Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1932 (32. évfolyam, 1-105. szám)

1932-04-09 / 29. szám

Kiskunhalas Helyi Értesítője április 9 2 memorandumot nem vesz át és nem juttat el a kormányhoz. A küldöttség ezután eltávozott a . a városházáról. LEGÚJABB JELENTÉSEK A pénteki nap a legnagyobb rend­ben folyt le Budapesten. A szociáldemokrata pártot, illetve annak képviseletét most, hogy a sztrájk megszűnt, fogadja a minisz­terelnök és megindulnak a tárgya­lások abban az irányban, hogy a be­tiltott Népszavát engedélyezze a kor­mány. A kiszivárgott hírek szerint a kor­mány csak megfelelő garanciák mel­lett engedélyezné a Népszava újból való megjelenését és pedig úgy, ha ha az hangjában és tónusában egy- hülne. Pestmegye kisgytilése Vármegyénk törvényhatóságának kis- gyülése április 5-én, kedden tartotta meg e havi ülését. A Presziy Elemér főispán elnöklete mellett lefolyt ülés tárgysorozatán közel 800 ügydarab sze- j repelt. Napirend előtt több felszólalás hang­zott el. Szabóky Jenő a Kaiocsa-környé- ki munkásnyomorról festett sötét képet, kimutatván, hogy ezen a vidéken ezer kubikus-család teljesen ellátatlan. Mihályi Ferenc a pestkörnyéki munka,- nélküliség nehéz ügyét tette szóvá, — melyre válaszul kijelentette a főispán,, hogy az inségakciókat egyelőre tovább fogják folytatni, miután közbenjárására 100.000 pengőt utalt ki e célokra a mi­nisztertanács. Tihanyi Kálmán arra kérte a kisgyü- i lést, hogy még aznap tiltakozzék a fő­városnál a vámeme'és ellen, mert már 6-án tárgyalásra tűzte ki a törvényható­sági tanács ezt a, kérdést. Staub Elemér * vámolások körüli visz- szaélések, Fábián Béla pedig a fővárosi vám- ügyében szólalt feli. Ezután a szőnyegen lévő nagyszámú tárgysorozat letárgyalására tért át a kis- gyülés. ■■д/ц-аУл:. . „V-.IXT A magyar Gazdaságkutató Intézet jelentess a magyar pénzpiac ás közgazdaság helyzetéről A Magyar Gazdaságkutató Intézet most adta ki jelentését a magyar gaz­dasági helyzetnek az utóbbi 6 hónapban való alakulásáról. A statisztikai ada­tokkal és grafikonokkal alátámasztott gondos munka bevezetésében a nemzet­közi pénzügyi válság kimélyülését vá­zolja, majd rámutat arra, hogy a va­luta védelmére indított harc következté­ben a nemzetközi kereskedelmi forga­lom jelentékenyen összezsugorodott. A magyarországi viszonyokra rátérve megállapítja a jelentés, hogy a múlt nyáron beállt pénzügyi összeomlás által e öiidézett bonyodalmak a pénz- és hi­telpiacon egyelőre még nem tisztázód­tak, de több súlyos problémát sikerült ideiglenesen rendezni. A külfölddel folyó tárgyalások alapján azt a benyomást lehet nyerni, hogy iá külföld is belátja már, hogy Ma­gyarország külföldi kötelezettségei­nek jelenleg nem tud megfelelni. A belső pénzpiacon a kamatlábak a hi­telügyi tanács által megszabott kerete­ken belül mozognak és a január 20-iki kamatleszállítás nyomán némileg ol­csóbbodtak. i Uj hitelek nyújtása azonban a leg­szűkebb karaték között mozog. A nemzetközi fizetési és kereskedelmi forgalomra a kliring-egyezményeknek vám nagy hatása, bár ma még nem egé­szen világos, hogy mi lesz ezeknek az egyezményeknek a következménye. A mezőgazdaság helyzetét újabban az ál’atárak meredek esése érint e‘.íe sú­lyosan, amive', szemben az elmúlt ősz­höz képest megjavult gabonaáraknak nincs je’entőségük, mert a mezőgazda­ság kezén már alig vannak készletek. Az ipari termelés terén az összes iparágaikban további vissza­esés mutatkozik, csak a fonódák helyzete kLiégijtő. Az áruforgalom és a fogyasztás az egész vonalon visszaesett. Nagy előkészületekkel várják Halasra Ravasz László püspököt Ravasz Lászlónak, a Dunamenti Egyházkerület ref. püspökének fo­gadtatására nagy előkészületek foly­nak Halason. A nagytudásu és kiváló egyéniségű Ravasz László, mint azt megírtuk, vasárnap esi® érkezik Halasra az esti tízórás személyvonattal. A püspök halasi látogatása rend­kívül nagyjelentőségű eseményszám­ba fog menni, mert alkalma lesz a helybeli reformátusoknak és az ér­deklődőknek arra, hogy Ravasz Lász­ló nagyképességü szónoki lendületé­ből és kivételes tehetségéből mara­dandó értékű élményeket nyerjenek. Ravasz László püspököt a vasúti állomáson a ref. egyház képvi­selői és a város fogadja. A püspök halasi látogatásának a már általunk is közölt programmja változatlan maradt. Hétfőn megkezdik a kaszárnya továbbépítését Megírtuk már egyik előző szá­munkban, hogy a halasi laktanya továbbépítését megkezdik és azt az őszszel teljesen be is fejezik. Annak idején olyan intézkedések voltak, hogy a továbbépitési munká­kat azonnal meg kell kezdeni, de ez nem történhetett meg az esős idők akadályai miatt. Most, mint megbízható helyről ér­tesülünk, ezeket a továbbépitési munkákat már hétfőn megkezdik. Ha hét­főn nem kezdenék meg, akkor mindenesetre a jövő hét elején feltétlenül hozzáfognak. A munkálatok befejezésére vonat­kozó előző értesülésünk teljes egé­szében fennáll. Júliustól kezdve úgy óvig nem Ingnak fizetni földadót a gazdók Az Egységespárt csütörtökön este Pesthy Pál ny. igazságügyminiszter el­nöklete mellett értekezletet tartott, ame­lyen a kormány részéről Károlyi Gyula gróf miniszterelnök, Karafiáth Jenő, vi­téz Keresztes-Fischer Ferenc, Purgly Emil, Walkó Lajos és Zsitvay Tibor miniszterek vettek részt. Az értekezlet megnyitása után Purgly Emil földművelésügyi miniszter ismer­tette a kormány tervezetét a mezőgaz­daság megsegítéséről. A FÖLDADÓ SZÜNETELTETÉSE A mezőgazdasági termelés valamennyi ága megsegítése céljából a kormány el­határozta, hogy az 1932—33. költség- vetési évben esedékes földadó megfi­zetése alól a most következő gazdasági évben felmenti a mezőgazdaságot. A mezőgazdaság megsegítését a kor­mány ugyanis a többi foglalkozási ágak megterhelése nélkül akarja nyújtani a mezőgazdaságnak. De nemcsak a föld­adó szüneteltetését tervezi a kormány, hanem egyéb segítségek is tervbe van­nak véve. Ha valahol elemi csapások következ­nének be és azoknak ellensúlyozására adókedvezményt kapna a gazda, akkor ezt majd az 1933—34. adóknál írják javára, hogy a most következő gazda­sági évben teljes mértékben élvez­hesse a földadó szüneteltetés előnyeit. A KÖZMUNKAVALTSAG KEDVEZ­MÉNYEI A kormány és a párt régi programja szerint a közmunkaváltság kérdése is megoldást nyer a tervezet szerint. Ha a közmunkaváltságot ma még vég­, legesen eltörölni nem lehet, de minden- ; esetre nagy könnyebbség, hogy az egy j sz-oba-konyhás háztu’ajdonosok ezentúl i csak egy napszámot, a két-szoba- I konyhás háztulajdonosok két napi-, a ? két ló, vagy igavonó tehén-tulajdonosok j pedig csak egy napi igás napszámot j szolgáltatnak. I Az igy adott kedvezményért 4.2 millió ! pengőt kell majd a vármegyéknek meg- ; téríteni, ami a földadó szüneteléssel ! együtt 37.4 millió pengő kedvezmény- : nek felel meg. I j A VAMőBLÉS SZABÁLYOZÁSÁBÓL IS GONDOSKODIK A KOBMANY ; Gondoskodik a kormány arról is, hogy j a földmüvetek, részes munkások, cselé- j dek stb. gabonakeresetük megőrlése ez- I után se kerüljön többe, mint eddig. Itt I is áldozatokat vállal magára a kormány, i ami — a földművelő lakosság szükség­letét 600 ezer mázsára becsülve — további 7 mülió pengő terhet jelent az S államnak. Ezzel szemben azonban szigorúbb el­lenőrzés alá helyezik a vámmalmokat. A mezőgazdasági lakosság érdekében kedvezményes őrlési tanúsítványokat lép­tetnek életbe, hogy a gazdák saját őrlé­süket ezen az alapon láthassák el. Nem a háborúból ismeretes intézke­désekről van itt szó, hanem arról, hogy a malmok kelő ellenőrzése keresztül­vihető legyen és az esetleges kijátszá­soknak e’ejét vehessék. I A tervezett kedvezményeket a bérlők i és bérbeadók egymáshoz való viszo­nyát az érdekeltek meghallgatása utánn I később szabályozza a kormány. i r i Uj tavasz — új gondok Ólmosan szürke a látóhatár. A természet mintha még mindig a téli ólmát akarná folytatni, mintha nem akarna megindulni a várvavárt élet sehogy. Az emberek bizalmatlanul néznek előre. Senkinek sincs igazi reménysége, senki se mer arra gon­dolni, hogy valóban elkövetkezik végre a nagy változások ideje, hogy a javulás csakugyan eljön és a nagy megkönnyebbedés fölszabadítja az emberiséget a nincstelenség, a ke­nyérnélküliség rettenetes átka alól. Úgy érezzük, hogy maga a termé­szet is a szigorú, a komor valósá­got szimbolizálja. A tavasz késik: nem akarja a virágpompa hazugsá­gával leplezni a szomorú valóságot, hogy az emberiség számára a ki­kelet még nem érkezett meg. így beszél a sötéten látó pesszi­mizmus, a csüggedt elkeseredés, a mely sehogy sem tud egyetlen biz­tató momentumot fölfedezni á min­dennap eseményeiben, mert hihetet­lenül és kedvetlenül legyint, amint valami reménysugarat lát fölcsillanni. Elutasítva figyelmeztet arra, hogy a bízó optimizmusnak, amely az em­beriséget 'elfogta, micsoda kegyetlen része van abban, hogy az egész vi­lág válságba került s hogy az op­timizmussal lehet ugyan ideig-óráig föntartani a lelket az emberekben és államokban, de nem lakik vele jól senki, építeni legfeljebb légvá­rakat lehet rá, amelyek szépek, mert a képzelet teremtette meg őket, de semmit se jelentenek, valóság nincs bennük egy csipetnyi sem. Igaz, aki nem akar tudomást ven­ni lehetőségekről, amelyek előttünk állanak, aki csökönyös megátalkodás- sal helyezkedik arra, hogy nem hisz el többé semmit, ami kézzel nem fogható — annak nem is lehet egyéb véleménye a máról. Azonban maga az élet mindig a lehetetlenségek lo­gikáján épül föl, mert az ellentétes erők küzdelme alakítja, formálja mindig az eseményeket s mert bekö­vetkezett az egész világ gazdasági összeomlása, annak nem a pusztulás a konzekvenciája, hanem az, hogy a legnagyobb nyomorúságból a legna­gyobb jólétnek kell kisarjadni. A pénz, amely ebben a pillanatban te­hetetlenné vált, kénytelen megkeres­ni az utat és módot arra, hogy visszanyerje akcióképességét, mert a holt arany épenugy semmit sem jelent, amiképen a be nem vetett földekről termést nem takarít le senki. A ma legnagyobb horderejű kér­dése a dunamenti államok megsegí­tése, talpraállitása a konfederáció va­lamilyen formájával. A gondolatot nem valami zseni termelte ki: a kényszer, a maga rettenetes erejé­vel, vitte rá a francia miniszterel­nököt arra, hogy ezt az ideát meg­mozdítsa, erőltesse, keresztül vigye. Nem a dunamenti államok megmen­tésének érdekében. Az másodrendű dolog: Európa megmentéséről van szó. Franciaország megmentéséről van szó. I ; i »Az idő elvégzi a munkáját. A század utolsó gazdasági épülete alól napról-napra mindinkább kicsúszik a talaj. Ezt az épületet a népek és nemzetek egyetértésével kell uj ala­pokra helyezni, nem pedig az önzés és érdekek kicsinyes ellenkezései­vel ...« hangzik ma már francia hi­vatalos ajakról. Mintha ez a hideg tavasz mégis a kikeletet akarná jelenteni... Tál Értés got, Vasát óráig vendé az Ip mely hivon Béré oki. OI ké Óriás küldei szebb megle mel T« üveg kerete; Fi Ki Ói a gaz épületi, tart fa resztő és szei válaszl áns, pénzt, töt (tö gas ár és éks; m Vasárn 6 és t slágere OLGA 1'ŐSZI Kellel szerein felvo Ha mill katari 9 fe fős LUCIÁN az arti, Olcsó

Next

/
Thumbnails
Contents