Halasi Hirlap, 1933 (1. évfolyam, 1-34. szám)
1933-10-10 / 22. szám
2 HALASI HÍRLAP október 10, kedd többszöri komoly kijelentés© folytán hiszi, hogy a nemzőt egyetemes gazdasági érdekeinek megfelelőéin i i tez a kérdés is rövid időn belül meg lesz oldva. i Nem szabad megoldani úgy, hogy megoldásával megmentsünk és gondnélkülivé tegyünk egy társadalmi réteget, ugyanakkor azonban egy másik társadalmi réteget elsöpörjünk. Elsősorban tehát a kamatterhek mérséklésére van szükség. Kényes és nehéz probléma ez, de nem megoldhatatlan akkor, amikor a magyar mezőgazdaság jövője és életképessége függ ettől. Amikor a kamatterheknek sem tud a magyar gazda eleget tenni, időt kell adni neki arra, hogy a tőketörlesztés és a visszafizetés kötelezettségének eleget tegyen. A gazdasági élet első feltétele az, hogy biztosítsuk a kihelyezett tőke kamatozását é9 a kamat fizetésének tehetőségét. > A törvényhozók házában igen komoly és lelkiismeretes munka folyik ezeknek a fontos magyar problémáknak okos megoldása érdekében. Ahhoz, hogy a gazdasorson és a magyar élet sorsán e'őnyös változás következzék be, elsősorban az kell, hogy a magyar gazda lelkében gyökeret verjen az összetartozandóságnak az az érzése, amely elválaszthatatlanul fűzi a magyart a magyarhoz és benne minden kapcsolatnál erősebben él. Határozati javaslat Sztranyavszky Sándor beszédét a nagygyűlés közönsége nagy tapssal és lelkesedéssel fogadta. A nagygyűlés Szávozd Richárd javasatára egyhangú lelkesedéssel elhatározta, hogy Gömbös Gyula miniszter- elnököt és Kál’ay Miklós földmivelésügyi minisztert táviratilag üdvözli, majd Pátkay Béla, az Országos Magyar Földbérlő Egyesület he'yettes elnöke terjesztette elő határozati javaslatát amelyet a nagygyűlés egyhangúlag elfogadott. Ebben a határozati javaslatban a magyar földbérlőtársada'om a legutóbb kiadott föidbér.őrendelet módosítását kéri olyképpen, hogy a haszonbér leszállítását mindenki kérhesse, tekintet nélkül arra, hogy a haszonbért pénzben fizeti«, vagy pedig terményben, i Kéri továbbá, hogy a külön eljárási költségeket a kormány törölje s a jövőben minden haszonbért csak terményben állapíthasson meg a bíróság. Végű' arra kéri a határozati javaslat a kormányt, hogy a jövőben a haszonbér megállapításánál vegyék tekintetbe a közterhek időbeli emelkedését is.1 Eszenyi Jenő javaslatára a nagygyűlés elhatározta még azt is, hogy kérni fogja: a kormányt, hogy a gazda terhek rendezésénél a bérlő a gazdák jogos és súlyos érdekeire is legyenek figyelemmel. Serényi Gusztáv, az Országos Szövetség igazgatója gerjesztette be ezután évi jelentését, amelyet a nagygyűlés egyhangúlag elfogadott. 1 Végül Sztranyavszky Sándor köszönetét mondott a nagygyűlés tagjainak megje ©nősükért és ismételten annak a reményének adott kifejezést, hogy az egymásrautaltságról mondott szavai visszhangra találnak az egész magyar gazdatársadalomban; s a hálasi nagygyűlés kiindulópontja lesz egy jobb és szebb magyar jövendőnek. 1 . l 1 A nagygyü’-és a Himnusz e’énekiésével ért véget. A gyűlés után Sztranyavszky Sándor és kísérete megtekintette a kiáltást, melynek sikere felit többszörösen elismerését fejezte ki. A Duna—Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara Alföldi nagygyűlése Vitéz Purgly Emil v. földmivelésügyi miniszter Halason ' A Halasi Hét országos jelentőségű társadalmi eseményeinek méltó befejezése volt vasárnap délelőtt a Duna—Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara alföldi szakosztályának nagygyuóse, melyen a' magyar gazdasági élet számos szaktekintélye veit íészt, élükön vitéz Purgly Emil volt földművelésügyi miniszterrel, a kamara alföldi szakosztály á- trak elnökével. Vitéz Purgly Emil őexeSsnciája kíséretével »együtt a 8 óra 38 perckor érkező vonattal jött Halasra. Az állomáson küdöttség és a II. Rákóczi Ferenc palotás huszárjainak aranysujtásos, . piros egyenruhájába öltözött bandérium várta. Dr. Fekete Imre polgármester meleg szavak- j lkai üdvözölte Halas város nevében a volt minisz- 1 Itert, majd Modveczky Károly gazdásági főtané- 1 esős köszöntötte a gazdatársadalom és a kiállítás rendezőbizoítsága nevében. Azután Török Kató j Gyújtotta át a bandérium gyönyörű virágcsokor- j |át s a vendégek a polgármesteT lakására men- ! tek, ahol tiszteletükre a polgármester reggelit ' «dőlt. Reggeli után a kiállítást tekintette mag vitéz ! Purgly Emil, ahol körülbelül egy órahosszat idő- tiö'jt s a látottakról a legnagyobb elismeréssel nyilatkozott. Különösen kiemelte, hogy a mezőgaz- 1 das ági termények mellett a helyi ipar és keres- 1 feedelem produktumainak oly szép felvonulását 1 látta a kiállításon, mely őt nagymértékben .meg- ! lepte. Külön is felkérte dr. Fekete Imre polgár- i mestert, hogy elismerését az iparosoknak és kereskedőknek tolmácsolja. A kiállítás megtekintése után a városi színház feldiszitett termében 11 órakor megkezdődött a Duna—Tiszakőri Mezőgazdasági Kamara alföldi szakosztályának gyűlése. Az elnöki emelvényen, az elnöklő Purgly Emii ts Staub Elemér elnök, nyugalmazott államtitkár (mellett helyet foglallak dr. Kovács Jőzsefné Tüdős Ilona, dr. Fekete Imre polgármester, Geszíelyi Nagy László, Vaya Béla h. igazgató, Fabriezi- us Endre Országos Magyar Gazdasági Egyesület igazgatója, dr. Szladits Imre, Szabó Lajos ka- fnarai főtitkár, Medveczky Károly és a késöbbben érkező gróf Teleki József. A színház termét szép I számú közönség töltötte meg s a hallgatóság soraiban számos vidéki vendég közölt ott volt Szla- düo Károly dr. egyetemi tanár Budapestről, Kogutovitz Károly egyetemi tanár Szegedről, Kovács Jenő mezőgazd. biz. elnök és Beírta Mihály kamarai aJelnök és Kárász Péter gazda Hódmezővásárhelyről, Dezső Kázmér nagykőrösi polgármester, Kapuszta Ágoston Bács vármegye Gazd. Egyesigazgató, Kiinger Pál és neje nagybirtokos, Hajdú Géza, a kisszáilási uradalom igazgatója, Kaliivoda Andor ny. erdészeti min. tanácsos Kecskemétről, Pataky Imre a szentesi mezőgazdasági kamara elnöke, Scharpf Elek gazd. felügyelő Bajáról. Vitéz Purgly Emil nagyszabású és mélyen szántó gondolatokkal teli megnyitó beszédében először az Alföld problémáival foglalkozott. — Az Alföld — mondotta — olyan ütemben megy az előrehaladás utján, hogy ha vannak és lesznek is akadályok, melyeket le kell küzdeni, misem akadályozhatja meg azt, hogy az Alföld az ország legkutturáltabb vidéke legyen. Szükséges azonban, a cél elérése érdekében, kormányzat tekintetét még fokozottabban felénk fordítani. De szükség van arra is, hogy anyagi és szellemi vonatkozásban a gazdákat egyensulyo- zoítságban tartsuk. Mikor a gazdáknak anyagilag jól ment, nem tudtak takarékoskodni. Elfelejtették, 'hogy hegy után völgy, bő esztendő után szűk esztendő következik. Aki gazdálkodni akar, annak ezeket az örök természeti törvényeket szem előtt kell tartani, mert a szűk esztendők alatt csak az tud kitartani, aki a hu Hám vonal magas pontján félre tudott későbbre is tenni. Mostani helyzetünkből vonjuk le a tanulságot és a jövőben I takarékoskodjunk; gyűjtsük a szellemi és fizikai erőnket arra az időre, mikor a szűk esztendlők jönnek. — Mostani nehéz helyzetünkből van kivezető ut, csak meg kell azt találni. Élvezettel látta, hogy a magyar gazda élniakarása mit tudott produkálni a halasi homokon; különösen gyümölcsben, baromfiban. Ezeket a termelési ágakat fel kell j karolni, közutakat kell építeni, mérsékelni keli a ; vasúti tarifát és lehetővé kell tenni az értékest- j test. Olyan kereskedelemre van szükség, mely a j gazda hírnevét nem rontja; a terményt a maga j kristálytiszta mivoltában juttatja el a fogyasztó- j hotz. Ne fussunk a szivárvány után, nem kell délibáb, ne várjunk a külföld segítségére, hanem ! saját átgondolásunk után kell megái lapítani azt az utat, amin a tisztességes ár elérhető. Meg kell szervezni a belső fogyasztást és az exportot, de meg kell szervezni magát a termelést is. Nem azt kell termelni, amit mi szeretünk, hanem amit a vevő szeret. A magyar gazda nem vonakodik az újítástól, csak adjanak a kezébe szerződést, . hogy terményét értékesíteni tudja, azonnal átszervezi a termelését. A mi bűnünk az, hogy elveszett az ország, nem az utódoké és a mi kötelességünk azt az utódoknak visszaadni. Ebben a munkában a gazda társadalomnak fs ki kell venni a részt, mert az, hogy többen vannak, mint más társadalmi osztályok tagjai, nem csak több jogot, de több kötelességet is jelent. Az Alföld homo- kos vidékeiről szólva felhívta a gazdák figyelmét arra, hogy a homoki gazdálkodás nehezebb, tehát nagyobb szaktudást igényel. Nézzék meg a kísérleti telepeket, s amit ott látnak, azt alkalmazzák az adott viszonyokhoz. . — összefogásra hívta fel a gazdákat, hogy érdekeiket kellően megvédhessék, de figyelmezteti őket arra is, hogy a gazda érdeke és a napszámosé közt nincs különbség. Ha a gazdának jól megy, a napszámos is élni tud s ha a napszámos örömmel dolgozik, a gazda látja hasznát. Beszéde végeztével a szakosztályi elnök oklevelet és jutalmat adott át Harkai István gazdasági cselédnek, aki a Gzagány család szo'gá- latában 38 évet töltött el becsületben. Az elnöki megnyitó után, a gyengélkedő Gesz- telyi Nagy László helyett dr. Staub Elemér kar marai elnök tartott tartalmas előadást az álföldi tanyai lakosság megoldásra váró kérdéseiről. — Hogy miért, az most nem fontos, úgyis tudjuk; évszázadokon keresztül az Alföld volt a mindenkori kormányok elhanyagolt mostohája. A. végeket jobban felkarolták, ott virágzott Is minden. Ezeket azonban most elvették tőlünk s most itt maradt az Alföld elhagyatva 2,000.000 lakosával utak, termelési és értékesítési lehetőség nélkül. Utak, orvosok, állatorvosok, pusztai templomok, gazdakörök, könyvek hiánya mindazok a problémák, melyeknek meg teremt lsével késlekedni nem szabad, örömmel állapi!ja meg, hogy a kormány a közeljövőben orvosolni fogja az Alföld ! számos régi baját, óhaját, de helyteleníti, hogy a kartelek megrendszabályozására nem történt meg minden és most magánvállalkozás kezére jutott az állami ojtóanyag gyár is.
