Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1932 (32. évfolyam, 1-105. szám)
1932-11-30 / 96. szám
6 oldal Kiskunhalas Helyi Értesítője november 30 _________SPORT_________ Botrányos jelenetek között folyt le vasárnap a kiskőrösi mérkőzés KAC — K.P.T.E. 4 : 2 (2 , 1) Kiskörös. Biró: Hebrony, Pécs. Góllövök: Várady, Paor, Sonkó (2) | KA, illetve Bolemányi és Barta KPTE. A KAC utolsó őszi bajnoki mérkőzését játszotta vasárnap Kiskőrösön és győzelmével bebiztosította őszi bajnokságát. Másodszor á lőtt ki a KAC a körösi csapat e’len, mert az első taláíiko- zón, amely csak 20 percig tartott, a meccs félbeszakadt és az intézőbizottság határozata értelmében választhatott a meccs újra játszása, vagy a 0:0-ás eredménnyel végződött csonka bajnoki mérkőzés eredménye mellett. A labdarugó szakosztály az újrajátszás mellett döntött és az eredmény igazolja is a szakosztály helyes felfogását. A sportszellem és a nemes vetélkedés megcsúfolása volt a vasárnapi bajnoki mérkőzés. A kiskőrösi játékosok — na és a nevetettem és sporszerütlem közönség viselkedés© miatt is olyan botrányos jelenetek játszódtak le a pályán és a nézőtéren, amire alig akad példa a magyar futba'l kódexben. De lássuk a mérkőzés lefolyását és Ítélje meg a tárgyilagos olvasó, hogy lehetséges-e a sport égisze alatt úgy viselkedni, amint az az alábbiakban kitűnik. A KPTE választ térfelet, Paor indítja útnak a labdát. A KAC támad és már az első perc eredményt hoz. Várady 40 méteres szabadrúgását a kapus már csak a gólvonalon belül tudja megfogni:. A biró megítéli a gólt, mire a közönség a birói ítélet ellen tüntetni kezd. Kezdői- dik a harc! Kezdés után is a KAC van frontban és támadás sorozatát csak a 11. percben szakítja meg a sors szeszélye. Vanyiska magas labdáért küzd a kiskőrösi balösszekötővel. Lába véletlenül beleakad ellenfelébe és amikor a földre esik, ott is marad. Kiviszik a pályáról és innen kezdve végig tiz emberrel játszik a KAC. Mindenki rándulásra gondol,, de a Halason megállapított Röntgen-vizsgaat bokatörést állapított meg. Rendszeresen felépített játék nincs a pályán. Vanyiska sérülése megbontja a KAC egységét és Sonkó lesz a középfedezet, majd később Kristóffal cserél helyet. 10 emberrel is fölényben marad a halasi csapat. A KPTE játékosok már nem is a labdát akarják megszerezni, fő céljuk az ellenfelet harcképtelenné tenni. A félidő 20. percében Paor 10 méterről védhetetlen lövéssel kettőre növeli a KAC góljainak számát. Kevéssel utána magas labda [széli a KAC kapuja fe’é és Sonkó magasan felugorva igyekszik elhárítani a veszélyt. A lába, talpalásszerüen kalimpál a levegőben és a biró a 11-es pontra mutat. Mindenki a KAC kapuja felé siet, mert az eüső kiskőrösi gólt már nagyon várja a közönség. Mészáros fut a labdának és éles lövéssel irányítja a sarokba. Kulcsár párduc gyorsasággal régen nem látott bravúros védéssel teszi ártalmatlanná a labdát. Még a kiskőrösi közönség is -megtapsolja; a nagyszerű védést. Most Körös támad veszélyesen a csonka KAC elten és egy hosszan előre adott labdával Bofemányi — a KPTE legjobb csatára, átkígyózik a védőkön és 4 méterről védhetettenül lövi a hálóba a bőrt. 2:1. Továbbra is támad a KPTE, de támad Fleischer is, a csapat balszélsője, csakhogy nem a kapura, hanem Sonkó harcképtelenné tevése a fő célja. A bíró kiállítja. A közönség állandó morajlása most felerősödik és a nagyszerűen működő bíró Ítéleteit hülyézéssel kiséri. De nemcsak a közönség felejti el a sportszerűség szempontjait, hanem Moravcsik is, a körösi csapat egyik játékosa, aki a bírót egyik ítélete miatt reprodukálhatatlan szavakkal sértegeti, amiért természetesen kiállítás jár. A játékos nem akarja elhagyni a pályát, a közönség betódul és csak a csendőrség tud nagy nehezen rendet teremteni. A második félidőben Kőrös a támadó fél, de a csapkodó és nivótian játékot háromszor is megállítja a bíró. A KAC játékosai azon igyekeznek, hogy minél előbb megszabaduljanak a labdától, hiszen minden közelharc élet- veszélyes. Körös komorból és védelmi hibából ki is egyenlít, de ezután Sonkó a csatársorba megy és Но lóval összejátszva megszerzi a győzelemhez szükséges két gólt. Többször is gólhelyezet- ben van Sonkó, de messziről küldött i lövései dkerülik a hálót. Mészáros meg- | unja Sonkó nagyszerű szereplését nézni i és a legelső' alkalmat fölhasználja, j hogy gorombán belerúghasson,. A biró szabadrúgást Ítél Körös el'en és ezt az A MBSz déli alosztálya birkózó csapatbajnokságáért folyó küzdelem első találkozója, melyen a KAC legerősebb ellenfelét, a KTE-t győzte Le, nagyszerű sportot és izgalmas mérkőzéseket hozott. A KAC tartalékosán is győzni tudott, ami, annak a jele, hogy Halas birkózó sportja, az elmúlt esztendőben erősen feljavult. A csapatbajnokságért folyó küzdelem komoly munkára serkenti a versenyzőket, itt az egyéni győzelem értékét a lelkesedés és a sportszellem csodálatos ereje, a csapatért való küzdelem fontossága megnöveli úgy, hogy a birkózók sokszor többet nyújtanak, mint egyéni versenyben. A csapatversenynek ez a vonzóereje teszi színessé és változatossá a;z ilyen talá'kozókat, mégis a KAC—KTE birkózó versenyen a’ig volt nézőközönség. A verseny részletes lefolyása a következő: Fél kilenc órakor vonult fel a két csapat és a szövetségi biró sípjelére Pintér és Sárvári lépnek a szőnyegre. A Kiskunbajnok nagyszerűen kezd, pontfölényre tesz szert, de a mérkőzés vége felé a közönség biztatására tusos győzelemre tör, elveszti nyugodtságát és pontfölényét is és megérdemelten kis pontaránnyal győz Pintér. Pehelysúlyban a KAC színeiben Börzsönyi indul és nagy fölénnyel győz Kovács II. KTE ellen. A pontarány 4:4. Ezután kerül sor az est tegfontoitéletét kézmozdulattal kíséri. Mészáros úgy gondolja, hogy a biró kiállította és a legdurvább módon sértegeti azt. Most már a biró ki is állítja a lehetetlen játékost, aki a pályáról lehaladva, az egyik halasi szurkolót is megtámadja. I Ismét a csendőrségnek kell a rendet I helyreállítania. Nagy megnyugvásra végre is vége tesz a viharos, sportszerűtlen mérkőzésnek. Mérkőzés után a bírót alig tudják megvédeni a magáról megfeledkezett közönségtől. A mérkőzés további eseményeiről pénteki számunkban fogunk megemlékezni, amikor a végleges tabellát is közöljük. Dr. B. A. sabb mérkőzésére. Mamlecz indui Kovács I. e’len a könnyű súlyban. Ha győz, akkor a KAC nyeri a pontversenyt. Az első tiz percben kétszer is i figyelmezteti a biró a két versenyzőt, hogy akcióra törekedjenek. Mégsem bir- I nak egymással. A kecskeméti fiú sokkal magasabb és nehezebb is, a »Béni« pedig erősebbnek látszik.Mamteczpar-" terben sem tud pontot szertezni és amikor ő kerül alul, Kovács kétszer is kiemeli és már győztesnek látszik, die egy újból megkísérelt szaltója rosszul sikerül és betusol. A KAC vezet. Csak Feketének kell már győzni és győz a csapat is. Kosa és Fekete párharca hozta a verseny legkd’emesebb meg’epetését. A KAC-istai megtanult ésszel birkózni, leszokott a fölösleges tologatásról és könnyen ragasztotta két vá'lra kecskeméti ellenfelét. Nagy középsulyban a szimpatikus Szab’ics elegánsan győzte le tussal Krauszt, mig Kecskemét »Herkulese«: Lakó, Záborszkyt késztette megadásra. I Még Kovács Mihály győz ellenfél nélkül és vége a nagyszerű versenynek. A szövetségi biró határozott és tárgyilagos Ítéleteivel teljes mértékben megnyerte a hozzáértők tetszését. Kár, hogy a közönség egyrésze zúgolódott ellene, mert hiszen teljesen a szabályok i szelleme szerint hozta Ítéleteit, melyek végig igazságosak voltak. Dr. B. A(Birkózás) A Kac. 10 : 13 pontaránnyal győzte le legerősebb ellenfelét, a Kecskeméti T. E. t, „Dél“ csapatbajnokságában Amerika Felfedezése "■'ШИ ...IIIIIIIIH.......ílllllll IDEGENBŐL FORDÍTOTTA: ANONIM Ilii.....I.....I........... Folytatás 3 Kolumbus vállalkozásától ugyanis minden úgynevezett rendes ember megborzongott. A világért se mertek volna fe’kapaszkodni arra a vitorlásra, amelyet a halál hajójának neveztek. Egész Spanyolország keresztet vetett magára, amikor Kolumbus elindult s a templomokban engesztelő szent miséket mondattak azok lelkiüdvéért, akik egy ostoba hóbortért visszavonhatatlanul el ’fognak pusztulni. S amint eltűnt a tenger horizontján a halálhajó, ezrek és ezrek zokogtak a partokon és imádkoztak hangos mea- kulpázással az Ég Urához, hogy ne taszítsa a pokolba azokat, akik pár nap múlva átlépik a halál küszöbét s mint az Albatrosz utasai itélőszéke elé állanak. Minden jel arra mutatott, hogy ezek a szedett-vedett alakok nem fognak sokáig teketóriázni. Az elégedetlenség, az elkeseredés egyre jobban kifejezésre jutott egy-egy szóban vagy szitokban. Az alkormányos meg a főszakács igen népszerű ember volt a hajón, különösen azóta, hogy nyíltan kezdtek elégedetlenkedni. A legénység az előbbiben a kivénült kalózt, az utóbbiban a vakmerőséget tisztelte. Pietró tut volt már az ötvenen s élete javát a tengeren töltötte. Fecsegő ember léttére múltja minden titkát felfedte társai előtt s ha szabad ideje volt, órákig mesélt holmi zavaros történeteket tengeri kalandjairól. Nem csoda tehát, ha benne látta a legénység a hőst, aki megszabadítja őket a zsarnok Kolumbus uralmától. A fanatikus bolondtól, aki egy hét óta erőszakoskodik már felettük és viszi, vonszolja őket a vesztükbe. A főszakács elérkezettnek látta tehát a pillanatot, hogy belevonja titkába Pietrót. Karonfogta tehát a vén kalózt és magával vonszolta az egyik vitorla mögé. — Testvér suttogta a tengeri medve fülébe — elegem van már ebből a felfedezési bolondságból. A vak is látja, hogy tiszta őrültség a vállalkozás s hogy előbb-utóbb hajótörést fogunk szenvedni. — Az! Tiszta őrültség! — mordult fel Pietró. — Ami pedig a hajótörést illeti, no abban biztosan részünk lesz. — Nahát! — hördült fel iszonyúan eltorzult arccal a főszakács. — Hogy ütné meg a mennykő azt a vén gonoszt! Nem; is hiszem, hogy Indiát akarja az a szörnyember felfedezni; ah, fenét!... egyszerűen bennünket akar elpusztítani! Látni akarja, hogyan zabáinak meg bennünket a halak, aztán, mint aki jól végezte dolgát, felül egy söprünyélre és hazalovagol Spanyol- honba. ördöge van annaik az embernek, hidd el1 nekem pajtás. Pietró durva mancsa ránehezedett a főszakács vállára. — Tökéletesen igazad van! — suttogta vérbenforgó szemekkel. — Kolumbus a vesztünkbe sodor. Tudatosan és szántszándékkal készíti elő az Albatrosz pusztulását. Persze, neki könnyű, hiszen bűbájos ember, akit bizonyosan megmentenek a boszorkányok a vizbefulla- dástól. De minket?! Becsületes és védtelen embereket?! Minket barátom a tenger fenekére süllyeszt. Isten a tanúm, hogy utolsó szálig itt veszünk. Majd meglátod, fiam! A főszakács egész testében megráz- kódott. Fázott is, melege is volt egyszerre. Ijedten körülpislogott a tengeren, aztán remegve, vacogó fogakkal nyögött ki néhány szót. — Közeledik a végóránk... Nézd csak: ott nyugat felől milyen vérvörös az ég. És a tenger is milyen biboros. Mintha csak millió oethal vére piroslana... A világ vége felől rettentő orkán közeleg. Meglásd: ma éjszaka bekövetkezik a katasztrófa. Pietró felelet helyett a szeme fölé árnyékolta tenyerét. És sasszemmel hosszan vizsgálgatta a nyugati láthatárt. — Úgy van! — csattant fel rekedten a hangja. — Szörnyű vihar táncol errefelé. Nézd csak azt a fekete magot ott, ott valahol a viz tükrén... Nehát: az a fekete pont a matrózok sírásója. Az a halál magja, amely ,nézd csak, hogy növekszik, milyen gyorsan hatalmasodik... félóra múlva olyan sötétséget borit ránk s olyan vad táncra paskolja a tengert, hogy nem tudom, Lesz-©' közülünk valaki, aki megéri a reggelt. A főszakács arca rémületbe torzult. Inkább dadogott, semmint beszélt. — Hát kellett ez nekünk?! Ez a halál- barohanás? Ez az istemkisértés? Persze, már közel vagyunk a világ végéhez, ahol minden vakmerő vállalkozást Elsöpörnek az e’emek. Jaj, jaj, kellett ez nekünk? No, hiszen, most megisszuk a levét! Helyi Értesítő Lap vállalat-nyomda, Kiskunhalas Pietró most megint felemelte kezét. És rettenetes hangon, mint a dárdával oldalba döfött fenevad, elböditette magát. — Hahó! Matrózok! Bevonni a vitorlákat! Hahó! Azonnal, mert mindjárt szétszaggatja az orkán a hajót! Valóban, iszonyú zenebona közeledett. Nyugat felől pokoli sötétség kúszott előre a hamuszinüre sáppadt mennyből ton. Földöntúli moraj búgott messziről, melynek közeledő lépteitől már is megvonag'ott a hajó alatt a tenger. — Jaj, jaj, mi lesz itt! — tépdeste a haját a főszakács. Majd mindkét kezével átnyalábolta Pietrót s úgy nyöszörögte könyörgő szemekkel: — Mondd, testvér, nem tehetne a tengerbe dobni Ko’-umbust és visszafordítani az Albatroszt? Pietró egy pilanatig csodálkozva nézett a föszakácsra, aztán keserűen fel- kacagott. — Már elkéstél testvér! A vihar itt van a nyakunkon s ahelyett, hogy Ko- Iumbusszal törődnénk, most a saját bőrünkkel törődjünk! Azt mondom tehát: menekülj, mert rögtön lesodor a vizfer- geteg. A szakács szót fogadott. Villámgyorsan beugrott a legelső útjába eső nyilá- ison s magára rántva a csapóajtót, szü- kölve letámolygott a hajófenékre. Pietró viszont a kormányfülkébe menekült, hogy segítségére tegyen ember- feletti küzdelmében, a fökormányosnak. Az utolsó pil'anatban jutott a fülkébe, mert alig rántotta be maga mögött a vasajtót, máris végigsöpört a fedélzeten egy hatalmas hullámhegy. Néhány matrózt, akik nem menekülhettek idejekorán a fedélzetről, könnyű cigarettapapírként rántott magával az irtózatos erejű viz- hullám. S úgy maga alá hempergette a szerencsétleneket, hogy sem élve, sem halva soha senki se látta többé viszont őket. (Folytatjuk).
