Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1932 (32. évfolyam, 1-105. szám)
1932-01-06 / 2. szám
január 6 Kiskunhalas Helyi Értesítője 3 oldal Egy félóra az emberbőrzén, ahol rendkívül nagy volt a kinálat, de kevés a kereslet, egy közgazdasági riporter azt Írná, hogy „az irányzata lanyha volt“ О r s z á g—V Hág Egy angol lap szerint Szerbiában olyan nagy a nyomorúság, hogy minden nap kirobbanással fenyeget. — Több erdélyi falut elöntött a Szamos áradása. — Angol és holland tőkések állítólag 65 milliót hajlandók befektetni Magyarország villamos hálózatának kiépítésébe. — A tavasszal megkezdik a Boráros-téri hid építését. — Árverésen 186 ezer 500 pengőért kelt el a csődbejutott Magyar Színház épülete. — Agyonlőtte magát Kőszegen újév napján Puchnik Ferenc százados. Tettének oka ismeretlen. — A gyermekbénulás ba- cillusát felfedezte a kaliforniai egyetem egyik tanára. A bacillussal beoltott majmok megkapták a betegséget. — Az Egyesült Államokban 34 ezer személy vesztette életét autóbalesetek következtében. — Szilveszter éjszakáján Budapesten 60 ezer ember jelent meg a különböző szórakozó helyiségekben. Eladtak 6 ezer üveg pezsgőt, 10—12 ezer üveg palackos bort. — összeverték a mosonmegyei Püski községben Körtvélyesi Antalné 57 éves napszá- számos asszonyt, rövid idővel kórházbaszállitása után meghalt. — Halálra gázolta a vicinális Pestújhelyen Czörnyi Mihály szobafestőt. — Leesett a lépcsőn és szörnyethalt Nagy Sándor budapesti lakos. — Felakasztotta magát Sávolt Pál budapesti postamester. — Megfojtotta újszülött ikreit Turóczi Józsefné fü- zérkajátai asszony. — Bejelentette öngyilkosságát és eltűnt Kárpáti József Máv. tisztviselő budapesti lakos. — Félmázsás harcsát fogtak ki a Dunából Bajánál. — Félmillió munkanélküli tisztviselő van Németországban. Sziriusz mester jóslata 1932 első feléről Kérséhe f tél, szeszélyes tavasz, kánikulai nyár A népszerű bpesti időjós, Sziriusz mester kiadta jóslatát az 1932. év első felére. A következőket jövendöli: Januárban borult, ködös, gyengébb hideg idő ígérkezik. Az ország nagy részében lesznek havazások. Esni fog 1-től 6-ig, 20, 21, 22, 29. és 30-án. Februárban több derült napban lesz részünk. Nagy hideg nem Ígérkezik. Eső s hó fog esni 3, 4, 5, 11, 12, 13, 21, 22, 25, 27. és 28-án. Márciusban több szép, enyhe nap ígérkezik, amely után hűvös, szeles időjárás következik, sőt pár napon erősebb éjjeli fagy s még márciusban is lesz havazás. Márciusban 19, 20, 28. és 29-ike zivataros esőt igér, utána újra hűvös, szeles idő jön. Április első felében jön egy pár szeszélyes, sőt kritikusnak mondható nap 3, 6, 9, 12, 13. és 15. A második felében már szép meleg napokat állapíthatok meg. Májusban igen nagy viharokban lesz részünk. Éjjeli hőmérséklet fagypont körül ingadozik és jeges zivatarokat igér. Junius első felében nem sok eső ígérkezik, második felében nagy hőség és utána zivataros eső, egyes helyeken jéggel keverve. Júliusban nagy hőség lesz. Helyenként zivataros eső. Julius száraz jellegűnek mondható. Ebben a hónapban 28, sőt 30, 32 és 35 C. meleget állapitok meg, egyes részeken még melegebb is lesz. Szilveszter délutánja volt, öt óra előtt néhány perccel, az emberek siettek a borbélyhoz, hogy sima arccal lessék az uj esztendő közeledtét, haza is siettek átöltözni, hogy a sok mulatság valamelyikén ott legyenek, mindenki mondhatnánk a megfiatalodott friss ujesztendőt várta meghatottan, mint annyi száz esztendő óta szoktuk ilyenkor, amikor az uj év előestéje beköszönt. Ebben az ünnepélyesnek nevezhető pillanatban a városháza főbejárata előtt sok száz ember szorongott, mint az szintén hosszú évtizedek óta szokásban van és várta a gazdáját, várta a kenyéradóját, gondolkozott azon, hogy az elkövetkező évben milyen mértékű lesz az a »karrier«, amit be fog futni, vájjon akad-e olyan gazdára, aki többet ad neki, mint amit az elmúlt évben elért és hogy az élete hogyan fog alakulni az elkövetkezendő esztendőben. Egészen különös, azt lehetne mondani halasi specialitás, iz és zamat ez a szilveszteri cselédfogadás. Ilyenkor megjelennek a városháza előtt azok, akik szegődni akarnak, de eljön ide minden évben az a gazda, aki cselédet akar fogadni. Ez a szokás annyira átment az idegekbe, mint az országos vásár. Csak az a jó áru, amit a vásárban veszünk — mondja a néphit és csak az az igazi cseléd, akit itt fogadnak fel, miért ebben van valami tradieiófé'e, öreges mesemondás, van benne valami, amivel multat tisztelnek és szokásokat ismernek el újból és újból. Tehát mint mondtuk öt óra van. A városháza előtt nyüzsög a tömeg, messziről feketélHk a sokaság. Kemény hófúvás van, vesékig hatoló hideg szánt végig az uccákon, de a börze áli keményen és szilárdan a maga helyén, öregebbek és fiatalok, vannak köztük suhanó legénykék, ködmönbe burkoltan álldogálnak, topognak a hidegben. Sokan közülök a hidegről beszélnek, a tél zordságairól, az egyik kemény vonásu magyar megjegyzi, hogy északról, onnan fölülről jön a szél, ez kemény hideget jelent. A másik cáfo’gatni próbálja a szél irányát, a harmadik a pipadohányról beszél, hogy milyen komisz Itett a trafik, a negyedik az ujborok zamatjáról, az ötödik családi eseményekről és igy tovább mindegyik felhoz egy-egy témát de érezni, hogy végeredményben mindegyik a következő évi gazdájára vár és az egész diskurzus csak időtöltés okából történik. A halasi emberbörzének természetrajzához szorosan hozzátartozik az a tudnivaló, hogy ilyenkor Szilveszter idején csak kocsisokat, gulyásokat, kanászokat és kommenciós cselédeket fogadnak. Mást nem. Juhászok, baromfikertészek és más cselédfélék fogadási ideje Dömötör napján van. Itt áll előttem egy gomotyagban sok száz ember, lehetnek vagy kétszázötvenem is és ezért lehet megállapítani azt, hogy a kinálat nagy. Nem azért, mert sok volna az ajánlkozó cseléd, hanem annál az egyszerű oknál fogva, mert a nehéz gazdasági viszonyok közepette a gazda is leszanálta a személyzetének a számát. Valahogy úgy ahogyan a 33- as bizottság most a tisztviselőkkel csinálja. Kevesebb cselédséggel próbálja a gazda is a maga gazdaságát irányítani — összébb huzza a költségvetését, mert nem telik az olcsó terményárakból. Dicséretre méltó és feltétlenül meg kiéli állapítani, hogy az ajánlkozó cselédek is átérzik ezt a helyzetet és ők is leredukálták igényeiket arra a fokra, amelyet a gazda, ha nehezen is, de követni tud. Az olvasó most joggal kíváncsiskodik arra, hogy hogyan történik ez a cselédfogadás, mik a külsőségei és általában milyenek azok a körülmények, ahogyan jez a fogadás végbemegy. Hát sajnos, ezt nagyon fogas kérdés volna megírni, többek közt azért is, mert ez egészen egyszerűen suttogva és csoportokba visz- szavonulva történik. Itt legfeljebb jóSzemü megfigyelésekre szorítkozhatunk. Például jön egy gazda, aki mindenes kocsist keres. A tömeghez érkezik, körüljárja, végigmustrálja az embereket, majd »kinyomozza«, hogy kik a kocsisok, megint széjjelnéz, kihúz egyet közülök és félrevonul vefe tanácskozni. Ha nem 'tudtak megegyezni, másikat húz félre a szabad ég alatti »meghitt sarokba« és azzal tanácskozik tovább, de mindig úgy“ hogy mások ne hallják. Ennek az a magyarázata, hogy ez is olyanféle üzlet, ahol harmadik személy füle káros lehet. A gazda sem akarja, de a szegődni akaró cseléd sem kívánja. Ez a duruzsolás aztán tart egy óra hosszáig és ugyanolyan külső körülmények közt a gulyásnál, kanásznál, kommenci- ósnál, mint fentebb mondottuk, a kocsisnál. Hat óra van. Már egészen sötét. Az emberbörze helye kiürült. Csalódottak vannak, akik nem akadtak gazdára, nem tudtak elszegődni és vannak jókadvüek, akik a mai világválságban újból el tudtak egy esztendőre »helyezkedni.« Ezek a szerencsések nem is csinálnak titkot az örömükből, mert félhét tájban már zeng az éneklésük a városházához legközelebb eső kiskorcsmákban, ahol vigadnak. Ezek az emberek nem a Szilvesztert ünnepük, hanem azt, hogy egy évre elvetették az életük gondját. Ez az örömpoharazgatás nagyon szép és nagyon megható, amikor az élet zengi el himnuszát a mindennapi kenyérhez, amelyet megtalált, úgy, mint a bibliában az égi mannát. Egy ilyen kis korcsmában az asztal melleit meséli egy nagyon szimpatikus, megnyerő arcú tanyai cseléd, akinek sikerült elszegődni. Gulyás lett, az arca kipirult, eszes fiú és a társai nagy helyeslése, bóüngatása közben mesél: — Elszegődtem ismét, mostan egy évig nincs ám nekem gondom semmire. Tavaly is rendesen éltem, az idén is majd csak megleszek! Mögvan a könye- rem, mög aztán a csizmám, mög bort is kapok, mög ételt, osztón majd farsangkor elveszem a Julist. Ugy e ez megható? Egy darab életfilozófia néhány szóba sürítve. Nem tud modern táncokról, nem ismeri a rádió fortélyát, nem ismeri a hazugságot ,azt a hazugságot, amelynek eredete a 'gonoszságban van. Egészséges ember, a puszta gyermeke, a becsületes magyar fajtának ez a típusa az, melyből a magyar élet nagyon sokat kívánhatna. És még egy nagyon érdekes része van ennek a csoportnak, amelyik elszegődött. Vidámak, örömmel vannak tele, nyoma sincs a zúgolódásnak, itt egyik sem mondja, hogy keveset kapott, mint bérösszeget, üt ismeretlen fogalom az, ami az ipari munkásoknál szinte mindennapos jelszó. Itt senki sem mondja, hogy »kiuzsorázzák.« Aki megelégedett embereket akar látni, aki kiváncsi arra, hogy ki az, aki még a mai valóban nehéz időkben is gondtalanul mosolyogni és minden mesterkéltség nélkül dalolni tud, annak felüditö és frissitő látvány volna egy ilyen tanyákon felnőtt egészséges léleknek a megfigyelése. Ahogy beszélgetünk velük, lassanként ráterelem a szót arra, hogy mit kapnak ők munkájukért. Mi az a bérösszeg, amelyért egy esztendőn keresztül dolgozni fognak. Ez volt a legnehezebb kérdés. Rávenni az elszegődött cselédeket arra, hogy erről beszéljenek. Igazi magyarok, akik a pénzről pláne a saját pénzükről nem kívánnak diskurá'ni és a legkényesebb fortélyokhoz kellett nyulL ni, amíg majdnem harapófogóval ki lehetett venni belőlük a munkájuk bérit. Megtudtuk a következőket: Kocsisnak a bére a következő: Nyolc mázsa gabona, 100 pengő, 2 darab marhatartás és koszt. A gulyás a kővetkezőket kapja: 160 pengő, 1 pár csizma és koszt» Kisebb gulyás 14—15 évesnek a bére: 70 pengő, két mázsa gabona és koszt. Vannak olyan gulyások, akiknek több marha van a gondjaikra bízva és több dolga is van, ezenkívül több szakértelemmel bír. Ennek a bére a következő: 240 pengő, csizma, ruha, marhatartás és ellátás. A kocsisok legmagasabb bére, amit el tudnak érni: Havi 30 pengő és teljes ellátás-. A házi cselédek bére 5—20 pengő közt váltakozik. A kanász bére: azonos a 14—15 éves gulyás bérével, ugyancsak azonos a bére az úgynevezett béresnek is. Vanak azután béresek és kanászok, akiknek bére a kommenciós cselédekével azonos. A kommenciós cseléd bér© a következő: 16 mázsa gabona, 25 kilő szalonna, 25 kiló só, 25 kiló kása, fél hold kukorica- föld, 400 négyszögöl krumpli föld, tüz- revaló fa és 25—50 pengő készpénz évente amit azonban mostanában szintén átszámítva természetben szoktak a legtöbb helyen kiadni. Vannak magasabb bérösszeggel is komimenciósok, de ezek ritkábbak. Az ilyennek bére 20 mázsa gabona és 500 pengő készpénz, vagy ennek megfelelő természetbeni járulék. Megtudtuk azt is, hogy ezek a járandóságok néha emelkedni is szoktak, de egészen egyéni módon, Illetőleg úgy, fwgy a gazda saját elhatározásából emeli annak a cselédjének a bérét, akivel meg van elégedve. Az ilyen esetek azonban szórványosak és nem irányadók. Az itt megemlített bérösszegek azok, amelyeket a kü ömböző formában elhelyezkedett cselédek az idei szilveszteri fogadáskor el tudtak érni. Beszélgettünk gazdákkal, akik szintén megvannak elégedve a cselédfogadás végső eredményév©!. Hogy helyzetképünk egészen hü legyen, meg kell említeni, hogy 50—60 cseléd nem, tudott elhelyezkedni. Ezek a tavasszal napszámra kénybe enek fanyalodni, de he.yzjetük nekik sem tragikus, mert mint a helyzetet jól ismerő gazdákkal beszélgetés közben informálódtunk, a mezőgazdasági munkások Halason kivétel nélkül még ma is el tudnak helyezkedni és munkát találnak, ha dolgozni akarnak. És ez az utolsó mondat a legvlgasz- talóbb ennek az egész cikknek a lényegében, az ugyanis, hogy mezőgazdasági munkanélküliségről, legalább itt Halason beszélni sem lehet. A halasi pénzügyőrséget a kecskeméti pénzügyigazgatósághoz osztották be A m. kir. pénzügyminisztérium a budapestvidéki m. kir. pénzügyigazgatóság kecskeméti kirendeltsége területének és hatáskörének kibővítése tárgyában az 1931. évi november hó másodikén kiadott rendeletével kapcsolatban a kecskeméti m. kir. pénzügyigazgatósági kirendeltség hatásköre alá a ceglédi, kalocsai, kecskeméti, kiskunfélegyházi, kiskunhalasi, kunszintmiklósi m. kir. pénzügyőri biztosi kerületeket a hozzájuk tartozó ceglédi, kalocsai, sükösdii, kecskeméti, nagykőrösi, kiskunfélegyházi, kiskunmajsai, kiskunhalasi, kiskőrösi, kunszentmiklósi és solti m. kir. pénzügyőri szakaszokat osztotta be- Г;, и1 LM.J
