Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1932 (32. évfolyam, 1-105. szám)

1932-12-21 / 102. szám

6 oldal KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE Folytatás 6 A matrózok valamennyim kitódultak a fedélzetre. És riadtan, egész testük­ben reszketve csodálták azt az isteni színjátékot, amely ott, a nyugati hori­zonton, égen és vizen lejátszódott. Soha senki se látott még közülök ilyesmit! Rodrigoz kitárta karjait s úgy kiáltotta magánkívül: — Nagy Isten! Végünk van! Olyan égiháboru közeleg, hogy félóra múlva fenekestül felforditja a nagy vizet. Hahó! Emberek, egy szálig elveszünk! A főszakács hisztérikus sikolya hasí­tott most végig a döbbenetes csenden: — Mentsd meg Uram a lelkeinket! Testvéreim, imádkozzunk, mert ütött a végóra! Jaj, jaj, hát kellett ez nekünk? Kellett ez nekünk? A rémült ember jajveszékelése minden fegyelmet megbontott a fedélzeten. A matrózok össze-vissza futkostak. Hol egymást öle'gették sírva, hol meg hajukat tépdesték. A zűrzavarból csak néha hallatszott ki egy-egy értelmes hang. »A vitorlákat leszerelni!« »Az ár­bocokat levinni a raktárba!« »A fedél­zeti ajtókat lezárni!« — hangzott innen is, onnan is a rémült kiáltás. Kolumbus Kristóf e pillanatban ka- jütjében foglalatoskodott. Egy hatalmas vaskazettával bitelödzött, hogy felnyis­sa. A kulcs nehezen forgott a zárban s jó ideig kellett csikorgatnia, amíg enge­dett az erőszaknak s fel lehetett nyitni fede’ét. — A legénység fellázadt — mormolta maga elé a sötét szavakat. — A legény­ség megijedt a köze'gő vihartól s ha nem csinálok erős kézzel rendet, vagy megölnek, vagy a tengerbe fojtanak. Meg kell tehát előznöm a támadást. A kazettából pisztolyokat rakott az asztalra. A tenger vize ekkor már meg­mozdult a hajó alatt s az egymás mellé rakott fegyverek össze-vissza ütődtek. — Sietni kell! — sziszegte az elszánt parancsnok s szaporán mozgó kezekkel ó’omdarabkákat, meg gyutacsot illesz­tett a pisztolyok csövébe. A kémlelő nyíláson még egyszer ki­tekintett nyugat felé. Fekete fellegiek tépték-szaggatták egymást a láthatáron. Ég és tenger egybeolvadt. A feketeség­ből gyors egymásutánban iszonyú láng­nyelvek csaptak ki. Kolumbus arra gondolt, hogy a pokol sem lehet ennél a képnél iszonyúbb. A háborgó, a zen- dülő pokollal is több reménnyel le­hetne szembeszállni, mint ezzel a förge­teggel, amely mindent megsemmisítő ha­talmával egyenesen az Albatrosznak ro­han. Aztán a másik kémlelő nyíláshoz lé­pett s kitekintett a fedélzetre. A kép, ami itt fogadta őt, semmivel sem volt vigasztalóbb, mint az előbbi. A legény­ség egy része a földön hempergett s úgy imádkozott, jajves lékelt, vagy ká­romkodott. A másik része a főszakács körül csoportosult, akinek rikácsoló sza­vai Kolumbus vaskabinjába is beszű­rődtek. — Megálmodtam ezt a zivatart! — Különösen a légsulybaín láttuk azt, hogy a KAC jövője a birkózó sportban bizto­sítva van. A győztes Virág munkája nagy örömet keltett, elegáns és akció dús volt minden mérkőzése és ami a legfontosabb, veretlenül állta végig a harcot. Ujfalusi volt a második, ebben a súlycsoportban, mig a 3. és 4. helyet az igen tehetséges Sárközi és Nagy Pál Ferenc foglalták el. (11 induló). Pehely­súlyban Nyáry, Erdélyi és Varga volt a helyezési sorrend. Mind a hárman ke- ménykötésü legények, akik komoly mun­kával értékes tagjai lesznek az élcso­portnak. Könnyű súlyban Fekete fs be­szállt a küzdők sorába és szépen győ­zött minden e'lenfele ellen. Vass, Ko­vács III. és Krausz tűntek ki ebben a súlycsoportban. Kovács M. és Nagy Béla szabadsti’usu mé:kőzése döntetlenül végződött. Záborszky Feketével; Ko­csis előbb Nyáryval, majd Virággal és Sárvárival birkózott görög—római mód­ra. Kocsis tussal győzött mindhárom ellenfele ellen. A ve-seiny fél 7 órakor fejeződött be. Dr. B. A. Halasi gabonaárak December 20 Búza 72 kgr»os 9' — , rozs 4'— P. boletta nélkül. Ferencvárosi sertésvásár. Árak könnyű sertés 75—78, közepes 78—82, nehéz 90—92 fillér. Irányzat élénk. Felelős szerkesztő és kiadó: PBAGÉB JANOS Nagy Karácsonyi vásár siessen vásárolni mert 10 százalék engedményt kap a HATTYÚ drogériában Játékáruk és karácsonyfadíszek rendkívül olcsó áron Hurtné JátéNáru-boltjdban Városi szálloda mellett december 21 TÁNCISKOLA! Értesítem a tánckedvelő ifjúságot, hogy a 48-as kör Eötvös-u. helyisé­gének nagytermében január 9-ikén (hétfőn) kezdődő hathetes NÉPIES TÁNCTANFOLYAMOT tartok. Tanítani fogom az összes magyar és a legújabb modern tán­cokat. • Tanítási idő hetenként háromszor az esti órákban s minden vasárnap nagy gyakorló össztánc, melyen ven­dégek is részt vehetnek, esti 8—12 óráig. Úgy a haladó, mint a kezdő nö­vendékek mérsékelt tandij fizetése mellett vehetnek részt a tanfolyamon. A tanfolyamra beiratkozni lehet minden nap Eötvös ucca 17 sz. alatti lakásomon, vagy a 48-as kör ház­felügyelőjénél. A legújabb modern táncokból kü­lön órákat mérsékelt dijazás mellett adok. Tisztelettel: FŰZIK KATÓ oki. tánctanitó. SPORT _________ Labdarúgás A KAC. őszi szereplése a bajai alosztályban in. A KAC közvetlen védelme volt az a csapatrész, amely változatlan összeállí­tásban küzdötte végig az őszi szezont. A védelem összesen 10 gólt kapott a 10 bajnoki mérkőzésen és ez a tény maga is igazolja azt a közszájon forgó megalapítást, hogy a KAC védelmi tri­ója a csapat egyik legerősebb része. Ha még leszögezzük azt a tényt is, hogy a védelem a szezon kezdetén és a legjobb formájában lévő BMTE-tőI kapta- gól­jainak 40 százalékát (négyet), akkor tud­juk csak igazán méltányolni ennek a csapatrésznek kivaó teljesítményét. Kulcsár a szezon kezdetén igen bi­zonytalanul védte a hálót és csak foko­zatosan lendült arra a nagy formára, amellyel még a szövetségi kapitány fi­gyelmét is magára tudta terelni. Párat­lan nyugodtság és jó helyezkedési érzék jellemzik a KAC fiatal kapusát, aki megfelelően erős munkával sokkal na­gyobb teljesítményekre is képes. Azt a nagy fizikumot, amelyel az Isten meg­áldotta, csak szorgalmas munkával le­het úgy átformálni, hogy az egyes testrészek az akarat uralmának legye­nek alávetve és szinte a reflex mozdulat gyorsaságával végezzék a rájuk paran­csolt feladatot. Erős téli-tréning, n3gyon sok kötélgyakorlat és sprint azok az eszközök ^ame lyel Kulcsár a legjobb ka­puvédők sorába léphet. Kristóf és . Várady régi harcosok. Kristóf fiatalabb és gyorsabb, Várady technikásabb és rutinirozottabb. Lelke­sedésben és küzdenitudásbain mind a ketten nagyok. Ha a kapu veszélyben van, egymást múlják fölül önfealdozó védekezésükkel. Kristóf és Várady any- nyira összeszoktak már, hogy egyiket sem tudjuk a másik nélkül elképzelni a pályán. Ha csak egyik is hiányzik a pá­lyáin, már is baj van, az elárvult, akkor bizonytalan és kapkodó. Volt eset, ami­kor Kristóf a csatársorban próbálko­zott, de csak rövid ideig, mert Várady már is visszahívta maga melé. Banális a hasonlat, de találó: olyanok ők ketten, mint az összeszokott lovak. Csak akkor tudnak eredményesen szerepelni, ha együtt vannak. A két öreg mögött az­után könnyű dolga van a fiatal Ku’csár- nak. A fedezetsor volt valamikor a KAC főerőssége. Ez nem azt jelenti, hogy ez a csapatrész ma nem teljes értékű, harcosokból áll, hanem azt bizonyítja, hogy a többi csapatrészek, — hogy úgy mondjuk, — a nyakára nőttek. Vanyiska a prímás ebben a sorban. Olyan lelke, sedéssel és olyan szívvel végzi felada­tát, hogy sok más csapat együtt sem tudja azt megtenni, amit ő maga meg­tesz. Rombolásban, védekezésben, de kü­lönösen szerelésben korlátlan ur messzi vidéken. Egy hibája van csak (és úgy látszik ezt a hiányt nem tudja pótolni) és ez a technikai fogyatékosság. Passzo- lásban, irányításban háromnegyedes kal­kulust kapna. Ha ezt a hibáját ki tudná javítani (edzésben csak a technikát ta­nulva), akkor vele együtt társai is na­gyot fejlődnének és ismét megszerez­hetnék csapatrészüknek a régi hegemó­niát. Zseni finomkodó technikája, Győri őserejü kondíciója nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a KAC ma az első helyen tanyázik. (Fo’ytatjuk). BIRKÓZÁS. Sok uj tehetség mutatkozott be a KAC házi biitoózóversenyén. A KAC házi birkózó versenye, melyet vasárnap d. u. 2 órakor rendezett meg az egyesület, sok indulójával mozgalmas és érdekes küzdelmekben részesitette a kevés számú nézőközönséget. Az ifjú gárda mutatkozott be ezen a versenyen. Amerika Felfedezése I IDEGENBŐL FORDÍTOTTA: ANONIM ordítozta a lázadó. — Az éjszaka min­dent előre megláttam. Látjátok azt az iszonyú feketeséget? Azt láttam én az éjszaka, amint jött és elkapta a hajót. Elkapta és — jaj-jaj, emberek! — ezer darabra tördelte. Veletek együtt én is belezuhantam a tengerbe s már-már el­nyelt az áradat, amikor megjelent előt­tem az Isetn s jobb kezével kiemelt a ten­gerből s visszatett — uigy, ahogy vol­tam, csuromvizesen — Spanyolország partjára. Mennyei Atyám kijelentette e’őttem, hogy Kolumbus senki más, mint magaj Belzebub, ajú nem is Indi­ába, hanem eleme akart rontani, éppen ezért meg keleti büntetnie a vakmerőt s viharával elsöpörte az Albatroszt. A főszakács itt megélt egy pillanatra s körültekintgetett a láthatáron. Aztán feje fölé kulcsolta! kezeit s úgy zokogta könnyes ábrázattal. — Nem mondhatjátok, hogy hazug volt az álmom. Nézzetek csak arra nyugat felé, amerre a világ vége van, nos, ott láthatjátok álmom közeli betelje­sedését. Jaj, jön már a bosszúálló Is­ten, hogy megbüntesse ezt a Kolumbus nevű sátánvezért s vele együtt minket egy szálig elpusztítson. A legénység felmorajlott, mint a h.m- gyaboj. ök ök emelkedtek a levegőbe, szitkok röpködtek; szerteszét. '■ — Halál Belzebubra! Vesszen Kolum­bus! — hörögte, rikácsolta az egész fedélzet. A főszakács hangját most már telje­sen e'nyelte a fülsiketítő zűrzavar. Egyik üvöltés megsemmisítette a má­sikat s Koumbus már csak egyetlen és véget nem érő hangkáoszt hallhatott. — Lázadás! Veszedelmes és általános zendü’és! — mennydörögte magából ki­kelve Kolumbus és mindkét kezében egy-egy pisztollyal, villámgyorsan kint termett a fedélzeten. — Mi van itt?! — kiáltotta olyan hangon, hogy mindenki megdermedt. — Gazemberek, meg ne moccanjatok, miért szétloccsantom lázadó fejeteket. Kolumbus megjelenése és fenyegető szavai csak néhány másodpercre tud­ták az ekeseredés romboló kitörését meggátolni. Csak néhány pillanatra, — amig az e’ső kavargó hul'ámhegy neki nem vágódott a könnyű fahajónak. Ekkor aztán elementáris erővei kitört a zenebona. Akik elöl á’ltak, meglódul­tak, hogy lefegyverezzék Kolumbust. A következő pilanatfaan láng csapott ki a posztosokból. Óriási durranás reszketette meg a levegőt. Füst gomoly- igott s a gomolygó füstben két emberi test zuhant le a kemény tölgyfapadlóra. A vad támadást mindez nem tartóz­tatta fel. Harminc kéz is nyúlt Ko'umbus felé, hogy megragadja és a tengerbe lódítsa. Aki közel merészkedett, azt le­ütötte a bikaerejü parancsnok, de min­den emberfe’etti megfeszülése kevésnek bizonyult ahhoz, hogy leszerelje vagy két tucat megvadu't ember gyilkos szándékát. Kénytelen volt tehát behúzódni kajüt- jébe s újabb fegyvereket magához venni az asztalról. Ekkor már a kajütbe is bemerészkedett néhány elszánt alak s látszott, hogy Kolumbus veszve van. Már minden oldalról rávetették magu­kat a lázadók. Belemartak a testébe, elkapták a nyakát s leszorították a pad­lóra. Az óceán hőse, Spanyolhon nagy fia ott vonaglott a halál küszöbén, nyakán I egy őrjöngő matróz szorító kezével, amely nem engedte meg, hogy levegőt vehessen. (Folytatjuk). Helyi Értesítő Lap vállalat-nyomda, Kiskunhalas

Next

/
Thumbnails
Contents