Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1932 (32. évfolyam, 1-105. szám)
1932-12-03 / 97. szám
december 3 KMknnhaias Belyi Érted lője 3 oldal О r s z á g—V ilág 2,916.220 földtulajdonos fizetett Magyarország .területén 1931-ben földadót, amelynek összege kerekszám- ban 32 millió pengőt tesz ki. A földadó fejenkint 11 pengő 1 fillér volt. — Szublimáttal megmérgezte magát Decker Pál bpesti ny. főhadnagy. Állapota súlyos. — Kiugrott lakásának emeleti ablakából Klein Szigfrid bécsi kereskedő és holttan terült el az utca kövezetén. Tettének oka: rossz üzletmenet. — Amerika elnöke indítványt nyújtott be a szesz- tilalom eltörlésére. — A háború óta nem volt olyan alacsony az angol font jegyzése, mint most. — Vas- megye a hadikölcsönkötvényekkel való adófizetés megengedését kéri. — Kilencvenéves az Országos Iparegyesület. — A MAVnál 180 tisztviselő megkapta a nyugdíjazásról szóló értesítést. — Hock János még ebben a hónapban visszajön Magyar- országra. — A Csehországgal kötendő kereskedelmi szerződés állítólag 29 ezer darab magyar zsirsertés kivitelét teszi lehetővé. — Megtalálták a kerepesi temetőben Vargha »András«, a szabadságharc vitéz női hadnagyának sírját. — Imrédy pénzügy- miniszter rendeletet intézett a törvényhatóságok adóigazgatásához és a rendeletben december 15-ét jelöli meg terminusnak arra, hogy addig az adóhátralékokat lehetőség szerint be kell hajtani. — Megölte a villanyáram Mészáros Mihály zalaegerszegi szerelőt. — Felfüggesztették Frenyó Lajos dr. debreceni szemészeti klinikai tanársegédet, mert itas állapotban molesztált két aznap operált nőt. — Leugrott a budai Zsigmond utcában а III. emeletről egy Márffy Gyula nevű fiatalember és ismeretlen nevű jegyese. Meghaltak. —Gázzal megmérgezte magát s meghalt Bpesten Lieszkovszky’János ny. máv. felügyelő felesége. — Az amerikai kivándorlók kötvény formájában nagy összegeket küldenek Magyar- országba. — Állítólag a bor- és sör- frázisrendszer bevezetéséről is tárgyal a pénzügyminisztérium. Korpát adtak a libabásztor- lánynak Mindössze üz tavaszt látott a kl» Zsik’a Margit, mégis megjárta a cselédsorsnak minden golgotáját. Szegényt, korán kiadta szolgálatba föídhözragadt koldus-anyja. A lányka Szabó Imre kecskeméti tanyájára került, ahol naphosszat őrizgette a libákat. Ha egy liba megsántuit, őt is sántává verte kegyetlen gazdasszonya. Ha egy liba kimúlt, őt is félholtra verték. De ha jól viselte magát, még enni is kapott. Finom libaeledelt: korpát kapott enni a kis cseléd. Mert, ugy-e bár, ami izes falat a libáknak, miért ne lenne jó a libapásztornak is? Legalább is Zsikía Margit gazdasszonya igy gondolkozott. És igy is cselekedett, mert öt hónapig korpán hizlalta a kis cselédet. A szerencsétlen gyermek, hogy éhen ne vesszen, hol füvet legelt, hol meg korpát evett. Végül is észbe kapott és megszökött a szokatlan koszt elől. Az anyja nem ismert Pá, amint eilébe állt. A 10 éves leány 18 kilóra fogyott. Az anya feljelentette az eláüatiaso- dott Szabó családot. A járásbíróság 100 pengő erejéig büntetőparancsot boesáj- tott ki a gazda eilen súlyos tesíiséríés vétsége eimén. Szabó Imre azonban oly sok van a kecskeméti tanyákon, hogy a gonoszäelkü embert máig sem találta meg köztük a csendőrség. Tíz évi fegyházra ítélték Faddi Györgyöt a íerézhaimi apagyilkosság tettesét Szándékos emberölés bűntettének vádja miatt állította törvényszék elé az ügyészség Faddi György 26 éves jánoshalmai lakost, aki a vádirat szerint október 19-én Felsöíerézhal- mán, egy szőlőtörő furkóval úgy főbe sújtotta 66 éves édesapját id. Faddi Ferencet ,hogy az nyomban ösz- szeesett s néhány órai eszméletlenség után meg is halt. A bünügy pénteken került tárgyalásra a bajai törvényszék büntetőtanácsa előtt. A személyi adatok bemondása után a tanácselnök kérdésére a vádlott kijelentette, hogy bűnösnek érzi magát, mivel édesapjának halálát okozta, de egyben mentegetőd- zött is azzal, hogy tettét csupán önvédelemből követte el. Az elnök fölszólitására a tragikus nap történetét a következőképen részletezte: Október 19-én felsöerézhalmi házuk mellett elterülő szőlőjükben a szüreti munkálatokkal foglalatoskodtak. A vádlott a szőlősajtolónál dolgozott, felesége és édesanyja egyik ismerősükkel a szőlőt szedték. Apja, Faddi Ferenc délelőtt nem volt otthon, mivel még az előző napon az esti órákban eladás céljából szőlőt vitt be Jánoshalmára. Az idősb Faddi Ferenc déltájban érkezett visz- sza a szőlőkbe s a vádlott elbeszélése szerint nagyon kedvetlen volt. Nyomban megérkezése után gorombáskodni kezdett a házbeliekkel majd később amiatt zsörtölődött, hogy a szőlőt olcsón kellett eladnia. Közben állandóan káromkodott, szidta a családját és a »vörösöket« emlegette, hogy bár csak már bejönnének. Az asszony akkor már benn volt a konyhában és az ebéd elkészítésén fáradozott. Ekkor Faddi Ferenc, amint a vádlott mondja — pipára akart gyújtani s ürügyet keresve a köíözködés folytatására, gyujtódobo- zát kereste. Amikor odaadták neki, akkor meg azon mérgelődött, hogy a dobozban az este még 10 szál gyufa volt s most egyet sem lát benne. Emiatt nekitámadt a feleségének. Faddi György erre anyját védelmezve odament hozzá s azt mondta, hogy a dobozból ö adott oda néhány szál gyújtót a kocsis-* nak. Az öreg Faddi ismét szitkozó- dásba tört ki, majd kiment az udvarra és a szőlőprés közelében dolgozott. Közben ivott és folytan zsörtölődött, minduntalan visszatérve arra, hogy elhasználták a gyújtóját. A végén annyira dühbe jött, hogy megint neki akart menni az öreg asszonynak, ő erre elébe állt, lefogta a karját és csillapítani kezdte, de ezzel csak maga ellen in-i gereite apját. Alighogy elengedte kezét, az öreg vasvillát ragadott s először úgy tett, mintha a cefrét rázogatná szét, majd fölemelt villával rohant fia felé. Faddi György ekkor fölkapta a kezeügyébe eső »csomiszo- lót« és föbesujtotta vele apját. Az ütésre a 66 éves Faddi Ferenc közvetlenül a kocsi mellett menten összeesett. A biróság rövid tanácskozás után kihirdette ítéletét, mely szerint Faddi Györgyöt bűnösnek mondja ki erős felindulásban elkövetett szándékos emberölés bűntettében s ezért 10 évi fegyházra ítélte. k®U tagnak is 1-ernni. A Kiskaszinó vezetősége legutóbbi határozata szerint, aki 1932. évi december 1-ig a 3, 4 illetve 5, 6 év óta fennáló tagdíj hátralékát nem fizeti be, azt tagjai sorából törli és a hátralékos tartozások megfizetése iránt bírói jogsegélyt fog igénybe vermi, azoknak azonban, akik kérik, hogy a hátralékos tartozásukat részletekben fizethessék, úgy most is, mint a múltban a vezetőség, ha a kérést méltányosnak találja, i'fetve engedélyezi в részletfizetési kedvezményt. Való az, hogy a Kiskaszinó 5—6 évvel ezelőtt renováltatta és kényelmesen berendezte helyiségét, de miután a javításhoz és újításhoz pénz kellett és ezt bank kölcsön utján tudta csak megszerezni, igy a Kiskaszinónak adóssága is van, melynek kamatait a tagdijakból kell fedezni. A Kiskaszinónak ,mint már említettem, mintegy 400 tagja van és a közgyűlés ehhez alkalmazkodva állapította meg a tagdijat és készítette el a régi vezetőség is a költségvetést. Abban az esetben, ha csak 150 tag fizet, akkor költségvetésünk felborul, deficittel zárul az év, és nem csak az adósság, de a kamatok is szaporodnak. Ugyanis a Kiskaszinónak a 8 pengős évi tagdíj mellett, több mint 4000 pengő tagdij hátraléka van. A 8 pengős tagdij bármily nehéz anyagi viszonyok között é'.ünk is, oly annyira minimális, hogy napjára kettő egész és harminchatezredrész fiiér jut, havonta tehát nem egészen 70 fillér, melyet pedig a Polgári Olvasókör minden tagja meg tud fizetni, ha azt rendesen kifizeti és nem marad hátra 5—6 évvel, ami nem csak az illető tagnak okoz nehézséget, hogy 40—50 pengőt kell egyszerre fizetni, de a Kiskaszinó életére is zavaró'ag hat. Ezeket voltam bátor a Tisztelt Szerkesztő Urnák a választmány megbízásából tudomására hozni, hogy a Kiskaszinó helyzetével ne csak ön, hanem a város nagyközönsége is tisztában legyen és ismételten kérem jelen levelemnek b. lapjában való közlését. Martinyi József elnök. A Polgári Olvasókör elnöke nyilatkozik a kör aktuális kérdéseiről Nem fél anyagi összeomlástól a Kis Kaszinó — mondja az elnök A Polgári Olvasókör e'nöke egyik i legutóbbi számunkban a Kiskaszinóról Írott cikkünkre váaszképen az alábbi nyilatkozatot küldötte szerkesztőségünknek. Tiszteit Szerkesztő Ur! A Kiskunba ás Helyi Értesítője 1932 november 26-án megjelent számában »Anyagi összeomlástól féi a Kiskaszinó, a Polgári Olvasókörben a tagok egyhar- madának kizárását helyezték kilátásba« cim alatt a való tényeknek haiyteilen megvilágítása és olyan színben való feltüntetése miatt a St. 20. §-a alapján a Kiskaszinó váásztmánya nevében kapott megbízás folytán az alábbi cikknek közlését kérem. A fenti cim aátt közölt cikkben a valóságnak megfelel az, hogy a Kiskaszinó mindig a tagjaivá, szemben a leg- métányosabb és erkölcsi testülethez métóan bánt és bánik, azonban az teljesen téves, hogy a Polgári Olvasókör a tagjainak egyharmadát ki akarja zárni és téves az is, hogy a már peresített tagdij hátralékok iránt indított pereit visszavonta vo na és valótlan az is; hogy akár a váalsztmány, akár a vezetőség drákói rendszabályokat alkalmazna és hogy a Kiskaszinó családias, jó viszonyát olyképen kívánja megpecsételni, amely drasztikus tömeg kizárássá* járna. Ezzel a cikkel szemben a valóság a következő: A cikk írója, már cimében is téved, mert a Kiskaszinó vezetősége senkit sem akar kizárni, hanem csak azokat a tagokat kénytelen törölni a névsorából, akik már 4, 5, sőt 6 év óta nem fizették tagdíjaikat, igy tehát nem kizárásról, hanem a nem fizető tagoknak a törléséről van szó, ami lényeges külömbség. A Kiskaszinó vezetősége, ftetve választmánya az alpszabá.yokban tefekteI tett jogoknak köteles érvényt szerezni ■' és a mai nehéz gazdasági viszonyok meiett és annak tudatában nem drákói; hanem igen méltányos felfogással, csak a régóta nem fizető tagjainak a törlését határozta el. A cikk írója azt is mondja, hogy a Kiskaszinó olyan nehéz anyagi viszonyok között él, hogy a legszükségesebb kiadásoknál is igen nagy gondot okoz a vezetőségnek, hogy a fedezetet megszerezze. Ez más egyesületeknél is, de a Kiskaszinóná. is tényleg igy van. Megemlíti még a cikkíró ur azt is, hogy a Kiskaszinó mindig kedves és meghitt helye volt a város társadalmának és hogy itt folytak le a legintimibb, teg- hangulaíosabb és legkedvesebb összejőve tejek és vacsorák stb. s kellemes szórakozást talált ott a Kiskaszinó minden tagja, ez szántén igaz, ez azonban mám csak a múltban veit igy, har.em ez ma is igy van. A Kiskaszinót 70 évvel ezelőtt alakították a mi apáink és nagyapáink és éppen ezért a fiaik és unokák, akik ma vezető szerepet visznek a Kiskaszinó éetében, nem engedhetik meg, hogy egy 70 esztendős egyesület, amely már őseinknek is kedves otthont nyújtott, összeomoljon azért, mert a tagok nagy része nem fizeti meg a tagdiját. A »Kiskaszinó anyagi összeomlástól fél« — úja a cikkíró ur. Hát ez is kissé merész áíitás, mert a Kiskaszinónak mindég voltak, vannak és hisszük is, hogy mindég lesznek olyan lelkes tagjai, akik szerény tehetségükhöz mérten mindig a átámasztják a Kiskaszinónak ma is erősen áló falait. Azt azon- j ban senki sem kívánhatja, hogy a Kis- j kaszinónak mintegy 400 tagja közűi csak körülbelül 150 tagja tartsa fenn az egye- süetet és csak ez fizessen. Aki ugyanis fizetni nem akar, annak nem feltétlenül Mivel tartozunk Amerikának Mindenesetre Magyarország nem sokkal. De ez a kevés is sok, ha országunk lerongyolódott helyzetét figyelembe vesszük. Mindössze 4 millió 693 ezer dollárra rúg ja tartozás, amelyet kis országunk a nagy Amerikától az utolsó 12 év alatt kölcsön vett Am mi ez azokhoz az ijesztő nagyságú számokhoz képest, amelyekkel — nehéz dollárokban — Európai többi államai tartoznak az Egyesült Államoknak. Több mint 22 milliárd dollárra rúg az az összeg, > amit. Európától követel Amerika. Ez az óriási summa igy oszlik meg az államok között: . . Anglia 11.105,965.000 dollár, Belgium 727,830.000 dollár, Csehország 312,811.438.88, Észtország 33,331.140, Finnország 21,695.055, Franciaország 6.847,674.104.17 dollár, Jugoszlávia 95,177.635, Lettország 13,958.635 dollár, Lengyelország 435,687.550, Litvánia 14,531.940 dollár, Magyarország 4,693.240 dollár, Olaszország 2.407,677.500, Románia 122,506.260.05 Összesen: 22.143,539.498.10 dollár. a--------------.... Л Vármegyénkben igen sok faluban cserekereskedelemmel pótolják a pénz hiányát. A lakosság búzáért, tengeriért, tojásért cserél sót, petróleumot, edényt és egyebet. Búzában azonban megakadt a csereüzlet, mert a malomellenőrök már 10 tói ló búza eladásánál is követelik a boletta-eiszámolást.
