Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1932 (32. évfolyam, 1-105. szám)
1932-03-26 / 25. szám
2 Kiskunhalas Helyi Értesítője március 26 Szerdára közgyűlésre hívták össze a képviselőtestületet Március harminoadikán fontos ügy van felvéve. A közgyűlési szerdán a város képviselölestü- meghívókat, ma szombaton kézbesi- lete rendkívüli közgyűlést tart. i tik ki a képviselőtestület tagjai- A közgyűlés tárgysorozatán több 1 nak. A halasi Kereskedelmi Bank április 10-én tartja évi közgyűlését 38.000 pengő a Kereskedelmi Bank évi nyeresége A Hitelbank után J A Kereskedelmi Bank mérlegét most a Kereskedelmi Bank tart- . legközelebbi számunkban közöljük. ja meg évi közgyűlését. Д pénzintézet a mérleg szerint A Kereskedelmi Bank évi közgyü- ! 38 ezer 790 pengő nyereséget lését április tizedikén tartja meg. ! mutat ki. A városnak decemberig kell nyilatkoznia arról, hogy megváltja-e a villany telepet HÚS VÉT Talán egyetlen ünnep sincs, amelyik annyi reménységet gyújtana fel az ember lelkében, mint a husvét. Nem csoda. A husvét az élet diadalát jelenti. Ennek nagy lelki jelentőségéről prédikálnak a templomokban és hisszük, hogy a templomi igék ereje kiárad és lelki vonatkozásban hatalmas formáló erőkké duzzad. A lelkek szívják a húsvéti igéket, újulnák, gazdagodnak fényök mellett. A husvétnak azért is van még valami hatalmas reménységeket szülő ereje, mert éppen arra az időszakra esik, amikor körülöttünk a természeti élet is ujulásban van. A természet ölén is látjuk az élet diadalát a tél rabsága után. Húsvéti himnuszt halunk a pacsirta zengésében, a húsvéti sírból kiáradó fényt látjuk a tündöklő napsugárban és a halál legyőz® - tését látjuk a virágzó fák, zöldelő ! mezők pompájában. Ha a husvét fénye ragyogja be lelki életünket, a husvét reménysége ömlik szét a kikeleten, a természet templomában, lehetetlen elzárni ettől a drága fénytől a mi nemzeti életünket. Nem hiszem, hogy akadna magyar ember, akinek ajkán, amidőn megzendül a húsvéti himnusz, a feltámadás diadalmas éneke ne gondolna a husvét boldog reménységével hazájának feltámadására. Várjuk a husvétot? Ez nagyon kevés. Készülnünk kell a husvétra, mert csak akkor jő el hozzánk. Folyik-e erős, hatalmas készülődés a magyar földön a várva- várt husvétra? Ott van-e mindenki a maga helyén erőinek teljes megfeszítésével, áldozatának minden készségével, a szent ügyért való szolgálat tiszta önzetlenségével, sok és bántó aránytalanságoknak megszüntetni akarásával, a segítés testvéri szeretetével, a nemzethez való tartozási, fenséges öntudatával? Mikor Jézus megindult a husvét felé, a nagyhétnek első állomásán, virág- vasárnapján ostort ragadott és ku- fárokat vert ki a szent helyről. Nemzeti életünk minden tere, minden megnyilatkozása szent. Ki kell onnan űzni a kufárokat, akik nem te- íkintenek mást, csak a saját önző érdeküket, akiknek kedvezőbb az arany csillogása, mint a közélet tiszta fénye, akik aprópénzre váltják fel a nemzetnek drága nagy értékeit, hogy a saját mindennapi életük duskálkod- jék minden földi jóban akkor, amikor ezrek és ezrek kínos szemmel tekintenek a kenyérfélén holnapra. Meg. kell szűnni ennek a pogány állapotnak, hogy egyfelől hatalmas tömegek vonszolják testüket a munka- nélküliség keserűségével, másfelől egy csomó ember az állások és jövedelmek halmozásával növelje az igazságtalanságot. Mert, hogy kívánjunk mi a mi nemzetünknek igazságot, amikor itt bent annyi fájó igazságtalanság és aránytalanság növeli az elégedetlenséget és a keserűséget. Készülnünk kell a magyar husvétra. Egy nagy számvetéssel, a melyből ki kell hagyni minden ha- snis és fölösleges tételt és úgy kell megcsinálni az egyenleget, hogy az egyúttal jelentse a magyar léleknek egyensúlyát és harmóniáját is. A legtisztább erkölcsi erők fönségé- ben kell egybeolvadni és megújulni la magyar léleknek és ha megújult, megtisztult lélekkel tud tekinteni, tud vágyódni az igazság diadala után, akkor meg is fog számára érkezni a husvét boldog győzelme. Így készüljünk a magyar husvétra. — Az első fecskék. Dombóvári híradás szerint oda tegnap délután megérkeztek az első fecskék. Mint a jelentés mondja — fáznak szegénykék. Pest vármegye törvényhatóságának március elsején tartott kisgyülése a villanygyárral kapcsolatban két halasi ügyet tárgyalt. A törvényhatóság a hálózati dij eltörlésén kívül tárgyalta a halasi Villamossági Rt. villanytelepének átvétele tárgyában kapcsolatos képviselőtestületi határozatot. A halasi villanygyárat 1920-ban el akarták adni. A tárgyalások folyamán az illető részvénytársaság a villanygyárat meg akarta venni és az eladásnál amiatt merültek fel nehézségek, hogy a villamoshálózat későbbi időpontban díjmentesen a város tulajdonába megy át. A képviselőtestület 1920 december 15-én tartott közgyűlésen olyan határozatot hozott, melyben többek között kimondta, hogy a 9586—1900. szám alatt megkötött áramszolgáltatási szerződésben biztosított azon jogáról, mely szerint a város a villanygyárat megváltja — lemond. A képviselőtestületnek ez a határozata annak idején nem került felterjesztésre jóváhagyás céljából a vármegyéhez. Most a város vezetősége az elmúlt hónapokban ezt a határozatot azzal terjesztette föl, hogy a vármegye a képviselőtestületi határozatot ne vegye tudomásul. A város fölterjesztésében rámutatott arra, hogy a képviselőtestület akkori elhatározására az adott okot, hogy abban az időben a rossz anyagi viszonyok között üzemének fenntartásával küzködő részvénytársaságnak módot adjon arra, hogy a telepet tőkeerősebb vállalatnak adhassa át. A villanygyár anyagi viszonyai később teljesen rendeződtek és így j az eladás nem vált szükségessé, még kevésbbé az, hogy a város közön- 1 sége szerződésben biztosított és reá nézve előnyös jogáról lemondjon. A kisgyülésnek erről szóló határ rozatát alább közöljük: »Kiskunhalas m. város képviselőtestülete 1920 .évi december 15-én 206 kgy. sz. alatt határozatot hozott, melyben többek között kimondja, hogy a 9586—1900. sz. alatt megkötött áramszolgáltatási szerződésben biztosított azon jogáról, mely szerint a város villamos berendezését megválthatja, lemond. Mivel 1962-ben díjmentesen megy a város tulajdonába, hivatalból vagyon- felügyeleti jogunknál fogva a határozatot felülvizsgáltuk, azt feloldjuk és a város képviselő- testületét újabb megfontolt határozat hozatalra utasítjuk, így határoztunk, mert nem engedhető meg, hogy a város vlllanyvilágitási berendezés megváltására vonatkozó, szerződésben biztosított jogáról, minden ellenszolgáltatás nélkül lemondjon. A város polgármesterének jelentéséből egyébként megállapítható, hogy erre a lemondásra szükség nincsen. Ezen határozatunk ellen jogorvoslatnak helye nincs.« A kisgyülés határozata érdekes fejleményeket hozhat maga után. Most jár le az a 30 esztendő, amikor a város a villanygyárat megválthatja. Ez év decemberéig kell a városnak nyilatkoznia, hogy él-e a megváltás jogával és átveszi a villanygyárat. Hogyha a város ezt a mai rossz gazdasági viszonyok mellett nem tudja keresztülvinni, akkor is a kisgyülés határozata értelmében a város uccáin fekvő villamos hálózat 1962-ben ingyen a város tulajdonába megy át. Érdekes tényként Írhatjuk meg, hogy sokan amellett a terv mellett foglalnak állást, hogy a város erős pénzcsoporttal a hátamögött, váltsa meg a villanygyárat. Az52-es gyalogezrednek impozáns emlékművel áldoz Pécs Az 52-es pécsi gyalogezredet jól ismerik Halason, ahol szintén hosz- szabb ideig állomásozott ez a pécsi ezred és kedvelt tagjaivá lettek Halas város társadalmának is. Az 52-es pécsi ezrednek most Pécs városa és annak közönsége impozáns emlékművel áldoz és erről a következőket írják lapunknak Pécsről: — Az 52-es bajtársi szövetség márványtáblán örökíti meg Pécs volt háziezredének az emlékét. Az emléktáblát, a Széebenyi-tiéren állítják fel, a tér felső jobb sarkában. A márványtábla elkészítését Sidló Ferenc szobrászművész vállalta, aki ennek a feladatának meg is felelt. A márványtábla modellje elkészült és annak fényképét a művész a mai nap folyamán megküldte a város hatóságának. A dombormű a magyar Géniuszt ábrázolja, amelyet négy 52-es katona alakja fog közre az ezredek különféle időkből származó egyenruhájában. Az emléktábla két oldalára aranybetükkel bevésik az ezred történetében kimagasló eseményeket, az évszámokkal együtt. Jobb oldalra az alábbi szöveg kerül: »A pécsi 52. gyalogezred halhatatlan dicsőségének emlékére.« Aranyérmet kapott egy majsai diáklány Ritka szép kitüntetésben részesült az apácák vezetése alatt álló kis- kunmajsai polgári leányiskola az elmúlt héten. A Petőfi Társaság aranyéremmel tüntette ki Makai Juliánná nevű tanulóját, továbbá dicsérő oklevéllel az igazgatónőt, a két magyarszakos tanárnőt és 19 növendéket. Az esetnek előzményei visszanyúlnak három esztendőre. Ekkor határozta ugyanis el a kiskunmajsai polgári leányiskola vezetősége, tanári kara, hogy az országos Petőfi pályázaton minden évben részt vesz. A pályázatnak több ága van. Elsősorban 50 Petőfi verset kell hibátlanul tudni és megfelelő előadással tolmácsolni. Van aztán egy olyan része is a pályázatnak, amely Petőfiről irt tanulmányokat feltételez, sőt még a kézügyességnek is jut szerep a pályázatoknál, amennyiben kicsiny Petőfi-szobrok és effélék kifaragása .is szerepel a jutalmazandó pályaművek között Aranyérmet természetesen csak a legritkább esetben ad a Társaság és valóban nagyon ki kell azt érdemelni. Annál nagyobb a kiskunmajsai leánypolgári dicsősége, hogy az ő tanulója nyerte el az értékes dijat, amelyet Pékár Gyula, a Petőfi Társaság elnöke juttatott el a leánypolgári iskola igazgatóságához, i a-------.....................--—«555ВИ — A szegedi országos vásár állatárai. A most megtartott szegedi országos vásár az elképzelhető leggyengébb volt. Az árak igy alakultak: Ökör 160 P, tinó 60—80 P, borjú 60—75 fillér, kocsis ló 180—260, igás ló 70—140, vágni való ló 20— 50 P; sertés 70—78 fillér, éves süldő 70—75 P, juh 12—18 P, tehén 50—150, fejős tehén 140—240 pengő darabja.
