Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1932 (32. évfolyam, 1-105. szám)

1932-09-24 / 77. szám

4 oldal Kiskunhalas Helyi Értesítője szeptember 24 HALASI EMLÉKEK A puszták szerelmese IV. Kibeszé'.éses mivoltáért megkedvelték az öreget a pásztorok, de egy hét múl­va lerázták a nyakukról. Érzékeny bú­csút véve leballagott a bafctai ménes­hez, Jakab Mihály számadó birodalmá­ba. Tudta, hogy ezek vannak legjobban a szegedi betyárok szájában, — ezért hát reménykedett egy kicsit. Itt is kivolt a létszám. Még hozzá tud­tára adták, hogy: Akármilyen kedvesvendég, Harmadnapig untig eég. Átvágott hát Bogárzóba, Buhin Mi­hály ökörcsordáshoz. Itt sem volt sze­rencséje. Fé.tek a hosszukabátu ember tudományától s eltiiejgették a gyüdisiki kezesméneshez. Mikor egyszer végig járta a pászto­rokat, megint előrül kezdte a sort. Már Katalin íe.é járt az idő, de csak nem lett sehol üresedés. * őszi szétverés után a tanyás embe­reket vette sorba. Kibazsalta, hol füstöl jobban a kémény, vagy hol pörkölnek hajnalban s egy-egy jó disznótoros ebéd-vacsoráva. gyakran felékesitette a testét. Értett az emberek nyelvén. Szívesen is látták eleinte, de utóbb mindenütt ráuntak, mert gyakran megjelent s még hozzá két-három napig sehonnan se mozdult. Évek teltek el igy. Utóbb annyira odaragadt mindenüvé, hogy úgy kel­lett elküldeni, majd kitaszigálni. Hiába mondogatta, hogy ö a puszták szerel­mese — ritkán volt keg, e em. Nagy elve­tői ü ©s bötorku lévén, utóbb már inkább szótlanul is megvo t, csakhogy el ne küldjék. Ilyenkor úgy fogtak ki rajta, hogy koccintáskor mindenki felállt s valaki a széket kirántotta alóla, hogy leüléskor a földön elterüljön. így sem birták meg- haragitani, pedig az volt a cél, hogy ha feharagithatnák, — majdcsak szól olyan va.amit, hogy megverhetik. Nem értek célt. Szónélkül tűrt min­dent. Elkezdték hát harapófogóval csip­kedni, majd árakkal1, szénahuzó vas­horgokkal szurkálni, de eltűrt mindent egy Ttis hasboldogságért. Másutt meg száanként rángatták ki a bajuszát — bieskaiveggyei, — fogadás­ból1 s bizony megtörtént, hogy egyszer­re két szál1 is kiszakajtódott. Meg is rit­kult a seprütoilbajusz, de egyetlen til­takozó szava nem vö t. Ha meg kilépett a szobából, mire visz- szatért, — a helyét rendesen elfoglal­ták, de akkor sem jött zavarba. Beült szépen az asztal alá. Eleinte akadt szá- nakozója, aki a ku ácsot, vagy duda- nyaku üveget le-le nyújtotta neki, dia utóbb ilyen szánakozója sem akadt. Ek­kor ő nyúlt fel az asztal alól, de min­dig a teibb üveghez. A bodoglári Kása-tanyán egyszer mé­gis csak kiesa ták valahogy az asztal alól s a konyhaajtónál egy keresztbe fektetett talicskának nekivezették. Ke­resztül is bukott rajta s Uramisten mi történt? Az öreg megszóalt, de csak ennyit mondott: — No, ezön is átestem! * így jártak el fölötte lassan az évek, mig egyszer a puszták szerelmese fá­radtan, betegen újra megérkezett a zsa- nai cserényhez. Jcszivve. fogadták a beteg embert, de már sem enni, sem inni nem birt. Pár napig gondosan ápolgatták, de egy este igy szó t a pásztorokhoz: — Úgy érzőm, halljátok, a végórám közelödik! Oda érők már, ahun mindön olcsó! Jóságtokat, szives barátságlokat hálásan köszönöm! Hadd haljak mög itt közöttetek, a puszták közepén s ak­kor boldog löszök! Síromat ássátok mög a Cziprus keleti partján s temessetök el úgy, mint egy pusztán nevelődött szö­gén у gulyásbujtáít! A kétágú kutnál van egy korhadt Vályú; vágjatok le belőle akkorát, amiből egy pásztoros koporsó kiteik! Szömfödönek mög te­ri tsétök rám a hosszra kabátomat, hogy az se csudáija tovább ezt a gyarló vilá­got! Kiséretöm lögyön a gulya, a ménös, De az is olyankor, amikor nem éhös. Mer’ akkor ráérnek siromat taposni, Melyet azután a szél sa fog bántani. * Harmadnapra megérkezett áttyafiaá je­lenlétében, úgy, amint kívánta, — pász­toros temetéssel a Cziprus keleti part­ján megásott Sirjába leeresztették. Sirhal mát a gulya-ménes letaposta. j A maganemében páratlan alakja, apá­ink elbeszélése nyomán ma még itt lebeg előttünk. Ha idővel eltűnik is, mint j ahogy eltűnt & föld színéről a halasi ■ virágzó pásztor éleit в eltűnik ma-holnap ez utolsó csomoros jegenyefa s maga a puszta is minden szépségével, — Nagy István szállóigévé lett mondása bizo­nyára még sokáig fennmarad. i Cz. L. A kamatmentes adóhátralék Kik vehetik igénybe az adóhátralék kamatmentes törlesztését Az egyes adózók hátralékainak fi­zetésére a 4770. sz. kormányrendelet kamatmentességet engedélyezett és megengedte, hogy az adózók adóhátralékaikat kamitm ntes rés 1 t;kben íörltszlh ss k. A rendelet egyes intézkedéseit sokan félremagyarázták és úgy állították be az ügyet, mintha e kedvezménynek igénybevétele lehetetlen feltételhez volna kötve. Ezzel kapcsolatban az adózó kö­zönség felvilágosítása érdekében szükségesnek tartották annak megál­lapítását, hogy a kamatmentes rész­letekben való törlesztés kedvezmé­nyét mindazok az adóhátralékosok igénybevehetik, akik ez év folyamán január elseje óta szeptember hó vé­géig bármiféle címen, tehát akár tőketörlesztésre, akár ka­matra, olyan összegeket fizettek be, amely megfelel az ezévi adó­előirányzatuk háromnegyed ré­szének. Ez annyit jelent, hogy az 1932. év­ben történt befizetések a f. évi adó­törlesztésekbe számíttatnak be. Az az adóhátralékos, aki január elseje óta régi adótartozásaira befizetése­ket teljesített, a kedvezmény igény- bevétele céljából szept. végéig annyit fizessen be, amennyi még az idén teljesített befizetések után f. évi adó­jának háromnegyed részéhez hiány­zik. Külön hangsúlyozzák, hogy f. év. szept. 30-ig fizetendő az évi elő­írás háromnegyedrészén felül még előirt szükségadó, esetleg a rendkí­vüli pótadópótlék is a kedvezmény igénybevétele esetén. Az csak ter­mészetes, hogy ilyen nagyarányú kedvezmény ellenében az állam bi­zonyos adóbefizetést igényel, mert lehetetlen volna minden feltétel nélkül, tehát minden adófizetés nélkül a kamatmentes részletfizetés kedvez­ményében részesíteni olyanokat, akik esetleg tartózkodnak kivenni részü­ket a közteherviselésből. Az ilyen adóhátralékosokat az állam nem ré­szesítheti előnyben azokkal az adó­fizetőkkel szemben, akik erejük megfeszítésével igyekeznek részben, vagy egészben adófizetési kötelezettségüknek eleget tenni. Teljesen átszervezik és moderni­zálják Halason Az iskolánkivüli népművelés az utóbbi esztendőkben hatalmas iram­ban haladt előre és nagyszerű ered­ményeket produkált. Statisztikák és beszámolók tanúskodnak arról, hogy az iskolánkivüli népművelés nemcsak szellemiekben, de lélekben is müyen szép hatást ért el és hogy a mesz- sze eldugott tanyarészekbe . is el­viszik a művelődés és tudás vilá­gitó fáklyáit. A halasi tanyákon határozottan és észrevehetően nagy eredményeket mutat fel az iskolánkivüli népműve­lés és hogy ez az oktató módszer mennyire a nép szivéhez nőtt muta ja az a tény, hogy az embe­rek nagy tömegekben vonulnak fel, hogy a hossza őszi és téli estéken keresztül nemesen tölt­sék el idejüket és fejlesz.hessék a népművelést ismereteiket. Ezt a népművelést most az eddiginél modernebb alapokon szervezik át a halasi tanyákon is, amelyek közül az idén Füzesen és Bogárzón már zenekart is alakítanak. A népművelés ügyében csütörtökön délben Budapestről Halasra érkezett dr. Bocsánszky Lukács a pestme­gyei népművelés titkára, hogy itt a tanyákon megbeszélje a népművelés problémáját. Dr. Bocsánszky Lukács vasárnap estig tartózkodik Halason. A halasi tanyákon végzett isko­lánkivüli népművelés nagy és jelen­tős sikereinek munkája Róna Gábor és Szabó Antal ta­nyai igazgatók körültekintő agili­tásainak a dicsérete* eredménye. Ä Gaál Gaszíoo párt kormányzati prog- rammjál ismertetlek a Független Kis­gazdapárt baranyai zászlóbontásán A közvéleményben sokat beszéltek Gaál Gasztonnak arról a kijelentései- 1 ről, hogy hajlandó volna a kormányt átvenni, de csak abban az esetben, ha ott pártjának programmja teljes egészében érvényesülhetne. Ezzel a kijelentéssel Gaál Gaszton tehát kormányzati programme t adott. Hogy mi a Független Kisgazdapárt kormányzati programmjának a lénye­ge, azt a baranyai zászlóbontáson ismertette gróf Hunyadi Ferenc és Eckhardt Tibor. Az értekezleten el­sőnek gróf Hunyady Ferenc vázolta a párt programmját. A párt a falu védelmet szolgálja, de ez­zel egyúttal támogatja a városi lakosságot, az iparosságot és az int:lligenciát. A korrupciónak minden csatlósával el kell pusztulnia. Ezt a tisztitó munkát megrázkódtatások nélkül, re­formok utján akarja a párt. Hunyady után Eckhardt Tibor is­I mertette azokat az elveket, amelye­ket a párt rövidesen megvalósítana, ha uralomra jutna. A legfontosabb a magyar mezőgazdaság termé­keinek piacot szerezni. Meg kell szüntetni a nagy ipari vámvé­delmet. Le kell szállítani a köz­terheket, a köl’ségvetés össze­gét. Meg kell oldani a kartelek, a nagy­tőke, a bankok és az üzemek kér­dését, a Nemzeti Banknak legalább há­rom százalékra kell mérsékelni a kamatot s lehetővé kell tenni, hogy a kisgaz­dák természetben földben is fizethessék adósságai­kat. Politikai szabadságjogokra, titkos választójogra, pár pol t ka- mentes közigazga'ásra van szükség az egész vonalon. HÍREK — Előfizetések szives megújítá­sára kérjük tisztelt olvasóinkat. — Róm. kát tanyait szentmisék sorrendje: Szept. 25. Alsóbalota. Szept. 25. Tajó. Okt. 2. Alsózsana. Okt. 2. Bogárzó. Okt. 9. Kötöny. Okt. 9. Felsőkistelek. A szentmisék délelőtt 10 órakor kezdődnek. — A Zenekedvelők Egyesül! ejtések leg­utóbb tartott vá asztmányi ü.ésén meg­állapították, hogy a zenekari órákat he­tenként kétezer: hétfőn és csütörtökön pste 6 órától 8 óráig fogják tartani. A vezetőség kéri a zenekari tagokat, hogy jövő hétfőtői kezdve a zenekari órákon pontosan jelenjenek meg, annyival in­kább, mert az egye.sü et a választmá­nyi ü-ésen megbeszélt programm szerint a jövő szezonra tervbe vett hangverse­nyek közü. az első házihangver&enyt lehetőleg még az ősz folyamán óhajtaná megrendezni. Továbbá fehivja a ve­zetőcég ismételten mindazokat, kik vo­nós hangszeren játszanak és a zenekar­ba beépni kívánnak, szíveskedjenek a fent jelz-tt zenekari órákon a gimnázium dísztermében mielőbb je.entkezni. — Református pusziéi istentiszteletek. Szeptember 25-én, vasárnap délelőtt 0 órakor a felsőkisteleki, délután 3 óra­kor pedig az alsószáJási állami isko­lában református istentisztelet lesz. — A Polgári Olvasókör műsoros estélye. Október 1-én, este 8 órai kezdettel tartja műsoros estélyét a Polgári Olvasókör, melynek sikere érdekében az előkészületek nagyban folynak a vendégek kitűnő szóra­koztatása érdekében. A részletes mű­sort legközelebbi számunkban közöl­ni fogjuk. — Páry állatot hirdetni az egységes eíemiiáko.ai tankönyvek megírására. A hivata.os lap legutóbbi száma közli a ku.tuszminiszter rende.etét az elemi nép- isko.ák tankönyveinek egységesítéséről. A rendelet szerint a mimszter, a tanfel- ügjeök jelentése alapján meggyőződött arró., hogy sem a tankönyvárak csök­kentésének legutóbbi mérve, sem pedig a tankönyvek gyakori változtatására vo­natkozó ti.a.om nem hozta meg a várt és megnyugtató eredményt. Martán a tankönyvkiadóktó., akik valamennyi tan­könyvnél már a huszonötszázalékos álta­lános áiengedményt sem biztosították, á-igha remélhető további és megfelelő árkedvezés nyújtása, a miniszter az eemiiskolai tankönyvellátást is uj ala­pokra fekteti. E.rended, hogy az 1933 —34. tanévtő. kezdve az elemi iskolák­ban egységes tankönyvet kell használni. E cé.bó! a könyvek megírására pályá­zatot hirdet. Az elfogadott mü pálya­dija ivenként 100 pengő. A pályázat ha­tárideje 1932. dacembe- *1.

Next

/
Thumbnails
Contents