Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1932 (32. évfolyam, 1-105. szám)
1932-01-06 / 2. szám
4. oldal Kiskunhalas Helyi Értesítője január 6 HALASI EMLÉKEK Modok D. Imre 48-ban ő is fegyvert fogott hazájáért. Ott feszelgett a verbászi táborban jó ideiig. Egyszer riadót fújtak éppen akkor, midőn egy rác asszonyt ölelgetett. Az esetnek híre futott a magyar táborban s az érdeklődőknek igy magyarázkodott Modok: — Ártson az embör az ellenségnek úgy ahogy tud! Katona dolog Az ötvenes években katonák voltak beszáliásolva városunkban még pedig hosszú időre, i Egyszer egy ilyen baszá'lásolt katona éjszakának idején megjelent Nagy Czi- rok Ferencnél, de nemi a szobában, hanem a padláson. Ott annak rendje-mód- ja szerint összeszedett egy zsidózsák disznócókmókot, merthogy úgy Katalin felé járt az idő, amikor már minden jóra- való gazdának volt abban az időben egy kis disznó frisseség a padlásán. Mikor a katona a szerzeménnyel jött volna 'lefelé, a járást nem ismervén, a padi ásnyilásón eókmókostul a kamrába zuhant. A nagy zuhanásra a gazda felébred, aztán kiballag az udvarra s látja, hogy a kutya a kamraajtó előtt ugat s még hozzá fog is. Kizárja a kamraajtót, de még a küszöböt át sem. lépi, mikor belülről ilyen szókat hali: Pszt! Lassan járjon kend! — Ki vagy? — kérdi a gazda. — Pszt! Csöndesebben! — jön a válasz a kamra belsejéből. — Egy zsák disznóhust loptam, gazduram! Igön olcsón adnám. Vögye mög kigyelmed! — Elvidd innen az apád teremtésit! Van neköm a padláson elég! — Nohát akkor adja kend föl! — Megállj má no. Majd előbb hozok egy cserép butalla sárgabarck pálinkái, aztán megkóstoljuk, hátha jobban bírod a. tér őt te is! Ittak egy jóizüt — ал tán szegény nagyapám felsegítette saját eókmókját a katona vállára. Cigánybér — Csak húzzátok fiaim, szépen! — biztatja a cigányokat egyik gazda a bo- doglári csárdában. — Kaptok egy tehénre valót! A cigányok örültek, hogy milyen jó keresetük lesz s húzták tovább, de szi- vesen, amint füttyögve diktálta az öreg: Kunhalason én vagyok egy dézentor Még azt mondják meg fog a perzekutor Nem félek én a vármegye kezétől Letagadom a csillagot az égről... Hajnalra meg is adta gazduram a tehénre valót. Egy viselt harangot nyújtott át a cigányoknak e szókkal: — No itt a, bérötök, Bem apó futárja 1849-ben Bem apó futárja lett Vári Szabó István huszár százados: — a későbbi halasi polgármester. Egy titkos paranccsal másik táborba küldetett. Az irat az egyik csizmája talpába volt bevarrva. Útközben a német spionok elfogták. Vári azzal védekezett, Jiogy ő közönséges hajcsár. Mivel azonban a németek észrevették, hogy igen finom bőr van a "tenyerén, még inkább gyanút fogtak. Levetették vele a csizmáit. Vári azt a csizmáját akarta először levetni (nagy ügyesen), amelyikben a parancs volt. — Ne azt vesd le, hanem a másikat! — szólt rá keményen a német. Ez volt a szerencséje. így szabadult ki a kelepcéből. 48-asok párbaja Igen szép, daliás kunkorgós bajusza, szóvivő ember volt a 70-es évek táján Füle Antal, 48 után őt is besorozták osztrák regimentbe s töltött is 8 kemény esztendőt. Mint huszár őrmester szabadult. Kebelbeli komája volt a 48-as Hará- nyi István, aki Budavárnál kapta a ple- zurt (tele volt az arca puskaporral). Egyszer az Ürgésben iddogáltak s a 48- as élményeiken megkülönbözve összevesztek. Párbaj lett a vége, még pedig bunkósbotokkal. Kilépték a. distancot. Mikor a cimborák megadták.a jelet a támadáshoz, Ha- rányi elvetette a bunkósbotot s üres kézzel úgy neki szaladt Fülének, hogy az Borzalmas szerencsétlenség történt Tompa községben Balázs Antal házánál. Balázs Antal karácsony napján délelőtt néhány órára átment egyik ismerőséhez, ez alatt felesége az ebéd elkészítésével foglalatoskodott a konyhában. A szoba egyik sarkában Balázsék két kis gyermeke aludt. Déltájban az asszony átszaladt az uráért s mivel az javában kártyázott, az asszony a játék végére várva, egyideig ott maradt, hogy azután férjével együtt térjen haza. Otthon azalatt a gyermekek fölébredtek s minden valószínűség szerint kinyitották a tűzhely ajtaját. A tűzhelyből parázs eshetett ki s ez néhány pillanat alatt lángbaboritotta ! A néhány napos hóviharok és hófúvások az egész országban nagy forgalmi zavarokat idéztek elő, sók helyen teljesen megbénult a vasúti forgalom és különösen a Tiszántúlon voltak olyan hóviharok, amelyeknek nyomait csak nagyon megfeszített munkával sikerült helyrehozni. Ezeknek a hóviharoknak a nyoma Halast illetőleg is meglátszott a vasúti forgalom külső képén és bár Halason nem voltak akadályok az itteni állomásokra befutó vonatok néhány napon át késésekkel érkeztek, különösen a vicinális vonalakról. Érdekes volt megfigyelni, hogy Budapest felől a gyorsvonatok alig késtek, ezzel szemben az innen Budapest felé induló és Jugoszláviából érkező gyors példátlanul álló késéséket produkált. Szombaton délután például a hajnalban esedékes gyorsvonat Szabadka felöl csak délután két órakor futott be Halasra és a hóviharok idején még több ehez hasonló késés volt a Belgrad felől érkező gyorsvonatoknál. A halasi állomás főnökségénél munkatársunk azt az információt kapta, hogy a hóviharok okozta nehézségek az itteni állomásnál már mindjárt a korcsma földjére zuhant. — így tanitott minket Kossuth apánk! — mondotta Harányi. — Aztán mulattak tovább. Kurfea Ferenc tánca Kurka Ferencnek egy szikra zenei hallása sem volt. Vörös T. István lakodalmában, mikor a bangászok lassú csárdást húztak, ő frisset járt. — Ugy-e jól mén? — szólt oda Darányi Istvánhoz. — Jól ám ! — Azér mondom! Pestön tanultam ám! A vendégség majd megszakadt Ivettében. a konyhában elhintett szalmáit is. Mire a szülők visszatértek, az ajtón már tódult ki a füst. Balázsék kiáltozására csakhamar odasereglettek a szomszédok is. Ezekkel együtt a kétségbe esett szülők azonnal hozzáfogtak a tűz eloltásához. A lángokat aránylag gyorsan sikerült is elfojtani, úgy hogy az épület nem fogott tüzet ,de a bennrekedt két gyermek életét már nem tudták megmenteni. Három és öt éves kis gyermekük élettelenül hevert a szoba közepén. Amint az orvosi vizsgálat megállapította, a két gyermeket az égő szalma füstje fojtotta meg. teljesen elsimultak és az ide érkező belföldi vonatok is minden akadály nélkül közlekednek már. Megtudtuk azt is, hogy a Jugoszláviából érkező gyorsvonatok késését főleg és különösen az okozta, hogy Újvidék körül óriási hótoriaszok álltak a vasúti síneken és töltéseken és a késéseket ez a körülmény okozta. — Nagyarányú értekezlet fog foglalkozni Halas megyeszékhelysége kérdésével. Mint értesülünk csütörtökön este nagyobbarányu értekezletet tartanak a kereskedők egyesületében az iparosok és a gazdák bevonásával. Az értekezlet célja Halasnak mint megyeszékhelynek a kérdésével foglalkozni, amelyről lapunk más helyén részletesen irunk. Az értekez- kezlet megvitatja azokat az előnyöket, amelyek Halast megyeszékhely esetén érnék és megbeszélik, hogy milyen további lépések volnának szükségesek. Az értekezleten Bács- !• kát illetőleg részletes tájékoztatást Bernáth Zoltán a »FelsöBäcska« szerkesztője fog adni. Az értekezleten a kereskedelmi csarnok mindenkit szívesen lát. Szeder Ferenc ás Kéthly Anna beszéltek a szociáldemokraták pártvacsoráján A szociáldemokraták szombaton este megtartották pártvacsorájukat, amelyet Szeder Ferenc és Kéthly Anna orsz. képviselő tiszteletére rendeztek. A pártvacsorán — amelyet az Ipar- testület helyiségében tartottak — szokatlanul nagyszámban jelentek meg a város különböző társadalmi rétegeiből. A pártvacsorára érkezett két szociáldemokrata képviselőt az itteni párt megbízásából a vacsorán Fazekas Gábor üdvözölte néhány szóval. A vacsorán először Kéthly Anna, majd Szeder Ferenc mondtak öt-öt perces pohárköszöntőt, beszédjükben a gazdasági és politikai kérdésekről a gyüléstilalomra való tekintettel nem szóltak. Mindkét szónok arról szólt, hogy nagyon örülnek, hogy ilyen nagy számban jelentek meg a vacsorán, ami azt mutatja, hogy Halason a szociáldemokrata pártnak igenis van talaja. A vacsora a késő éjjeli órákig tartott. Valamennyi Szilveszter est kedélyes hangulatban folyt le Halason A jókedv és vigasság hangjai az elmúlt Szilveszter estéken is megpróbálták pengetni a békeévek szilveszteri hangulatát és ha azok magukon viselték is a nehéz időkkényszerbélyegét, mégis valamennyi Szilveszter est kedélyes hangulatban zajlott le, az uj évet jókedvvel köszöntötték mindenfelé, nemcsak külömböző körökben, de a legtöbb magánházban is. A hagyományos Szilveszter estét megtartotta az Úri Kaszinó is barátságos és kedélyes összejövetel formájában, megtartotta ugyancsak hasonló kedéllyel a Kereskedelmi Csarnok és az Ipartes- tü'et. Műsorral egybekötött Szilveszter estét tartott a Kát. Legényegylet, az Önképző Egylet Szabadkai-uti székházában nagy közönség je'enlétében. A Legényegylet műsora és az azon szereplők névsora a következő: Monológ. Mondta GazdagD. Vígjáték. »Mihály bácsi az orvosnál.« Előadták: Árvay J. és Szécsényi I. Komikus strófák. Előadták: Sisák Gy. és Ma- kay I. Éjfélkor »Az idő szózata.« Elmondta: Szécsényi F., akik valamennyien hozzájárultak az est sikeréhez. Műsoros estet tartottak a Ref. önképzőkörben is, ahol úgy sikerben, mint a szép számban megjelent közönség teljes megelégedésében és mindvégig pompás hangulatában is méltó volt a múltban rendezett nagysikerű műkedvelői előadásaihoz. Az est sikerében nagy része volt a kitűnő és tehetséges műkedvelő gárdától előadott kabaré-számoknak, amelyet fáradságot nem ismerve, késmárki Galli Tibor állított össze és tanitott be nagy hozzáértéssel. Színre került: Harsányi Zsolt »Az utolsó szó«, Vadnai László »Az üz’et — üzlet« és Török Rezső »Magdaléna« cimü egyfe’- vonásosaí, Kis Janka, Péter Pötyi, Berki Bözsike, ifj. Kovács József, Gyevi Imre, Kis. Károly, Leer Sándor, Zseni An- tals Vilonya István kitűnő játszó készségről bizonyságot tevő, a főszerepekben ügyesen átérziett alakításaikban. Az est műsorát barmonikuran egészitet.e ki késmárki Galli Tibor magánszáma, amelyekben saját szerzeményű dalait adta elő valamint Mészöly Dénes dr. szellemes konferálása. Az előadás után tánc következett, amely kitűnő hangú1 atban mélyen belenyúlt az újév hajnalába. Cz. L. 158 fővel szaporodott Halas lakossága az 1931. évben Két kisgyermek tűzhalála Tompán A hóviharok miatt előállott közlekedési nehézségek Halasi is érintették . fővel szaporodott Halas lakossága, míg 1930-ban 371 fővel. Az 1931. évben 681 születés (1930- ! ban 731) történt Halason. A halálozások száma 523, mig 1930-ban 460 halálozás fordult elő. A házasságkö- j tések száma 37-el csökkent. Míg I 1930-ban 248 pár esküdött örök hűséget, addig az 1931. évben csak 211 pár. Az elmúlt 1931. évben 249 jegyespárt hirdettek ki. Az 1931. évi népesedési statisztik szomorú képet nyújt, amennyibe Halas népesedési statisztikája vissz; esést mutat az 1930-as állapott; szemben. A statisztika a születései nél, a halálozásoknál és a háza; Ságoknál nagyobbmérvü eltolódé: mutat. Álljanak itt a számok: A halasi anyakönyvi hivatal к mutatás szerint 1931. évben 15
