Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1932 (32. évfolyam, 1-105. szám)

1932-12-24 / 103. szám

1932. december 24, szombat Karácsonyi szám: 12 fillér XXXII. évfolyam. 103 szám. / Politikai, társadalmi és közgazdasági lap ELŐFIZETÉSI ÁR EGY ÉVRE. «•Írben - - - ÍJ P SO fill. — Vidékre ........ .................. 1« P I Alapította. PRÁGER FERENC EGY SZÁM ÁRA 13 FILLÉR MEGJELENIK SZERDÁN ÉS SZOMBATON Szerkesztőség. Molnár u. 2. — Telefon 45 (mellékállomással) Kiadóhivatal. Városháza épületében Harc az ínség ellen Irta: vitéz Keresztes-Fischer Ferenc m. kir. belügyminiszter Mezőgazdasági lakosságunk hely­zete, nagyban és egészben véve, az idén valamivel kedvezőbb, mint ta­valy volt. És pedig azért, mert az idén a terméseredmények valamivel jobbak. A kormány a mezőgazdasági nép helyzetét a legszorosabb vizsgálat tárgyává tette és nemcsak illetékes, hivatalos tényezőkkel történt meg­állapodások eredményeire, hanem gondosan egybegyüjtött statisztikai adatokra is támaszkodott, mikor a helyzet reális képét megalkotta. Nem állítom, hogy nincsenek az országnak vidékei, még pedig meg­lehetős nagy számú vidékei, ame­lyek a több év óta- ismétlődött ele­mi károk és csapások, az idén kü­lönösen a búzatermés kimaradása következtében tényleg komoly ínsé­ges helyzetben vannak. Ez áll az ország egyes, meglehetősen kiter­jedt vidékeire, de nem áll az or­szág egész területére nézve, mert az ország többi részén ma nagy­ban és egészben, a mezőgazdasági lakosság helyzete, annak következ­tében, hogy a terméseredmények ki- elégitőek voltak, megnyugtatóbb, ab­ból a szempontból, hogy a lakosság a télen nincs éhínségnek kitéve, mint tavaly volt. Mindennek ellenére a kormány, igenis, gondot fordít arra, hogy az ország minden vidékén segítsen, ott, ahol a gazdasági válság következté­ben nagyobb számmal vannak olyan mezőgazdasági munkások, akik a nyáron saját hibájukon kivül nem jutván keresethez, nem tudták téli élelmüket megszerezni. Ennek alap­ján határozta el a kormány azokat az intézkedéseket, amelyeket a me­zőgazdasági lakosság téli Ínségének kikerülésére, illetőleg annak meg­akadályozása végett tett, hogy a té­len éhség és nyomorúság mutatkoz­zék a mezőgazdasági lakosság körei­ben. Magától értetődik, hogy a kor­mánynak ezek az intézkedései nem célozhatják, nem is eredményezhetik azt, hogy azt az általános elszegé­nyedést, hogy úgy mondjam, általá­nos nyomorúságot, amely az ország lakosságának minden rétegében ész­lelhető, megszüntessék. Hogy ezt megszüntessük, erre egészen más eszközökre van szükség, ehhez a gazdasági életnek kell úgy megin­dulnia, hogy ez a helyzet kiküszö­bölhető legyen. Ezt inségakcióval, inségmunkákkal elintézni nem lehet, erre a kormány nem képes, nem is vállalkozik. Ellenben, igenis vállal­kozik a kormány annak biztosításá­ra, hogy azok az emberek, akik hi­bájukon kivül nem tudták téli élel­müket megszerezni, a télen ne éhez­zenek Ebből a célból, a kormány elvileg munkaalkalmak nyújtásával akar segíteni és ebből a célból a ke­reskedelemügyi tárca és földműve­lésügyi tárca — megfelelő anyagi eszközök rendelkezésre bocsátásá­val — fog részben útépítések, rész­ben pedig vizimunkálatok teremté­sével segíteni. Ez áll az egész ország területére nézve. Az egész ország területén megfelelően elosztva fognak ezek a közmunkák megindulni oly mérték­ben, ahogyan ezt a helyi ínség szük­ségessé teszi. Ezenkívül már indí­tott a kormány egy nagy útépítést az Alföldön, megkezdik a budapest —kecskeméti transzverzális utrész- let megépítését, amely szintén igen sok munkáskezet foglalkoztat majd. Kétségtelen, hogy ezeken a közmun­kákon felül más közmunkaalkalma­kat is kell teremteni, azokon a vi­dékeken, ahol az ínség nagyobbsza- básu. Ezeknek a közmunkáknak meg­indítása végett a kormány részben gabonával, liszttel, részben, ányagi erejétől telhetőén, készpénz-segitség­gel fog a vármegyéknek segítsé­gére sietni, hogy az ínséges lakos­ság nyomora helyi közmunkák vé­geztetésével enyhíthessék. Nagyban ez a kormány elgondo­lása és ezek az intézkedések tör­téntek már meg a falusi lakosság nyomorának enyhítése végett. De ezen túlmenően, felhatalmazást ad­tam az egyes municipiumoknak, jaz egyes községeknek arra, hogy a sa­ját erejük végső megfeszítésével ott, ahol szükséges, rendelkezésre állja­nak és iparkodjanak az ínséget köz­munkákkal enyhíteni. Természetes dolog, hogy a kormány a legna­gyobb súlyt helyezi arra, hogy mind­ezeken felül még a társadalmi gyűj­tés — még pedig a forszírozott tár­sadalmi gyűjtés utján beszerzendő összegek is rendelkezésre állíttassa­nak erre a célra. Meg vagyok győ­ződve, hogy ezeknek az intézkedé­seknek következtében az idén újra el fogjuk tudni kerülni azt, hogy me­zőgazdasági lakosságunk nyomora aiz éhségig fokozódhassék. Három harácsonyfa Karácsony a legszebb és legigéze- tesebb alkalma és dátuma volt min­dig annak a szeretetkifejeződésnek, amikor igyekezett mindenki segíteni azokon, akik a segítésre rászo­rultak, ez az ünnep a maga sok szépsége és maradandóságával ta­lán épen az ajándékozás legszebb emberi ténykedésével tűnt ki. A karácsonyi ajándékozás szép szokása százszorosán fontos ma, amikor az idők annyira megnehe­zültek felettünk, amikor napról-nap- ra mind nagyobb tömeggé válnak azok, akik a segítésre rászorultak. Halason ilyen három ünnepély folyt le az elmúlt napokban. Múlt vasárnap a Protestáns Nő­szövetség tartott szép karácsonyi ün­nepélyt és osztott a szegények kö­zött ki ruhaneműt, cipőt és más ajándékot. Az ünnepség nagyon ben­sőséges volt és valóban olyan, amely a szegény gyermekekkel igyekezett elfeledtetni a nehéz idők legsúlyo­sabb gondjait. Kedden a MANSz. halasi csoport­ja tartotta karácsonyfaünnepségét, amely alkalommal a MANSz. az idén is a szegények segítségére sie­tett és ajándékaival örvendeztette meg az arra rászorultakat. Ez az ünnepély is gyönyörűen csatlakozott a MANSz. célkitűzéseihez a ,,nyo­morenyhités terén. A harmadik karácsonyfaünnepély, amelyet a Stefánia egyesület rende­zett, szerdán folyt le a közgyűlési teremben. A közgyűlési termet zsú­folásig megtöltötték a Stefánia vé­dencei. A nagyon szép karácsonyi ünnepélyt dr. Keresztes Béla nyitot­ta meg és utána dr. Fekete Imréné, a Stefánia elnöknője köszöntötte a jelenlévőket. Szólt arról, hogy sze­retné, ha ezek a kiosztott kis ruhák beszédes köntössé alakulnának át és hirdetnék az emberszeretet kiapad­hatatlan, örök forrásait. Ezután Ko­vács Vince dr. esperes plébános a róm. kát. egyház részéről, Paczolay István vallástanár a ref. egyház ré­széről mondottak szép beszédet és méltatták a Stefánia részvételét a szeretet ünnepének nyomorenyhitö tevékenységében. Ezután még két kis gyerek kará­csonyi verset mondott el, majd a különböző ajándékokat osztották ki. A Stefánia csütörtökön Pirtón és Gőböljáráson tartott karácsonyfaün­nepélyeket és ott it különböző aján­dékokat osztott ki. A Stefánia is nagyon szép és magasztos célt szol­gált ezekkel az ünnepségekkel. A Stefánia egyesület vezetősége ezút­tal is hálás köszönetét mond az ado­mányozóknak. Báró Prónay György lemondott mandátumáról Már hetekkel ezelőtt megírta a Helyi Értesítő, hogy Prónay György báró, a megyaszói kerület képvise­lője egy régebbi megegyezés értel­mében lemond mandátumáról. Ellen­felének, Serényi László grófnak hí­vei csak olyan feltétel alatt vonták vissza a Prónay ellen beadott pe­tíciót, hogy a báró december 24-ig lemond mandátumáról. Ez most meg is történt, Prónay György báró le­vélben bejelentette Almásy László­nak, a képviselőház elnökének a mandátumról való lemondását. Sztranyavszky Sándor, a Nemzeti Egység Pártjának elnöke a válasz­tással kapcsolatban a következőket mondotta: — A Nemzeti Egység Pártja a megyaszói kerületben, amely Prónay György báró lemondásával gazdát­lanná lett, nem állít jelöltet és a vá­lasztási küzdelemben semmiféle vo­natkozásban nem vesz részt. A pécsi üzletvezetőséghez csatolják a halas-katymári vasútvonalat Mint értesülünk, a halas—katymári vasútvonalat február elsejétől a bu­dapesti üzletvezetőség hatásköréből a pécsi üzletvezelőséghez csatol­ják. Az érdekelt vasútvonal mentén fekvő községek lakossága erős pa­naszokkal kifogásolja ezt az átcsa­tolást, mert ettől jogos érdekeit félti •­................ " a Szilveszteri záróra: reggel 6 A belügyminiszter december 31-éré az ország egész terű étén mindennemű nyi1- vános étkező és szórakozóhe'yiség nyit- vatartását, továbbá hangverseny, elő­adás és táncmulatság rendezését kivé­telesen reggel 6 óráig engedélyezte. A nyilvános helyiségekben szokásos zené­lés kivételével bármilyen mutatványhoz, vagy előadáshoz rendőrhatósági enge­dély szükséges. и-.".'. , ............................ —■ A KÖZÖNSÉG PANASZKÖNYVE Meddig tűri a hatóság a jégpályává változott uccai járdákat? Sok levél fekszik előttünk a város kö­zönsége részéről és ezek a leve'ek mind arról panaszkodnak, hogy meddig tűri' még a hatóság, hogy a ha'asi uccai jár­dák jégpályák legyenek. A város egész területén ugyanis .mindem járdára ráha­gyott a csapadék és az uccákon va8ó járás va'ósággal életveszélyes. Nagyon gyérszáimu tiszteletreméltó kivételt nem tekintve, a járdákat sok helyen még a város szivében sem hintik fel homokkal, vagy hamuval. A közönség türelmese« várt — írják a levélírók, — hogy a ha­tóság erélyes intézkedést léptet életbe a csúszós járdákkal szemben, de most piár arra kiváncsi, hogy ez a türelem meddig fog még tartani a hatóság ré­széről, amelynek valahogy hivatalos teendői közé tartozik a járdák ellenőr­zése. Idei kivitelünk értéke 297 millió pengő a tavalyi 524 millióval szemben Az árak katasztrofális esésére jel­lemző és a rendkívüli kiviteli nehéz­ségeket bizonyítja, hogy Magyaror­szág idei kivitelének értéke mind­össze 297 millió pengőt tesz ki. A múlt év ugyanezen időszakában 524 millió pengő értékű árut exportál­tunk. ;

Next

/
Thumbnails
Contents