögül. Egyik ilyen terv a ma­gyar-osztrák szövetség, amelyet Mussolini, má­sik a dunai államok szövetsége, amelyet Fran­ciaország és a kisantant igyekszik nyélbeütni. A szüntelenül folyó diplomáciai tárgyalások talán már a 'közel jövőben nagy meglepetésekkel szol­gálnak s ezek a mi sorsunk szempontjából is döntő jelentőségűek lehetnek. Dr. Kovács Vince kanonok plébános búcsúja híveitől és Kiskunhalastól Dr. Kovács Vince kanonok pébános, aki 6 évvel ezelőtt híveinek szemetet? folytán egyhangú lelkesedéssel és szavalattal került az akkor ürese­désben lévő halasi plébánia stádiumába, f. évi junius 25-én, vasárnap vett búcsút híveitől és Halas városától. 6 évi bölcs belátással végzett munkája és múltja osztatlan szereteíet és rajon­gást érdemelt- és ezt meg is kapta minden vo­natkozásban és a szó legtágabb értelmében. La­punk szürke sorain nem bírjuk méltón lenni azo­kat az érdemieket, amelyek a távozó főpapot min­den halandó szemében oly naggyá, kedvelné és elérhetetlenné tették, de mégis elérhetővé volt mindenki által, aki Isten és a szeretet nevében és jegyében fordult hozzá. A bucsuzás részleteiről az alábbiakban szá­molunk be: Diszgyülés a kát. iskolában. Fél 10 órakpr ünnepi szentmisét pontifikált dr. . Kovács Vince kanonok plébános Bárányi László plébános és Szekeres Imre hitoktató segédletével. Utána pontosan 11 órakor nyitotta meg dr. Zeisz Károly ügyvéd, világi elnök az Egyház- községi Képviselőtestület és a Crédó férfi egye­sület együttes ülését, kijelentvén, hogy a gyűlés egyetlen tárgya a távozó kanonok plébánostól való m(éltó búcsú vétel. Felkérte Vasziiievits Fa­ctor, Halász D. Sándor és Bálint Mihály képviselő­ket, hogy dr. Kovács Vince kanonok plébánost kérjék fel a gyűlésen való megjelenésre. Kis, idő múlva a zsúfolásig megtelt nagyterembe lépett a kanonok ur, akit lelkes éljenzéssel fogadott a diszgyüjlés. Könnyes szemmel lépett elő dr. Zeisz Károly világi elnök, aki szivbemarkoló szavakkal búcsúzott a gyűlés nevében a távozó főpaptól. Nagyságos és Főtisztelendő Kanonok Plébá­nos Ur! Szeretett Lelkipásztorunk! Mélységes megindultság vesz rajtam erőt, amidőn ez ünnepélyes alkalommal szólásra emel- feeidem. Valami kínzó fájdalom üli meg telkemet — az a gyötrő fájdalom, amelyet azok elvesztése fejjelt érzünk, akikkel egész lényünk összefor­rott, akikkel együtt dolgoztunk és imádkoztunk, akikkel együtt éreztünk jó- s balszerencsében,' akiktől elválaszthatatlanoknalk hittük magunkat akiket igazán, — szívből — lelkünk egész me­lyéből szerettünk. Bucsuzásra gyűltünk egybe Drága jó Lelkipásztorunk — fájdalmas és nehéz bucsuzásra. összesaregiettunk, hogy a, fájdalom­tól összeszorult lelkünk bánatos érzelmiéinek sza­bad folyást engedjünk, hogy elsírjuk ami forró könnyeinket, s megfürösztve bennök eltikkadt tel­künket, megnyugodjunk. De összejöttünk azért is, hogy egyúttal hitet, bizonyságot tegyünk irántad táplált törhetetlen hűségűnkről és mélyésegs ra­gaszkodásunkról. Legyen híveink e népes ösz- szejövetele mindennél beszédesebb bizonysága an­nak az őszinte megbecsülésnek és együttérzésnek, annak a mindeneket átfogó meleg szeretetnék,, amellyel eddig is körülvettünk s amellyel az élét utjain való bolyongásaidban továbbra is kísérni fogunk. Egyházközségünk minden egyes hívének — aprajának és nagyjának — egyházközségünk képviselőtestületének, tanácsának, tantestületének és egyéb szerveinek, — a katholikus férfiak Crédó egyesületének, az Oltáregyletnek, a Leány- és Fin kongregációnak, a Katholikus Legényegylet!- miek és a Katholikus Körnek nevében öszinjte köszönetét mondok Néked azért a sok jóért, amit jövendő boldogságunk érdekében velünk cselekedtél. Vidd el Magaddal halasi híveid meleg szerelőiét és Juttas híveid számára a Te jóságos szivedben is egy piciny hajlékot, hogy ha szó- rongatíatásba kerülnénk, szereltedben védelmet találjunk. Az Ur Isten áldása, kísérjen utaidon. A világi elnök búcsúszavaira dr. Kovács Vince kanonok válaszolt meleg szavakkal. A diszgyülés ezután a világi elnök záró sza­vaival ért véget. Megható volt, mikor a gyűlés végeztével könnyes szemmel járullak búcsú kéz­fogásra a távozó kanonok plébánoshoz és lehel­tek bucsuesókot az áldott kézre a megjelentek. A búcsú bálákéit. A Rónp Kát. Önképző Egyletben gyűltek az­után egybe, akik a távozó főpapnak tisztelői, barátai voltak halasi tartózkodása alatt. 170 te­rítékes bankett, melyet a Crédó férfi egyesület rendezett, délután fél 1 órakor kezdődött, ami­kor is. lelkes éljenzés közben megérkezett Kovács Vince dr. kanonok. Az ebéd folyamán Medveczky Károly gaz­dasági főtanácsos köszöntötte m,élyen gyökerező beszédben a volt halasi plébánost, méltatva, ér­demiéit, melyek közül legnagyobb müvének a, ha­lasi katolikus egység tekinthető. Annak a. remé­nyének adott egyben 'kifejezést, hogy majdan, amfkor halasi kaíedrális hirdeti Isten dicsőségét, akkor m;ajd h távozó főpap mint a halasi ka­tolikus gócpont lelki vezére fog visszatérni. A mélyen szántó beszédre immár harmadizben vá­laszolt és szólalt fel dr. Kovács Vincéi kanonok, aki isimét felszagatta úgy a maga, mint hívei­nek vérző sebeit. Búcsúzóul felhívta !a halasi katolikus hivek figyelmét, hogy tartsanak össze továbbra is, mert ez szolgált itt tartózkodása alatt legnagyobb örö­mére. Felhívta híveit, hogy vigyázzanak az egy­ségre, a belső békességre, amely az igazság utáni vágy szülötte, mert csak akkor van igazi béke és harmónia, ha az igazság megcsókolja a bé­két. Tartsanak ki hívei a belső békességben, a mely oly erőt képvisel, hogy tiszteletet parancsol ési harc nélkül1 is helyre állhat a béke. Célunk a béke és béke érdekében kérjük és követeljük az igazságot. A mai napon 'tapasztalt jelenetek után meím vonja, kétségbe, hogy 'őszinte volt hívéinek ragaszkodása és szeretető és kéri hívéit, hogy utódjával szemben is éppen olyan szeretettel, ra­gaszkodással viseltessenek, mint vele szemben. Az igaz és mélységes iszavakiba harmonikusan illeszkedtek bele az asztalokon lévő virágok, a búcsúzó főpap ellőtt zöld buzakalász, piros pi­pacs és kiék búzavirágból font csokor, amjely lelke hangulatával, vérző leikével összhangban dí­szelgett. Lakatos Bandi magyar muzsikája, bus, borongó» nótái ismét beigazolták, hogy »sírva vigad a magyar.« Az utolsó órák. Délután 5 órakor megtekintette még dr. Ko­vács Vince kanonok plébános ia halasi kát. pol­gári leányiskola záró ünnepélyét, ahol kedves műsorral, szavalattal, irredenta élőképpel kedves­kedtek tanítványai, m,ajd az tarra érdemes taínit- vá nyolcnak kiosztotta a jutalomdijakat. . A záróvizsga után hosszú kocsisor kísérte utolsó halasi utján a forrón szeretett lelkipásztort, az utcákon ia hívek serege fájó szívvel köszöntötte a sajgó szívvel távozó jó jtelkiatyát és az álló- máson híveinek, tisztelőinek ezrei integettek neki utolsó Istenhozzádot. Gaudeamus igitur (Az érettségizettek társasvacsorája) A református Szüády-reálgimnázium érettségizett diákjai a múlt hagyományaihoz híven 23-án este társas­vacsorára gyűltek össze érettségi elnökeik és tanáraik tiszteletére, hogy mégegyszier, utoljára együtt legyenek , mindazok, akik együtt töltöttek nyolc évet (vagy erétteg , többet is), és hogy utoljára hálásan s mostmár férfiasán i kezet szorítsanak azokkal, akiknek olyan sokat köszön- i hetnek. A kedves összejövetel a legmelegebb hangulatban folyt le. , Az ifjúság részéröl Szlivka János mondott szép felépítésű, tartalmas és teljesen átérzett felköszöntőt érettségi elnökeikre és tanáraikra, megköszönve fárado­zásaikat s főleg atyai jóindulatukat, mely a vizsga szigorán keresztül is bátorítva ragyogott feléjük. A felköszöntőre Faragó János, az éretteégi-bizott- ság kormányképvise'ője válaszolt gondoatokban gaz­dag beszédben, kieme’ve, hogy szomorú levertségünk­ben is szabad vígan ünnepelnünk, mert ha ilyen derék ifjúság á'J a hátunk megett, mely igy tudja kötelessé­gét, mint a halasi diákok, jogos a reményünk a Biztos szebb jövőre. Fe'szólalt még Kristóf József igazgató is s diák- éetbőt vett, kedves humora képekkel induló buzdítá­sában komo'y dologra figye'meztstte szétszéledő diák­jait, lelkűkre kötvén, hogy a hála érzése iskolájukkal! szemben maradjon mag szivükben a jövőben is s kí­sérje el őket halasi diákságuk büszkesége a s'rig. Vacsora után sok-sok kedves diákem'ék felidézge- tése mellett tanárok és diákok sokáig együtt beszél­gettek a legfesztetenebb modorban. Végül pedig az uj matunisok jól megforgatván az u; matúrákat, tánccal felezték be utolsó együtüétüket. Megható volt látni e boldog együttest. Olyan volt mindegyik, mint egy-agy mesebe i király,7 kának az egyik szeme .sir, a másik navet. Boldogok voltak, örültek, hogy szerencsésen tu’eslek az első nagy próbán s itt a szabadság, az uj élet, de álérz.ett e boldogságon szo­morúságuk is, hogy mostmár itt kel hagyniok azj isko­lát, annyi szép emlék helyét. Szomorúan érezték min­den vidámságuk me lett is, hogy az eddig csa’áiasan összefogott kezek mostmár szátnyi nak s ezentúl1 kiki maga balag ,az ismeretien jövő felé­isten veletek fiuk, lányok, ballagjatok tovább bátran! (Egyik résztvevő). Pataky Dezső ref, lelkész lemondása Ez a komoly tárgy szerepűt a vasárnapi pres­biteri gyűlés tárgysorozatának első pontjaként s igy érthető az a nagy érdeklődés, amely a (agok teljes számú megjelenésében külsőleg is megnyilvánult. A gyűlés megnyitása után Szabó Zsigmo'nd lelkész-elnök a presbitérium elé terjesztette Pataky Dezső beadvá­nyát. A jelenlevők valamennyien megiietődv© vették tudomást a távozni készülő szeretett lelkész megmásít­hatatlan elhatározásáról, amellyel á'lásáról való lemondását bejelentett». Komoly e'hatáirozását kiadott súlyos betegségével okolta meg, amely — agy érzi — egyszersmindsnkorra képtelenné tette a te'készi teendők végzésére. Az egyház életére a jó Isten gazdag áldását kérte. Szabó Zsigmond a hűséges munkatárs sze.eto szavaival fordult a búcsúzó lelkipásztorhoz s a pres­bitérium, valamint az egyházközség nevében arra kérte, hogy vegye újból fontolóra elhatározását és az egyház érdekében vonja vissza lemondását. Pataky Dezső azonban hivatkozva elhatározásának igein komoly okaira, lemondását nem vonta vissza, hmm csupán a hatályosság időpontjának elhalasztásába egyezett bele. Ezt pedig azért látja szükségesnek az egyház szempont­jából, hogy legyen elegendő idő és alkalom a mfögüre- sedéssel járó intézkedések megtételére. Ezek után az egyháztanács megnyugvással vette tudomásul, hogy a lemondás majd csak a gazdasági év végén válik hatályossá. A továbbiakban a presbitérium jobbára anyagi természetű fo'yóügyeket tárgyalt. Még mindig a járásbíróságot és a csendőrséget foglalkoztatja a vasét a httkkönyösi átjáró építése helyett Egy hónapja már a bükkönyösi halálos gá­zolásnak és a máv. igazgatósága még mindig nem mutat hajlandóságot sem az átjáró hiányá­ból eredhető további balesetek megelőzésére. Az állomásfőnökség kérésére időnként esendő.járőrök portyáznak a városon áthaladó vonalszakaszon és egy esetben már feljelentettek a vasúton át­menők közül hét, majd tizenegy férfit és nőt s most az elmúlt héten pedig ismét egy csomó embert. Abból az összegből, amit ezek a kény­szerűségből »bűnözők« pénzbüntetésre lefizetnek, bizony már két átjárót is építtethettek volna ma­guknak — a máv. helyett. Ismételten elismerjük á feljelentések jogos­ságát, de újból kijelentjük azt is, hogy ezek a »biztonsági intézkedések« a megoldástól legalább is olyan távol vannak, mint a vasút jelenlegi át­járói egymástól. Közérdek volna, ha a város vezetősége, vagy a képviselőtestület venné kezébe ezt az ügyet, mert hiszen talán még a Bükkönyös is Halas város és a bükkönyösiek élete is emberélet!?

Next

/
Thumbnails
Contents