Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1932 (32. évfolyam, 1-105. szám)

1932-05-07 / 37. szám

2 Ktekunhalae Helyi Értesítője május 7 Hatmillió a deficit 1932-ben is az OTÍ-nál j Most készült el ia:z Országos Társa- j dalombiztositó Intézet 1932. évi költ- j ségvetése. Kitűnik a költségvetésből, I hogy az OTI az 1932. évre ismét 6 J millió pengő deficitet irányzott elő i a költségvetésben. A deficit az el- i múlt évben is hatmilliót tett ki. A költségvetésből 'kiderül, hogy az OTI ügyviteli költségét 12 millió pengőben irányozta elő és nem vette figyelembe az utóbbi évben történt tígléiszám- apasztást. Az OTI továbbra is fent akarja tar­tani azt a mammutadminisztráeiót, amely a deficitet tulajdbnképen elő­idézi. Megállapítható az előirányzat­ból, hogy az OTI olyan állásokat is bevett az adminisztráció költségei közé, amelyek egyelőre nincsenek betöltve. Ez azt jelenti, hogy ezeket az állásokat ismét be akarja tölte­tem. Ezek a következők: 6 al­igazgatói, 16 fogalmazói, 3 szám- tanácsosi, 11 számvizsgálói, 22 irodafőnöki és 41 irodatiszti ál­lás. Legérdekesebb tétel a költségvetés előirányzatában a perköltségek té­tele. Az OTI 175.000 pengőt irányoz elő azok­nak a pereknek költségeire, me­lyeket a biztosítottak az admi­nisztráció helytelen magyarázata következtében a Mankásbiztosi- tási bíróságok utján érvényesi- tenek az OTI-val szemben. Nem érdektelen az az összeg sem, amelyet járulékok behajtása címén irányoz elő az OTI. Ez az elő­irányzat 810.000 pengő, amelyből1 csak »serkientési jutalom« címén 160 ezer pengőt fizetnek ki a végrehajtó közegeknek. Érdekes, hogy amíg 1931-ben táp­pénzre 14 millió pengőt fizetett ki az OTI, addig 1932-ben csak 12 milliót akar ezen a címen kifi­zetni. Az ügyvitel költsége tehát egymaga többet tesz ki, mint a táppénz ösz- szege. Azt ia mérhetetlen deficitet, melyet a túlméretezett adminisztráció idézett elő, ugylátszik, a biztosította­kon akarják behozni. Az OTI-nál ugyanis még mindig 3900 alkalmazott maradt és ez a létszám az utóbbi években any- nyira megszaporodott, hogy a biztosítottak csökkentett létszá­mával egyáltalában nincs arány­ban. Mint ismeretes, a népjóléti miniszter 480 főnyi létszámapasztást akart ke­resztülvinni, ugylátszik azonban, hogy az OTI nem fogja keresztülvinni a csökkentést, mert az 1932. évi költ­ségvetésben nem mutatkozik a csök­kentés; sőt az 1933-ra tervezett ad- miflisztrációleépitésben csupán 50—60 kis tisztviselőt akar el­bocsátani, a magasrangu tiszt­viselők létszámát pedig csak a kihalási rendszer alapján akarja csökkenteni. Mi történik a letörött fejű Petőfi szoborral ? Hetvenegy év óta áll már Kiskőrös főterén és hirdeti a, község halhatatlan szülöttének nagyságát az ország legré­gibb Pietőfi-szobra. És hirdeti ma is csonkán, megrokkan- tan, mert hogy súlyos szerencsétlenség történt a közelmúltban a szoborral. Tisztítás közben letörött ugyanis a* szo­bor feje, ami nagy megdöbbenést és érthető aiggodalmat keltett a lakosság körében. A szobor ugyanis műemlék s mint ilyent fe’tétlenül meg kell óvni az utókor számára. Ez: a: cél lebegett a község vezetőség© előtt is akkor, amikor ké­réssel fordult a Műemlékek Országos Bizottságához, hogy a szobrot hivata­I losan is műemléknek nyilvánítsa s gon­doskodjon megóvásáról. A bizottság azt a tárnicsot adta ai köz- ségnek, hogy mielőbb vitessék fedél alá a szobrot, illetve helyezzék el a Petőfi- házban, mert mostani helyén előbb-utóbb teljesen elporlad. A Petőfi-ház azonban nem alkalmas az elhelyezésre s felvetődött a gondolat, nem lehetne-e mostani helyén üvegbur- kolattal ellátni a szobrot. Lehet, hogy csakugyan valóra válik ez az érdekes idea, mely esetben üveg­fal mögül fogja a megragasztott fejű pzobor a kiskőrösiek lángoló Petőfi kul­tuszát hirdetni. Halasra nézve fontos utak kiépítését kérték az áliamépi- tészeti hivatal főnökétől Amint azt megírtuk, szerdán a ke­reskedelmi minisztérium és a vár­megyétől egy bizottság jött Halasra Sámy miniszteri tanácsos és Re­viczky Sándor államépitészeti hiva­tal főnökének a vezetésével, hogy a város határában elkészült utmun- kálatokat felülvizsgálják. Ezt az alkalmat használták fel a halasiak és különböző kérelemmel járultak az államépitészeti hivatal főnökéhez. Szerdán a városházán a dél­előtti órákban id. Nagypál Ferenc földbirtokos és dr. Nagypál Ferenc ügyvéd keresték fel az államépité­szeti hivatal főnökét és arra kérték, hogy a balotai útnál még fél kilométer földmunkát végeztes­sen el a vármegye, amiáltal még 8—10 napig munkaalkalmat ta­lál a munkásság. Az államépitészeti hivatal főnöke a kérelmet méltányosnak találta és még a helyszínén az erre vonatko­zó utasítást kiadta. Az ipar-, kereskedelem- és gaz­daérdekeltség képviselői: Weisz Ig­nác, Kertész László, Kiss Illés An­tal és id: Paczolay Győző keresték fel ezután Reviczky min. tanácsost. Két Halasra nézve fontos ut kiépí­tését terjesztették elő: Pusztamérgesnek a Halas—sze­gedi útba való bekapcsolását, va­lamint Prónayfalvának a pirtói útba való bekapcsolását. Reviczky min. tanácsos jóakaratu­kig hallgatta meg a kérelmet és ki­jelentette ,hogy az ügyben határo­zott ígéretet nem tehet, azt illeté­kes helyen előfogja terjeszteni. A bizottság ezután az útépítéseket nézte meg. Dr. Fekete Imre pol­gármester a bizottságnak a legna­gyobb elismeréssel nyilatkozott a halasi munkásságról. Közölte, hogy az utmunkálatokat kizárólag halasi munkások végezték, köztük nagy­részt olyanok, akik eddig még ilyen munkát nem végeztek, mégis nagy­szerűen megálltak helyüket. A bizottság az esti gyorsvonattal utazott vissza a fővárosba. * i * i A magyar mezőgazdaság is hatalmas szerephez jutott az idei budapesti Nemzetközi Vásáron A május 7-én megnyílt Budapesti Nemzetközi Vásáron való részvétel- j re jelentkezett cégek száma több mint 1200. A vásár területe ez évben az Ipar- csarnok és a körülötte elterülő park­terület. A vásár építkezései március ele­jén cca 100 embernek és azóta fo­kozódó számmal a vásár megnyi­tását megelőző utolsó napokban több mint 5000 embernek biztosítottak munkaalkalmat. A vásár építkezései ezúttal teljesen uj rendszert és stílust mutatnak. Az egyes eégek egyéni ízlése és elgon­dolása szerint történő épitkezései helyett ez évben hatalmas egységes pavilonok töltik be az Iparcsarnok, előterét és egységes fülke rendszerű standsorok alkotják a Hermina-ut felé eső hatalmas külterületét is. Az iymódon célszerűen beosz­tott és egységes, impozáns képet mutató vásáron a magyar gyáripar­ral az élén, a magyar vas- és gép­iparral, a textiliparral, a bútoriparral és a hatalmas magyar élelímiszer­: iparral ez évben is összesen közel i 200 szakmával vesz részt. A magyar gyáripar az Iparcsarnok előtt elte­rülő főuttestet, magát az Iparcsar­nokot és az Iparcsarnok mögött el­terülő nagy külterületet foglalja le. A gyáriparon kívül igen nagy te­rületet vesz igénybe a kis- és kézr müipar, valamint a vele szoros kap­csolatban bemutatkozó népművészet és háziipar, valamint az iparművé­szet. A kiállítóknak ezek a csoport­jai egymás között árkáddal össze­kötött négy hatalmas pavilont tölte­nek be. E csoportok különleges ér­dekessége a magyar népművészetet a magyar iparmüvészettel szembe ál­lítva bemutató »Magyar Udvar« lesz. Az Iparcsarnok főhomlokzata előtt épült hatalmas pavilont tölt be a magyaar fürdők, gyógyintézetek, vi­déki városok és idegenforgalmi ipar­ágak bemutatója. A kiállítás célja a »Nyaraljunk itthon« akció népsze­rűsítése és az országon belül való országrészek közötti idegenforgalom fejlesztése. Érdekes újítást jelent a mezőgaz­dasági nyerstermékeknek és aprójó- szágoknak a vásáron első Ízben tör­ténő felsorakozása. Érdekesnek ígérkezik a vásár ba- romfi-kiálütása és nagy publikumra számit ez évben a vásár hatalmas borászati kiállítása, amelyek az Ipar­csarnok északi frontja mentén szo­ros kapcsolatban vannak és az ösz- szes magyar élelmicikkeket bemutató élelmiszer vásáron mutatkoznak be a közönség előtt. Különösen látványosnak és egyben tanulságosnak Ígérkezik a vásárterü­let Hermina-uti kapujánál elterülő, rendkívül nagy méretű u. n. Magyar Ház bemutatója. E kiállítás keretében a magyar építőipari cégek demonst­rálják az országban készülő legmo­dernebb építőanyagokat és építészeti anyagokat. A vásár látogatói ez évben is igen jelentős kedvezményekben részesül­nek. A vásárigazolvány Magyar- országon 50 százalékos, 22 további államban pedig 25—50 százalékig ter­jedő utazási kedvezményt, valamint vízummentes határátlépést biztosit a vidéki és külföldi látogatóknak. A külföldiek vásárigazolványa alapján ezenkívül 33 százalékos kedvezmény­nyel három külön utat is tehetnek a magyar vidékek megtekintésére. A vásárigazolvány belépőjegyül is szol- gáL a vásár területére. A vásárigazolvány által nyújtott utazási és egyéb kedvezmények már május 2-tól kezdve érvényesek. Má­jún 2-án megindult tehát Bpesten a Nemzetközi Vásár által teremtett minden évben közel 60.000 vidéki és külföldi látogatót jelentő hatalmas idegenforgalom. a-: ■■ ------­Vácon rendezi meg á vármegye az idei kerületi tüzoltószaktanfolyamot Vármegyénk vezetősége évröl-évre rendez egy-egy kerületi tüzoltószak­tanfolyamot, hogy minden község szá­mára biztosítson szakképzett tűzoltót. Ez évben Vácon rendezi meg a vármegye e fontos szaktanfolyamot, amely junius 16-ától 30-áig fog tar­tani. A tanfolyam létszámát 55 főben állapította még a belügyminiszter és teljesen díjmentes a vármegyei tüz- oiltószövetség kötelékébe tartozó tes­tületek tagjai részére. A hallgatók elszállásolásáról és élelmezéséről a tanfolyam parancsnoksága gondos­kodik s annak költségeit a vm. tüz- óltószövetség viseli. A tanfolyamra felvett hallgatók kékesikos vászonzubbonyt, fehér vá­szonnadrágot, sapkát és sisakot, má- szóövet, szerelvényt és két törülkö­zőt kötelesek magukkal vinni. — Hogyan juthat könnyűszerrel pénzhez a gazda. Most, ami­kor a legnehezebb hónapok sza­kadnak az amúgy is pénztelen gaz­dára, amikor még uj termését nem tudja értékesíteni, ajánlatos, hogy minél több gazdacsalád kapcsolódjék be a se­lyemhernyói tenyésztésbe. Minden be­fektetés nélkül 3—4 hét alatt 40—50 pengő keresetre lehet ezáltal szert tenni. A városokban és a községekben rövi­desen kiosztja az állam a már kikeltett selyemhernyókat, teljesen ingyen s ugyancsak ingyen adja a tenyésztéshez szükséges két fajta papirost is. A gubó- kat pedig rövid idő alatt készpénzfizetés mellett beváltják. Ne mulasszák el ezt az alkalmat az arra rászorulók és sürgősen jelentkezzenek a lakóhelyükön megbízott selyemtenyésztési felvigyázónál, hogy a gubótermelésben részt vehessenek. Ha­zafias szolgálatot teljesít mindenki, aki buzdítással a közre hatni igyekszik, hogy: minél többen jelentkezzenek a selyemte­nyésztés könnyű munkájának elvállalá­sára. E tekintetben a helyhatóságok és a nép értelmi vezetői tehetnek sokat és pedig azzal a megnyugtató érzéssel, hogy ösztökélésükkel: a közjó és az or­szág érdekeit viszik előre. 4

Next

/
Thumbnails
Contents