Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1932 (32. évfolyam, 1-105. szám)

1932-01-02 / 1. szám

január 2

Kiskunhalas Helyi Értesítője

5 oldal

lonya Sándor, Körösi Antal, dr. Dobó Endre, Hirschl Ferenc, özv. dr. Babó Mi- hályné, László Imre, dr, Gaál Gyuláné és | özv. Kovács Vilmosné 1—1 P, Szathmáry 1 Erzsébet, Paczolay István, Patay József- né, Bucsi Gáborné, özv. Kecskés And- rásné, Szilágyi András, Dózsa Józsefné, dr. Molnár Kálmánná, Rósenfeld Anna, Polgár Lajosné, Nagy Lajos, dr. Franki Áronné, dr. Nagy Pál Ferenc, özv. Weisz Emilné, Holender Adolfné, özv. Kohn Antalné, id. Figura Lajosné, özv. Deutsch Jaltabné, özv. Bacsó Benőné, özv. dr. Dobozy Istvánná, Pusztai Istvánná, Kerekes Sándor, Schön Samu, Kollár Rózsi, ifj. Baki Károly, Nagy Czirok László, Garbai Imréné, Tegzes Károly, Buvári István, Ziíah Klára, Bangó József, Szél József, özv. Gyenizse. Istvánné, Fridrich Sándorné, Modok Erzsi, Szél Antalné, Lippai Pálné, Pozsár István, Sebestyén János, Csikós Sándor, Prokainé, Székely Endréné, Font Jakab, Monda Lajos, Monda Benő, Scher Károlyné, Gáspár József, Gi’Jich Henrik, Hirsch Imre 50—50 fill., Nagy K. Pálné 1 P 50 fill., Beck József 60 fill. — özv. Hajdú Mihályné liszt, Gyenizse Lajosné burgonya, özv. Csapi Imréné liszt, Sza- lay K. Imréné liszt, Kun. Benőné 3 pár gyermek harisnya, özv. Barnáné 1 .pár gyermek harisnya, Benedek István 2 szövet sapka, Hódi Károlyné liszt, zsír, cukor, Budai Ferencné, Hegyes Ferenc- né liszt, Sándor Józsefné liszt és burgonya dr. Bori Benőné burgonya, Pá- zsith Józsefné burgonya, Kocsi Lászlóné alma, sütemény, id. Bábos Sándorné alma és több 50 filléren aluli adomány. Az adományokért hálás köszönetét mond a Prot. Nöszövétség elnökségei.

— R kórház köszöneté. A »Bessenyey István« városi közkórház vezetősége jószivü ágyalapitóinak és betegeinek december 24-én délután 3 órakor karácsonyi ünnepet rendezett. Ezen bensőséges, csaltádias ünnepet szeretetado- mányaikkal tették teljesebbé: MANSz, Protestáns Nószövetség, Iskolanővérek és a Schneider cég, aki 30 pár csirkét és 8 drb. pulykát adományozott. A nemes- szivü adakozóknak ezúttal hálás köszönetét mond a kórház vezetősége.

— Újév ünnepén üzleteinket nem nyitjuk ki. — Hangya vezetősége.

— Nyugtázás. Az Urileányok Mária- kongregáciőja hálás köszönettel nyugtázza a szegény iskolás gyermekek karácsonyi bazárjára beküldött szives adományokat: Gadó Imre, Kosa István, né, Gillich Gy.-né, Paor Istvánné, Kovács János, Horváth Antalné, Laczkó Imre, N. N., Hirschlné, Babó Mihályné, N. N., Dénes Mihályné, dr. Nagypál Ferenc, dr. Farkas László, Kazi Sándor, Borbényi István, Kecskés Mucuska, N. N., Morócz Sándor, Kövecs Imre, Heinni Aladár, Huszár Dezsőné 1—1 P. Jakus Jienő, Csery József, N. N., Csikós Antal, N. N., Kuthy Antal, N. N., N. N., Szabó Mihály,

N. N., Bor Istvánné, N. N., Hofmeiszter

Gyuláné, N. N., N. N., Kiss Sándor,

N. N., Farkas Ferencné, N. N., Farkas

K., Pető Péterné, Piti Imréné, Kohn Ferenc, Harnóczy Józsefné, Sterlemann Magda, N. N., Szekér, Záborszky, Nagy, Szabó Mancika, N. N., Mucsi Károlyné, Hegyi Imre, N. N., dr. Márta József, Maradék áruház, Ternyák Benő, Kovács

T., Kranczly Jenő, N. N., Vanyu N., Horváthné, N. N., Szeremle Komis L., Modok Istvánné, Vojnits József, N. N., Rabbi Pálné, Práger Ignác, Szabó Ferenc, N. N., Szundi István, Király Gy. Sándorné,Pálffy Antal, Bóna János, Gaál Mihály, Szönyi Ferenc, N. N., Tumó La- I jós, N. N., Zilahné, N. N., Szakter Ka- I milla, Pastrovics Etelka, Szakter And- I rásné, Proch Irma, N. N., özv. Tóth Jó- ! zsefné, dr. Sokét Istvánné, Makay Károly, özv. Somogy iné, D. N. N., ölvecz- kyné, özv. Juhász Benedek, Fischemé, Szentgyörgyi Lenke, Nagy József, Cser- kó Lukácsné, Kuti Mihályné, Pelikán György, Gaviik Kálmán, özv. Rádóczi Györgyné, Heronyányi István, Kocsis Sándor, Kuti Mihály, Maródi,cs Péter, N. N., Skoda Jenőné, N. N., Reischl Ernöné 50—50 fill., Dobszai János, N. N. 90—90 fill., özv. Raibi Ferencné, Kot- heim csendőr. 70—70 fill., Mucsá Lászlóné, N. N., N. N., Lagner Györgyné, N. N., dr. N. N., Szanyi István, N. N., N. N, 60—60 fül., Francia Imréné, N. N., N. N., Várhelyi Teodóra, N. M., Szőke Zs. Lajosné, N. N., 40—40 fill. Apróbb adományok összege: 21.30 P. — (Folytatjuk).

— Boldog újévei kívánok az igen tisztelt vendégeimnek, jóbarátaimnak és ismerőseimnek. — Varga Mátyás, Bárány Szálloda.

— Hai iüer bort meg ivott és egyetlen ütéssel halálra sújtotta legénytársát.

Most tárgyalta a kecskeméti törvényszék Selyem Antal 19 éves fülöpjakabi lakos bűnügyét. Selyem múlt év szeptemberében egy doronggal úgy fejbevágta Fazekas Zoltánt, hogy az másnap belehalt sérüléseibe. Az esetet részletesen maga meséli ©1 Selyem. Az emlékezetes napon kora délután betért egyik ismerőséhez, ott aztán kb. 2 liter bort megivott. Utána a korcsmában idogált, majd pedig még egy néhány helyre betért, összesen 6 literre >sacoolja« a megivott bormennyiséget. Többre már nem igen emlékszik. A tanuk mondják el aztán, hogy az uccán találkozott egy hattagú társasággal. Elment mellettük és a leghátul jövő Fazekasra rákiáltott: — Te akarsz velem kikezdeni!? — azzal a kezében lévő doronggal fejbeütötte. A törvényszék halált okozó súlyos testi sértésben mondta ki bűnösnek Selyem Antalt és 5 évi fegyházra ítélte. Fellebbeztek.

El a fogkővelannyi súlyos fogbetegség okozójával! Majdnem minden kultúrember szenved miatta! Rendszeres fogápolás Kalodont- tal — mely mint egyedüli fogkrém tartalmazza a dr. Bröunlich- féle, fogkő ellen hatá- sos Sulforizinoleat-ot — eltünteti a fogkövet és keletkezését is meggátolja, ami a fogak tisztán- és egészségben tartását jelenti. KAI .820."

R4

\(M0D О/у?

fogkő ellen

Küzdelmes Evek

"»»»Ml»

............ RSGé.NY — 1ЯТД : FIGYELŐ

Folytatás 12

Általában a törökök szemében a le- ánykereskede’emnek ez az aljas fajtája nem volt kivetett; a török erkölcs semmit sem talált abban, ha a hatalmas urak háie.aeiket a legkevesebb eszközökkel töltik meg nőkkel. A mohamedán vallás szerint a nő urának rabszolgája; egyénisége nem érhet fel a férfiéhez. Ez a gondolkodás az egész lakosságot áthatotta; természetesnek vették ezért, ha a férfi, a nő élete és halála fölött rendelkezett.

Ebbe a környezettbe hozták a szerencsétlen Flórát; a pasa palotájába hurcolták. Nem, törődtek vele kicsoda, honnan jött és mi utón. Úgy keze’ték, mint egy megvásárolt rab nőt.

A szerencsétlen leány teljesen összetört. Józanul fogta fel az eseményeket; belátta, hogy a török háremből nehéz, szinte lehetetlen a menekülés. Fájdalommal gondolt arra, hogy akkor szakították el Ujvárytól, amikor már megtalálták egymást, s amikor a boldogság küszöbén állott. Kétségbeesetten nézett a pasával való találkozás elé el volt szánva, hogy nem adja oda becsületét még akkor sem, ha az életét jelenti. Sokszor elgondolta: miért mentett© meg Ujváry a tüzhalálból, ha most sokkal gyalázatosabb sors vár reá.

Flórát a legnagyobb pompa és kényelem közé helyezték. Finom selyem ruhákba öltöztették és testét illatos kenőcsökkel dörzsölték. Az volt a cél, hogy a távoli vidékről hazatérő pasát minden

tekintetben kielégítsék és magas megengedését kiérdemeljék. A félelem sarkalta főeg erre a személyzetet.

Flórát hidegen hagyta a fény, a pompa. Lelkét undorodással töltötte el a mohamedán szokás; megszokta, hogy a feleség úrnője a háznak, aki előtt mindenki tisztelettel és szeretettel hajol meg. Mig a magyar, a nőben a lelket is látta és a nőből valósággal kultuszt űzött, addig a török a nőt csupán alacsony- rendű személynek t&kijntetíe, aki azt a célt szolgálta, hogy az utódok világra- hozatala me’lett a férfiak kedvtelését kielégítse,

A hárembe csupán nöszemélyzet léphetett be; ezek egynémelyeké kiöregedett régebbig kegyencnő volt, akit a pasa kegyelemből tartott meg. Azokat, akik az idők folyamán nem feleltek meg tetszésének, vagy ellenkeztek vele, egyszerűen mint rabnőket tovább adta. Ha pedig a rabszolgavásáron nem keltek el, keleti szokás szerint a Márványtengerbe dobatta, örökös rettegésben éltek ezért a hárem, szerencsétlen, összerabolt és megvásárolt női; sohasem tudhatták, Ihogy a Sors milyen formában és mikor csap le reájuk.

Flóra nem igen tudott a személyzettel beszélni; a török nyelvet nem birta. Végre talált egy felügyelőnőt, akii franciául beszélt; Flórát erre a nyelvre fiatal korában nevelőnője megtanította.

— Mond Fatime — kérdezte — mi történik majd velem?

— Sorsodat bennem, láthatod, — volt

■ az egyhangú válasz.

— Meséld el. Légy részvéttel irá- j nyomban. Te oly jónak, kedvesnek lát- , szol.

— Igazad van. Valamikor én is fiatal, tiszta voltam, Nem gondoltam arra, hogy messze keleten, idegen femberek kényének és kegyének leszek kiszolgáltatva.

— Hát te nem vagy török?

— Sohase voltam. Francia szülőktől származom és francia földön nevelkedtem. A hazaszeretet még most is él

I bennem. Csakhogy hiába minden. Innen i nem menekülhettem. Meg kellett adnom ezért magamat sorsomnak.

— Élnek még hozzádtartozóid ?

— Sejtelmem sincs arról. Vagy huszonöt éve annak, hogy családomtól, hazámtól elszakadtam. Azóta itt élek.

— S nem szeretnél innen megszabadulni?

— Minek?

— Hát nem örülnél a szabadságnak?

— Az évek hosszú sorozata alatt gondolkozásmódom átalakult. Megtanultam hinni és reájöttem: a nyugalom az egyedüli, ami még érték lehet a szememben. Én itt most már békességben, szolgaként tengethetem le életemet. Nem kisér az irigység; nem- kell tartanom az újabb' kegyencnő fetékenyséigétől. Szolga vagyok. Egyéb semmi. Nem számitok, éppen ezért nem is állok senkinek se az útjában. Miért menjek el innen? Hova?

Uj gazdát keressek? Kinek kell egy ki- vénhedt háremnő? Maradok ezért, mert helyzetem innen kikerülve csak rosszabb lehet. Itt a háremben a te szolganőd vagyok; kint a naigy világban megvetett koldusnő lehetnék. Beláthatod ezért, hogy az én helyzetem jelenleg kielégítő. Igaz, hogy nem így képzeltem el fiatalkoromban!

Flóra megértéssel hallgatta szolganője beszédét. Annak jeléül magához vonta és könnyező szemmel mondotta:

— Legyünk testvérek. Tekintsd bennem húgodat, akit gondoznod, ápolnod kell.

Fatime megindul tan jegyezte meg:

— E nagy ürességben, amely körülvesz, jól esik, ha van valaki, akihez tartózhatom. Hidd el, a legnagyobb fájdalom az, ha valaki egyedül áll a világban. Nagy öröm ezért számomra, hogy megtaláltuk egymást.

A két nő, akit a Végzet egymáshoz hozott, a legmélyebb barátságba keveredett. Ezt az érzést azonban a többiek előtt titkolták; Fatime tanácsolta ezt, — úgymond — a nagy szeretet gyanúra szolgáltathatna okot.

Múltak a hetek, szaladtak a hónapok. Flóra lelkében a megnyugvás érzése kelt életre; ez azonban nem azt jelentette, hogy belenyugodott sorsába. Sőt ellenkezőleg. Csak most kezdett nyugodtan, megfontoltan gondolkozni azon, hogy miként juthatna ki mielőbb börtönéből. i

— Mond Fatime — kérdezte — nem tudod, mi van Mohamed pasával?

— AnatoHában betegen fekszik; ez az oka, hogy nem jön ide. Úgy tudom, gyógyulása hosszabb időt vesz igénybe.

— Hála Istennek, — sóhajtotta Flóra.

— Megértem örömödet. Sorsod azonban e'őbb-utóbb nálad is beteljesedik.

— De én nem akarom azt!

— Itt nem keresik, mit akar egy nö. Itt nem lehet akaratod. Itt csak engedelmességről lehet szó. Életed a pasa kezében van.

t (Folytatjuk).