Halasi Hirlap, 1933 (1. évfolyam, 1-34. szám)

1933-10-10 / 22. szám

Kiskunhalas, 1933. október 10, kedd I. évfolyam, 22. szám A Gazdasági Egyesület félhivatalos közlönye. Politikai, gazdasági és társadalmi lap ELŐFIZETÉSI ÁR: Fél évre — — — — — 2 pengő 50 fillér Negyed évre — — — — 1 „ 25 „ Vidékre fél évre — — — 3 „ 50 „ Felelős szerkesztő lapvezér: MEDVECZKY KÁROLY gazdasági főtanácsos Szerkesztőség és kiadóhivatal: HURT KÖNYVKERESKEDÉS (Városháza épület) Sztranyavszky Sándor Halason Az Országos Magyar Földbérlő Egyesület és az Országos Földbérlő Szövetség első együttes nagygyűlése városunkban Fuzionált a kél egyesület. Országos elnökké Sztranyavszky Sándort választották A halasi kiállítás 7-ik napján, — szombaton dél­ben Kiskunhalason tartotta első együttes nagygyűlését taz Országos Magyar Földbérlő Egyesület és az Orsz. Bérlő Szövetség. A nagygyűlésre Halasra érkeztek: Sztranyavszky Sándor ny. államtitkár, a Nemzeti Egység Pártjá-nak elnöke. Bszenyi Jenő, a Debreceni Mezőgazdasági Ka­mara a’e’nöke. Csikvándy Ernő, dr. Dentz Ákos orsz. gyűl. képviselők, Szavozd Richárd gazd. főtanácsos, Gsoór Lajos, a Föld bérlők Lapjá-nak szerkesztője, Hef- ler Károly.,. Losonczi Dezső, Hegedűs István hírlap­írók. Serényi Gusztáv lapszerkesztő, dr. Pátkay Béla az OMFE elnöke s közéletünk jelesebbjei közül még Számosam Az ünnepélyes alkalomra az érdekelt föld- bérlő társadalom részéről is számosán jelentek meg az ország minden részéből. 1 i i • Sztranyavszky Sándort és kíséretét az állomásnál dr. Fekete Imre polgármester és Médveczky Károly gazd. főtanácsos, a Gazdasági Egyesület elnöke üdvö­zölték, majd 100 fehérruhás kislány sorfal mellett a vendégek kocsira ültek s Babó Imre birtoklás által ve­zetett — Uákóczy Ferenc fejedelem kuruc katonái egyenruhája szerint öltözött férfi és női lovas bandé­rium élén vonultak a városba. A nagygyűlést B Városi Színházban tartották meg, mely zsúfolásig megtelt a kis- és nagybérlők s az ér­deklődők táborával. A nagygyűlést a Városi Dalkör énekszáma után Medveczky Károly gazd. főtanácsos nyitotta meg. Üd­vözölte a nagygyűlésre megjelent előkelőségeket s az Orsz. Földbérlő Egyesületek harcosait, kik a gyűlésre a távoli helyekről is felvonultak, örömét nyilvánította a felett, hogy a két bérlő szövetség most már egyesülve, egységes célokért egy utón haladva, összeolvadó lélek­kel küzdhet a jobb jövőért. Utána Eszenyi Jenő m. kir. gazdasági főtanácsos beszélt az egybegyűltekhez. — A ma­gyar gazdaközönség sorsdöntő idejét éljük — úgymond. Az élet, vagy az elpusztulás az, amely előtt átijunkj A teljes összefogás, a minden lépésben való együtt- haladás biztosíthatja csak, hogy a gazdaitársadaJom fennmaradjon s a válságból kikerüljön. Az utóbbi idő­ben a gazdatársadalom úgy politikai befolyásában, mint erejében egyre gyengül s ez a folyamat hozta magával, hogy jogos kívánságai kivivására elegendő ereje nem volt. Ily viszonytök között kétszeres köteles­ség, hogy összefogjunk, mert máskép elvérzik a gazda és földbérlő társadalom, de vele együtt elvérzik az Ország is. iti | Az a meggyőződése, hogy Sztranyfavszky §ándor az ő kiváló egyéniségével és tudásával kifogja vezetni a mai nehéz helyzetből a földbériő társadalmait. Sztranyavszky Sándor beszéde Sztranyavszky Sándor eme’kedett ezután szólásra. Először is megokolta, hogy miért vállalta el az elnöki tisztséget. t i i Hónapokkal ezelőtt — úgymond — az egyik föld­bérlő egyesült fo kérte őt, hogy az elnöki tisztet vál­lalja el. Azt válaszolta, bogy a kérést csa|k az esetben teljesítheti, ha a. magyar báriőtársada'.om megérti az idők parancsoló szavát s nem külön-külöji utakon, hanem egységes tábort teremtve, együtt haladva mun­kálja a jövőt. Reménysége, óhaja teljesült. A két nagy bénlőszö- vetség egyesülésének küszöbén az elnöki tisztet öröm­mel vállalja, i i i Szívesen jött ez ősi város falai közé, hogy zászlót hajtson e nemes város mindenkor megőrzött memzet- hüsége s a múltban hozott nagy nemzeti áldozatai előtt. Hiszi, hogy e város polgárai a jövőben is tudni fogják, hogy nemzetbüség tekintetében mi a kötelességük. Közöstáborba a gazdákat Mindannyian érezzük a mai idők gondterhes sú­lyát, mely a magyar gazdák vállát nyomja. Értsük meg azonban, hogy ez a gond az egész társada’omé, egész Európáé, sőt az egész világé. A meglévő bajokért, ami­ket látunk és érzünk, nem tehetők felelőssé a magyar tényezők. A gazdabajok forrása az egész világégés, mely é rtékeket pusztított el. A magyarságra azért nehezebb a válság, mert a békét diktáló hatalmak rövidlátó politikusai lehetetten békefeltételieket kényszeri tettek reánk. • | Minél jobban átérezzük a súlyos időket, annál in­kább kell éreznie a gazdatársadalomnak azt a nemzet és ;ö nraaga iránti kötelezettségét, hogy / a kivezető utat egy táborban gyülekezve kell keresnie, mert csak együttes erg/tkel vezethet­jük a nemzetet a jobb jövő fe’é. Sokat törte- a fejét azon, hogy miért nemi lehet a magyar gazdatársadalmat közös nevezőre hozni? A szertehullott hatalmas gazdaerőkkei szemben más erők szemmelláthatóan érvényesülni tud­nak, 'í mert a magyar gazda még ma sem értette meg, hogy a vele szemben álló erőkkel neki is egységes erőt mutatva, együtt kel küzdenie. !. A földbérlők egy táborba állása példa tehet a gazdák előtt is. 1 l i Sokáig hitte ő maga is, hogy olyan- ember némi j születik, aki a gazdákat egy táborba tudná tömöríteni, i A cukorkartell munkáját sokáig figyelte s látta az eredi- ményeket. Most az a meggyőződése, hogy \ i ha emberek nem — az idők parancsoló szavaj meg fogja teremteni a gazda egységet is. : Erre fogékonnyá tett már bennünket a magyar | gazda nyomorúsága. > : i . . i Az értékesítés nehézségei Az égető gazdabajokkal kapcsolatban sok szó esik mostanában az értékesítés kérdéséről. Az értékesítési nehézségeket — felfogása szerint erőidézte a világ- helyzet, " i ' ; hangoztattuk a többtermelést, de a fogyasztó- ' képesség emeléséről nem gondoskodtunk. Ahelyett, hogy a lelkek megbékélését szolgálták volna a nemzetek, 1 j : i { minden állam elzárkózó politikát folytatott i s önmagát kívánta eltartani. Pedig a Se.kek harmó­niáját kellett volna keresni. Talán most érkeztünk végre az indulás állomásai­hoz, ahová 14 é-we-1 ezelőtt kellett volna érkeznünk!, A kölcsönös megértés szelleme ma már erősödik, amely lehetővé teszi azokat a gazdasági és kereske­delmi kapcsolatokat, melyeknek megteremtésén a kor­mány fáradozik. j j - I ■ . j i í-t Gömbös Gyula példát matat Gömbös Gyula jn iniszterelnök ur és % kormány a: szükséges kapcsolatok megteremtése körüli fáradhatat­lanul és állandóan dolgoznak. A miniszterelnök' ur aZ, aki jó példával jár elől ezen a térem, más nemzetek áEamférfiai számára is. Egy esztendő leforgása alatt sok eredménytelen kisértetezés után olyan gazdasági megállapodások jöttek létre, amelyek biztosítják, hogy fölös terményeink jó részét elhelyezhessük. t > >. I Törekednünk keli, hogy i minél olcsóbban terme.jünk s a termelést ren­tábilissá tegyük- ' ( Hiszi, hogy a miniszterelnök ur, az ő személyében rejlő invencióval és eréllyel eleget is tejsz ennék ti feladatának. i , ; A gazdaadósságok rendezése A gazdaadósságok rendezésén már javában dol­goznak a pénzügyminisztériumban. A miniszterelnök un Egyes szám ára 10 fillér

Next

/
Thumbnails
Contents