Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1932 (32. évfolyam, 1-105. szám)

1932-05-11 / 38. szám

6 oldal Kiskunhalas Helyi Értesítője május 11 SPORT Pünkösdi sport-mérkőzések A kiskunhalasi AC az elmúlt évben egyesülete megteremtője ,néhai Nagy Kálozi Sándor emlékére vándorserle­get alapított, melynek elnyeréséért minden évben négy egyesület futball­csapata mérkőzik. E serlegmérkőzést a múlt év pün­kösd két napján rendezték meg elő­ször és pedig a budapesti 33 FC, Nagykálozi SK, a kiskunhalasi AC és az akkor még működő kiskun- halasi Kát. Legényegylet fotballcsa- pata részvételével. A serlegmérkő­zést, melyet akkor a kiskunhalasi AC döntetlennel nyert meg és a vándordijat jelenleg is őrzi, ismét pünkösd két napján rendezi meg az az azóta, megszűnt Kát. Legényegy­let fotballesapata helyett a jános-, halmai TE közreműködésével. Első nap KAC játszik a KNSK- rel és ugyanakkor a 33 FC csapata mérkőzik a JTE-vel Jánoshalmán. A második nap mind a négy csapat Halason fog szerepelni. A 33 FC— JTE győztese a KAC—KNSK győz­tesével, illetve ezen mérkőzések vesz­tesei is egymással. * Felkérik a KAC első csapatának játékosait, hogy fontos megbeszélés végett szombaton este 8 órakor a nagyvendéglő helyiségében szíves­kedjenek megjelenni. Közgazdaság Halast gabonaárak Május 10 Búza 12' P, rozs 12. P boletta nélkül. Ferencvárosi sertésvásár. Árak könnyű sertés 74—80, közepes 80—86, nehéz 92—94 fillér. Irányzat élénk. Anyakönyvi hírek — Május 1. — május 8. — SZÜLETTEK: Farkas Márton és Horváth Jusztinának Erzsébet nevű leányuk. Sztankovies An­tal és Gazdag Etelkának Irén nevű leá­nyuk. Behány József és Balázs Teréziá­nak Ilona nevű leányuk. Szabó Garbai Balázs és Krisztin Máriának Zsófia nevű leányuk. Tallér Balázs és Farkas Má­riának Ferenc fiuk. Vékony Lajos és Primusz Annának Klára Amália nevű leányuk. Nagy István és Kardos Jolán­nak Mária n©vü leányuk. Dezső László és Monda Erzsébetnek Zsófia nevű leányuk. Farkas Ferenc és Zsigmond Rozáliának Károly nevű fiuk. Kazi Imre és Tandari Etelkának Márk nevű fiuk. Tóth Mihály és Sebők Teréziának Mária nevű leá­nyuk. Kosai István és Király Gy. Erzsé­betnek Ibolya nevű leányuk. Kovács Ba­lázs és Haekó Zsuzsannának Zsuzsanna nevű leányuk. Beeze Imre és Nagy Esz­ternek halva született fiuk. Markai Mi­hály és Vas Erzsébetnek Mária nevű leányuk. Nagy Ferenc és Kardos Anná­nak Margit nevű leányuk. Császár István és Szilágyi Erzsébetnek Illés nevű fiuk. Kis B. Balázs és Mucsi Juliánná,nak Benő nevű fiuk. Menyhárt Balázs és Tóth Esz­ternek Géza nevű fiuk. Sütöri István és Török Máriának Mária nevű leányuk. MEGHALTAK: özv. Berki Sándorné Varajti Ilona 59 éves. Miklós Ba’ogh János 9 éves. özv. Ohn Gyuláné Pöcz© Zsuzsámra 59 éves. Csorba Balázs 24 éves. Pető József 13 éves. Özv. Halász Ferenené Bukovics Mária 69 éves. Batiz Erzsébet Hona 7 hónapos. Cseri Gábor 85 éves. Baics Fá­bián 69 éves. Kis B. Benő 1 napos. Árvái Mihály 72 éves. KIHIRDETETT JEGYESEK: Faddi Pál Füves JuUánnával1. Papp Birgés Illés Hegyesi Erzsébettel1. Rékaisi János Nagy Mária jánoshalmai lakos­sal. Marton János Gergely szanki lakos Boros Erzsébettel. Molnár Lajos Kiss Erzsébettel. Komiás La.jos József Sán­dor Zsófiával. Éppel Sándor Ráczkevi Margittal. Eiter János Kernya Rozáilá- val. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Lajkó János Zsebő Erzsébettel. A kiskunhalasi kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság. 20—1932. tk. szám. Árverési hirdetményi kivonat. Halasi Hitelbank Rt. végrehajtatónak, Deák Antal és neje sz. Gubacsi Jusztina, Deák Antal és neje Dér Juliánná végre­hajtást szenvedők ellen inditott végrehaj­tási ügyében a tkvi hatóság a végrehaj­tató kérelme következtében az 1881 :LX. te. 176. §na értelmében elrendeli az újabb árverést 3200 P tőkekövetelés és ennek járulékai, valamint a csatlakozód­nak kimondott a kiskunhalasi 10580. sz. betétben levő Deák Antal (nős Gubacsi Juliannával) illetősége tekintetében kir. kincstár 415 P 50 f., a Halasi Hitelszöv. mint ,az О. К. H. tagja 125 P, ifj. Szél Kálmán 100 P, a kiskunhalasi 10580. sz. betétbeni ingatlanok egészére, Bodor Sándor 500 P, a kiskunhalasi 10580. sz. j és 4819. sz. tkvi betétbe™ Deák Antal illetőségére tekintetében, Halasi Keresk. Bank Rt. 60 P és kiskunhalasi 4819. sz. betétbeni Deák Antal (nős Dér Júliáimé­val) illetőségére, Szabadi István 128 P tőkekövetelése és jár. behajtása végett a kiskunhalasi kir. járásbiróság területén levő, Kiskunhalas városban fekvő s a kiskunhalasi 10580. sz .betétben A x 1. sor. 20761. hrsz. alatti 1527. n.-öl szőlő az Öregszőlőkben 762 P 50 f. kikiáltási érb:n Deák Antal és ne!© ’Gubacsi Jusz­tina nevén álló' egész ingatlanra u. ott А I. 1—2. sor 3027-168, 3027—169. hrsz. 147 n.-öl szántó, 70 n.-öl ház és udvar belietekben Deák Antal és neje Gubacsi Jusztina nevén álló egész ingat­lanra 896 P 50 f. kikiáltási árban, a kis­kunhalasi 4538. sz. betétben А I. 1—2. sor 3191—2sa, 3191—2-b hrsz. 129 n.-ö! lakház és udvar, 1471 n.-öl szántó' Felső- szálláson Deák Antal (nős Tóth Borbálá­val) nevén álló ingatlanra 37 P 24 fillér kikiáltási árban, a kiskunhalasi 7977. sz. betétben A x sor 3130—fí.'lhrsz. 1 h. szántó Felsőszálláson özv. Lándzsái, Ist­vánná sz. Dér Juliánná nevén álló ingat­lanra 650 P kikiáltási árban a kiskun­halasi 4819. sz. betétben А I. 1—3. sor 20964, 20965, 20966. hrsz. 82 n.-öl szántó 1209 n.-öl szőlő 359 n.-öl szántó az öreg­szőlőkben Deák Antal (nős Dér Johan­nával) nevén álló fele rész illetőségére 319 P 15 f. kikiáltási árban. A telekkönyvi hatóság az árverésnek a kkhalasi kir. jbiróság hivatalos 'helyi­ségében (Városház épület I. em. 2) meg­tartására 1932. junius 15. napjának d. e. 9 óráját tűzi ki s az árverési feltételeket az 1881: LX. te. 150. §-a alapján a következőkben állapítja meg: 1. Az árverés alá eső ingatlanokat a 10.580 sz. betétbeni ingatlant Halasi Hi­telbank Rt. végrehajtató kérelmére a kikiáltási ár kétharmadánál, a Halasi Hitelszöv. mint az OKH tagja csatlakozó kérelmére 3850 P-nél, Kir. kincstár csat­lakozó kérelmére 4380 P-nél, ifj. Széü Sándor csatlakozó kérelmére 4895 P-nél, Halasi Keresk. Bank csatlakozó kérel­mére 5110 P-nél, Bodor Sándor csalta,- kozó kérelmére 5190 P-nél a 4538. sz. betétbeni ingatlant végrehajtató kérel­mére a kikiáltási ár kétharmadánál, a 4819. sz. betétbeni ingatlant végrehajtató kérelmére 268 P-nél, Szabadi István csatlakozó kérelmére 3680 P-nél’ (a mai telekkönyvi állapot és az 5610—1931. M. E. sz. rendelet figyelembe vételével) alacsonyabb áron eladni nem lehet. 2. Az árverezni szándékozók kötele­sek bánatpénzül a kikiáltási ár 10 száza­lékát készpénzben, vagy az 1881 :LX. te. 42. §-ában meghatározott árfolyammal számított, óvadékképes értékpapirosban a kiküldöttnél letenni, vagy a bánatpénz­nek elölegesen bírói letétben helyezésé­ről kiállított letéti elismervényt a kikül­döttnek átadni és az árverési feltételeket aláírni. (1881 :LX. te. 147, 170, 150 §; 1908 :XLI. te. 21. §.) Kiskunhalas, 1932. április 15. Dr. Kiss sk. ömf. jegyző. — A kiad­mány hiteléül: Mészáros irodatiszt. Nyilííér (E rovat alatt közlőitekért nem vállal felelősséget a szerkesztőság). Tudatom a közönséggel, hogy felesé­gemnek, Bánóczki Juliánnának senki hitelt vagy kölcsönt ne adjon, mert érte felelősséget nem vállalok. MÉSZÁROS ANTAL Balota-puszta 1. Felelős szerkesztő és kiadó: PRAGER JANOS A lÜZBRIGAD REGENY IRTA: ZENTAI FERENC Folytatás 7 A keleti égbolt kormát már radírozni kezdte a pitymaHat, amint hatalmas és szapora léptekkel megindult Fülöpszál1- lás felé. Rossz sejtelem kinoztai egész ut alatt. Az volt az érzése, hogy a meg­ölt ember szellemé árnyékként kiséri. Időnként meg-megállt és visszafelé kém­lelt. A homály még mindig erős volt, nem láthatott valami messzire. De amed­dig elláthatott, nyomát sem lelte szellem­nek vagy élőlénynek. Medárd tanult ember volt. Tudta, hogy egy halott bosszújától nem kell retteg­nie. De azt is tudta, hogy a halott cin­kostársaitól, ha valóban vannak ilyenek, joggal félhet. S valljuk be őszintén, Medárdnak ez a1 félelme nem volt alaptalan. A halottnak, igenis, voltak cinkosai. S <st cinkosok bosszútól lihegve ott lohol­tak a kapitány nyomában. Mind ai kettő szerb kém volt. Putnik Vaszilnak bizalmasai és segitőtársai. És fanatikus tisztelői. Ott leskel ödtek a templom-rom körül, vízben, sárban ott ténferegtek egész éjszaka, hogy átve­gyék Putriiktól a1 tüzbrigád leleplezésé­ről szóló jelentést s nyomban továbbít­sák azt Belgrádba, a szerb kémiroda központjába, Putnik nagy sok ára megjelent ugyan, de csak egy pillanatra mutatta meg a lobogó lángok között rémült ábrázatát, csak egy pillanatra, mert nyomban el­lobbant a máglya és vele lobbant Vaszil élete is. Aztán láttak egy alakot, nagy, behe- mót embert, aki bevonszolta a templom­rom ismeretlen rejtekébe a1 szerb kám- iroda büszkeségét, az ő bálványozott vezérüket. Többet nem láttak, de látás nélkül is tudták, hogy mi történhetett odabent VasziHal. Nemsokára- aztán újra előtűnt a bohé­mot ember és sebes irammal, mint aki szörnyű bűn elől menekül, beletúrta ma- igát a pitymaHat ködébe. Milnjt a kópéik a nyúl után, úgy vetet­ték magukat a bosszútól lihegő kémek Medárd után. ügyesek és ravaszak vol­tak. Úgy tudták a gyanút fogó embert egészen hazáig kísérni, hogy az egy pillanatra sem fedezhette fel közelségü­ket. Medárd háza a falu szélső peremén feküdt. Amint az elfáradt és meggyötört gazdát elnyelte a kapu, két fényképező gép éles lencséje meredt a házikóra, hogy lofotografálja, hogy örökre meg­örökítsél s hogy még véletlenül se té­vesszék össze e házat más házzal a cinkosok, akik máris halálra ítélték gaz­dáját. Nejm telt bele félóra, mire a két kém minden információt beszerzett Medárd- ról. Még te sem moshatta magáról az ut sarát-szemnyét a tüzbrigád kapitánya, amikor már útban volt Belgrad felé a sifrirozott távirat rettentő bűnéről. S-még ki sem pihenhette az éjszaka fára­dalmait, amikor megérkezett a helybeli postahivatalba az ő halálos ítélete. »Megérkezem ölel Ninon.« — Ez a három szó jött Kondor Gábor marha ke­reskedő nevére. A hamis név gazdája ezt olvasta ki a három szóból: »Meg­ölni!« A két szerb kém megtapogatta revol­verét. És arra, gondolt mindkettő, hogy néhány óra múlva kevesebb lesz egy emberrel Fülöp szállás on. Egy emberrel: Medárd dal. * Emlékezünk ugy-e, hogy amikor beko­pogott Medárd a homokszentlőrinci templom-rom kriptájába, egy cifra szű­rös ember nyitott neki ajtót. Nos, ez a cifra szűrös ember keltette most fel legmélyebb állmából Medárdot. — Ébredjen fel, kedves gazdám, az Isten, szerelmére, ébredjen már — szi­szegte fojtott izgalommal a szokatlan látogató. Medárd nem igen értette, hogy mit akar ez a keshedt ember s már éppen rá akart rivalni, hogy kotródjon s ne háborgassa, de valahogy elkapta a köl- tögeitő rémült tekintetét s ez a tekintet egyszeriben minden álmot kivert a sze­méből. A szűrös ember hangja szinte belefult az izgalomba, ahogy felcsattant. — Kapitány uram, meneküljön, mert életére törnek! Medárd értette, de mégsem értette ezeket a szavakat. Hm! Ki törhet az ő életére? Nem bántott ő soha senkit sem. Nem. bántott? Ez a kérdés hirtelen eszé­be juttatta az éjszakai kalandot s eszébe juttatta az ismeretlen kémet, akit nem­csak bántott, de meg is ölt. — Hm... — fűzte tovább a gondolatot. Medárd, — lehet, hogy csakugyan igaza van ennek az atyafinak. Lehet, hogy cinkosai vannak a halottnak, akik eset­leg mindent láttak s most az elvett életért az enyémet akarják. Most már megértette a szűrös ember szavait. Megértette és el is hitte. — Aztán kik törnek az én életemre? — fordult tettetett közönnyel a hírhozó­hoz. — Két ismeretlen valaki, ajkit még sohasem láttam életemben — suttogta; a kripta kapusa. — Sohsem? Hát ha nem láttad, akkor hogy tudod, hogy életemre törnek? — mormogta bosszúsan a, tüzbrigád kapi­tánya. — Illetőleg láttam őket — suttogta a vendég. — És pedig akkor láttam, ami­kor az a lángoló ördög... brr!... még most is borzongok tőle... kirohant a krip­tából. Annyira megijedtem ettől a Belze­bubtól, hogy tíz percig is futottam a sötét éjszakában. Egy szénaboglyában aztán meghúztam magamat s onnan lestem, vájjon jönne értem is az a lán­goló ördög. Az ördög ugyan nem jött —■ hála a Mindenhatónak — de jött kigyelmed, se­bes léptekkel és FülöpszáŰás felé tova­sietve. Kisvártatva két ismeretlen alak is elsomfordált a kazal mellett, akik hal­kan beszélgettek egymás között. Csupa fül voltam és minden szavukat megér­tettem. Arról beszéltek, hogy társuk ha­láláért még ma meg fogják bosszulni magukat s kegyetlenül megölik kigyel- medet. Medárd sohasem volt ijedős ember, ám ezek a szavak szörnyen nagy szege­ket vertek a fejébe. (Folytatjuk.) Nyomatott a Helyi Értesítő Lapvállal;! t-nyuiii'!áT>4n, Kiskunhalason. 1932.

Next

/
Thumbnails
Contents