Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1932 (32. évfolyam, 1-105. szám)
1932-05-14 / 39. szám
1932. május 14, szombat XXXII. évfolyam, 39 szám. Politikai, társadalmi és közgazdasági lap ELŐFIZETÉSI ÁR EGY ÉVRE, megjSlenik SZERDÁN ÉS SZOMBATON Melyben ............13 P Ш® Ш1. — Vidékre.................. EGY SZÁM ÁRA 1Я FILLÉR Alapította« PRÄGER FERENC Szerkesztőség« Molnár u. 2. — Telefon 45 (mellékállomással) Kiadóhivatal« Városháza épületében Kisiparunk problémái Irta: Dr. KENÉZ BÉLA m. kir. kereskedelemügyi miniszter Május 22-én az egész ország állást foglal a Tardieu-tervvel és a Dunavölgy rendezésével kapcsolatban A Magyar Revíziós Liga és a Társadalmi Egyesületek Szövetsége felhívására a Tardieu-terwel és a, Dunavölgy rendezésével kapcsolatban május 22-én délelőtt 11 órakor az ortSzág összes városaiban és köségeiben népgyüléseket tartanak sí az ott hozandó határozatokat megküldik: a magyar országgyűlés képvisel őházának, MacDonald angol és Mussolini olasz miniszterelnököknek, Hoo- vernek, az Egyesült Államok elnökének, Brüning németbirodalmi kancellárnak, Borah amerikai szenátornak, lord Rot- hermerenek és a Nemzetek Szövetsége főtitkárának. A Magyar Reviziósi Liga és a TársaiSulyos gazdasági helyzetünk talán egyik társadalmi osztályra sem nehezedik akkora teherrel, mint éppen kisiparosainkra, — Az élet anyagi küzdelmei, a máról-holnapra való puszta megélhetés gondjai, érthető ideges nyugtalanságba és bizonytalanságba ejtik kisiparostársadalmunkat. És kisiparosságunknak ebben az ideges állapotában könnyű dolguk lehet azoknak — a legtöbbször nem a tisztes iparosok törzséhez tartozó embereknek — akik e nehéz bajoknak nem kivezető útját igyekeznek egyengetni, hanem a felajzott idegzetű sokaságot szélsőséges jelszavakkal, olyan lépésekre törekszenek vezetni, melyeknek végeredményben a kisiparosság vallhatja a legnagyobb kárát. Helyes cél tehát a hazafiasán gondolkozó tisztes magyar iparosságot egy táborba tömöriteni és irányt mutatni a nehéz helyzetből kivezető ut felé. A kisiparosság küzdelmes évei már a céhek megszüntetésével, az Ipar- szabadság kimondásával kezdődtek. Az önálló kisiparosok számának hirtelen megnövekedése, a kellő szak- képzettség és a helyes kalkuláció hiánya folytán előállott oktalan, egy- másközötti verseny mellett, a gyári iparnak erős konkurrenciája már a világháború előtt is nehéz helyzetbe juttatta évszázadokon át jobb napokat látott kisiparosainkat. A háború után következő évek a kisiparosok legtöbbjénél soha sem reménylett konjunktúra évei voltak. E konjunktúra a kisiparosok számát még inkább megduzzasztotta és sokaknál az életstandardnak oly felemelésével járt, hogy a rövid idő múlva következő válságos évek igen nagy reakcióval jártak. A gyáripar térhóditásával már a háború előtt sokan jósolták a kisipar pusztulását. Németország példája azonban világosan mutatja, hogy a kézművesség létjogosultsága megvan. A kisipar számára a technika olyan kis, könnyen kezelhető gépeket kezd gyártani, melyek a kisipart aránylag nem nagy tőkebefektetéssel versenyképessé teszik. Emellett a kisipar a változó követeimé- ! nyékhez is sokkal könnyebben simul és mozgékonyabb. Addig azonban mig ez bekövet- kezhetik, a máról kell gondoskodni. Kellő munkaalkalom minden égető bajt orvosolna. A ma nyomasztó gazdasági válságában ez szinte megoldhatatlan probléma. Mégis azokat a munkaalkalmakat, amelyek megvannak és amelyek jog szerint a kisipart megilletik, oda is kell juttatni. A háború sziikségszerüleg megduzzasztotta a legkülönbözőbb közüzemek számát. Azokat, amelyek a kisipar munkaalkalmait csökkentik, törvényadta jogomnál fogva, mielőbb beszüntetem. A közszállitásokban mindenek előtt a kisiparosságot akarom részesiteni. A kontár kérdést intézményesen igyekszem megoldani. A gazdasági helyzet legkisebb enyhülése mellett a családi házak építését hathatósan előakarom mozdítani. A kisipari hütelkérdést az iparosság óhajának megfelelően rendezni óhajtom. Meg kell azonban állapitanom, hogy a kisiparosság problémáinak ezek az orvoslásai inkább csak felületiek. A jövő boldogulása szempontjából mélyrehatóbb és maradandóbb hatású eszközökhöz is keli fordulnunk. Mindenek előtt az ipartestületek reformját és az ipartestületi központ által egy olyan szervezettséget és összhangu munkálkodást kell megteremteni, amelynek segélyével a gazdasági kérdések is rendszeresebben nyerhetnek megoldást. Kisiparosainkban a testületi szellemet életre kell ébreszteni, az egymásért való közös munkálkodás gondolatában, a ma még hiányos szövetkezeti szellemet kialakítani. A technika rohamos fejlődése, a megrendelők igényeinek növekedése megkívánja az iparos továbbképzés, a tanoncnevelés korszerű reformját. Ma amikor sajnos, meg kell állapitanom, hogy olyan iparosok is vannak, akik saját mesterségükét sem tudják teljes szakszerűséggel, az iparosképzés a kisiparnak egyik legfőbb problémája. Magam egy kisiparos család nyugodt, polgári otthonában nevelkedtem. E tiszta érzésű független, hazafias gondolkozásu otthonnak lelkét őrzöm magamban. Legfőbb óhajom és törekvésem, hogy kisiparosainknak ma még zaklatott otthonait mielőbb egy nyugodt, kiegyensúlyozott élet melege hassa át. Törvények, kormányrendeletek ezt nem hozzák meg, gyökerében sohasem segitenek az iparosságon. A törvények, rendeletek betűi merevek. Életet csak az iparosság adhat belé egyetértéssel, fegyelemmel, ta- nultsággal és becsületes munkával. Az egyik halasi munkanélküli a napokban elsírta, hogy már hónapok óta nincs munkája. Napok óta alig van meg a betévő falatja és már megunta az életét, végül igy sóhajtott fel: — Legalább egy kis dohányom volna. Ebben a kifakadásban benne van a dohányzó félvilág egész jellemraj- za. Mert érheti az embert bármiféle sorscsapás, ha nincs étele, vagy ha szomjazik, fontos, hogy legalább sziv- mivalója legyen. A dohány kékes füstjétől csittül a bánat, csökken a gond, elnyugszik a felzaklatott ideg. Legalább is a dohányos ezt érzi. Illúzió az egész, de (ki tehet róla? Csak az tudja, mit jelent a dbhány, akit egyszer rabjává tett a nikotin. A dohánybeváltás mindig jelentős bevételt jelentett a kincstárnak. Ma -pedig, amikor a katasztrofális gazdasági helyzet úgy megnehezítettél az adófizetést, abból van a kincstárnak legnagyobb jövedelme. Ez Többizben is irtunk már arról, hogy Halasról is indítanak filléres gyorsvonatot és pedig május 29-én Szegedre. A Szegedre induló gyors iránt nagy érdeklődés nyilvánul meg nem csak városszerte, de a környékbeli helységekben is nagy az érdeklődés. Halasról a jelentkezők jóvial meghaladják az ötszázat és igy hozzászámítva a jánoshalmi, bácsalmási és mélykúti utasokat, közel ezer utasra számítalak. A füléres gyorsvonaton kizárólag harmadosztályú kocsik lesznek és egy-egy kocsiban 55 személynek lesz helye. Értesülésünk szerint tekintettel arra a fontos körülményre, hogy. sok dalmi Egyesületek Szövetsége Budapesten május 22-én délelőtt 11 órakor a pesti Vigadóban tartanak nagygyűlést, a társadalomi minden rétegének bevonár sával és a székesfőváros közönsége e nagygyűlés keretében fogja állásfoglalását és követeléseit kifejezésre juttatni. A budapesti nagygyűlésen beszélni fognak: Herczeg Ferenc, a Magyar Revíziós Liga országos elnöke, gróf Bethlen István, a Magyar Revíziós Liga tiszteletbeli e’nöke, Echardt Tibor országgyűlési képviselő, a Magyar Revíziós Liga ügyvezető-ale’.nöke, aki határozati javaslatot terjesztett elő és Nagy Emii 1 orsz.gy. képv.,a Revíziós Liga társelnöke. mutatja, hogy ha semmire nem kerül, dohányra még futja. Szegények vagyunk, de épen eleget füstölünk. Halason a múlt évben 251.572 pengő értékű dohány fogyott el. Tekintettel arra, hogy Jánoshalma, Kiskunmajsa, Pusztamérges és Prónayfalva is a halasi nagytőzsdéből szerzi be dohányszükségletét, érdeklődtünk ezeknek a dohányfogyasztásáról is és megtudtuk, hogy ezek a helységek 163.000 pengőt szívtak el. Olyan hatalmas összeg ez, hogyhai azt munkaalkalmakra fordítanák, kevesebb volna a gond és több a mindennapi kenyér. A gazdasági helyzet ez évben még jobban leromlott. A dohányzásból azonban nem enged senki. A jelek azt mutatják, minél nagyobb a gond, annál több a dohányos ,hogy a kékes füst narkoti- zálja a fáradt, agyongyötört idegeket. Sőt mi több, ma már egyre több lesz a nő-dohányosok száma. helyen kihasználják a filléres gyorsvonatok utasait, főleg vendéglőkben és általában étkezésnél, gondoskodtak arról, hogy az utasok olcsón étkezhessenek. Я halasi menet jegyirodában 1.50—2 pengős ebéd és vacsorajegyek válthatók, amelyek különböző szegedi vendéglőkbe szólnak. Értesülésünk szerint Bácsalmásról Halason át Budapestre tervezett júniusi filléres gyorsvonat iránt is nagy az érdeklődés, bár erre még Halason jelentkezéseket nem fogadtak el. Itt említjük meg, hogy a. filléres gyorsvonat jegyára Szegedre és visz- sza 2 pengő 40 fillér, Budapestre és vissza 3 pengő 10 fillér, vagyis a személyvonat harmadosztályú jegyárának a fele. 251.572 pengőt füstölt el az elmúlt évben Halas közönsége 163.000 pengőt szívtak el Jánoshalmán, Kiskunmajsán, Pusztamérgesen és Prónayfalván Közel ezer utasra számíthat a Halasról Szegedre induló filléres gyorsvonat
