Halasi Hirlap, 1933 (1. évfolyam, 1-34. szám)

1933-11-21 / 28. szám

november 21, kedd HALASI HÍRLAP 3 Mezőgazdaság Halas, 1933. nov. 11. Kíváncsian nyitunk be a városi tisztviselőház kapuján, hogy megke­ressük s közelebbről megismerjük a városszerte annyira dicsért vándor háztartási tanfolyamot. Egy pillanatig megállunk a földszinti folyosón. Hir- telenében nem is tudjuk, merre men­jünk. De ez a tájékozatlanság csak pár másodpercig tart, mert kelle­mes illat csapódik felénk egyik föld­szinti lakás nyitott ajtaján, s nem sok logika kell hozzá, hogy kikövet­keztessük, itt van az iskolahelyiség. Nem is csalódtunk! Az előszobában kedvesen mosolygó arcok fogadnak: Laczkó Lujza és Hegedűs Etelka gazdasági iskolai tanárnők, a tanfo­lyam vezetői. Kérésünknek, hogy a Halasi Hírlap közönsége számára szeretnénk egyetmást ellesni ebből a titokzatos tanfolyamból, a legnag- gyobb készséggel tesznek eleget. Először is az első terembe vezet­nek, hol fehérkötényes és fehérfő- kötős, tüztől kipirult arcú (igazi »tüz- rőlpattant«) lánykák sürgölődnek- forgolódnak. Tizenegy óra van s a konyha illata olyasfélét árul el, hogy az ebéd már előrehaladott állapot- potban van, de azért még egyre működik a mozsártörő, csörögnek a tányérok s különféle csészékben, tá­lakban titokzatos dolgokat keverget- nek. Mindenki sürög-forog s minis denki mást és mást csinál; szinte levesznek a lábunkról. Kíváncsian fordulunk kedves vezetőnkhöz, ki egy fekete táblára hívja fel figyelmün­ket, melyen a következők állanak: XI. 11. Gazdasszony: Ifj. P.-né. Májpiré-leves: Sz. E. Karfiol pongyolában: P. R. Vesepecsenye: D. I. Burgonya: B. A. Sárgarépa: G. P. j Krémes lepény: B. L. Az egész olyan, mint egy szín­házi műsor: szerepek és szereplők. S valóban, mint kedves kalauzunk megmagyarázza, szerepekről van szó: az ebéd1 fogásairól és azoknak alko­tóiról. A gazdasszony dolga, hogy a napi menüt összeállítsa s ponto­san összeírja, mibe kerül az ebéd. Bámulatos ügyességgel pl. a fenti ebédét, mely 10 személyre szól1, 5.52 P-ből állította össze a leleményes gazdasszony. Megtudjuk azt is, hogy ez a szerepkör állandóan cserélődik s így senki sem specializálhatja ma­gát sem burgonyára, sem sárgaré­pára!, hanem mindenki megismerke­dik mindegyik szereppel, a, prima­donna Leves- vagy hus-szereppél épp­úgy, mint a statiszta mártásszerep- pel. S a maga szerepét mindenki a legnagyobb komolysággal és oda­adással »alakítja«, mert ügyes peda­gógiai fogásként úgy van az ebéd megszervezve, hogy a »szereplőknek« is kell azt elfogyasztani. Örömmel és szívesen lebzselnénk itt tovább is, de sietős az utunk s nem akarjuk a munkát sem akadá­lyozni. Belépünk a belső terembei Itt meg legalább 14 leányka varr, kézimunkázik. Megtudjuk szives út­mutatóinktól, hogy itt a második cso­port dolgozik. Mindennap váltogat­ják a csoportokat, úgyhogy egyfor­mán megtanuljon mindenki főzni is, varrni is. De meglepetésünkre nem­csak főzésről és varrásról van szó e tanfolyam keretében, mert látjuk a tanrendiről, hogy mindennap 8— 10-ig elméleti oktatás is van, mely a következő tárgyakból áll: háztar­tástan, egészségtan, neveléstan, ker­tészet, tejgazdaság, baromfitenyész­tés, sertéshizlalás, Mindezt hat hét keretében nyújtja a tanfolyam 10 P-ért s hat hét után felszedi sátorj* fáját s megy tovább, hogy a cson­ka haza más tájékán üsse le újra. Észre se vesszük, s már egy órá­ja beszélgetünk. Sietve búcsúzunk, de a konyhába csak újra betessé­kelnek bennünket, hol a finom pon- gyolás karfiolt és a nagyszerű kré­mes lepényt kóstoltatják meg velünk. Nem megvesztegetés volt ez, csak a vendégnek járó kedveskedés. Kü­lönben is a látottakról és halottakról pongyolás karfiol és krémes lepény nélkül is csak a legnagyobb elis­merés és dicséret hangján kell szól­nunk. Egy modern szakiskola dió­héjban, mely igazán az életre nevel. Szinte sajnálkozva bucsuzkodunk s ha nem restellenénk, kedvünk volna beigérkezni mindennapra tízóraizni. ! * Háztartás! Milyen prózai dolognak látszik, pedig van benne nagyon sok költészet. Hiszen a háztartás ezer ap­ró kis rejtélyeiből tevődik össze az az emberi műremek, amelynek me­leg családi .otthon a neve s amely­nek alkotója a nő. S a sokat hibáz­tatott, bírált mai, modern lányok jó része, hála Istennek, érzi is ezt s tudja, hogy nemcsak a tánc ritmusa a szép, hanem szép (sőt talán leg­szebb) a munkáé is. Spektátor. Köz gazd a s á g A Duna-Tisza csatorna megvilágítása Irta: Vass Leó műszaki tanácsos A közgazdaság erőteljes fejlődése . csak ott van biztosítva, ahol a fő ] közlekedési eszközök: a közút, va- J sut és viziut egymással legszorosabb 1 kapcsolatban szolgálják a mezőgaz- ! daságot, ia kereskedelmet és az ipart. I Európa ssikvidéki országainak ví- ziuttérképére egy pillantást vetve élesen szembetűnik, hogy a. viziutak kiépítése terén a nyugati államok mögött mennyire elmaradtunk, da­cára annak, hogy a nagy nyugati államokhoz képest Alföldünk rend­kívül csekély esése folytán hazánk­ban aránylag jelentékenyen olcsób­ban lehet viziutakat létesíteni. Magyarország közlekedési térképe pedig azt mutatja, hogy a három főforgalmi eszköz között nincs meg a helyes arány. Vasúthálózatunk ugyanis úgyszólván már tökéletes, közutaink is aránylag elég sűrűin há­lózzák he az országot, ellenben a hajózás csak egy jövendőbeli vizi- uthálózat két magában álló fővona­lán, a Dunán és a Tiszán lehetsé­ges; e két hajóút még nincs egy­másai össszekötve. E két vizi fővonal között a szer­ves összeköttetés megteremtése or­szágos érdek. Budapest—Osongrád közötti mély- bevágásu csatorna megoldásának hossza 135 km., költsége 160 mik lió pengő, földmunkamennyiség 64 millió köbméter. Az elérhető utrö- vidülés 645 km. Ha a Duna—Tisza közti csatorna meegépitése, valamint a Tisza és mel­lékfolyóinak hajózhatóvá tétele után előálló 1500 km-ies magyar alföldi viziuthálózatra a forgalmi eredmény­nek csak a felét tételezzük is fel, akkor is mintegy 4.5 millió tonna évi forgalom fejlődnék ki. A Duna—Tisza hajózási csatorna Csongrád—szegedi mély bevágásu vonala Félegyháza mellett halad el és innen fiók csatorna ágat kell biz­tosítani Kiskunhalas város részére vizikiikötő létesítésére, amit a Fo­lyamszabályozási főosztály most kilá­tásba is helyezett. Halasi lányok a tabaréktfizbely és a varrógép mellett Látogatás a háztartási tanfolyamon Harc a búzáért! (Battaglia del Grránó) Irta: Medveczky Károly gazd. főtanácsos ni. A búza termések fokozására a nyu­gati áramokban kezdenek elterjedni a ta'ajporhanyitó, motoros maró gépek; Fräse, ek. Legjobb szerkezetűek a May- enburg schvveizi mérnök-fée typusu és a francia Somua nevű motoros porha- nyitó. Kiváló feltalálónk Kőszegi Károly bajai mérnök alapgondolata van töké­letesített rugós kapa műveli kialakítva ezeknél a gépeknél; a. földet mindjárt kerti finomságura feldarálják és foga­solás nélkül vetésre késszé teszik; a porhanyós földben minden szem kikel, a szétpor’asztott tartalék talaji tápanya­gok igen erőis növekedést okoztalak, úgy hogy a vetőmag az ilyen, szinte kertileg elkészített talajban 40—45 kgr.-a lecsök- kentondő, hogy a rohamosan bokrosodó és növekedő buzatövek egymást el ne nyomják. A Frase.ek után holdankint 150—170 kg. terméstöbblet származik. Magyarországon 3 darabot róhattak ki, egyiket a vezetésem alatti Jankatnajori gazdaságban. A nyugati államokban a szántógépek 8 százalékát alkotják. In­dokolt vo na a motoros erőátviteli szer­kezetei a magyar talajok kívánalmaihoz megerősítve átalakítani és termésfokozó munkájuknak meghonosítását orszá­gunkban is előmozdítani, felsőbb kor­mánytámogatássá'1. i Az alaposan szinte kerti eg bedolgo­zott termőta'ajnál, a búza- és a gabona­félék gyors termésfokozásához eenged- hellen a nagy ad aga tejes mérvű mű­trágyázás is. Mig Hazánkban 4—5 mű­trágyagyár működik, Itáliában régebb idő óta 70 egynéhány dolgozik; di ná­lunk 1885 körű! megá lapított öreg hol- dankinti 150—200 kgr.-os tuiha'adott su- perfoiszfát adagok csekélyek; a talaj táp- erő oldat kimarását a tápiá ékszivó gyö­kérszőrök részére, nem tudják elvégezni, legalább is 300 kgr. használandó; Itá­liában is hektáronkint 500 kgr. körül használnak fel ia terület teljes beszó- rásával. t ' 1 ' Ugyanilyen nagy adagok vannak a nyugati államokban is bevetve. Evvel szemben a kezdetleges kulturáUapotu Dé'oroszórszágban, hol egyes vidéke­ken, Ukrajnában az állati trágyát még mindig feltüzelni szokták és szinte so- ványitó kúrát adnak a termőföldnek; ‘;spzBÁSBJ;nui eqjos e >[Bito;isouoqgí>iu mely1 divatból hozzánk is átterjedt. De az így alkalmazott felényi vagy ©gy negyed adag műtrágya, csak kóstoló a talajnak s utána nincs á|z az utóhatás, mely a nagy adagu rendszernél még 8 év múlva is jelentkezik. i Hazánkban a kartel miatt túlságos drága a mütragya. Itáliában szövetke­zeti és állami műtrágyagyárak forgal­mazták már 15 évvel ezelőtt is ön­költségi, illetve e'őálitási áron a phos­phor trágyaféléket. Kormányunknak kel­lene az ügyet kezébe venni $ a most már örvendetesen a kisebb gazdáknál is rohamosan terjedő műtrágyázást kedvet teljes sikerre vezetni. Nagyobb, te’jes adagok használatánál kát. holdan­kint 250—300 kg. terméstöbblet vár­ható, ha szerves áll lati trágyákkal is ki- A legújabb vizsgálatok szerint ai ta- egészittetik az elhintés. lajbaktériumok, mint a kenyér élesztő kovásza idézik elő á termő föld teljes hatásfokát. Ezek a feltalaj gyepszinjé- ben mint »odaphon» rétegben fejlőd­nek a be’evitt szerves hulladék anya­gokból s a Levegőből a salétromot in­gyen leszűrve pótolják a drágái nitro­gén és salétrom műtrágyákat. Francia- országban ezeket nitrofer és nitragin mesterséges készítmények alakjában ré­gebb évek óta használják, mint vető­magtrágyát. Cukros vízzel a gíabonave- tömag bepácolásnál holdankint 1—1 ki­logrammot alkalmaznák. (Folvt. köv.)

Next

/
Thumbnails
Contents