Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1931 (31. évfolyam, 1-104. szám)

1931-01-07 / 2. szám

2 oldal _________________________________* Kiskunhalas Helyi Értesítőié_______________________________________________január 7 F eledhetetlenül szép erkölcsi sikerrel és jelentős anyagi bevétellel zárult a Stefánia jótékonysági estélye Ä gazdasági válság megoldásának egyik útja Irta : Dr. Moser Ernő orszgy. képv. Egy nehéz év múlt el felettünk, sok terv és sok célkitűzés mondott csődöt. Mindnyájan (érezzük a rendkívüli idők súlyát, különösen pedig a gazdatársa­dalom érezte meg, hogy minden jó­szándéka terv és munka dacára a föld hozadéka állandóan csökken. Ezt a csök­kenést, ezt a jövedelemlemorzsolódást meg kell állítani, mert különben a föld­ből, a mezőgazdaságból megélni nem lehet. Kétségtelen ma már az, hogy a mező- gazdasági termelést át kell szervezni, szinte azt is mondhatnám, hogy köz­hely: annyira szóbeszéd tárgya ez, de az a szomorú, hogy csak szóbeszéd és nem pedig komoly megvalósulás stá­diumában levő tény. A fö'dmivelésügyi kormány, sőt az illetékes minisztériumok és azok szerveiről beszélve, az intéz­kedésre hivatott összes tényezők a leg­nagyobb megértéssel és teljes erővel Igyekeznek a termelés átszervezését elő­mozdítani. A feladat azonban rendkívül nehéz, mert egy ma még meg nem határozott és még nem biztosított uj fbgyaszíóterület igényeit kellene figye­lembe venni, ha a teljes átszervezést megvalósítani akarjuk, ami önként érte- tődőleg lehetetlen. Nincs más mód tehát csak az, hogy lépésről-lépésre haladjunk, figyelembevé- ve az újabb fogyasztóterületek igényeit tés igy természetesen a teljes átszervezés is csak több éves munkával vihető ke­resztül. A legtöbb külföldi állam az elismert elsőrangú mezőgazdasági termékeink iránt ma már nagy érdeklődést mutat, ezt kézzelfoghatóan bizonyltja a sta­tisztika. Nagy mértékben emelkedett az állatkivitel, a baromfi, a vaj és a tojás­export, van azonban egy olyan termé­nyük is, amely iránt annyira nagy az érdeklődés, annyira nagy a kereslet, hogy azt eddig a legtávolabbról sem tudtuk kielégíteni. Ez a magyar gyü­mölcs, amelynek izét, zamatét mindenütt elismerik, azonban mondhatni, jelenték­telen kvantum áll az exportőrök ren­delkezésére olyan minőségben, amilyent a külföld keres. Exportálni nem lehet mást, csak kifogástalan, szép és jó árut, ilyen pedig pld. a legjobban keresett magyar almafajtákból oly kevés termett, hogy a budapesti polgárság nagy része is kénytelen amerikai almát fogyasztani. A gazdasági szervezenemiségünknek kiáltó példája ez és a mezőgazdasági termelés átszervezése addig, amig az ilyen kézenfekvő feladatok sincsenek megoldva, még nem léphet a megvaló­sulás stádiumába. A magyar gyümölcs- export ugyanis értékben nagyon köny- nyen meghaladhatná buzafe’eslegünk ex­portját, amelynek jelentőségét azt hi­szem külön nem kell kiemelni. «• i .1—wrsMMWtwi.» ■-C3 Háromféle határátlépési igazolványt adtak ki január elsejétől A belügyminiszter és a külügymi­niszter együttes rendelkezést adott ki az utódállamokkal kötött határ­egyezmények alapján. Ezentúl há­romféle határátlépési igazolvány lesz: alkalmi utilap, határszéli utügiazpl- vány és birtokos utügazolvány. Ez utóbbit január 13-ig kérni és érvé­nye egy gazdasági évre szól. F. hó 3-án remekül sikerült bált ren­dezett a Kiskunhalasi Stefánia Egylet. A szeretet és megértés jegyében in­tézkedő vezetőség Kiskunhalas város ösz- szes társadalmi osztályát — felekezeti különbség nélkül — vendégül látta a Polgári Olvasókör helyiségében. A százával felvonuló vendégeket dr. Fekete Imréné elnöknő és férje dr. Fe­kete Imre polgármester fogadták szives házigazdához illő előzékenységgel és meleg szeretettel. Selyemszallagos rendezők kalauzolása mellett a közönség a táncterembe vo- páult s 9 órakor beállt a bál, megkezdő­dött a tánc... í * A gyermekvédelem nnemcsak életmen­tés, hanem a nemzet életerejének fej­lesztése is. Az elhagyott, árva, szegény gyerme­kek fizikai és erkölcsi életének biztosí­tása állami feladat, melyet az állam, különböző intézményeivel, igy elsősor­ban a Stefánia Egyletekkel is oldja meg. A Stefánia Egylet segítő jobbját nyújt­ja a nyomorgó anyáknak, gyermekeknek. Ezeket gyógyittatja, ápolja, pénzsegély­ben részesíti s igy sok ezer és ezer szenvedőnek szeméről törli íe a kétség- beesés könnyeit. A világválságnak esztendők óta be­ígért »nagy hulláma« az idén már teljes mértékben elérte a magyar gazdasági élet hajóját s olyan pusztításokat vég­zett, amelyeknek pótlására egyenlőre na­gyon kevés remény van. Az 1930. esz­tendőben 24.5 pengős búza és 14.75 pengős rozsárakkal indult a gazda az újévnek, majd hónapról-hónapra az ár­alakulás a következő utat futotta be: Január 2. 79 kg.-os tiszai búza 24.40, rozs 14.75, február 1. búza 25.25, rozs 13.05, március 1. búza 24.90, rozs 11.75, április 1. búza 23.80, rozs 11.25, május I. búza 22.90, rozs 10.75, junius 2. búza 24.10, rozs 12.—, julius 1. búza 20.40, rozs 10.15, augusztus 1. búza 19.80, rozs II. 63, szept. 1. búza 16.35, rozs 940, október 1. búza 15.70, rozs 8.50, nov. 3. búza 15.—, rozs 7.85, nov. 19. búza 14.25, rozs 7.90, dec. 15. búza 14.40, rozs 8.70 pengő. Az év első negyede tehát aránylag még elég kedvező volt, áremelkedés is Hagyományosan bensőséges, meleg szeretettel és lelkesedéssel hódolt Kis­kőrös városa Szilveszter estéjén nagy fia halhatatlan emlékezetének. Mint minden ilyen alkalommal, most j is tömegesen érkeztek a zarándokok Kiskőrösre, hogy tanúi lehessenek a szü­lőváros lélekemelő szép és megható ün­nepségeinek. Kora reggeltől késő estig tartott a bucsujárás Petőfi kis szülőhá­zánál, de nagyon sokan keresték fei a költő megkoszorúzott szobrát az evan­gélikus temetőben. ' Este 9 órakor a Petőfi Olvasóegylet, a * J A Polgári Olvasókörnek is emlékezetes j dátuma fog maradni ez a fényesen sike- j rült estély, amennyiben ritkán látott j nagyszámú közönség hullámzott az Ol­vasókörben, amely kimondottan béke­beli képet mutatott. A hangulat és a közönség kedélye szintén magán' viselte a régi jő békebeli mulatságok formáját. Az egész mulatság ezenkívül, ami főké­pen kiemelkedő, meghitt családias, szí­vélyes volt — amiben része van első­sorban az egész Stefánia vezetőségének, , amely elismerésreméltó tapintattal és ! kedvességgel igyekezett mindent úgy I rendezni, hogy a város minden számot- j tevő tagja, aki felvonult erre az estély- I re, jól érezze magát és fe’edhetetlenül szép este emlékével távozzon a reggeli órákig tartott mulatságról. Ennek a mulatságnak azután ki kell emelni a nagy szociális és erkölcsi cél­ját is, mert hiszen a legszebb cél hozta össze, a leggyönyörűbb célkitűzés, az elhagyott csecsemők és anyák gondozá­sának kiváló gondolata. A mulatság nagy erkölcsi sikerrel zárult, de ugyanakkor anyagi sikerrel is, mert a cél, amelyért megrendezték, 648 pengő 90 fillért hozott a közönség kiválóan dicsérő áldozatkészségéből. (G.) mutatkozott, de amint közeledtünk az uj kampányhoz, olyan mértékben zuhantak az árak is. Junius közepén már itt voltak az első nagyobb áramlatok s alig három hónap daság milliós áldozatok árán megismer- kellett ahhoz, hogy a magyar mezőgaz- kedjék egyetlen szóval: a »szovjetdum- ping«-gal. Száz és százezer magyar gaz­da milliós áldozata kellett ahhoz, hogy a magyar falu szókincsében a minden­nap emlegetett eke, kasza, csizma sza­vak mellé egy újabb iktatódjék be és nyerjen polgárjogot: a dumping. Szeptemberben kezdődött meg az ál­lami beavatkozás a gabonapciacon, de már ez az akció sem segíthetett az ár­alakulás siralmas helyzetén, legfeljebb annyit ért el, hogy a jelentkező kínála­tot országszerte felvette és igy a gazda megmenekült attól a katasztrófától, hogy termését egyáltalán nem tudja pénzzé tenni. Magyarság Szövetség kiskőrösi csoport­ja és a Petőfi Irodalmi Kör hazafias emlékünnepélyt tartotttak. Éjfélkor a város hatósága lampionok alatt Petőfi szülőházához vonult, ahol a társadalmi egyesületek tartották meg szokásosan nagyszabású emlékünnepüket az Isten szabad ege alatt. • f Megható momentuma volt ennek az ünnepélynek, amikor éjfélkor megkon- dultak az összes harangok a templo­mokban és negyedórán át zúgtak a di­csőséges dalnok és szabadsághös emlé­kezetére. i Nagy izgalmak után nem tartották meg az Úri Kaszinó közgyűlését Január 4-ikére, vasárnap délelőtt 11 órára az Úri Kaszinó elnöksége a S2x>ká- sos évi közgyűlésre hívta egybe a ka­szinó tagjait. Az évi közgyűlést nagy. érdeklődés előzte meg, amelyen a Ka­szinó tagjai nagy számban jelentek meg. A Kaszinó közgyűléseit az első össze­hívott napokon évek óta sohasem tud­ták megtartani, mivel azon mindég ke­vesen jelentek meg és nem volt hatá­rozatképes. A vasárnapi közgyűlésen, amikor a megjelenteket összeírták, ki­derült, hogy a közgyűlés határozatképes és megtartható. A közgyűlés megtartását a Kaszinó életében szokatlan jelenség miatt nem tarthatták meg. Az elnökség, amely az évi közgyűlést összehívta, a közgyűlé­sen nem jelent meg és ennek folyamá- nyaként végül is a közgyűlést nem tud­ták megtartani .Ez meglehetős nagy iz­galmakkal járt. A túlfűtött levegőben egynéhányan amellett voltak, hogy a közgyűlést a fentiek miatt nem lehet megtartani, viszont mások úgy nyilat­koztak, hogy ezért a közgyűlés megtart­ható, határozzanak ebben, a tagok. Fel­kérésre Szekér Sándor ny .ref. lekész, a választmány egyik legidősebb tagja tette fel ezt a kérdést, amikor a meg­jelentek többsége úgy nyilatkozott, hogy j a közgyűlést mindezek dacára meg kell tartani. Ezután a közgyűlést Szekér Sándor megnyitotta, majd pedig amikor | a határozatképesség megállapítása kö- | vetkezett, néhányan a kisteremben ma- ! radtak, úgy hogy a szükséges 58 tag helyett csak 54 tag volt bent a terem- j ben s igy a közgyűlés nem volt hatá­rozatképes. A Kaszinó közgyűlése a jövő vasárnapra maradt. Fuzionálta Pestvármegyei Kő­bánya ás Utápitő rt. ás a Nógrádinegyei Kőbánya A Pestvármegyei Kőbánya és Útépítő Rt., amely Pest-Piis-Solt-Kiskun várme­gye kőszükségletét látta el, azonkívül ár- mérséklő szerepet töltött be a közut- épitési versenytárgyalásoknál, az utóbbi két év folyamán egyre nehezebb hely­zetbe került. Ez a nehéz helyzet szül­te meg a tervet, hogy a vármegye ezen vállalata fuzionáljon a Nógrádmegyei Kő­bányával, amelynek részvénypakettjéből szintén nagy mennyiség van Pestme­gye birtokában. A fúzió tervét úgy Pestvármegye, mint Nógrád megye törvényhatósági bi­zottsága letárgyalta már s nem tettek kifogást az egyesülés ellen. A fúziós közgyűlést most, szombaton tartotta meg a két részvénytársaság, amelyen kimondották az egyesülést. Az uj részvénytársaság elnökévé Erdélyi Lőránd dr.-t, Pestvármegye alispánját, alelnökévé pedig Baross József nóg- rádmegyei alispánt választották meg. Az uj részvénytársaság 500.000 P alap­tőkével rendelkezik és igazgatósági tag­jait Pest és Nógrád megyék törvényha­tóságai delegálták. Az egyesitett két vállalat Pest és Nógrád vármegyei Egye­sitett Kőbánya Részvénytársaság nevet vette fel. Hirdessen Helyi Értesítőben Ä gabona katasztrófája számokban Kiskőrös hódolata Petőfi emlékezetének Maradó (Singer va le 14., leltári i Ezen aiaft mán vásár nálun al Vigy; Csak ger ' gépűz m ApOllÉ Kedden napj TOLSK világhírű ÄZ él h 10 felvon, film Szenzácíc kép Fűtött Az előad; dete: 6 és Ölese h

Next

/
Thumbnails
Contents