Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1932 (32. évfolyam, 1-105. szám)

1932-12-03 / 97. szám

2 oldal Kiskunhalas Helyi Értesiiöje december 3 fc E G U 1 А В Bll Országszerte óriási felhábo­rodást keltett a kolozsvári vérlázitó oláh merénylet Országszerte nagy megdöbbenést és felháborodást keltett az a vérlá­zitó hir, amiről a rádióból értesült először a közönség. A kolozsvári magyar utlevélkirendelíség épülete előtt összegyűlt tömeg tüntetést ren­dezett. A kirendeltség ablakait be­zúzták, az épületbe behatoltak és a földszinten lakó tisztviselő egyik szo­bájában a függönyöket felgyújtot­ták. A tömeg a kirendeltség épü­letére a román zászlót kitűzte. A jelentések, bár a román hiva­talos körök azonnal közbeléptek s a megfélelmlités fegyverével minden hírforrást elhallgattattak, az alábbiak­kal egészítik ki a híradást: . A hivatalos körök és főleg az »Universul« cimü újság féktelen iz­gatásokat visznek véghez a revízió® mozgalom erősödése miatt a magyarok ellen Ennek a tervszerű izgatásnak a kö­vetkezménye volt a gyalázatos me­rénylet. A csőcselék a rendőrség szemeláttára rohanta meg a konzulátust, a bevert ablakokon égő fáklyákat dobáltak be, a magyar címert letépték s oláh zászlót tűztek ki. A magyarokat az utcán inzultálták, a Newyork-kávé- házban egy magyar újságírót véres­re vertek. A magyar lakosság rettegésben él, különösen nagy a veszedelem azért, mert újabb nagy tüntetések készülnek a revtoió ellen. A zavargásokról az erdélyi és a ro­mán lapoknak nem szabad hirt ad­ni, a terror gondoskodott az élet- veszélyes fenyegetésekről s a ro­mánok azt hiszik, hogy így a hírek nem látnak napvilágot az európai sajtóban. Я magyar kormány a legeré­lyesebben tiltakozott a támadás ellen s teljes elégtételt követelt a sérelemért. Я romániai zavargások az angol sajtóban Az angol sajtó legelőkelőbb lap­jai vezető helyen foglalkoznak a ro­mániai zavargásokkal. A lapok egy­öntetűen megállapítják azt, hogy a román vezető köröket felbőszíti az a tudat, hogy Erdély magyarlakta, helyeit vissza kell adniok Magyar- : országnak és ezért rende ztették meg -most is a barbár támadásokat a magyarság ellen. A lapok megállapít­ják most újólag azt, hogy a békeszer­ződések revíziója elkerülhetetlen lesz. Mar adékáruház cipőárai Fekete és barna antilop 11‘50 „ „ „ sevró 11-50 Szürke antilop ll-50 Női lakkcipő 1Г50 Barna regatta lapos sarokkal 11 50 „ „ trottőr „ 11 '50 „ pántos kubán „ 11-50 férfi boxcópö 14.50,13.50 12.50 11.50 Gyermekcipők nagy választékban I I Hócipő, hócsizM rendkívül olcsó Orbán. 188Й dec. 5 — 1933 dec. S itmévei a bndepssí—zlmonyi vonal December ötödikén lesz ötven éve annak, hogy a Budapest—zimonyi va­sútvonalat átadták rendeltetésének. ( Ez a vasútvonal Halas város éle- j tében nevezetes jelentőséggel bir. A félévszázados forduló alkalmá- . ból Szalay Zsigroond ny. áll. el. iskolai igazgató, mint egyike az egy­korúnknak, az alábbi érdekes visz- szaemlékezést küldte be nekünk er­ről a vasútépítésről és annak előz­ményeiről : Évekig tartó tervezgetés, jövés-me­nés, küldöttségjárás után 1881. év nyarán megkezdődtek a Budapest— zimonyi vasút előmunkálatai. Két terv küzdött egymással, az egyik a Duna balpartján, a másik Kunszentmiklós. Halas, Szabadka, Újvidék felé tervezte a vasúti vo­nalat. A Duna balparti részen ter­vezett vasútnak nem kisebb szószó­lója volt, mind Hajnald Lajos ka­locsai érsek, de végre az az érv győzött, hogy a Dunán az év 9—10 hónapján a személy- és teherforga­lom lebonyolítható, mig a Duna— Tisza közepetáján levő községek és városok messze vannak vasúttól és folyótól ugyannyira, hogy nekünk halasiaknak a legközelebbi állomásra — Kistelekre — 5 óra hosszáig, a legközelebbi hajóállomásra — Har- tára — 6 óráig kellett kocsin men­ni. így bizony mi el voltunk zárva a nagyvilágtól. Nagy volt tehát a remény, mikor 1881 nyarán megkez­dődött a vasútépítés. 1882 nyarán már annyira haladt az építkezés, hogy az épitő-vállalkozó engedélyével Szabadkáról a kavicsos kocsikon, mintegy 40 főből álló tár­saság jött Halasra, hogy boldog megelégedettségüknek itt is kifejezést adhassanak. Az elmaradhatatlan tár­sasebéd természetesen nem hiány­zott, amikor a kölcsönös felköszön­tések során Péter Dénes — a ref. egyház akkori főgondnoka — az épitővállalkozót felköszöntötte, mint aki a »halasi homokot vasra verte«. i A fennálló szerződés szerint Bu­dapesttől Szabadkáig terjedő rész­nek megnyitása 1882. évi október 15-ére volt kitűzve. Az állami mér­nökök azonban azon véleményen voltak, hogy a munkálatok oly ál­lapotban vannak, hogy ha az időjá­rás kedvez, november 1-ére készül­het el. November 1-ére azonban csak a műszaki bejáratot tervezték, en- , nek eredményétől függött a forga­lomnak való átadása. Kiskőrös—Ka- j lőcséig el is haladt a mütan rendőri j bizottság, most már a vonalrész I ünnepélyes megnyitása november 15—25-ig kitűzendő határnapon fog megtörténni. Az 1882. évi november 12-én megjelent Halasi Újság már közli a menetrendet, melyből meg­tudjuk, hogy Budapesttől Sza­badkáig és vissza naponkint két vonat indul, még pedig az egyik személy, a másik vegyesvonat. 1882 november 25-én érkezett meg a kül­döttség Halasra, a kiküldöttek mint­egy 40-en voltak. Az érkezőket Vári Szabó István polgármester üdvö­zölte, Az állomás épületében ebé­deltek, ahol 50 személyre volt te­rítve. Az ebéden számos felköszötö után úgy nyilatkoztak, hogy a meg­nyitás november 30-án vaalószinü- leg megtörténhetik. Végre a város határtalan örömére 1882 december 5-én igazán elhang­zott a rég várt »Halas, 7 perc!« kiáltás. A pénzügyminiszter bejelentette a földben való adófizetést Imrédy Béla pénzügyminiszter teg­nap a Házban tartott beszédében az adóhátraléknak földdel vagy ter­ményben való lefizetésével kapcso­latban bejelentette, hogy a minisz­tériumban elkészült egy rendelet-ter­vezet, amely az adóhátralékoknak földdel való lerovását szabályozza. A terménnyel való lerovás tekinte­tében az az álláspontja, hogy ter­ménnyel adót fizetni nem lehet, mert az állam nem alakulhat át vegyes- kereskedővé. Ш a bor-hossz? Tavaly óta 90 százalékkal emelkedtek a bor árak javult a magyar bor exportlehetősége Erősen A borpiac helyzetéről Miklós Ti­bor, a Váci Püspöki Borpince igaz­gatója, a következőket mondta a sajtó számára: — A borpiac helyzetét néhány számadat igen élesen világítja meg. Az 1931. évi szüret 3.5 millió hekto­liter bortermést eredményezett, amelyhez még 1 millió hektóliter készlet járult, úgyhogy a szüret után az ország bor­készlete 4 5 millió hektólitert tett ki Az idén a szüret előtt igen nagy volt a szőlőexport, a tavalyi szüret óta pedig igen lényegesen emelkedett a borfogyasiztás Egyrészt borpárlat készítésére igen tekintélyes mennyiségű bort hasz­náltak fel, másrészt pedig az olcsó árak miatt igen sok bor fogyott el. Végeredményben az idei szüret előtt a készlet alig . volt több fél­millió hektóliternél, vagyis egy év alatt 4 millió hektóliter bor fogyott el. Az idei szüret eredménye 2.2 millió hektóliter, úgyhogy a tavalyi 4 millió hektóliteres fogyasztással szemben a készlet mindössze 27 millió hektóliter. A borkészletnek ez a nagy meg­csappanása, amelyhez még az is já­rult, hogy a katonaság részére te­kintélyes, mennyiséget vásároltak s szeptemberben Svájcba nagyobb bor­exportot bonyolítottak le. Igen nagy fantáziát látnak abban is, hogy Ame­rikában talán már jövőre megszün- j telik az alkoholtilalmat és ezzel is­mét megnyílnak az Egyesült Álla­mok vámsorompói a borexport előtt. A kitűnő minőségű nehéz magyar boroknak, a tokajinak, a badacso­nyinak, vagy a somlóinak, egrinek, j vagy villányinak közvetlen amerikai j exportja is lehetséges lesz, de sok- i kai nagyobb a jelentősége annak, hogy a nehéz francia, spanyol és j olasz borok Amerika felé fognak [ gravitálni és fel fog szabadulni ezek versenye alól a hozzánk közelebb fekvő fogyasztási! te­rület, amely alkalmas lesz a magyar kommerzborok felvé­telére. Mindezek eredményeképen a borárak a múlt esztendővel szemben Igen lényeges emelke­dést értek el. A kommerzborok Malligand-fokon- ként 0.8 fillérről 1.5 fillérre emel­kedtek, tehát a múlt év óta 90 szá­zalékkal drágultak, de 30—50 száza­lékos áremelkedést értek el a nehéz finom borok is. Jövőre megezUnik j a l>olott a Kállay Miklós földművelésügyi mi- j niszter a Ház tegnapi ülésén bejelen- j tette, hogy a jövő évben nem akarja ; fenntartani a boleítarendszert, mert j szinte a lehetetlenségig magassá tét- | te a boletta árát. I A halasi vörösíarka tehén nem hírfa az asszonynépeí Súlyos testisértéssel vádoltan állt Daróczy János tanácselnök, egyes- biró előtt tegnap Zrínyi Miklós sza­badszállási gazdálkodó. A történelmi hős gazdálkodó névrokona az őszi halasi vásáron hétszáz pengőért vett egy borjas vöröstarka tehenet. A vá­sár után a régi gazda kijelentette, hogy a tehén nagyon jó, de nem tűri az asszonynépet. Zrínyi a tehenet egyik barátjára Vida Sándorra bízta, aki egyik is­merősének, özv. Daczi Jánosnénak az istállójába akarta az állatokat be­kötni. Dacziék előtt a kisborju meg­ijedt egy ugató kutyától és elsza­ladt, a tehén pár perc múlva szin­tén megijedt a lármától és Vidára rohant, aki toreador mozdulattal az állatra dobta a kabátját. A vörös­tarka tehén földreszegezett szarvak­kal rohant be Dacziék udvarába, üldözőbe vette a házból kilépő Da- czinét, aki sikoltozva, lihegve fut- kározott a kút körül. A tehén min­denhova követte az asszonyt, még az istállóba is, ahol a jászol mellett meghúzódó asz- íszonyt szarvával felöklelte. Daeziné 30 nap alatt gyógyuló gyo­morsérülést szenvedett. Mikor az uj tulajdonos meghal­lotta a súlyos szerencsétlenséget, fel­kiáltott: »Most már tudom, mjért mondta a tehén gazdája, hogy a vörös- tarka nem tűri az asszonynépet.« A törvényszéki tárgyaláson Zrínyi Miklóst felmentették a súlyos testi­sértés vádja alól, mert hibáján kí­vül történt a sajnálatos eset. Kályhák, tűzhelyek háztartási cikkek, lakodalmi ajándékok Olcsón kaphatók Langermann Sál vaskerereskedőnél (postával szemben) Jáí Értea ság lo»i este dőnö re 6 folva Refo köri óh ezci kérei tanó nek érdé irak< a ia! u. Kü tánc 4 óra ■ Ш Vas 4-ér Zo fain a Fii

Next

/
Thumbnails
Contents