Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1932 (32. évfolyam, 1-105. szám)

1932-02-06 / 11. szám

február 6 Kiskunhalas Helyi Értesítője 3 oldal Szomorú riport a magyar mezőgazdaság sorsáról A bankzárlat ezt a szót: hitel, kitörölte a közgazdasági élet szótárából Elkészült a 830 millió pengős uj állami költségelő­irányzat. A legszigorúbb taka­rékosság érvényesül Most nyomatták ki az 1932—33. évi állami költségvetés fogalmazvá­nyait. Az uj költségelőirányzat a 830 milliós keretnek megfelelően a taka­rékosság legszigorúbb szem előtt tar­tásával készült. A csökkentett tiszt­viselői fizetéseket irányozták elő, alig lesz előléptetés és nyugdíjazás, szünetelni fog az építkezés és be­ruházás. Az úgynevezett átmeneti ki­adások túlnyomó részét törölték. Az állami számvevőszék három hóna­ponként felül fogja vizsgálni a ki­adásokat. M-'~" .....— - .. -.... □ О r s z á g—V i 1 á g Júliusra várható az Ipartestü'elek Országos Központjának feláütása. — Magyarország január folyamán 1002 mé­termázsa zsírt száTitott vámkülföldre. — Oroszország ajánlatot tesz Magyaror­szágnak petró’eum szállítására. — A ma­gyar burgonyaexportőrök a téli idény a’att Olaszországba 5200, Görögország­ba 200, Ausztriába 300 vagon burgonyát szállítottak. — Az amerikai bankok nem: küldenek több aranyat Európába. — Hindenburg ujbó’i jelölését a német köz­társaság e'nöki tisztéire az első napon 105.300 választó irta alá. — A genfi !e- szere’ési értekezel 63 állam 1200 dele­gátusának részvételével kezdődött meg. — Agyongázo'ta az egyik budapesti sze­méthordó autó Mancsák János 60 éves állványozó munkást. — Kifosztották is­mereten tette:ek az ujfehéríói zsinagó­gát. — Nyilial pusztítják orvvadászók a Kecskemét körüli erdőkben a vadakat. — 300 kulcsot talált a szegedi rendőrség Szabó Sándor letartóztatott betörő laká­sán. — Kilenc betörés volt az elmúlt éjszaka Budapesten. — Apja üzletébe tört be Örkényben Lázár József pincér, aki a betörés után megszökött. — A koldulást rövidesen megszüntetik Sze­geden. — Hét öngyilkosság volt tegnap Budapesten. — Te'eszky János London­ba utazott hite'ezöinkkel való tárgyalá­sokra. — Békéscsaba 30.000 pengős köl­csönt vett föl az egyik helyi pénzintézet­től közkórházának kibővítésére. — Ma­gyarországot Apponyi Albert gróf kép- viíe'i a genfi leszerelési értekezletein. — A Pesti Hazai Első Takarékpénztár el­múlt évi tiszta nyeresége két és fél­millió pengő. — Románia törvénnyel tiltja el az uj szőlők ültetését. — Anglia változatlanul ragaszkodik a jóvátételek eltörléséhez. — 17 év után felmentette a szombathelyi honvédtörvényszék a harctéri szökéssel vádolt Magyar János garabonci kisgazdát. — Agyonlőtte menyasszonyát Kocsis László budapesti szerelő Fe'sőgalián, majd elvágta nyár kát. A 17 éves Joha Mariska meghalt, vőlegényét éetveszélyes állapotban a kórházba száilitották. — Megölte édes­apját összeférhetetlen természete miatt ifj. Biró Márton nádudvari legény. — Meghalt Rákosi Viktor (Sipuusz) özve­gye Réczey Janka Budapesten. — A vi­déki pénzintézetek vezetői ma tanács­koztak Budapesten, de a kamatkérdés­ben nem tudtak megegyezni. — Magyar- ország sífutó bajnokságát nagy megle­petésre Marsik Andor nyerte. — A né­met elnökválasztást március 13-ára ter­vezik. — Sportrepülőgépen nászúira in­dult Klug Albert német mérnök és fele­sége. Lezuhantak és szörnyethaltak. — 21.036 alkalmazottja van a magyar pos­tának. 1927-ben 19.358 volt a létszám:. A magyar mezőgazdaság kataszt­rofális helyzete az oka, forrása és előidézője a magyar társadalom mai szörnyűséges krízisének. A nemzeti vagyon é9 jövedelem legnagyobb­részt földbirtokból és annak hoza- d'ékából áll: ezeknek az értéke pedig az utolsó 2—3 év alatt úgy­szólván harmadára csökkent s ez az értékzuhanás alapjában recseg­tette meg az állam és a magánosok háztartását. Nem csoda hát, ha a gazda probléma a közérdeklődés homlokterébe került és végre-vala- hára illetékes helyen is kezdik már felismerni e probléma sorsdöntő horderejét. Ezért tartjuk mi is he­lyénvalónak, hogy illetékes helyről vett információk alapján rövidesen az uj év kezdetén újólag megvilágít­suk az alábbiakban a mezőgazdasági helyzetet. A FÖLDÁRAK az egyes vidékeken nagy elérést mulatnak és aránylag nagy végle­tek között mozognak. Az előző hó­napokban megélénkült ingatlanforga­lom ismét elcsendesült. Forgalom hij- ján természetesen, az árak sem vál­toztak. A haszonbérleti árakban szin­tén nincs változás, a bérlők nehezen fizetnek. HITE1VÉTELRÖL tu'Iajdonképen nem lehet beszélni. A bankzárlat ezt a szól rég kitörőbe a magyar közgazdasági élet szótá­rából. Uj hitel egyáltalán nincs, bár beszélnek arról, hogy egy::s vidéki intézeteknek lenne kihelyezni váfó pénzük. Ezzel szemben nem iffhet eléggé hangsúlyozni, hogy mit jelent az, hogy a mezőgazdaság már mint­egy féléve nem kapott uj pénzt, uj hiteit. Minden tartalékja elfogyott, eladható terménye nincs. Bár az uj kihitelezések szünetelése folytán a gazdák további eladósodása tényleg lehetetlenné vált, e tetszetősnek lát­szó megállapítás mögött mégis az a valóság rejtőzik, hogy amennyi­ben a gazda adósságai számszerű­leg nem nőnek ugyan, vagyona az­ért mégis napról-napra fogy. A va­gyonnak ez a napröl-napra való fo­gyatkozása helyrehozhatatlan kárt je­lent, mig az uj hitelek mégis csak lehetővé tennék a mostani hehéz helyzet valamiképpen! átlavirozását. AZ ADÓK BEFOLYÁSÁNAK mértéke nagyjából megfelel a tava­lyi mértéknek, mindez azonban csak a gazdák végső erőfeszítésének ered­ménye. Számolni kell azzal, hogy ez tényleg a gazdák utolsó erőfeszí­tése volt és a tavasz folyamán a mezőgazdaság részéről alig várha­tunk adót. ÉRTÉKESÍTÉSI VISZO­NYOKAT a termények állandó lassú szilárdul lása, továbbá a szarvasmarhaárak némi emelkedése, viszont a sertés­árak esése jellemezte. A búza az exportprémiák szüneteltetése folytán vontatott irányzatot követett. ALLATEXPORTUNKAT előnytelenül fogja befolyásolni Olasz­ország két legújabb rendelet«, me­lyek közül az egyik a bevitt szarvas- marhák tuberkulinozását, a másik pedig azt rendeli el, hogy január 1-től Olaszországban csak 15 száza­lék külföldi marhát szabad levágni, piig a 85 százaléknak belföldinek kell lenni. Svájc a teljes beviteli tilal­mat, amely különösen a príma áru elhelyezésére lett volna katasztrofá­lis, azóta felfüggesztette és korlátolt mennyiséget ismét beereszt. A BORARAK rendkívül nyomottak. A forgalom majdnem teljesen szünetel, ami ke­vés áru mégis elhelyezést talál, azt főleg belföldi és burgenlandi vendég­lősök viszik kis tételekben. A kül­földi érdeklődés minimális. Svájc felé a forgalmai csaknem teljesen elvágta a kiviteli fuvarkedvezmény megszüntetése. — December 15. óta megszűnt Svájc vásárlása és ezáltal egy nagy exportpiacot vesztettünk el. Ausztriával szemben a valutakor­látozások nagyon megnehezítik a normális exportot. Csehország felöl állandó érdeklődés volna a magyar bor iránt, a még mindig megkötet- len kereskedelmi szerződés azonban nem engedi a megfelelő forgalom kialakulását, dacára, hogy Csehor­szág elsőrendű piacunk lehetne. — Lengyelország részéről jelenleg hi­ányzik minden érdeklődés. A TAKARMANYHIANY egyre érezhetőbb. Sajnos, nincs a gazdaságoknak pénze takarmány­szükségletük fedezésére. Különösen érezhető máris a takarmányrépa el­fogyása, ami kiváltképp a tehené­szeteknél jelent nagy nehézséget. — Nagy baj a takarmányhiány tekin­tetében az is, hogy a szalmater- més is rossz volt s igy a szalmá­val sem lehet pótolni a széna és egyéb szálastakarmányok hiányát. Az erőtakarmányok ára is megfizet­hetetlen magas. Nagyon nehéz ta­vasz elé nézünk a jószág kitelel­te tése terén is. A MUNKASVISZONYOK terén már erősen érezteti hatását az a körülmény, hogy a gazdaságok különösen az elmúlt legutóbbi fél­évben nem alkalmaztak napszámo­sokat és igy készpénzkeresménye a mezőgazdasági munkásnak alig volt, Viszont a részes munkánál szintén nem tudott eleget keresni a rossz termés miatt. A legtöbb helyen az a helyzet, hogy az aratásnál sem, azóta pedig aijg jutott munkához. Az egyetlen téli munkaalkalom a fa­vágás. Egyéb munka nincs, mert sem a gazdaságoknak, sem á vá­rosoknak nincs pénzük. — Sáskaszemfo lesz tavasszal a szen­tesi és csanyteiskl határban. A nyár fo­lyamán marokkói sáskarajok léptek fel Csanyte'ek község határában. A legelők amúgy is gyenge fütermését elpusztítot­ták, majd a környező gabonafélékre ve­tették rá magukat és mindenütt rend­kívül érzékeny kárt okoztak. Sáskarajok lepték é ugyanekkor a szentesi határ egyes részelt is. Az élősdiek pusztításá­ról je'öntést tettek a földművelésügyi mi­nisztérium fennhatósága al .tt álló m. kór. rovartani ál о másnak. Kadosa Gyula dr. a rovartani álomás kiküldötte szemlét tartott a fertőzött terű été ken, ellenőrizte az irtási munkálatokat és tanáccsal szol­gált a tavaszi védekezésre. Mint érte­sd ünk, a vármegyei gazdasági fe'ügyelő- ség tavasszal mindazon héyeken vizs­gálatot tart, ahol a múlt nyáron sáska­járás volt. Megfigyeijk, hogy a tavaly berakott peték milyen mértékben kelteik ki és ha szükségesnek mutatkozik, kellő időben megkezdik az irtást a rovartani állomás sáskairtó gépeivel. Ősszel már drágább lesz a bor ? A földmivelésiigyi miniszter ki* jelentette, hogy a jövőben csak borból állítják elő az étkezési szeszt A kecskeméti sző'ő- és mezőgazdák tegnap Fáy István és Szabó Iván dr. kormányfőtanácsos vezetésével küidött- ségüeg je'entek meg Ivády Béla dr. föld­művelésügyi miniszternél. A küldöttség szónoka, Szabó Iván dr. fe’tárta a miniszter éőtt azt a súlyos helyzetet, amelyet a vetőmag hiánya okoz a gazdáknak és kérte a minisztert, hogy a vetőmagakcióba fokozottabban kapcsolja be a kecskeméti mezőgazdá­kat. A szőlősgazdák nevében szóivá, a város törvényhatóságának közgyűlési, ha­tározata alapján a borpárlat körirt észtert sérelmeket tétté szóvá és sürgős orvoslást kért a szőlősgazda- társadalom nyomasztóan su’yos bajaira. A kecskeméti, küldöttséggé' együtt je­lent meg a miniszternél a ceglédi és kör­nyéki gazdák deputációja is, amelynek szónoka Erdélyi Aladár országgyűlési képviselő általánosságban tárta fel a gazdák nehéz helyzetét. Kifejtette, hogy d magyar gazda a békebeli terhek négyszeresét viseli, ugyanakkor, amikor jövedelme a békebeli 3500 millióról 850 millióra csökkent vissza. A földmüve’ésügyi miniszter egyszerre válaszolt a két küldöttség előterjeszté­sére. Ami a vetőmag kérdését iltett, a gazdáknak e’egiemdő mennyiségű vető­maggal való ellátása az állam súlyos viszonyai miatt nehezen lesz keresztül­vihető, de megígérte a miniszter, hogy minden tehetőt elkövet ezen a téren. Hasonlóképpen minden rendelkezésére álló eszközzel segíteni igyekszik a szőlő- és bortermelő gazdatársadalom helyze­tén is, mert tudja, hogy ez a kérdés 6— 700 ezer család egzisztenciáját érinti. Tudja, hogy a szőlősgazdák régi követelésének teljesítése, a borfogyasztási adó el­törlése révén jelentős segítséget nyújtani már nem lehet, különben is a borfogyasztási adó eltörlése nehéz­ségekbe ütköznék. El akarja azonban érni azt a célt, hogy Magyarországon étkezési szeszt ne lehessen főzni m ésból, mint szőlőből. Kilátásba helyezte, hogy ebben az ér­telemben már a folyó évben megtörtén­nek az intézkedések, ami azt fogja maga után vonni, hogy a szőlősgazdák ősszel már megfe­lelő ellenértékét kapnak bortermé­sükért. E- -zi.~-t.~-' a Munkát juttatott a pestkörnyéki kisiparnak a törvenyhatóságf bizottság IparosszMáge Pestvármegye törvényhatóságának szövetségbe tömörült iparostagjai mozgalmat indítottak a pangó pest- környéki kisipar felkarolásáért. A mozgalom máris sikerrel járt, ameny- nyiben a szövetség közbenjárására az újpesti, rákospalotai, kispesti és pesterzsébeti cipész és szabó kisi­parosok kiselejtezett katonai ruhák és csizmák javítási munkáihoz jutot­tak. A szövetség egyébként febr. 2-án ülést tartott az Iposz budapesti szék­házában, melyen az ipartestületi re­formra vonatkozó törvénytervezettel foglalkozlak.

Next

/
Thumbnails
Contents