Halasi Hirlap, 1933 (1. évfolyam, 1-34. szám)

1933-11-21 / 28. szám

4 HALASI HÍRLAP november 21, kedd Szorítja a prést a Magyar Földhitelintézet 60.000 holdat vásárolt már össze árverésen Hangok a múltból BMBBBP—BWBW—gaBMBaMBMgBgBBWIIBiriWnry IHTBS Simonyi Irta: Gaál Gyula dr. — A múlt héten, február 4-én a víz­aknai csatában hadseregünk már visz- szavonuíóban veit, mikor egy császári vértescsapat néhány közemberrel kö­rülfogta Bemet és majdnem foglyul ej­tették, amikor C©c János hadsegéde és Simonyi Simon őrnagy elővágtattak. Si­monyi a két közlegényt pisztolyává', le­lőtte, a tiszt fejét sisakjával együtt széthasította. Ennek a feltámadt Kini­zsinek megjelenése megdöbbenést kel­tett az ellenségben, mialatt Bem a béc- csi légió oltalma mellett megmenekült. És ekkor történt az is, hogy Simonyi Simon, a térdén golyó által megsebe­sült Simonyi Gézát a nyergébe felkapta és megmentette. Valaki fuldokolva zokogott a sarokba. — Ne sírjon Tamás, — nevetett a hu­morista, — nem lehet mindenki olyan hős, amilyen én vagyok. Engemdt is egy csárdái verekedésnél sebesülés ért. Egy polgártárs úgy hozzám csapott fo­kosával, hogy annak két betűje rám ra­gadt és még most- is hátammal pecsé­telem a szerelmes leveleimet;. A te'.eho'das téliéjszaka csendjében távoli ágyumoraj.’ást hajtott erre a si- vitó északi szél. És ez a hang olyan Észomoru volt, mint a haldokló utol­só sóhaja... i Hihetetlenül hangzik, pedig valóság, hogy a diadálróLdiadóito rohanó hon­védsereget az orosz túlerő agyonti­porta. Bitófára kerültek a rtajongó'elkü tá­bornokok, külföldre menekült a szabad­ságnak sok lánglelkü apostola. Magyarország fölé pedig sötét felhők gomolyogtak. A fekete kétfejüsas; az ősi magyar címert a sárba gázolta. A Bach-konszak zsandárjai az igaz magyar vezetőférfiak nyomai után szi­matoltak... 1 l A Magyar Földhitelintézet, mint ki­váltságos joggal bíró intézet, a iende- letek ériemében még akkor is árve­rezhet, ha az ingatlanon teherrendezési följegyzés van. Ezt a jogát azután ki is használta olyképpen, hogy neki sze­gezte adósai mellének az árverés öreg- ágy úját s ha az adós bizonyos összeget fizetett, az árverést 30 napra elhalasz­totta, amikor aztán újból kezdődött a játék. Az e'.'en a végrehajtást szenvedő el­len pedig, aki vagy egyáltalán nem tu­dott fizetni, vagy kimerült a mbcska- egér játékban, megtartottja az árverést, szőr nem akad, a Földhitelintézet ma- Minthogy más árverési vevő legtöbb­A helybeli református egyházban nagy fontossáu esemény készül nov. 26-án, vasárnap. Ugyanis Soltvadkert, Szánk és Kiskunhalas anyaegyházak, Csengőd, Kiskőrös és Prónayfalva le­ányegyházak, Kelebia és Kiskunmaj- sa fiókegyházak presbitériumai kö­zös feladataik megbeszélésére érte­kezletre gyűlnek össze Halason. A három irányból szinte egy időben érkező vonatokon jövő mintegy 100 presbiter a Bocskay és a Szilády Áron cserkészcsapat, valamint a Ref. Önképző-Kör tagjainak kíséretében menetben vonul be a templom elé, ahol a helybeli presbitérium élén az elnökség üdvözli a vendégeket. A délelőtti istentiszteleten Vásárhelyi Pál soltvadkerti lelkész prédikál. Is­tentisztelet végeztével ugyancsak a ga veszi meg az ingatlanokat követe­lése beszámításává”. Az ország terüle- , tén az utóbbi évek alatt 60.000 hold vándorolt át a gazdák talpa alól a Földhite intézet tulajdonába, közöttük több ha'asi gazda földje is. Nemrég a 82 holdas Csökömyi-, azeőtt Orencsák- féle birtokot vette meg 14.020 pengőért. Ugyanakkor a Földhite intézetnek az árverésre leküldött ügyvédje megsür­gette a folyamatban lévő árverések ki­tűzését, nyilvánvalóan azért, bogy még a védett birtokká nyilvánítás hatályának beállta eőtt behajthassák az adósoktól a december 31-ig teljesítendő maga­sabb fizetéseiket. templomban megkezdődik az érte­kezlet, melyen Szabó Zsigmond lel­kész tart előadást. Utána 11 óra- Ukor a polgári leányiskolába vonul­nak a presbiterek az egyháztörté­neti kiállítás megtekintésére, amikor is Pataky Dezső lelkész adja meg a szakszerű felvilágosításokat. Délben közös ebéd1 lesz az Önképző-Kör termében, melyet a Református Nő­szövetség készít. A délutáni isten­tiszteleten Esze Tamás szanki lel­kész végzi. Istentisztelet után lesz a gimnázium megtekintése s 4 órakor értekezlet a gimn. dísztermében. En­nek végeztével a presbiterek meje- lennek a Bocskay cserkészcsapat Jamboree-beszámoló ünnepélyén s az esti vonatokkal hagyják el Ha­last. i I 1 1 ■ j : Presbiteri körzet-értekezlet Még 1848-ban felszólította Kossuth, Bernát Gazsi humoristát, hogy vállal­jon kormányhivatalt. — Ha a hivatal abból áll, hogy a nyugtát havonként megírjam, akkor nem bánom, — feleit vidáman Gazsi. — Jól van hát, — mondta Kossuth, — egy ilyen nagy ország ilyet is elbír egyet, de már kettő sok volna. így lett aztán tiszte'etbéi fogalmazó Bernát Gazsiból a bejügynél. Hivatalát azonban sohase foglalta el és ez mentette meg azután életét. Ennek köszönhette azt is, hogy az át- kos Bach-korszak alatt szabadon járt- kelt az országban és sok üldözött haza­iin segített és mentett ki a zsandárkezek közül. Mikor bujdosása közben találkozott ve’e Simonyi Simon, a többek között ezt kérdezte a humoristától: — "Hi­vatalos minőségedben dolgoztál-e a sza­badságharc alatt Gazsi? — Ugyan hadd el, hiszen akkor az akasztófáról lógva beszélnék veled — válaszolt Gazsi inkább keserű, mint jó­kedvű hangon. Ebben a végtelenül gyászos időben is azonban volt humor. Éppen ezért ennek a fejezetnek ezt a címet adhatnánk, hogy: — Parányi derű a halálosan nagy sötétségben, ^ ____ (Folytatjuk.) j . D AL ÉS ZENE KULTUSZA Irta : NAGY LAJOS ny. városi számvevő, a Chorál-korus énekmestere Alig egy évtiz&de még igen lekicsiny­lőén viselkedett városunk apraja-nagyja azokkal az úttörőkkel szemben, akik a zene és a dal nagy eszméjének hódol­tak s munkájukkal a tehetségesebbe;- ket bűvkörökbe vonni igyekeztek. Még tréfás melléknevekkel is illettük őket s megmaradtunk egyszólamuságunk mel­lett, de ezt is alig tudtuk bor nélkül el­képzelni. Ám egy évtized alatt nagyot fordult a világ. Jött a rádió. A legkisebb ta­nyába is szégyenkezés nélkül ömlőitek a szebbné’-szebb szivgyönyörködteiő szó­lamok. Észrevettük, hogy nemcsak az instrumentális (hangszeres) zenében, de a vokális szólamokban különösen mennyi ismeretlen gyönyörűség rejlik. Meleg láva ömlött szét sziveinkben, magunkon éreztük a mü földöntúli ha­tását, egyé őre azonban r&ste.ltük beval­lani igazi benső érzelmeinket. De eljött az a kor is, amikor ke­zünkbe vettük a pro grammot és egy oda'opott pillantással megnéztük: mit is hallunk hát, meg aztán: ki hát az a csoda, aki zenebonájával, meg finom énekével ennyire elbűvöl bennünket? Később már nem is szégyenük ma­gunkat uj érzelmeink miatt, sőt ma ott tartunk, — hogy válo­gatunk, sőt — Isten bocsáss — kritizá­lunk is. Az uj világ népe keres. Keresi I önmagát, keresi a tehetségét, mert senki sem, tudhatja, hogy Isten külö­nös adománya nem ütközhet-e ki be­lőle is, mint ahogy annyi ismeretlenből kiütközött. S habár nagy rétegünket ma is kie'égiti az úgynevezett könnyű zene, annak már mégsem hódolunk be, hogy léékö ő nemzetközi jaziz-bandok, különösen női «'almiatokban elégítsék ki feltörő kulturszomjunkát. Mert igenis büszkén beválthatjuk: má már vágyakozunk a zene, a dal isteni kultusza után. Szomjazzuk az összhan­got, a szivgyönyörködtető melódiát, nem szégyenkezünk kifejezni érzelmein­ket. Itt aztán meg kell állnunk egy szóra. Ezt a kulturszomjat nem szabad ki­kerülni. Itt a vezetők fülei nem marad­hatnak süketek, ezt a törekvést hono­rálni kell és a szomjuhozónak üdítő * italt kell adni. A zene széptani élveze­téhez ép úgy nem kell hangszertudás, mint a szobrok, festmények, könyvek élvezéséhez nem kell szoborkészitési, festési és könyvirási technika. A régente »úri zenekarinak nevezett együttes is kilépett konzervatív állás­pontjából. Az iparosok dalárdája jubi­leumát is megülííe már. A Városi Dal- kőris szerepem igyekszik. Mindenütt érzi azonban a vezetőség, hogy valahol hé­zag van, az erőlködés néha hiábavaló, a karmesteri igyekezet meddő s előadá­sok alkalmával a szegény karmester hiába verejtékezik, hiába kap idegzsok- kot, a tagok hangszalagjai nem működ­nek s csak legfeljebb rekedtre éneke­lik magukat. Pedig ilyenkorra már »nagyszerűén« megy a dolog, de ha a müélvezö közönség bée átna a pró­bákba: minő hatatlan erőfeszítéssel megy egy-egy ütem betanítása, maga is észrevenné a hézagot. Pedig hát nagyon egyszerű a megol­dás. Első: a népművelés keretében — addig is, míg más városok mintájára városi zeneiskola nem létesül — a ku1- turszomjazók számára általános kotta- taanitás. A második már nem ilyen egy­szerű. Jómagam sem tudtam tiz év előtt még máskép énekelni. Rólam is azt mondták, hogy kincs van a torkomban. Mit értettek kincs alatt, azt ők tudják. Én csak annyit tapasztaltam, hogy ma­gamnak kincs az a gyönyör, hogy ki­elégíthettem kuHurszomjamat és igye­keztem tudásommal kinccsé tenni & közönség vágyát is a tiszta művészet után. Ilyen irányú kincset én is iátok a halasi éneklő-szervekben. Nem keil más, mint ezt a kincset felszínre hozni, ki­csiszolni s ezzel máris kezükbe került az üdítő pohár nemcsak a kincset hor­dozóknak, de a nagyközönségnek is, akik vágyakoznak a tiszta művészetben való gyönyörködés után. Végső következtetésem tehát: csak azok az együttesek versenyképesék, ahol kiképzett, kulturált énekesek mű­ködnek, akik kü’ön-külöm is bánni tud­nak a hangjukkal1. Csak az %en együt­tesben van meg a lehetősége annak, hogy úgy önmagának, mint szülőváro­suknak dicsőségére legyen. Az ilyen együttes beláthatatlan távlatát nyújtja a városnak annak lehetőségére, hogy méltó heyet foglalhasson el nemcsak helyi, de országos, sőt külföldi viszony­latban is. Jamboree beszámoló ünnepély A reálgimnázium 289. sz. Bocskay István cserkészcsapata beszámoló ün­nepélyét a nyári gödöllői vi’ágjamboree- ról november 26-án, vasárnap délután fél 5 órakor tartja meg a gimnázium tornatermében. Az ünnepély változatos programmal jéképes tábortűz keretéiben folyik le. A cserkészcsapat vezetősége felhasználja ezt az alkalmat arra is, hogy megemlékezzék a csapat 10 éves fennállásáról és munkájáról. Az ünne­pélyre berépö dij nincs. A cserkészet barátait és az ifjúság komoly, je'iem- neve'ő munkája iránt érdeklődő kö­zönséget tisztelettel meghívja és szere­tettel várja a cserkészcsapat vezető­sége. Itt említjük meg azt is, hogy a nyári gödöllői viiágjamboreerói készített ér­dekes filmeket február közepén fogja bemutatni a: cserkészcsapat vezetősége: városunk közönségének. így alkalom nyiük azoknak is végig élvezni a nagy­szabású táborozást, akik személyesen nem lehettek részesei a világ cserké­szei eme hatalmjas megmozdulásának.

Next

/
Thumbnails
Contents