Halasi Hirlap, 1933 (1. évfolyam, 1-34. szám)
1933-11-21 / 28. szám
november 21, kedd HALASI HÍRLAP 3 Mezőgazdaság Halas, 1933. nov. 11. Kíváncsian nyitunk be a városi tisztviselőház kapuján, hogy megkeressük s közelebbről megismerjük a városszerte annyira dicsért vándor háztartási tanfolyamot. Egy pillanatig megállunk a földszinti folyosón. Hir- telenében nem is tudjuk, merre menjünk. De ez a tájékozatlanság csak pár másodpercig tart, mert kellemes illat csapódik felénk egyik földszinti lakás nyitott ajtaján, s nem sok logika kell hozzá, hogy kikövetkeztessük, itt van az iskolahelyiség. Nem is csalódtunk! Az előszobában j kedvesen mosolygó arcok fogadnak: Laczkó Lujza és Hegedűs Etelka gazdasági iskolai tanárnők, a tanfolyam vezetői. Kérésünknek, hogy a Halasi Hirlap közönsége számára szeretnénk egyetmást ellesni ebből a titokzatos tanfolyamból, a legnag- gyobb készséggel tesznek eleget. Először is az első terembe vezetnek, hol fehérkötényes és fehérfő- kötős, tüztől kipirult arcú (igazi »tüz- rőlpattant«) lánykák sürgölődnek- forgolódnak. Tizenegy óra van s a konyha illata olyasfélét árul el, hogy az ebéd már előrehaladott állapot- potban van, de azért még egyre működik a mozsártörő, csörögnek a tányérok s különféle csészékben, tálakban titokzatos dolgokat keverget- nek. Mindenki sürög-forog s min« denki mást és mást csinál; szinte levesznek a lábunkról. Kíváncsian fordulunk kedves vezetőnkhöz, ki egy fekete táblára hivja fel figyelmünket, melyen a következők állanak: XI. 11. Gazdasszony: Ifj. P.-né. Májpiré-leves: Sz. E. Kárfiol pongyolában: P. R. Vesepecsenye: D. I. Burgonya: B. A. Sárgarépa: G. P. j Krémes lepény: B. L. Az egész olyan, mint egy színházi műsor: szerepek és szereplők. S valóban, mint kedves kalauzunk megmagyarázza, szerepekről van szó: az ebéd fogásairól és azoknak alkotóiról. A gazdasszony dolga, hogy a napi menüt összeállítsa s pontosan összeírja, mibe kerül az ebéd. Bámulatos ügyességgel pl. a fenti ebédet, me,ly 10 személyre szól’, 5.52 P-ből állította össze a leleményes gazdasszony. Megtudjuk azt is, hogy ez a szerepkör állandóan cserélődik s igy senki sem specializálhatja magát sem burgonyára, sem sárgarépára!, hanem mindenki megismerkedik mindegyik szereppel, a primadonna leves- vagy hus-szereppel éppúgy, mint a statiszta .mártásszereppel. S a maga szerepét mindenki a legnagyobb komolysággal és odaadással »alakítja«, mert ügyes pedagógiai fogásként úgy van az ebéd megszervezve, hogy a »szereplőknek« is kell azt elfogyasztani. Örömmel és szívesen lebzselnénk itt tovább is, de sietős az utunk s ' nem akarjuk a munkát sem akadályozni. Belépünk a belső terembej Itt meg legalább 14 leányka varr, kézimunkázik. Megtudjuk szives útmutatóinktól, hogy itt a második csoport dolgozik. Mindennap váltogatják a csoportokat, úgyhogy egyformán megtanuljon mindenki főzni is, varrni is. De meglepetésünkre nemcsak főzésről és varrásról van szó e tanfolyam keretében, mert látjuk a tanrendtől, hogy mindennap 8— 10-ig elméleti oktatás is van, mely a következő tárgyakból áll: háztartástan, egészségtan, neveléstan, kertészet, tejgazdaság, baromfitenyésztés, sertéshizlalás, Mindezt hat hét keretében nyújtja a tanfolyam 10 P-ért s hat hét után felszedi sátor)* fáját s megy tovább, hogy a csonka haza más tájékán üsse le újra. Észre se vesszük, s már egy órája, beszélgetünk. Sietve búcsúzunk, de a konyhába csak újra betessékelnek bennünket, hol a finom pon- gyolás karfiolt és a nagyszerű krémes lepényt kóstoltatják meg velünk. Nem! megvesztegetés volt ez, csak a vendégnek járó kedveskedés. Különben is a látottakról és halottakról pongyolás karfiol és krémes lepény nélkül is csak a legnagyobb elismerés és dicséret hangján kell szólnunk. Egy modern szakiskola dióhéjban, mely igazán az életre nevel. Szinte sajnálkozva bucsuzkodunk s ha nem restellenénk, kedvünk volna beigérkezni mindennapra tízóraizni. * Háztartás! Milyen prózai dolognak látszik, pedig van benne nagyon sok költészet. Hiszen a háztartás ezer apró kis rejtélyeiből tevődik össze az az emberi műremek, amelynek meleg családi otthon a neve s amelynek "alkotója a nő. S a sokát hibáztatott, bírált mai, modern lányok jó része, hála Istennek, érzi is ezt s tudja, hogy nemcsak a tánc ritmusa a szép, hanem szép (sőt talán legszebb) a munkáé is. Spektátor. Közgazdas á g A Duna-Tisza csatorna megvilágítása Irta: Vass Leó műszaki tanácsos A közgazdaság erőteljes fejlődése , csak ott van biztosítva, ahol a fő közlekedési eszközök: a, közút, va- j sut és viziut egymással legszorosabb 1 kapcsolatban szolgálják a mezögaz- 1 daságot, a kereskedelmet és az ipart. | Európa ssikvidéki országainak vü- ziuttérképére egy pillantást vetve élesen szembetűnik, hogy a vizáitok kiépítése terén a, nyugati államok mögött mennyire elmaradtunk, dacára, annak, hogy a nagy nyugati államokhoz képest Alföldünk rend- . kivül csekély esése folytán hazánk- 1 ban aránylag jelentékenyen ol'csób- J ban lehet viziutakat létesíteni. Magyarország közlekedési térképe pedig azt mutatja, hogy a három | főforgalmi eszköz között nincs meg a helyes arány. Vasúthálózatunk ugyanis úgyszólván már tökéletes, közutaink is aránylag elég sűrűn hálózzák be az országot, ellenben a hajózás csak egy jövendőbeli vízi- úthálózat két magában álló fővonalán, a Dunán és a Tiszán lehetséges; e két hajóút még nincs egymásai öissszekötve. E két vízi fővonal között a szerves összeköttetés megteremtése országos érdek. Budapest—Csongrád közötti méiy- bevágásu csatorna megoldásának hossza 135 km., költsége 160 millió pengő, földmunkamennyiség 64 millió köbméter. Az elérhető utrö- vidülés 645 km. Ha a Duna-Tisza közti csatorna meegépitése, valamint a Tisza és mellékfolyóinak hajózhatóvá tétele után előálló 1500 km-es magyar alföldi viziuthálózatra a forgalmi eredménynek csak a felét tételezzük is fel, akkor is mintegy 4.5 millió tonna évi forgalom fejlődnék ki. A Duna-Tisza hajózási csatorna Csongrád—szegedi mély bevágásu vonala Félegyháza mellett halad el és innen fiók csatorna ágat keli biztosítani Kiskunhalas város részére vizikikötő létesítésére, amit a Folyamszabályozási főosztály most kilátásba is helyezett. Halasi lányok a takarébtüzhely és a varrógép mellett Látogatás a háztartási tanfolyamon Harc a búzáért! (Battaglia del O-ránó) Irta : Medveczky Károly gazd. főtanácsos in. A búza termések fokozására a nyugati államokban kezdenek elterjedni a ta’ajporhanyitó, motoros maró gépek; Fräse;ek. Legjobb szerkezetűek a May- enburg sehwieizi mérnök-fé'e typusu és a francia Somua nevű motoros porha- nyitó. Kiváló feltalálónk Kőszegi Károly bajai mérnök alapgondolata van tökéletesített rugós kapa müvei kiaLakitva ezeknél a gépeknél; a földet mindjárt kerti finomságura feldarálják és fogasolás nélkül vetésre késszé teszik; a porhanyós földben minden szem kikel, a szétpor asztott tartalék talaji tápanyagok igen erős növekedést okoznak, úgy hogy a vetőmag az ilyen, Szinte kerti'eg elkészített talajban 40—45 kgr,-a iecsök- ken'.endő, hogy a rohamosan bokrosodó é;s növekedő biuzatövek egymást el ne nyomják. A Fräse:ek után holdankint 150—170 kg. terméstöbblet származik. Magyarországon 3 darabot róbáltak ki, egyiket a vezetésem alatti Jankamajori gazdaságban. A nyugati államokban a szántógépek 8 százalékát alkotják. Indokolt vorna a motoros erőátviteli szerkezeiét a magyar talajok kívánalmaihoz megerősitve átalakítani és tarmésfokozó munkájuknak meghonosítását országunkban is előmozdítani, fe’sőbb kormánytámogatással i Az alaposan szinte kertileg bedolgozott termőtalajnál, a búza- és a gabonafélék gyors termésfokozásához eienged- hetlen á nagy adagu teljes mérvű műtrágyázás is. Mig Hazánkban 4—5 műtrágyagyár működik, Itáliában régebb idő óta 70 egynéhány dolgozik; a nálunk 1885 körül megá lapított öreg hol- dankinti 150—200 kgr.-os tálba adott super!oszlat adagok csekélyek; a talaj táperő oldat kimarását a tápiá ékszivó gyökérszőrök részére, nem tudják elvégezni, legalább is 300 kgr. használandó; Itáliában is hektáronkint 500 kgr. körül használnak fel p terület teljes beszó- rásával. t' o 1 1 ‘ Ugyanilyen nagy adagok vannak a nyugati államokban is bevetve. Evvel szemben a kezdetleges kuLturállapotu Dé,’Oroszországban, hol egyes vidékeken, Ukrajnáiban pz állati trágyát még mindig feltüzemi szokták és szinte so- ványi tó kúrát adnak a termőföldnek; ‘tsBznjfSBJdHtu nqjos e rp2;ja}isauoqSeui mely divatból hozzánk is átterjedt. De az igy alkalmazott fe'.ényi vagy egy negyed adag műtrágya, csak kóstoló a talajnak s utána nincs pz az utóhatás, mely a nagy adagu rendszernél még 8 év múlva is jelentkezik. i Hazánkban a kartel miatt túlságos drága a műtrágya. Itáliában szövetkezeti és állami műtrágyagyárak forgalmazták már 15 évvel ezelőtt is önköltségi, illetve előállítási áron a phosphor trágyaféléket. Kormányunknak kellene az ügyet kezébe venni s a most már örvendetesen a kisebb gazdáknál is rohamosan terjedő mütrágyázási kedvet teljes sikerre vezetni. Nagyobb, teljes adagok használatánál kát. hoidan- kint 250—300 kg. terméstöbblet várható, ha szerves állati trágyákkal is ki- A legújabb vizsgálatok szerint a tá- egészittetik az elhintés. lajbaktériumok, mint a kenyér élesztő kovásza idézik elő á termő föld teljes hatásfokát. Ezek a feltalaj gyepszinjé- ben mint »odaphon» rétegben fejlődnek a be’evitt szerves hulladék anyagokból s a levegőből a salétromot ingyen leszűrve pótolják a drága nitrogén és salétrom műtrágyákat. Francia- országban ezeket nitrofer és nitragin mesterséges készitmények alakjában régebb évek óta használják, mint vetőmagtrágyát. Cukros vízzel a gabonavetőmag bepácolásnál holdankint 1—1 kilogrammot alkalmaznak. (Folyt, köv.)
