Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1932 (32. évfolyam, 1-105. szám)
1932-06-29 / 52. szám
junius 29 KlsknnhaJai Helyi ErteUtőJe 3 oldal Halasi küldöttség útja az igazságügyminiszternél Majsa elcsatolása ügyében Méltányos dolog, hogy Halas szemüvegén át is megvizsgáljam az ügyet és módot keressek Halas város kárpótlására — mondotta Zsitvay miniszter — Budapesti tudósitónktól. — Hétfőn délután fél 2 órakor fogadta parlamenti dolgozószobájában Zsitvay Tibor igazságügyminiszter Halas város tíztagú küldöttségét, hogy meghallgassa a várost ért ama- súlyos sérelmeket, amelyek Kiskunmajsának törvénykezésileg való dcsatolásával állottak elő. A küldöttség Pestvármegye székházéban gyülekezett s onnan indult a parlamentbe. A küldöttségben részt vettek: dr. Fekete Imre polgármester vezetésével dr. Szladits Károly egyetemi tanár, városunk nagy barátja, dr. Fésűs György kir. körjegyző, dr. Kovács Vince esp. plébános, dr. Zeisz Károly ügyvéd, dr. Dolicsek Lajos, dr. Hollender Ignác, Nagy Pál Sándor, Nagy Kálóz! József, Weisz Ignác és Kiss Illés Antal ip. test. elnök, valamint Boross Ferenc, lapunk bpesti tudósítója. A halasi küldöttséget dr. Váry Albert országgyűlési képviselő társaságában fogadta a miniszter. Ney Géza vármegyei főjegyző, kinek vezétnie kellett volna a küldöttséget, más irányú súlyos elfoglaltsága miatt csak akkor érkezett meg, amikor már dr. Fekete polgármester befejezte a miniszter előtt beszédét. A polgármester az alábbi beszédben tárta a miniszter elé Halas város sérelmeit és kérelmét : Mit kért a polgármester? Nagyméltóságu Miniszter Ur! Kegyelmes Uram! Kiskunhalas váírc>9 igazságos ügyét jött keresni Nagyméltóságod előtt ez a küldöttség. Azét a Kiskunhalasét, amely sohasem kívánta a másét, de amely város mindenkor ragaszkodott az övéhez. A jogunkhoz való ragaszkodás célja vezetett ezúttal is minket Nagyméltóságod elé, kapcsolatosan azzal a városunkat ért súlyos sérelemmel, amely Kiskunmajsa községnek járásbíróságunktól való elcsatolása által ért bennünket. Az el csatolás több mint 40 százalékos veszteséget jelent a kiskunhalasi járásbíróságra nézve és jelenti egyben azt is, hogy Majsa elszakilása, amely község minden vonatkozásban immár évtizedek óta hozzáforrott Kiskunhalashoz, gazdasági, ipari, kereskedelmi és forgalmi szempontból kimondhatatlan károkat okozott ennek az ősi kiskun városnak. Ezért arra kérem Nagyméltóságodat, hogy ha bármilyen mód és lehetőség volna rá, méltóztassék Kiskunhalas város vitális érdekeit tekintetbe venni és meghagyni Kiífcunmajsát Halas város törvénykezési keretében. Hiszen az elcsatolt Majsa község lakosságának sem fedi és fedheti érdekeit az, hogy törvénykezési szempontból egy tőle távolabb fekvő járásbírósághoz csatoltassék. Nemcsak hogy nem előny, de egyenesen súlyos hátrány ez Majsára nézve, amelyet nemcsak anyagilag és időveszteségi- leg sújt ez a rendelkezés, hanem azáltal is, hogy széttépi azt a sokféle gazdasági és egyéb vonatkozású szálakat, amelyek úgy Halasra, mint Majsára nézve csak előnyt jelentettek. Ha azonban semmiképpen sem volna megoldható ez a kérésünk, úgy arra kérem Nagy méltóságodat, rekompen- zálja városomat az elszenvedett nagy veszteségért, oly módon, hogy azokat a községeket, amelyek Kiskunhalas szü- kebb rádiuszában fekszenek s amelyek részben a kiskőrösi, részben pedig a bácsalmási járásbíróság illetékességi körébe tartoznak, törvénykezésileg Halashoz csatoltassanak. Fekete polgármester beszéde további során részletesen vázolta a halasi járásbíróságnak Majsa község el csatolása folytán bekövetkezett veszteségét. Elmondta a polgármester, hogy a halasi járásbíróságnak 19.000 iktató-száma volt az elmúlt évben, ami más járásbíróságokhoz viszonyítva, meglehetősen jelentéktelen s ez a mérséke't ügymenet is mintegy 9000 iktatószámot fog veszíteni Majsa dcsatolásával. Majd felsorolta a polgármester azokat a szomszédos községeket, amelyeket a ha’asi járásbírósághoz kért csatottatni, melyek törvénykezési idecsatolása némi kárpótlást nyújthatnának a városnak az őt ért súlyos veszteségért. Fekete polgármester ezután egy térképet adott át a miniszternek. A térkép, — mondotta, — mindenben alátámasztja és meggyőzően igazolja Majsa visz- szacsatolásának szükségességét. A miniszter élénk figyéemmel szemlélte a térképet s hallgatta meg a polgármester felvilágosító magyarázatait. Miután Zsitvay miniszter áttanulmányozta a térképet, Fekete polgármester azzal végezte beszédét, hogy Halas határszéli város, a város határától 15 km.- re szerb szuronyok csillognak s mint ilyen, minden vonatkozásban erős kell hogy legyen, mert csak igy állhat teljeis vértezetben őrt a trianoni határposzton. A miniszter válasza Zsitvay miniszter nagy figyelem közben az alábbi választ adta a küldöttségnek : — Uraim, köszönöm a bizalmat, mellyel hozzámfordultak s amellyel ügyükben felkerestek. Ki kell jelentenem, hogy csak hosszú latolgatás és több mint egy évig tartó fontolgatás után szántam rá magamat arra a lépésre, amelynek eredménye Kis- kunmajsa községnek egy más törvénykezési keretbe való helyezése lett. Vezérelvem ugyanis, hogy a pénzügyi és az igazságszolgáltatási területek végre kiigazittas- sanak. Egyiknek a másikhoz kell igazodnia s igy alig látom lehetőségét annak, hogy a megtörtént tényen változtassak. Méltányos dolog azonban, hogy Halas szemüvegén át is vizsgálat tárgyává tegyem az ügyet s megkeressem azokat a módokat és lehetőségeket, melyeknek segítségével, elvi álláspontom megtartásával kárpótlásban részesíthetem Halas város lakosságát. A miniszter végül kilátásba helyezte, hogy áttanulmányozza az ügykomplexumot s igyekezni fog olyan megoldást találni, amely Majsa elcsatolásáért rekompenzációban részesíti Kiskunhalast. A küldöttség tagjai azzal az érzéssel távoztak a minisztertől, hogy ha Majsát nem is kapjuk vissza, más községek idecsatolásával mindenesetre kárpótlásban részesülünk. A város közönsége hálás lehet, hogy a küldöttségben a magyar jogászvilág két kiváló reprezentánsa is részt vett és pedig dr. Szladits Károly egyetemi tanár és Váry Albert országgyűlési képviselő, kiknek jóindulatú támogatása nagy segítségünkre lesz kérésünk méltányos elintézésénél. Egy megvadult ló fejberügott Göböljáráson egy kilenc éves fiút, aki azonnal meghalt Megdöbbentő szerencsétlenség tör- ' tént hétfőn délután Göböljáráson. Egy megvadult ló fejberugta Mikus László kilenc éves fiút, egy gőböl- járási vasúti pályaőr fiát. Д rúgás halálos volt és a kisfiú még a helyszínen azonnal meg is halt. Az ügyben Göböljáráson a nyomozást a halasi csendőrség folytatta le és a szerencsétlenség részleteiről a következőket sikerült megtudnunk. Hétfőn délután, mint a nyári időben az előző napokban is, Mikus László, aki még iskolásíiu, játszó- pajtásaival a rétre ment ki játszani. A gyerekek közelében lovak legeltek és közben a gyerekek ingerkedni kezdtek л lovakkal. Vékony kis vesszőkkel piszkálták a lovakat, mire a lovak nagyokat rúgtak ki a hátuk mögé. Ez a játék ugylátszik tetszett a gyerekeknek, mert Mikus László is megpróbálkozott ezzel a vesszösdi játékkal, de szerencsétlenségére, mert a ló kirúgott és mindkét hátsó lábával fejberugta a fiút. Mikus László azonnal összeesett és erősen vérzett, de már eszméletre sem lehetett térbeni, mert ott helyszínen meg is halt. A csendörség intézkedésére beszállították a halasi hullaházba. A szerencsétlenül járt Mikus László szülei iránt nagy részvét nyilvánul meg Göböljáráson. Vasárnap az iparosok Is nagy lelkesedéssel csatlakoztak a Kunsági olcsó Vásárhoz A Kunsági olcsó Vásár ai maga teljességében kibontakozott már. A gazdák után vasárnap délelőtt az Ipartestütetben tartották meg együttes értekezletüket atz iparosok és kereskedők és ezen elhatározták nagy lelkesedéssel, hogy az iparosság is résztvesz a Vásáron és pedig kiállítást is fog rendezni. A Kunsági olcsó Vásár egészséges gondolata egyre nagyobb tábort hódit, jeléül annak, hogy az elgondolás széles körben talált nagyszerű visszhangra. Az értekezletet vasárnap délelőtt 11 órakor tartották meg az Ipartestületben, Az értekezletet Kiss Illés Antal nyitotta: meg, ismertette az összejövetel célját, vázolta a Vásár gondolatát és rátért arra, milyen nagy szükség van itt Halason is erre a Vásárra. Utána Rácz János gyógyszerész beszélt, aki nagy jövőt jósolt a Vásárnak és főképpen arra szorítkozott beszédében, hogy a Vásár alkalmából a Halasra utazóknak ötven százalékos kedvezményes vasúti jegyet kellene kérelmezni és szerezni, ezenkívül pedig azokra a napokra, amelyek a Vásár tartama alatt munkaszüneti napok, a munkaszünet felfüggesztését. Ezután Kun Benő szólalt föl és a következőket mondotta: — A magam részéről négyes célkitűzést látok a Vásár feladataként. A nagy forgalmat és olcsóságot, tehát páratlan vásárlási a'kalmat, felvenni a küzdelmet azzal a tévhittel szemben, amely teljesen indokolatlanul a budapesti kereskedelmet igyekszik favorizálni és feltétlen szükségesnek tártom, hogy minden üzletkötés úgy történjen, hogy ne hagyjon vissza kételyt abban az irányban, hogy ez valóban olcsó vásár. Elsősorban erkölcsi célokat szolgáljon ez a vásár és erkölcsi eredményei legyenek, hogy halasi csak Háláson vásárol és itthagyja a városban azt a pénzt, amely azután a maga cirkulációs utján okvetlen itt is marad Halason. És, ami a legfontosabb, Halasnak meg kél mutatni azt, hogy valóban versenyképes a kereskedelme és az ipara. Ezután Schön Dávid és Kiss László szólaltak föl, támogatták a gondolatot és lelkesedéssel csatlakoztak ahhoz. Az értekezleten egyhangúlag elhatározták, hogy a legteljesebb egyetértésben a kereskedőkkel rendezik meg az iparosok is a vásárt és pedig kiállítást is rendeznek. Kiss Illés Antal elnök zárószavaiban további lelkesedésre és kitartásra hívta fel a jéen’evőket és bejelentette, hogy mindenkitől szívesen vesznék és fogadnak el bárminő ügyes ötletet a vásárra vonatkozólag. Elhatározták még, hogy minden héten kétszer értekezletet tartanak. A legközelebbi értekezlet csütörtökön lesz. Készül a halasi Öregdiákok albuma A »Véndiákok Lapja«, az öregdiákszövetségek emlékkönyvei sorozatában, kiadja a halasi ref. gimnázium öregdiák- szövetségének emlékkönyvét is. Ez nemcsak nélkülözhetetlen kedves könyve lesz minden volt ha'asi diáknak, hanem próbája a diákszolidaritásnak és bizonysága annak, hogy akik egy Alma Mater emlőin, egy szelemben nevelődtek, kint az életben is megtalálják egymást, — szívesen olvasnak, halanak egymásról. A mü diszes albumszerü kiadásban jelenik meg s tartalmazni fogja a volt diákok név- és lakjegyzékét, életrajzi adatait, arcképeit, irodalmi és közéleti tevékenységét, a gimnázium s a város történetét, utóbbinak fejlődését s jelenét stb. A száraz adatokon kivül közli a volt diáktársaik visszaemlékezéseit, cikkeit, a régi kedves múltról, megörökítve azokat, hogy feledésbe ne merüljenek. Az album szerkesztésével megbízták Zámbó Aurélt, aki ezt a könyvet még az ősz folyamán kiadja. A könyv adatainak nagyrésze már birtokában van, még csak a Halason lakó öregdiákok é etrajzi adatait nem tudta beszerezni. Miután ezt személyesen nem áll módjában beszerezni, ezeknek az adatoknak a megszerzésére felkérte Gaál Jenő közig, jegyzőt. Gaál Jenő felhívja a halasi öregdiákokat, hogy az albumban közzéteendő fényképeket szolgáltassák be neki és az egyéni kérdőíveket is nála vehetik át. , . . - _ I i j
