Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1932 (32. évfolyam, 1-105. szám)

1932-05-07 / 37. szám

1932. május 7, szombat XXXII. évfolyam, 37 szám. / Politikai, társadalmi és közgazdasági lap ELŐFIZETÉSI ÄR EGY ÉVRE. Helyben — ~ ... 1Я P 80 Ш1. — Vidékre----­EGY SZÁM ÁRA 42 FILLÉR MEGJELENIK SZERDÁN ÉS SZOMBATON te P Alapította i PRÁGER FERENC Szerkesztőségi Molnár n. 2. — Telefon 45 (mellékállomással) Kiadóhivatal i Városháza épületében Kurta írás Nem dolgozó diplomás emberek mindig voltak. Nem dolgozó diplo­más emberek, akik vagy azért nem dolgoztak, mert nem voltak rászo­rulva munkára, vagy nem tudtak dolgozni. Munkanélküli is akadt egy pár, de ezek a munkanélküliek is mihamarabb el tudtak helyezkedni tanult mesterségükben és a mérnök nem ment utcaseprőnek. Hát persze ez régen volt. Akkor mikor tán nem volt ennyi állás és ember több volt és mégis jutott mindenkinek egy darab kenyér. Diplomásnak is, dip­loma nélkülinek is. Most, hogy meg­nehezedett a világ sorja, nemcsak a kétkézi munkások, de a szellemi munkások ezrei is kenyér nélkül vannak. Nem munkanélkül csupán, hanem egyenesen kenyér nélkül... Súlyos helyzet, rettenetes sors... nem is teszünk mellé semmi meg­jegyzést: igy van. Most a diplomás munkanélküliek elhelyezéséről tár­gyalnak miniszterek és egyéb nagy­urak... Olyan nehezen írja le az ember azt, hogy azok szegények at­tól félnek, hogy tárgyalás lesz, de nem lesz belőle kenyér a diplomá­hoz... és az a baj, hogy ez még- esak nem is a jószándék hiánya mi­att következik be, hanem azért, mert megnehezedtek az idők és hiába jött a tavasz, az se bír többet adni, mint a tél adott. * Napi tiz filléres napszámbér megbecstelenitése és kicsúfolása az emberi életnek és az em­beri munkának. Ahol tiz fillért lök- j nek oda egy napi munkateljesitmé- I nyért, ott a jövendőt gyilkolják, csa­ládokat kergetnek a korai pusztulás­ba. Már pedig a világhíres mezökö- i vesdi varrottasokat gyártó magyar j asszonyoknak tiz fillér a munkabé­rük. És ha körülnézünk az ország­ban a mai nagy munkanélküliség idején, nagyon sok helyen találunk a mezőkövesdi viszonyokhoz hason­ló állapotokat, nagyon sokan élnek vissza azzal, hogy a munka, ami ; pedig mindenkinek emberi joga, rit­ka szerencsévé vált, kevesek ritka szerencséjévé s ma azokkal, akiknek nincs munkájuk, a leglelkiismeretle­nebb uzsora játszhatja haszonleső játékát. Ma már nemcsak a mun- j kanélküliség, hanem a napi tizfilléres i munkadij is tizedeli népünket. A ma- j gyár élhetetlenségnek legszomorubb példája a mezőkövesdi eset, mert 1 éppen a magyar népművészet és há- j ziipar volna az egyik forrása a me- j zögazdasági válsággal küzködő fa- | luk boldogulásának. Ha az arra il- j letékesek már régen megszervezték | volna a magyar népművészeti terme- j lést és értékesítést, ha kihasználták j volna azt a nemzetközi érdeklődést, | ami a színes magyar varrottasok és ! egyéb házüpari készítmények iránt j az egész kulturvilágon mutatko- i zott, ma nem történhetnék meg, j hogy tiz fillérért naphosszat dől- j goztathassák a mezőkövesdi asszo- ( nyokat. í i filléres Yonatok bevezetése előkészíti a személftariía csökkenését Az Államvasutak husvét vasárnap­ján indították útnak az első »fillé­res gyorsvonatokat.« Ma, amikor a lecsökkent személy- és áruforgalom következtében a MÁV bevételei csök­kennek és gazdálkodása deficites, joggal merül fel az a kérdés, váj­jon a »filléres gyorssal« szerzett tapasztalatok alapján a személyi ta­rifák megfelelő csökkenése nem ve­zetne-e a forgalom megélénkülésére és ezzel együtt a MÄV gazdálkodá­sának javulására. Mértékadó körökben pillanatnyi­lag nem foglalkoznak azzal a gon­dolattal, hogy a személy, illetve áru- tarifákat csökkentsék, mert az, a mai pénzügyi helyzetben kockázatos vol­na. Ezzel szemben arra gondolnak, hogy a »filléres gyors« járatok be­válása esetén szaporítani fogják a 75 százalékos kedvezménnyel futó vonatokat. A »filléres gyors«-ok te­hát nem csak a vikendezőket fogják egyes vidéki városokba szállítani, ha­nem bizonyos esetekben, amikor egyes "vidéki gócpontokban töme­gek verődnek össze, igy hetivásárok, országos vásárok és egyéb esemé­nyek alkalmával rendszeresítik eze­ket a ma még csak vikendjellegü »filléres gyors« járatokat. Ha ezt a rendszert lassan, de fokozatosan ki­építik, akkor — ha nem is nyílt sze­mélytarifa leszállításról lesz szó — olyan tarifakedvezmény inauguráfásá- ra kerül sor, amely végeredményben a jelenlegi személytarifák önmagától adódó revíziójára, illetőleg csökken­tésére fog vezetni. A Villamossági R. T. a hÉlúzatfenntartósí díj visszafizetésére megtette az intézkedéseket A város közönsége előtt ismerete­sek azok az előzmények, amelyek a halasi Villamossági Rt. által sze­dett hálózatfenntartási díj körül tör­téntek. Ennek az ügynek utolsó fázisaként közölhetjük, hogy a halasi Villamossági Rt. most intézkedett azirányban, hogy a közönségnek a hálózatfentartási dijat visszafizessék. A villamostelep, amint azt a város közgyűlése is határozatiig kimond­ta, a hálózatfentartási dijat vissza­menőleg 1930 december T-től fi­zeti vissza. Ez az összeg kb. 8000 pengő; teSz ki, amit ezen a címen a tár­saság visszatérít a város kö­zönségének. Amint munkatársunk értesül, a visszatérítés úgy történik, hogy a Villamossági Rt. az egész kis fo­gyasztóknál addig nem küld szám­lát, amíg ez az összeg le nem tör- lesztődik, a nagyobb fogyasztóknál egy összegben vonja le az összes get, illetve annyival kevesebbel számlázza az áramdijat. Bűnügyi útra terelődött Kárpáti igazgató ügye Egyik legutóbbi számunkban meg- j emlékeztünk arról a városszerte meg- j döbbentő esetről, amelynek közép- | pontjában Kárpáti Elemér, a halasi | polgári fiúiskola igazgatója áll. A ! kultuszminisztérium számvevősége váratlan rovanesolást tartott a pol­gári iskolában és annak eredménye- képen állásától felfüggesztették Kár­páti igazgatót, aki különböző visz- szaéléseket követett el és érzékeny módon megkárosította az iskolát. A vizsgálat megejtésére azóta többször kiszállt Halasra a kultusz­minisztériumból a számvevőség és ma is Halason tartózkodik. Az ügynek ma már olyan fejle­ményei vannak, hogy az igazgató ügyét a mi­nisztérium bűnügyi útra terelte. Amint ma délelőtt a rendőrségen munkatársunkkal közölték, a vallás- és közoktatásügyi minisztérium a ka­locsai ügyészséghez megtette felje­lentését. A kalocsai ügyészségnek erre vonatkozó utasítása tegnap ér­kezett meg a rendőrséghez. Az ügyészség szerint Kárpáti hiva­tali sikkasztás büntettél követte el és utasítja a rendőrséget a nyomozás lefolytatására, vala­mint ia bűnügyi zárlatot is elren­delte Kárpáti összes ingóságai­ra és ingatlanára. Az ingatlanok bűnügyi zárlatát teg­nap foganatosította a rendőrség Kár­páti igazgató Bocskaim. 12 sz. la­kásán. Ma délelőtt a rendőrségen Domo­kos Sándor dr. rendőrkapitány, a kapitányság vezetőjének, valamint a kultuszminisztérium kiküldöttjeinek bevonásával tanácskozás volt az ügyben, amelyen a rendőrségnek to­vábbi intézkedéseit beszélték meg. Lapzártakor értesülünk, hogy Kár­páti Elemér déli fél 1 óra tájban la- lásán főbelöte magát. A helyszínre kiszállt rendőrség és a mentők a kórházba szállították. Bi a Pestmegye kisgyülése Pest vármegye törvényhatósága Imájus 3-án, kedden tartotta meg szokásos havi közgyűlési ülését. Az elnöklő Preszly Elemér főis­pán több napirend előtti felszólalásra adott engedélyt. Váry Albert megelégedéssel kon­statálta, hogy baj nélkül sikerült át­élni a telet. Ez főleg annak a 800.000 pengős támogatásnak köszönhető, mellyel a kormány a megye segítsé­gére sietett. Majd a vidéki kommu­nista szervezkedésre hívta fel' a fi­gyelmet s a titkos aknamunka ellen erélyes védekezést sürgetett. Végül kifogásolta, hogy egyes községekben a lelkészek és tanitók nem kapták meg a fizetésüket. Okos Gyula ugyancsak az uj vizs­garendelet ellen emelt szót. A napirend legérdekesebb pontja Pestszentlőrinc várossá alakulásának ügye volt, melyet a kisgyülés pár- tolólag terjeszt a közgyűlés elé. Preszly Elemér főispán azt han­goztatta a felszólalásokra adott vá­laszában, hogy a pestkörnyéki prob­lémákat végre gyökeresen meg kell oldani. Egyben közölte, hogy rövi­desen a törvényhozás is foglalkozni fog ezekkel az ügyekkel. Erdélyi alispán viszont hangsú­lyozta, hogy Kispestet okvetlenül hozzá kell juttatni bizonyos pest­szentlőrinci területekhez. A kisgyülés napirendjén több, mint 400 ügy darab szerepelt.. Megjelent a boletta megszűnéséről szóló rendelet A hivatalos lap csütörtöki száma közli a miniszterelnök rendeletét a boletta megszűnésével kapcsolatos intézkedésekről. Eszerint a gabona­jegy julius elsejei hatállyal szűnik meg, a forgalomban lévő gabonaje­gyeket azonban julius 31-ig a pos­tahivatalok visszaváltják. A gazdák a birtokukban lévő termelési jegyek­kel a folyó év végéig adót fizethet­nek, vagy pedig pénzre válthatják be azokat.

Next

/
Thumbnails
Contents