Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1932 (32. évfolyam, 1-105. szám)

1932-02-06 / 11. szám

4 oldal Kiskunhala« Helyi Értesítője február 6 HALASI EMLÉKEK A sullogók A sullogók foglalkozása olyan volt a régi időben, hogy bár keresetet biztosi- tott, kiadást alig igényelt. Nem kellett hozzá se kocsi, se ló, csak két jó gya­logoló láb. Díszes ruházatra sem volt szüksége a sullogónak, inkább bevált számára valami madárijesztőnek való agyonfo’tozott felső ruha, elnyűtt rossz kapagaKéru szűr, vagy egy tökhaj suba', zsíros-piszkos kalap, akár olyan, ame­lyikről zsiradékot lehet levakarni barom- szaiajtáshoz, vagy sapka, no meg a hányt-vetett, rossz zsákból készült, kóc- madzagával nyakba akasztott bőtarisz­nya ,végül a kézbe fogható, kapanyél vastagságú hosszú bot. így felkészülve indult útjára a sulío- gó. — Olyan gyüvést-menést folytatott, mint akinek nem sietős a dolga, mint aki igen ráér. Csoszogva kullogott-sullogott a tanyák közt, meg a pásztorcserények körül s elbeszélgetett mindenkivel, — még pedig jó kiadósán, — akivel csak találkozott. Ha megéhezett, bátran betért akárhová, jóltudván, hogy a kintlakó, embereknél már régen szájrul-szájra jár: »A rossz szőrű-bőrű embömek önni-inni adj, mert máskép könnyen baj esik a tanya körül.« így a sullogó mindig kész fölöstököm, ebéd meg vacsorához ülhetett. Éjjeli szál­lást is könnyen talált. Nyáron a cseré­nyek, meg a tanyák körüli bokrok alatt húzódott meg, mig ősszel, tavasszal v agy télviz idején a tanya istállókban kért szállást, hol azután kihallgatta az ott lévők beszélgetéseit, a tervezgatéseket, elmúlt eseményeket. Ha azután találkozott a vármegyével, — komiszáros uraimék mindjárt tuda­kolták tőle, hogy mikor, hol s merne járt, mit látott vagy hallott? Be is szá­molt, de csak jelentéktelen dolgokról. Ilyenkor a komiszáros megbízta, hogy ha erről vagy arról bizonyosat tudna mondani, hát csak minél előbb jelent­kezzen s ennyi meg ennyi jutalmat kap. Rossz idő esetén a cserényekhez is odamerészkedett a sul'ogó, még pedig lehetőleg éjjeli szállásra. Ott is megkí­nálták rendesen vacsorával. Vacsora után mély alvást színlelve, félfüilel kihallgat­ta a bujtárok beszélgetését, hogy mit hol »szőröztek«, hová mit rejtettek e', kinek mit adtak el s honnan mit és mi­módon fognak majd e’eme'ni ? Mikor a hajnal megszökött, a szállást megköszönve, odébb állt a sullogó. Ellá­togatott a károsu'takhoz is, ahol a károk hasogatása közben szóba került a nyom- rávezetésért járó jutalom iis. — Hej gazduram,! Jó is volna az a jutalom! — mondja a sullogó, — de hát az ilyen esetről borivás közben lőhet csak valamit haliam. De hát ehhöz pénz költ, ami neköm mög nincs, mert ha volna, mönnék mindjárt a Faki'inesős­be, a Manó Terkához, ha csak egy éj­szakára is! Majd tudnék én aztán vala­mit az elvesizött jószágokéi'! — Aztán, m be keriilközhet az az éjje'i mu’atság? — kérdezte ilyenkor a káro­sult gazda. — Hát bizony gazduram, ott hogy szóba álljanak az ilyen magam féle em- börr©’, hált legelőbb is egy bográncs pap­rikást költ az asztalra tétetni, egy egész ürü cókmókjábul, ami legalább is 10 forint, de hát e mellé egy akó bor is jár, még pedig hordóstul, ami mögint csak 10 forint. Aztán mog kői. hini vacsoráz­ni az oda bevetödött pásztor népet, ami ott mindig van — barátságbul. Mikor aztán felire ér az ernbör a barátkozás- • nak, — a Tera már tudja, — hirt ád idejében a muzsikásoknak, akik aztán húzzák is a fölköszöntöt szívesen. Ilyen­kor a hurra való is elmaradhatatlan, az is 10 forint. No mög egy-két asztal- lökéskor összetört üvegök, kávé, miö- gyéb szintén 10 forint, így össze-vissza 40—50 forintba is belekerül az ilyen ba­rátkozás, mire aztán lábra is ál a: bi­zalom. El is mondják, hogy hunnan ki mit vitt el, hovátötte, kinek adta el' s ha ilyenkor a káros oda talál keverődzni, — az ugyan szárazon nem is*mén el! A károsult gazda bámulva hallgatja Tizenhárom éve, hogy a világhá- | borúban részivétt nemzetek megkö­tötték a »békét«. A harcosok le-* rakták a fegyvert, a statisztikusok pedig hozzáfogtak a nagy pusztítás számadatainak összeállításához. Ki­számították, hogy az ötödféléves há- j borúban 8 millió ember esett el, j akik, ha 20-as sorokba állítanánk őket, 18 hétig szakadatlanul, éjjel­nappal vonulnának fel előttünk. 45 napig tartana a magyar, német és osztrák katonák felvonulása, 35-ig az olaszoké, 21-ig a franciáké és 10 napig az angoloké. Ha mégegyszer előjöhetnének... A világháború nem záródott le 1918-al. Nemcsak a követő gazda­sági harc váltotta fel, hanem a nagy világégés emlékei még ma is a leg­élénkebben benne élnek az emberek szivében és irányítják sorsukat. Д 15 év után egyik legszomo- rubb aktus, amikor az özvegy vagy az apa a háborúban el üal vagy meghalt holitányilvánit-sát kéri. Halason a legutóbbi hetekben három ilyen szomorú, hősi halottá való nyilvánítás történt. Hegyi József 38. gy. ezredbeli katona 1916-ban tűnt el az orosz harctéren. A két testvér­ről Molnár Gergelyről és Molnár Jó­zsefről szintén 15 év óta nem tud­mindezt s nagy dicsőségnek tartva, ha ilymódon, vagy bármiiötleképen is meg­világosodhatna benne, nyomára jöhetne a dolognak, a többit •— gondolja — majd elintézné a komiszáros ur. Meg is bízza a sul’ogót s öt darab kékhasu tizesbankót a markába nyom. — No, ha gazduram nem sajnálja — hálálkodott ilyenkor a suliogó — egy hét múlva már nem Jössz kárvallott, ha az Isten segít! Éjfélig még iddogá'.nak, aztán nyu­govóra térnek. (Folytatjuk). Cz. L. nak hozzátartozói. Nevük most került be az anya­könyvije, holitányilvánitották őket. Az elmúlt napokban a negyedik szomorú eset fordult elő. Megje­lent az anyakönyvi hivatalban Szathmári G. Benő halasi lakos és kérle Balázs fiának holttá- nyilvánítását. Ö is a háború áldozata. Nem jött vissza a világháborúból. Most foly­nak a szükséges eljárások, hogy az apa szomorú kérését teljesítsék. Az ilyen holttányilvánitásnál el­sárgult, szivetfacsaró Írások kerül­nek elő. Amit annak idején a hoz­zátartozók kaptak. Ilyen ez is: — Tudatom, hogy komám szeren­csétlenül járt. Tamopolnál voltunk egymás mellett, ahol a golyó meg­csapta a kezefejét. Azután menekül­nünk kellett a várból, zsúfoltak vol­tak a katonavonatok, a komám és én felültünk a vagon tetejére, mert máshol nem volt hely. A koma el­aludt és nem vette észre az egyik alacsony hidat, amely lesodorta sze­gényt. Egy jajszót sem tudott mon­dani, összezúzott fejjel terült el a sínek mellett. Poloturi községben te­mettük el, én imádkoztam a sírjá­nál... и : Megjelent az idei aratási rendelet A földmivelésügyi miniszter felhívása a gazdákhoz és munkásokhoz A csonttá,fagyott földben dermedt ál­mát alussza az uj kenyér, az élet, a föld­művelésügyi miniszter azonban már ki­adta az idei aratás és cséplés munkás és bérviszonyait szabályozó rendeletét. A rende’et felhívja a törvényhatóságok vezetőinek figyelmét arra, hogy minden erejük latbavetésével hassanak oda, hogy a gazdálkodók, földbirtokosok csak hiva­tásos mezőgazdasági munkásokat alkal­mazzanak arató- és cséplőmunkálaitok- ra. A munkásszerzödéseket a törvényben előirt rendelkezések szerint kelt minden esetben megkötni. Hivatalból kell gon­doskodni arról, hogy a munkás elszállá­solása és ellátása megfelelő legyen. Intézkedik a rendelet a béruzsora el­len és figyelmezteti a munkásokat, hogy az indoko’at’an és túlzottan alacsony bérek esetén a megfelelő bérfizetést a munka elvégzése után is követelhetik munkaadóiktól. Ha pedig valamely vidé­ken általánosságban és túlságosan ala­csonyak a bérek,, akkor a munkások a hatóság közbelépését kérhetik arra, vo­natkozóan, hogy hivatalból állapítsák meg a napszámbér minimumát. HÍREK B •••• — Előfizetések szives megújítá­sára kérjük tisztelt olvasóinkat. — Református pusztai istentiszte­letek. Február 7-én, vasárnap déle­lőtt 9 órakor a felsöszáilási, délután 2 órakor a felsőkisteleki, február 14-én, vasárnap délután 2 órakor pedig az alsószállási állalmi iskola termében református istentisztelet lesz, melyrje ottani hívei figyelmét ez utón is felhívja a lelkészi hivatal. — Alaptalan hírek Derzsi m. kir. pénzügyigazgató megfenyegetéséről. Kecskemétiről irják: Kósza hírek ter­jedtek el a városban, hogy Derzsi Ede, a helybeli m. kir. pénzügyigaz­gató névtelen levelet kapott, mely­ben megfenyegeti a magát megne­vezni nem akaró egyén, hogyha nem lesz a jövő évi adókivetésnél méltá­nyos, akkor elkészülhet a legrosszab- ra. Munkatársunk érdeklődésére Der­zsi Ede pénzügyigazgató kijelentette, hogy az egész hír koholmány, mert ő semmiféle fenyegető levelet nem kapott. — Pesivármegye által készített ál­lattenyésztési szabályrendeletet ma ismertetik a Gazdasági Egye­sületben. Pestvármegye hivatalos lapja legutóbbi számában közli a vár­megye által készített állattenyésztési szabályrendeletet, amelynek egyes pontjai foglalkoznak a szarvasmarha, sertés, juh, ló és apaállatokkal kap­csolatos intézkedésekkel. Ezen sza­bályrendeletet dr. Fekete Imre pol­gármester ma szombaton d. e. 11 órakor ismerteti a Gazdasági Egyesü- sületben. A Gazdakörben való ismer­tetés után a szabályrendeletet egyik legközelebbi közgyűlés tárgysoroza­tára tűzik ki. — A Zenekedvelők Egyesülete február 14-én, vasárnap d. u. 6 órai kezdettel a ref. reálgimnázium dísztermében házi hangversenyt rendez, melynek keretében Síepanek Ernő gimn. tanár veti tettképes előadást is fog tartani Rafael festésze­téről. A részletes műsort jövő héten közli a vezetőség. , ; Tejiiméria, viüanydrágaság, OTI panaszok a vármegyei bisgyíilés előtt Vármegyénk törvényhatóságának kis- gyülése szerdán délelőtt tartotta e havi ülését, dr. Preszly Elemér főispán elnök- lésével. Napirend e’őtt Herskovits József tette szóvá a Pestkörnyék különféle sérelmeit. Kifogásolta a Társadalombiztosító költ­séges adminisztrációját és annak leegy­szerűsítését követelte. Sérelmezte, hogy a pestkörnyéki közütetek túlontúl drágán kapják a villanyáramot s az árammérő órák után horribilis kölcsöndijakat kell fizetniük. Majd sürgette a tejforgatom, szabaddá- téte’ét, végül pedig felhívta a figyelmet egy uj kertelnek: a gallérkartelnek meg­alakulására. A főispán kije’entette válaszában, hogy a felsorolt ügyekben személyesen fog el­járni, mert a mai nehéz viszonyok kö­zött minden akadályt el kell hárítani a könnyebb megélhetés utjából. A kisgyülés ezután a szőnyegen lévő tárgysorozat Ietárgya’ására tért át, mely­nek során több mint 300 ügyben hozott határozatot. Az Élet és Halál egyhavi statisztikája Halason — 18 lélekkel szaporodott január hóban a város lakossága — Az elmúlt január hónap folyamán az alábbi staüsztika mutatja az élet és halál egymáshoz való viszonyát Halason. Születések száma: 58. El­hunyt 42 egyén. Házasságot kötöttek 26-an. A természetes szaporulat te­hát 16 lélek. Érdekes, hogy a múlt év januári statisztikája szerint jóval többen hal­I tak el, de többen is születtek Hala- 1 son, mint a múlt hónapban. 1931. ! januárjában ugyanis 64 volt a szü­letések száma és 56 a halálozások száma. Házasságkötés is több volt kettővel. A természetes szaporulat azonban mindössze 8 volt a múlt esztendő első hónapjában. Újból több halasi háborúban eltűnt katona ho/ttánnyilvánítását kérik íizenötévig hasztalan várták haza hozzátartozóik és most bekerült nevük a halotti anyakönyvbe

Next

/
Thumbnails
Contents