Halasi Hirlap, 1933 (1. évfolyam, 1-34. szám)
1933-06-27 / 7. szám
junius 11 kedd HALASI HÍRLAP 3 Közgazdaság — Mezőgazdaság Termelésünk átszervezése Néhány év ellőtt, amfeor a gazdasági dekonjjunki- fura határaiként a,z agrárolló mindinkább tágult, amikor a mezőgazdaság terményei, termékei, adatai zuhanó áraikon kezdtek ér lékeisii the tökké válni, amely kiisefo- fcedő áinalkktal a gazdasági szükségfetli cikkeinek az ára nemesalk lépést nem tartott, de egjyife-imásilknáilí továbbra is emelkedő tendenieűai órvén|yiasüitt, egy ujjabb jelszó került napfényre: b termelés átszervezése. Első piliflinatra! tetszetős, de komolyabban szemügyre véve rájö'vüplk, hogy kieresztíiLvitéte B mezőgazdaságban minden tetszetőssége me lett sem o'yian egyszerű, mint pl. az iparban. Miig ugyanis a gyáripárbjain néhány hónap alatt át lehet tárni a gépek egyszerű kicserélése révén egyik, iparcikkről a másikra, addig a mezőgazdaságban, hacsak egyik, növényről a másikra tériünk át, már akkor is legkevesebb egy évid van szükség, á lat tény észté sí ág változtatásánál' pádig, ami rendszerint üzemterv módosítással is jár, már évek kellenek az átszervezés végrehajtásához. A gazdasági dekonjunktúrát áíliaíában múló jelenségnek gondolta s még inkább óhajtotta! mindenki, azonban a Párizs körűd békék következtében 20.000 km,-re megnövekedett vámhatárokon belül az államok egyra-másra az önellátásra rendezkedtek be, ami. úgy Európában, mint Amerikában az agrárcikkeket exportáló államokat sújtotta iegríiső sorban, mart az autarchia legelső sorban a mezőglazdasági cikkeknek a saját határokon belől való előáll itását tűzte ki céljául. Nincs álam a föld kerekségén, hrney polgárainak minden néven nevezendő szükségletét saját maga elő bírja állítani, mert talaj, fekvés, éghaj a‘i, viszonyok, vagyis a természet szabta adottságok írják elő a termelhető növények, tenyészthető állatok fé őségéit. Az energiaforrások jelenléte, hozzáférhe.ősége, technikai beáiíithatósága szabja még a feldolgozó kis- és nagyipar életképességét. Végül a lakosság kiulturfoka a harmadik döntő tényező, amely számításba jő. A kereskedelem szardpe. ősidőktől' fogva szintén adva, van s ez az áruknak a szükségleti helyekre való juttatása. Minden fejlődés és visszaesés ezekre a konpenen- sekre vezethető vissza, ame'yeket azonban a népmozgalmak (háborúk, forradalmak, nemzetek gondolatvilágának emelkedése vagy süllyedése stb.) erősen befolyásolnak így vagyunk most is trianoni határaink között s mig régi határainkat visszaszerezhetjük, addig sem szabad ölhetett kézzel várnunk a gazdasors jobbiá- fordulását, hanem termelésünket úgy keli berendeznünk, átszerveznünk, hogy mi is ie,gy bizonyos fokú önellátásra törekedjünk, amit mezőgazdasági terményeinknél eddig nem követtünk abban a mértékben, mint ahogy az szükséges lett volna. Ugyanis 1930-ban, 19 millió JE pengőt megha'adó összegben hoztunk be olyan cikkeket, amiket idebent is előál'ithattunk, megteremthettünk volna. 1931-ben pedig terhűnkre még mindig 17.5 millió pengő az agrárcikkek kü kereskedelmi méregé. Nem tűrhetjük azt, hogy i'y súlyos milliók vándoroljanak ki az országból, akkor, amikor hazánk pénzügyeinek az egyensúlyban tartása gigantikus munkájába kerül a kormánynak. Termelésünk átszervezésénél tehát legieőször is ama törekedjünk, hogy agráreikk-behozataünklat megszűntethessük. Ez azonban csak akkor valósítható meg, ha elsőrendű minőségűt állítunk elő és hozunk forgalomba, mert a piac igényeinek a kielégítése a fonlos. Hiába termelünk, tenyésztünk, állítunk' elő bármit, ha a fogyasztók igényiéit ki nem elégíti, akkor jobbik esetben a gazda alig kap érte valamit, rosszabbik esetben produktuma a nyakán marad Melyik vidéken mit keil termelni, tenyészteni, milyen termékeket előállítani? Ezt megmondani, ezirányu tanáccsá1, útmutatással szolgálni a gazdasági érdek- kép vise éti szervek a hivatottak. Legyenek azok a gaz-| dakamiarák, vagy a gazdasági egyesületek. Ezeknek •kell szorosan együttműködni, mert csak az összefogás az. ami eredményre vezet, ia féltékenykedő széthúzás pedig az erőt gyengíti. Ma általános óhaj a mezőgazdaság megsegítése, de szétforgácsolt erővel ez leheleken. Hiába termál ugyanis egy vidék bármely terményből, termékből, állatból egyöntetű és világpiacra is alkalmas standard' árut. ha annak az értékesítése egy központilag irányított fióikszö,vetkezet utján biztosítva nincs. Mindezek szorosan hozzátartoznak a termelés átszervezéséhez; de addig is, mig az egyesületiek, szövetkezetek tömörülése megtörténik, ■ a gazciaközönség .válassza ki a vidékének megfelelő terményt (©gyen az olajnövény, gabonaféle, hüvelyes, gyök- vagy gumós- nö,vény, kereskedelmi vagy .takarmánynövény, kerti- nö.vény avagy ezeknek a magvai, végül gyümölcsfélék), állítsa éő az elsőrendű minőséget, de eletve gondoljon a termeléssel együtt |az értákesitésre is Ez az ut az, amely a szövetkezeti egyöntetű értékesítéshez vezet, amely a szövetkezeteket a keltő helyeken raktárak fölállítására, a bénák táiroao tt árukra, hitetek folyósítására vezeti, mi több kényszeríti. így valósítható meg az egészséges gazdasági vérkeringés, .amelynek, hiányát nyögi ma a gazdák mbfiónyi társadalma. Végűi ez a,z a helyesen kiépített agrárcentraljzrmus, amely hivatva van a mezőgazdaság ál apó tán segíteni, Makó, 1933. jiunius 12. TÓTH ARISZTID a Csianád—Ariad—Toroptá.ivárm.egyei Gazdasági Egyesület igazgatója. Gazdasági bajaink A Halasi Hírlap számára irta: Id. Gyenizse Lajos Bodoglár pusztai birtokos Utón útfélen csak azt hallani, hogy nagy j a leadósodása a földműveléssel, termeléssel fog- j lalkozóknak, sőt, akik eddig ettől mentesülve voltak, azok is, akaratuk ellenére is, adósokká lesznek, mert jövedelmük nem elegendő az őket terhelő üzemi kiadások s a sokféle cimü adók fedezésére, valamint családi életük fenntartására. Hogy ezt mi okozza, könnyű lesz kitalálni, ha minden gazda, megcsinálja azt a kiszámítást, amely eredményezi a terrwelvények holdanként! és métermázsánkénti termelési költségeit. Ha ezt kiszámilja, akkor látni fogja, h'ogy mi a különbség a termelési érték és a terményárak között. Én is tettem ilyen kiszámítást, mégpedig a rozsnál, mint a halasi hat árbeli főíerméknél s úgy találtam, hogy ennek termelési költsége majdnem 50 százalékkal nagyobb métermázsánként, mint amit eladás esetén érte kapni lehet. A kölcsön kaphatásnak befellegzett, így ez nagy akadálya a pontos időbeni adófizetésnek, mimiatt igen sokan akaratlanul is adóhátralékban maradtak és hátralékosokká lesznek a jövőben is. Gazdatársaim számügassunk! Számitgatásaink eredményét becsássuk minél többen a helyi lapok rendelkezésére közzététel végett már csak azért is, hogy hadd lássák a jövedelmi és kereseti adót kivető erők, hogy tulbuzgóan járnak el akkor, amikor arra a gazdaságokra is kivetik a jövedelmi vagy kereseti adókat,, amelyekben nincs tiszta jövedelem, hanem az az év végén hiánnyal — deficittel Várul. Nagyon sérelmes ez! Jövedelmi adót fizetni oly összegtől, ami nem volt beszedhető és megtartható az adóalany által a maga egyéni céljaira! Ha valaki az alábbi »Tájékoz ató« elolvasása után sem tudná 'kiszámítani a termelési egységárakat, az forduljon hozzám bizalommal, mert nálam meg vannak mindazon .címek, amelyeken számítást kell eszközölni Ezjk lemásolhatok bármikor. Úgy a »Tájékoztató«, mint a számítási címek a m. k.ir. földművelésügyi min'sztérium illetékes osztályától eredők. Tehát ezek nem kitaláláson alapulók. Felhívásomnak az a célja,. hogy földműveléssel foglalkozó gazdatársaim több mint 50 százaléka helyes adóbevallást adhasson s kiszámíthassa, hogy a lecsökkent' termény- s állatárak miatt a föld hozadéka miért nem ad elegenjdő fedezetet a sokféle cimü adókra s hogy kimutathassa azt, hogy fa termelési költségek a, hozadéki értéket felül haladják. Tehát gazdatársaim számiísatok! (Folytatjuk.) Tndnivalök a permetezésről A mostani időjárás rendkívül kedvez a szőlő legveszedelmesebb gombabetegségének, a pero- noszpórának fejlődésére. 40 év óta, de különösen az utóbbi évtizedben valóságos réme a szőlő- tulajdonosok nak. Május második felében szokott fellépni, ha az időjárás kedvez a csirák fejlődésére. A csira a szőlőlevél felső lapjain hatol be a. levél belsejébe és csak nagy ritkán a levél alsó lapján. Kártétele abban áll, hogy a levél belsejét behálózza szivófonaiakkai s kiszívja az 'ott felhalmozott táplálékot. A levélbe hatolás után bizomyois idő múlva a levél felsőlapján vi'ágos sárgásszinü olajszerü folt jelentkezik, lamely jelzi, hogy a peronos zp óra gazdálkodi k. Még mielőtt az elpusztított levélrész elszáradna, a peronoszpóra a levél alsólapján kivirágzik, hogy uj csirákat termeljen. A fehérszőlő termőszálaik ezrei-miHiői jelennek meg a levél alsó- lapján s kár szabadszemmel küfc>n-külün nem,láthatók, nagy tömegben fehér foltot képeznek s cukorporszerü bevonatnak látszanak. A tojásalaku érett csirák a term ősz álakról lehullanak és természetesen az alattuk lévő levelek felsőfepjára esnek. Hal a, levéli felületén nedvesség van, mely harmat, köd vagy eső alakjában kerülhet oda s hozzá meleg is van, akkor a csira kis átalakulás után betör a levél belsejébe. Ha nedves az időjárás és hideg, vagy száraz és meleg, akkor a csirák 5—6 órán belül elpusztulnak, mert a csirák fejlődéséhez a meleg és nedvesség együttese szükséges. Nedvesség mellett 20—25 fok meleg legkedvezőbb' a szaporodásra és a fertőzésre. Legjobban kedvez a fertőzéshez és fejlődéshez a nyári tikkasztó hőség alkalmával permetező langyos eső. Ilyenkor a néphit szerint esik a sző- lőragya. Hátha a valóságban, nem is esik, de .eső után hamarosan lá'szani fog a pe onoszpóra. Az első fertőzést, a legtöbbször nem tudjuk megakadályozni. A legfontosabb, tehát a védekezés szempontjából az, hogy a levél alsólapján kivirágzott és éretten lehulló csirák már permetezett levélre kerüljenek. A peronoszpóra jelenleg legjobb ellenszere, illetve ölőszere a rézvegyüjet. Légyen az bármilyen cifra néven elnevezett peronoszpóra elleni védekezőszer a hatóanyag még is csak a réz. Nálunk, általánosan használt védekező'szer a, rézgálie, melyet úgy készi lenek, hogy rézdarabo- bokat vagy lemezeket kénsavban feloldanák, Az oldatot párologtatva kikristályosodik- a, rézgálie, amilyen alakban a. kereskedésben árulják. A. rez- gálicot ha jó, nem pótolja semmi má;S védekező- szer. Oldata tisztán éget és lecsurog a levélről. Meszét azért keverjük á rézgálie oldatba, hogy jobban tapadjon a levélre és hogy az oldat maró, égető hálását gyengítsük. Hosszas kisérlet alapján állapították meg azt, hogy ai rézgálie minden kg-jához ugyanannyi égetett meszet kell adni. Ha
